ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 42 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42
Intézménymutató:
Alkotmánybíróság
1992. június 2.
Fazekas Miklós brassói szenátort a frissen megalakult Alkotmánybíróság tagjává választották. [RMSz, jún. 4.]1994. január 19.
Katona Ádám (EMK) nyílt levelet intézett a ro. ellenzékhez, arra kérve őket, emeljék föl szavukat az igazságtalanul bebörtönzött magyarok érdekében. [Szabadság, jan. 20.]
Tudor Postelnicu volt belügymin. büntetés-végrehajtását felfüggesztették 6 hónapra, de várható, hogy elengedik büntetése maradékát. Constantin Dăscălescu volt komm. miniszterelnök perének felfüggesztéséről döntött a bíróság. [EN, jan. 19.]
Az Alkotmánybíróság döntött: visszavonják a „kapupénz”-rendeletet (→ 1993.12.06), de 1994. febr. 1-től ápr. 30-ig a kiutazó turistáknak fizetniük kell. [RMSz, jan. 19.] (→ 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14) 1994. április 1.
A parlament két háza a háborús veteránok kárpótlási törvényének korábban tárgyalt változatát fogadta el (→ 1994.03.21). – Az RMDSz az Alkotmánybírósághoz fordult, jogorvoslatért. [Táj., ápr. 1., ápr. 12.] (→ 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.11.28)
Adrian Năstase Kolozsváron kijelentette, hogy fellépnek az RMDSz radikális csoportja ellen; az RMDSz ugyanolyan szélsőséges csoportosulás, mint a PRM. [OrEx, ápr. 1.]
A képviselőházban már elfogadott, de még egyeztetés alatt álló törvénytervezet előírja, hogy közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a ro. zászlót. Az RMDSz javaslatát – a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a m. zászló is – elvetették. [OrEx, ápr. 1.]1994. május 17.
Az Alkotmánybíróság helyt adott az RMDSz fellebbezésének és visszaküldte a parlamentnek a háborús veteránok törvénytervezetét. (→ 1994.03.21, 1994.04.01) [Táj., máj. 18.] (→ 1994.06.28, 1994.11.28) 1994. június 28.
Az Alkotmánybíróság döntése nyomán (→ 1994.05.17) a szenátus és a képviselőház két nap különbséggel megszavazta, hogy a háborús kártétel törvényéből töröljék a m. veteránokra vonatkozó hátrányos kitételt (→ 1994.03.21, 1994.04.01, 1994.11.28). [RMSz, jún. 30.] 1994. december 14.
Az alkotmánybíróság elfogadta Kerekes Károly fellebbezését, melyet nov. 30-án nyújtott be a „kapupénz”-ellenes jogszabály ellen. A rendeletet visszautalták a Képviselőházba, ahol ismét szavazás alá bocsátják. [ÚM, dec. 16.] (→ 1993.12.06, 1994.01.19, 1994.06.30, 1994.09.08, 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28) 1995. február 25.
Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla kiemelte, hogy az RMDSz nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. – A jövőben az RMDSz nem a CD (→ 1995.02.27) tagjaként, hanem egyenjogú partnerként működik. Az SzKT leszögezte, hogy az ÖT döntései nem mondanak ellent az alkotmánynak. Hosszú vita után jóváhagyták az etikai bizottság jelentését, elmarasztalták Nagy Benedek képviselőt a röpirat ügyében (→ 1995.01.06) és kizárták az RMDSz-ből. – Tőkés László megbocsátott Nagy Benedeknek [RMSz, febr. 27.] és bejelentette, hogy ismét vállal közszereplést (→ 1995.02.02). [EN, márc. 1.] (→ 1995.03.01)
Az SzKT elfogadta a Cselekvési irányelvek a romániai m. oktatás fejlesztésére c. oktatásstratégiai dokumentumot [BN, márc. 1.] és határozatot adott ki az alapszerződésről. Az alapszerződésnek integrálnia kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletes kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. [Táj., febr. 27.]
A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az ET-hoz fordult a határátlépési illeték („kapupénz”) ügyében. Az alkotmánybíróság korábban érvénytelennek ítélte az illetéket, de a jogi bizottság 14 tagjából 10-en mégis helyeselték azt. Vasile Gionea, az Alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolta meg a kormányt. [ÚM, febr. 25.] (→ 1995.03.14, 1995.05.18, 1995.07.31) 1995. március 12.
Gh. Funar, a PUNR nevében, közleményben támadta az Emlékeztetőt (→ 1995.03.07) és azt követelte, hogy az alapszerződést terjesszék az Alkotmánybíróság elé. [RMSz, márc. 14.] 1995. március 14.
T. Meleşcanu akadályozó tényezőnek ítélte a m. fél szándékát, hogy az alapszerződésbe vegyék föl az ET 1201-es ajánlását. A külügymin. szerint a dokumentum elvesztette az érvényét, mert legfontosabb részei bekerültek a kisebbségi keretegyezménybe. [MH, márc. 14.]
Az RMDSz két politikusa (Bárányi Ferenc képviselő és Magyari Lajos szenátor) a parlament mindkét házában megemlékezett az 1848-as szabadságharcról és Márc. 15-ről; a bejelentést ezúttal nem kísérték a ’szokásos’ bekiabálások.
A képviselőházban – miután az Alkotmánybíróság törvénytelennek ítélte azt – újból megvitatták a „kapupénz”-re vonatkozó kormányrendeletet. (→ 1993.12.06, 1994.06.30, 1994.09.08, 1994.12.14, 1995.02.25) A szavazáskor a rendelet nem kapott ⅔-os többséget, tehát törölték a határátlépési illetéket. [Táj., márc. 14.] (→ 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.07.31)
Orbán Viktor szerint a Szlovákiával kötendő alapszerződésben szerepelnie kell a beneši dekrétumok hatályon kívül helyezésének. [Népszabadság, márc. 16.]1995. április 14.
Az RMDSz oktatási törvénytervezetét visszaküldték az Alkotmánybíróságnak, az aláírások további ellenőrzése céljából. [Táj., ápr. 14.]1995. június 6.
Ivan Gasparovič parlamenti elnök vezetésével szlovák küldöttség tárgyalt Bukarestben. A záró sajtótájékoztatón mindkét fél kifejtette, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és az etnikai elvű területi autonómiát. [Népszava, jún. 7.]
Parlamenti felszólalásában Asztalos Ferenc kitért arra, hogy az RMDSz-ellenes kirohanások nem veszik figyelembe a szövetség két, ro. nyelven is tanulmányozható dokumentumát: az egyikben az Alkotmánybíróság halogató magatartása ellen tiltakoztak, amellyel a közel félmillió aláírással támogatott, az RMDSz által benyújtott oktatási törvényt kezelték; a másikban a m. szenátorok állásfoglalása olvasható a készülő tanügyi törvényről. Mindkét tiltakozás konkrét tényekre vonatkozik, az elhallgatás jelzi a rejtett szándékot: a kisebbségi kultúra és oktatás elfojtása. [RMSz, jún. 7.]
Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő két adattal érzékeltette az oktatás helyzetét: Székelyudvarhelyen 740 ro. él, 12 osztályos iskolájuk van; Lugos 8000 magyarjának meg kell elégednie egy nyolcosztályos ált. iskolával. [RMSz, jún. 7.]1995. június 8.
Az RMDSz szenátusi frakciója föltárta az alkotmánybírói kinevezés manipulált módszerét: a szövetség idejében kijelölte Fazekas Miklós alkotmánybíró utódját, de a szenátus egyre halogatta a jelölt (Hajdú Gábor) meghallgatását, végül egy kormánypárti jogászt juttatott a tisztségbe. Ez a döntés etnikai diszkriminációnak minősül, mert a jövőben egyetlen m. alkotmánybíró sem lesz. [RMSz, jún. 12.]
Kincses Elődöt levélben értesítette Ro. budapesti nagykövetsége arról, hogy hazatérhet, mert elvetették az ellene felhozott vádakat (→ 1990.03.30). [Népszabadság, jún. 22.] Az ügyvéd – 5 évi „száműzetés” után – jún. 28-án térhetett haza.
Tabajdi Csaba befejezte több napos erdélyi látogatását, ahol tk. a szórványban élő m. közösségekkel ismerkedett. Az erdélyiek nagy méltósággal viselik a kisebbségi sorsot és megvan bennük a túlélési hajlam. Számtalan önszerveződési kezdeményezést látott (Kató Béla illyefalvi alapítványa, Böjte Csaba dévai iskolája, Papp László plébános nagyenyedi kollégiuma stb.); a látottak nyomán 3 kulcskérdést fogalmazott meg: anyanyelvű oktatás minden szinten (elgondolkoztató, hogy 200 ezer m. gyermekből 64 ezer nem tanulhat az anyanyelvén); az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében; a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a kisebbség tagjait. [RMSz, jún. 12.] 1995. június 23.
Az RMEEÁÉ rendkívüli tanácskozása tiltakozó levelet küldött Iliescu elnöknek, az ET vezetőségének, valamint az EU cannes-i csúcstalálkozója résztvevőinek, amelyben a tanügyi törvénytervezet hiányosságai ellen emeltek szót. A tervezet sérti az egyházak jogait és a híveket is sújtja, ui. a tervezet a magánoktatásba utalja a felekezeti oktatást. [MH, jún. 27.]
A határilleték („kapupénz”) fizetését az alkotmánybíróság korábban elutasította (→ 1995.05.18), de most ismét zöld utat kapott az intézkedés, mert egy évre szavazták meg és az összeget a kisjövedelmű családok megsegítésére kívánják fordítani. [MH, jún. 23.] (→ 1995.07.31) 1995. június 29.
Az RMDSz és az ellenzék 53 képviselője óvást emelt az Alkotmánybíróságnál a tanügyi törvény ellen. (→ 1995.07.18)
Elek Barna képviselő a földtörvényt módosító indítványt terjesztett be, de azt a kormánypárt elvetette. [EN, jún. 28.]1995. július 18.
Az Alkotmánybíróság elutasította a tanügyi törvénytervezet miatti fellebbezést (→ 1995.06.29). Az indoklás hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet az európai normákat meghaladó színvonalon biztosítja a kisebbségek jogát az anyanyelven történő tanuláshoz. [MH, júl. 19.] – A reális helyzetet Benkő Levente cikkéből ismerhetjük meg: az 1993/94-es tanévben az összes tanuló 6,4%-a volt m. nemzetiségű, de a diákoknak csak a 4,9%-a tanulhatott az anyanyelvén; a középiskolásoknál e két szám: 5,64% és 4,2%. A szórványvidékeken a m. gyermekek fele kényszerül ro. osztályokba. Az egyetemi oktatásban is egyre csökken a m. hallgatók száma: a hetvenes években 5,4–5,8%-os volt a m. hallgatók aránya, 1991/92-ben már csak 4,5%, 1993/94-ben pedig 3,7%. [Magyarország, szept. 1.]
Az RMDSz Operatív Tanácsa arról döntött, hogy a tanügyi törvény ügyében a nemzetközi fórumokhoz fordul, az országban pedig tiltakozó nagygyűléseket tartanak. Támogatták az egyházi vezetők elhatározását, hogy az ET-t személyesen tájékoztassák a törvényről. [RMSz, júl. 20.]1995. július 31.
Az Alkotmánybíróság ezúttal (→ 1995.02.25, 1995.03.14, 1995.03.28, 1995.05.18, 1995.06.02, 1995.06.23) jogszerűnek ismerte el a „kapupénz” (határátlépési illeték) ismételt kivetését: aug. 1-jétől minden külföldre utazó ro. állampolgárnak 15.000 lejt (7,5 $) kell fizetnie. [RMSz, júl. 22.]1995. augusztus 2.
Az SzKT által létrehozott tanügyi válságtanács ülésén elhatározták: szept. 2-án Székelyudvarhelyen tartanak polgári fórumot, amelyre meghívják az egyházak vezetőit, a Bolyai Társaság és a civil szervezetek képviselőit is. A sajtó félretájékoztatásának ellensúlyozására szórólapot adnak ki. [Táj., aug. 3.]
Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megakadályozzák a kivándoroltakat elkobzott ingatlanaik visszaszerzésében. [EN, aug. 2.]
A m. kormány a köv. összegekkel támogatja a h. t. magyarokat: IKA = 300 millió Ft; ÚKKA = 200; Műv. és Közokt. Min. (könyvkiadásra) = 51,6; diákoknak ösztöndíj = 167; pedagógusok továbbképzésére = 75,4; kulturális támogatás = 8,3; egészségügyi tám. (a Mocsáry Lajos Alapítvány révén) = 25; a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány = 110. Ehhez társul még: MVSz = 180; HTMH = 175. [MH, aug. 2.]
Ro.-ban a 11 állami orvosi egyetem mellett 1990 óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egynek sincs minisztériumi engedélye. [EN, aug. 2.]1995. augusztus 12.
Hosszas betegség után elhunyt Fazekas Miklós volt RMDSz-szenátor, aki egy időben az Alkotmánybíróság egyetlen m. tagja volt. [Táj., aug. 15.]1995. augusztus 13.
Gyimesközéplokon tartották az MCsSz beszámoló és tisztújító közgyűlését. Módosították az alapszabályt, elnökké Erőss Pétert, alelnökké Csicsó Antalt választották. [Táj., aug. 14.]
A Ro. Ortodox Egyház – amely az ország lakosságának 87%-át egyesíti – egyre növeli befolyását; 1989 óta 382 új templom építését kezdték meg. 8000 plébániájuk van, 8000 pappal, emellett 367 kolostorukban 5200 szerzetes és apáca él. Az ország kisebbségi felekezetei 1994-ben amiatt tiltakoztak, hogy az ortodoxok meg akarták szerezni a „nemzeti egyház” státust. [Reformátusok Lapja, aug. 13.] 1995. augusztus 18.
Gyarmath János a tanügyi törvénytervezet körüli összefüggésekről: az Alkotmánybíróság azután döntött (→ 1995.08.14) az RMDSz törvénytervezetének jogosságáról, miután kiderült, hogy az RMDSz tiltakozó akciókat kíván szervezni az elfogadott törvény ellen. Az alkotmánybírósági döntés lehetőséget ad a kormánynak az újabb lavírozásra, másrészt ezzel is bizonyítható: az országban működnek a jogállamiság normái. [RMSz, aug. 18.]