ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 63 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-63
Intézménymutató:
EMK (Erdélyi Magyar Kezdeményezés)
1997. szeptember 3.
A szenátus oktatási bizottságában megkezdődött az oktatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet vitája. Markó Bélának szinte minden felszólaló után meggyőző előadást kellett tartania, hogy valamilyen módon sikerüljön biztosítani az anyanyelvű oktatáshoz való jogot. [BL, szept. 5.]
Az RMDSz néhány politikusa és az EMK azt szorgalmazza, hogy hívjanak össze egy rendkívüli SzKT-ülést az autonómia-tervek véglegesítése céljából. Csapó I. József szerint a kormányban való részvétel nem kedvez az autonómia eszméjének, ui. a kormányprogramban nem szerepel az autonómiára vonatkozó törvényes keretek létrehozása. Csapó (aki eddig négy tervezetet dolgozott ki) azt várja az RMDSz kongresszusától, hogy döntsön a személyi elvű autonómia tervezetéről. [ÚM, szept. 3.]1997. október 4.
Markó Béla, elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái, a platformok, tagpártok és csoportosulások révén; elfogadhatatlannak tartotta, hogy a közös döntések alól bárki is kivonja magát és különvélemény ürügyén az egész szövetséget gyengítse. Az erdélyi m. közösség az alapvető döntést akkor hozta, amikor 1990-ben szenátorokat és képviselőket delegált a parlamentbe. Kitért a kormánykoalíció által meghozott intézkedésekre is, hangsúlyozva, hogy az eredmények rendkívül törékenyek, az egész bármikor összeomolhat. [RMSz, okt. 8.] – Beszédének végén Tőkés László 8 pontban foglalta össze javaslatait, amelyből 5-öt a kongresszus elfogadott (ro.–erdélyi m. párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése; a m.–m. csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése; a SIRF egyetemmé fejlesztése). Sürgette a belső választások megtartását, az autonómia-statútum véglegesítését és az egyházi javak visszaadását. [RMSz, okt. 6.] – A szervezeti szabályzat módosítása nyomán a kormányba (be- és ki-)lépésről az SzKT hivatott dönteni, a miniszterek kinevezéséről az ÜE javaslata alapján az OpT dönt, a prefektus jelölése pedig a területi szervezetek hatáskörébe tartozik. [RMSz, okt. 7.]
Az EMK amiatt tiltakozott, hogy a kongresszuson nem tehették közzé Katona Ádám javaslatát, miszerint „a M. Köztársaság vállaljon védőhatalmi státust a romániai m. nemzeti közösség fölött”. [RMSz, okt. 11.]1998. augusztus 18.
Újra megpróbálja bejegyeztetni magát a Moldvaiak Pártja (PM). A Constantin Simirad vezette tömörülésnek 15 ezer tagja van. Sokan azért támadták őket, mert szeparatista törekvéseket látnak a párt megalakulásában. [BN, aug. 18.]
Vajda Sándor, az RMKgP választmányi tagja nyilatkozott a párt tevékenységéről. A párt Mihály József elnöksége idején volt a legaktívabb, mostanra csökkent a munka intenzitása. Mintegy 3000 tagjuk van, a pártot 1990 januárjában alapították, irányadónak a párt legutóbbi kongresszusán (1992. máj.) elfogadott programot tartják. Jó kapcsolatuk van az FKgP-vel, a hazai alakulatok közül pedig az EMK-val. [EN, aug. 18.] 1999. február 13.
Nyárádszeredában, mintegy 300 résztvevő előtt tartották meg a Tőkés László által összehívott fórumot. A tb. elnök szerint fölöslegesek voltak az ellenérzések, a Fórum nem kívülállóként jelentkezett, hanem mindig ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Az EMK nevében nyílt levelet olvastak föl, amelyben Eva Maria Barki kitiltása (→ 1998.10.27) ellen tiltakoztak. Katona Ádám levélben kérte Mo. kormányát, hogy biztosítson védőhatalmi státust a h. t. m. számára. Tőkés András kimondta: „nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz”[!]. Borbély Zsolt Attila az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. [RMSz, febr. 17.; Udvarhelyszék, febr. 19.] Toró T. Tibor szerint az RMDSz kormányzati szerepvállalása zsákutcába vezet. „Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés.” (A cikkíró szerint nem hangzott el az, hogy mi is lenne az a ’mást csinálás’.) [Népújság, febr. 15.] – Pozitívnak ítélték a Fórum-mozgalom mérlegét, sikerként könyvelték el azt, hogy az utóbbi megyei választásokon a Fórum szónokai nyertek [Toró T. Tibor (→ 1998.11.21), Kincses Előd (→ 1999.02.08), Kónya-Hamar Sándor (→ 1999.02.06)]; a tisztességgel végzett munka örömével állapítható meg, hogy ma már az RMDSz legfelsőbb vezetése is a Szövetségen belüli változások szükségességéről beszél. A résztvevők Bocskai fejedelem végrendeletének részletét is bevették a Fórum határozatába: „… szeretettel intem mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.” [RMSz, febr. 16.]
Markó Béla szerint a fórumokra, a minél nagyobb nyilvánosság előtt zajló találkozásokra szükség van. Ám az kell, hogy ezeken a fórumokon „maga a m. közösség szólaljon meg és ne arra használjuk ezeket a találkozókat, hogy mi próbáljunk ott közfelkiáltással különféle programokat és elképzeléseket elfogadtatni. (…) Tőkés püspök úrnak nem kellene azt hinnie, hogy ha ő találkozik valahol az ottani közösség képviselőivel, akkor az egy Európára szóló esemény. Az egy ugyanolyan fontos esemény, mint azok a találkozók, amelyeken mi hétről-hétre rendszeresen jelen vagyunk.” [RMSz, febr. 15.] 1999. május 11.
A ro. sajtó nagy terjedelemben méltatta a pápalátogatás fontosságát. [Népújság, máj. 11.]
Tőkés László szerint a csíkszeredai kongresszus (→ 1999.05.15) tétje a tisztújítás és a „miként tovább?” kérdése. A tb. elnök szeretné elkészíteni az RMDSz-politika kétéves mérlegét „és számon kérni mindazt, ami egykor ígéretként elhangzott és ami azóta történt”. [SzFÚ, máj. 11.]
Asztalos Ferenc elmondta: a két ház által különböző változatokban elfogadott, tanügyi sürgősségi kormányrendelet bizottsági egyeztetése folyamán nyilvánvalóvá vált, hogy a koalíciós partnerek sem támogatják az RMDSz-t; a képviselők azt a kétkulacsos politikát alkalmazzák, amelyben 80 éves gyakorlatuk van. [RMSz, máj. 11.]
Katona Ádám (EMK) azt javasolta, hogy a kongresszusi célkitűzések közé kerüljön be: az RMDSz arra törekszik, hogy a romániai m. nemzeti közösség valamennyi tagja kettős állampolgárságot nyerhessen. [EN, máj. 11.] 1999. szeptember 2.
Markó Béla fogadta Joseph Biden szenátort (AEÁ), aki a Balkánon tett körútja során a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte. [SzFÚ, szept. 3.]
Katona Ádám (EMK) nyílt levélben fejtette ki elégedetlenségét amiatt, hogy megvalósulatlan az RMDSz autonómia-koncepciója. Csapó I. József már 1995-ben elkészítette a statúmot, de az még nem került az SzKT elé, mert bizonyos, meg nem nevezett ’retrográd erők’ elszabotálták azt: „miattuk nincs mindmáig az RMDSz-nek elfogadott autonómia-statúma”. [RMSz, szept. 2.]
Ro. mintegy 34 ezer lutheránusa 42 templomban dicséri az istent. Egyre csökken a hívek száma, Kolozsvárott már csak 600-an vannak; Sepsiszentgyörgyön viszont templomot állítottak. [Szabadság, szept. 2.]
A kormány elfogadta a határozattervezetet, hogy az aradi Szabadság-szobrot átadják a helyi minorita rendháznak, akik megőrzik azt, a szobor felállításáig. A Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben állították föl Arad főterén, majd 1925-ben lebontották, most az aradi várban tárolják, méltatlan körülmények között. [RMSz, szept. 3.] (→ 1999.09.09) 2000. szeptember 2.
A kormány döntése értelmében kisebbségi kutatóintézetet hoznak létre Kolozsváron. Ennek létrehozását még 1997-ben javasolta az RMDSz. A kormány felkérésére készít majd felméréseket, elemzéseket. [Szabadság, szept. 2.] (→ 2000.09.22)
Az EMK országos gyűlésén újraválasztották Katona Ádám elnököt. Alelnökök: Gazda István, Bartha András dr., Sántha Pál Vilmos, Újvári Ferenc. [HN, szept. 4.] A gyűlést a zeteváraljai plébánia vendégházában tartották, ahova előzőleg kiszállt a SRI különítménye. [EN, szept. 5.] (→ 2000.09.12) 2000. szeptember 8.
Az EMK fölkérte az SzKT-t, hogy támogassa Tőkés László elnökjelöltségét, mert ő „a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek fáradhatatlan harcosa és Ro. egészének világviszonylatban legismertebb és legnagyobb tiszteletet élvező közéleti személyisége”. [RMSz, szept. 8.]
A marosvásárhelyi SzKT-n Markó Béla 3 közeli célkitűzést nevezett meg: saját programot; ütőképes parlamenti csoportot; megfelelő mozgósítást, hogy a választáson gond nélkül el lehessen érni az 5%-os parlamenti küszöböt. Frunda György szerint a többség felé erősíteni kell azt az üzenetet, hogy a magyarság jogainak orvoslása, elérése nem jelenti a románság jogainak csökkentését. Mindaddig, amíg egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, amíg a fiatalság gazdasági okok miatt nyugatra távozik, amíg nem sikerül fölállítani a m. ny. állami egyetemet, addig nem beszélhetünk pozitív kisebbségi mintáról. – Tőkés László szerint újabb visszarendeződés tanúi vagyunk; az RMDSz ne kötelezze el magát a kormányban való részvételre, ne lépjen koalícióra volt kommunista és titkosszervezeti embereket tömörítő pártokkal. A két jelölt – Frunda György és Tőkés László – közül titkos szavazással az előbbi lett az RMDSz elnökjelöltje. Tőkés leszögezte: „Véleményem szerint az SzKT döntése elhibázott, de nem üzenem a tagságnak azt, hogy ne menjen el szavazni.” [RMSz, szept. 11.] – Tőkés László sajtónyilatkozatban elmondta: 4 évvel ezelőtt a Frunda Györgyhöz fűzött remények nem váltak valóra, ezért gondolta, hogy alternatívát kellene állítani a félrevonulók, a tagságról lemondók megnyerésére. Úgy vélte, hogy erre alkalmas lenne az ő személye. Úgy látja, hogy az RMDSz nem végezte el azt az önvizsgálatot, amelyre nézve javaslatot tett az SzKT-hoz intézett júl. 2-i levelében. A mostani RMDSz-vezetés kimozdíthatatlan. [Szabadság, szept. 11.]
A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson Iliescu kapná a szavazatok 40%-át, őt Mugur Isărescu (26,4%),Th. Stolojan (13,2%) és C. V. Tudor (7,6%) követi. [Háromszék, szept. 8.]
Joao Ary, az ET oktatási és kulturális bizottságának főtitkára a csángók között járt és azt tapasztalta, hogy az iskolaigazgató és a pap lebeszélte az embereket arról, hogy m. osztályt kérjenek a falu iskolájában. [Krónika, szept. 8.]
Algyógyon tanácskoztak a ref. lelkészek a szórvány gondjairól, s megállapították, hogy Ro. m. lakosságának közel fele nyelvi veszélyben él. Növekszik a kivándorlás aránya, sorvad a művelődési élet. Az EMKÉ-nek a szórvány megmentésének fórumává kell válnia. [RMSz, szept. 8.] 2001. november 5.
Amerikai látogatását megelőzően (→ 2001.10.30) Adrian Năstase közölte Hámos Lászlóval (HHRF), hogy útja során találkozni kíván az amerikai magyarság képviselőivel. Végül egyeztetési nehézségek miatt elmaradt a találkozó. Hámos László memorandumot juttatott el a ro. kormányfőhöz, amelyben ismertette az alapítvány tevékenységét és emlékeztetett a romániai magyarság megoldatlan gondjaira: a m. egyházaktól elkobzott 1593 ingatlan sorsa; az állami m. egyetem; a kétnyelvűség megvalósítása; igazságszolgáltatás az Agache-ügy elítéltjeinek. [RMSz, nov. 5.]
Kovásznán tartották az EMK platform orsz. gyűlését, ahol tk. a státustörvény, az Agache-ügy, továbbá a Székelyföld elszegényedése és elrománosítása volt a fő téma. A közgyűlés állásfoglalásban ítélte el a Tőkés László elleni „elvtelen és erkölcstelen támadássorozatot” (→ 2001.09.29). [Háromszék, nov. 5.] (→ 2001.11.26) 2001. november 26.
A PRM kongresszusa megerősítette tisztségében C. V. Tudort (elnök) és Gh. Funart (főtitkár). [Szabadság, nov. 26.]
Az EMK közzétette a kovásznai orsz. gyűlés (→ 2001.11.05) határozatait. Az EMK tk. feladataként jelölte meg a tiltakozást a ro. kormányzat székelyföldi betelepítési politikája ellen. [Szabadság, nov. 26.] 2002. szeptember 26.
Az EMK – a SzET-hez és az SzKT-hoz intézett levelében – azt sérelmezi, hogy az RMDSz elodázta azt a lehetőséget, amelyet korábban Orbán Viktor ajánlott föl: „amennyiben ilyen irányú kérés érkezik az RMDSz-től, Mo. meg fogja adni a kettős állampolgárságot a romániai m. nemzeti közösség minden tagjának”. [Szabadság, szept. 26.] (→ 2002.09.27)
Brassai Zsombor, megyei üv. elnök, a görgényszentimrei lelkésszel közösen, magánerőből kívánja megoldani a helyi m. óvoda kérdését (→ 2002.09.09). [Népújság, szept. 26.]
Több mint 40 évi szünet után ismét megkezdődött a m. ny. tanítása – a ro. állami oktatás keretében – két csángó faluban: Pusztinán és Klézsén: heti 4 órában tanítják a jelentkezőket. Emlékeztetőül: 1948 és 1956 között Bákóban m. ny. tanítóképző is működött. [SzFÚ, szept. 26.] – Hegyeli Attila elmondta: kevés a jelentkező. [RMSz, szept. 27.] 2002. december 9.
Feltételekhez köti kongresszusi részvételét az EMK: azt kérik, hogy az RMDSz vegye föl napirendi pontként a Csapó I. József elképzelése szerinti háromszintű autonómia kérdését. [Krónika, dec. 9.]
Hatodik Maros megyei rendezvényét tartotta a Gyöngykoszorú-találkozó, a népi hagyományokat éltető mozgalom. [Népújság, dec. 9., dec. 28.]
Erdő Péter személyében II. János Pál új vezetőt nevezett ki az Esztergom–Budapest Főegyházmegye élére. [Szabadság, dec. 9., dec. 11.] (→ 2003.01.11) 2002. december 14.
Koppenhágában – a jelölt 10 országgal (→ 2002.10.11) közösen – véglegesítették az EU bővítésének menetrendjét. A csatlakozás időpontja: 2004. máj. 1. [Krónika, dec. 14.]
Adrian Năstase kijelentette: a kedvezménytörvény ügyében nincs konfliktus Ro. és Mo. között, csupán a m. parlament által elfogadott jogszabály és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó európai standardok között van némi inkompatibilitás. [Krónika, dec. 14.]
Markó Béla Katona Ádámmal folytatott megbeszélést az RMDSz alapszabály-módosításáról; a javaslatok átvizsgálása után a szövetségi elnök januárban ad választ az EMK-nak. [BN, dec. 16.]
Marosvásárhelyen fölavatták a Bolyai-emlékművet (→ 2002.09.21) és ünnepélyesen bezárták a Bolyai-évet. [Népújság, dec. 16.]
Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését a R. M. Dalosszövetség; tb. elnök Guttman Mihály, elnöke Tóth Guttman Emese. [RMSz, dec. 14.]
Péntek János professzor kapta idén a Kriterion-koszorút. [RMSz, dec. 14.]2002. december 16.
Ro. állampolgárai Mo. EU-csatlakozása után is vízummentesen utazhatnak a szomszédos országba – jelentette ki Kovács László, aki még azt is javasolta, hogy a ro. felvetésről (Ro. önkéntesen és egyoldalúan vállalná a schengeni ellenőrzési rendszer bevezetését saját határain) kezdjenek kétoldalú megbeszélést, majd vonják be az EU képviselőit is. [Szabadság, dec. 16.]
Tőkés László, valamint az EMK, a NÉP, az RT és a MIT képviselői közös nyilatkozatukban kifejtették, hogy – úgymond – az RMDSz csúcsvezetőségének politikája veszélyezteti a törvényhozásban való részvételhez szükséges 5%-nyi szavazatarány elérését is. A nyilatkozók szerint a válság legfőbb okai: a belső törvényesség megszegése, az autonómiaprogram semmibe vétele, a belső választások elodázása. Az aláírók szükségesnek tartják a szövetségi jelleg helyreállítását, az általános, közvetlen és titkos választások megtartását, a pénzügyi források méltányos elosztását. [Szabadság, dec. 16.]
Az MVSz, a JMM és a HVIM tagjainak részvételével tüntetést tartottak Budapesten. A résztvevők megdöbbenésüknek adtak hangot amiatt, hogy Ro. nemzeti ünnepén a m. miniszterelnök részt vett a Kempinski Hotelben rendezett fogadáson. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben a m. kormány vezetőit nemzetárulással vádolták. [Krónika, dec. 16.; EN, dec. 17.]2003. január 9.
Az EMK Kolozsvárott bemutatta Csapó I. József Autonómiák és autonómiatörekvések c. könyvét; Katona Ádám elmondta, hogy ennek mintájára kidolgozzák a Kalotaszeg és a Partium autonómiájának tervét is. [Szabadság, jan. 9., jan. 11.]
Hargita és Kovászna megyék ortodox püspökséget 1994-ben alapították; a püspökség területén 107 templom található, a hívek száma közel 100 ezer, ezeket 75 pap látja el. [Krónika, jan. 9.]
A Gyulafehérvári Főegyházmegye 525 ingatlant igényel vissza, de a dossziék még nincsenek készen. A hatóságok nehezményezik a restitúciót, sok esetben a telekkönyvi kivonatokat csak hosszas huzavona nyomán sikerül megszerezni. [Krónika, jan. 9.]
A szlovák kormányfő nyilatkozatban rögzítette: Komáromban rövidesen m. állami egyetemet fognak létrehozni. [Népújság, jan. 9.] (→ 2003.08.14) 2003. január 18.
A kongresszus előtti utolsó SzKT-n a megkötendő PSD–RMDSz-protokollum esélyeit is latolgatták. A státustörvény által biztosított oktatási támogatásra 35 ezer pályázat érkezett, de csak 1700-at tudtak kifizetni. Katona Ádám kijelentette: az EMK csak bizonyos feltételek teljesítése esetén hajlandó részt venni a szatmári kongresszuson (→ 2003.01.31): ha napirendre kerül az autonómia kérdése és ha minden erdélyi m. választható lesz, nemcsak az RMDSz tagjai. [Szabadság, jan. 20.; RMSz, jan. 20., jan. 21.] 2003. február 10.
Gh. Prisăcaru, a szenátus külügyi biz. elnöke kijelentette: Irak megtámadása esetén az amerikai hadsereg vadászgépei és bombázói a parlament újabb hozzájárulása nélkül is használhatják az ország légterét és támaszpontjait. [Szabadság, febr. 10.] – A legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) jóváhagyta az elképzelést. [Népújság, febr. 11.]
Az EMK – tiltakozásul a tb. elnöki poszt megszüntetése miatt (→ 2003.02.02) – felkérte Tőkés Lászlót, hogy legyen a platform tb. elnöke; a püspök elfogadta az ajánlatot. [Szabadság, febr. 10.]
A m. kormány 320 millió forintot ajánlott föl a Mecénás Alapítványnak és a róm. kat. püspökségnek, hogy megvalósítsa a nagyváradi ifjúsági központot. A pénzt eredetileg az Orbán-kormánytól pályázta a KREK, hogy Ady-zarándokhelyet létesítsen (→ 2002.11.23) a nagy költő szülőfalujában. A kormányváltás után Szabó Vilmos államtitkár levélben értesítette a KREK vezetőit: a pályázat megvalósítására a Mecénást fogják felkérni. [Krónika, febr. 10., febr. 21.] – A KREK peres úton kívánja megszerezni a támogatást, hogy megvalósíthassa az érmindszenti zarándokhely felépítését. [MN, febr. 14.; RMSz, febr. 14.; Népújság, febr. 24.] (→ 2003.05.17) 2003. február 17.
Az iraki háború ellen tiltakozott a világ békeszerető népe. Athénben a tömeg ellen rendőri erőket is bevetettek, nálunk az érdektelenség jellemezte a tüntetést, pl. Kolozsvárott csupán 100-an, Bukarestben 30-an tiltakoztak a háború ellen. [Szabadság, febr. 17.]
Talán sikerül megoldani Transznisztria kérdését. A Dnyeszter Menti Köztársaság üdvözölte Vladimir Voronin moldovai elnök indítványát, amelyben széles körű autonómiát kínál a térség lakóinak. Az elképzelés szerint Transznisztria ismét Moldovához tartozna, de ha a jövőben Moldova egyesülne Ro.-val, akkor a zömmel oroszok és ukránok lakta terület Oroszországhoz csatlakozna. Egységes állampolgárság és vámrendszer lenne érvényben, a közös alkotmányról népszavazás döntene. Az oroszt elismerik a konföderáció hivatalos nyelveként. – Az 1991 óta tartó összecsapásokban 1500 ember vesztette életét. [Szabadság, febr. 17.] (→ 2003.07.07)
Toró T. Tibor sérelmezi, hogy csak az RMDSz tagjai szavazhatnak a belső választások során, ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem a magyarságot, csak a tagokat képviseli. – Az RT márciusban rendkívüli kongresszust tart. (→ 2003.03.08) [Krónika, febr. 17.]
Sepsiszentgyörgyön indulatos légkörben zajlott az RT, az EMK és az RMDSz közös fóruma. Az RMDSz jelenlévő tisztségviselői arra biztatták a közönséget, hogy hasonló lelkesedéssel vegyenek részt a belső választásokon, hogy a tagok által érdemesnek tartott jelöltek jussanak be az SzKT-ba. [Krónika, febr. 17.] 2003. március 29.
Sepsiszentgyörgyön száznál több résztvevője volt annak a fórumnak, ahol az RMDSz-szel elégedetlen polgárok a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom létrehozásáról döntöttek. A fórumon Király Károly is részt vett, valamint az EMK, a Vitézi Rend, az MSzT vezetői. Bejelentették, hogy Székelyudvarhelyen fog megalakulni a Nemzeti Tanács. [Háromszék, márc. 29.] (→ 2003.04.26)
Markó Béla kijelentette: az RMDSz bojkottálására felhívó döntést (→ 2003.03.26) nem tekinti a KREK lelkészei egységes álláspontjának, mert nagyon sokan nem értenek egyet ezzel; „nekünk olyan egyházra van szükségünk, amely minden hívéhez egyforma szeretettel tud szólni”. [RMSz, márc. 29.] 2003. június 5.
A ro. kormány üdvözli a m. Országgyűlés határozatát, amellyel ratifikálta a prágai NATO-csúcs csatlakozási jegyzőkönyvét. (→ 2002.11.21, 2003.03.27) – A. Năstase szerint a ratitikálás „megszünteti a szélsőségesek gyanúját, akik Erdély elcsatolásáról beszélnek”. Tőkés László tetteit és beszédeit az alkotmány és a törvények szerint ítéljük meg – tette hozzá. [Szabadság, jún. 5., jún. 6.]
A belső választási folyamat mintegy 85 SzKT-képviselői mandátum megújítását eredményezte. A zömmel közvetett módon megszervezett belső választások az ellenzék meggyengülését hozták. A Reform Mozgalom jelöltjei nem indultak, holott alkalmuk lett volna pozíciókat szerezni. Az EMK Felső-Háromszéken rendelkezik 3 képviselővel, másutt azonban nem jutott be; a NÉP frakciót egyedül Vekov Károly képviseli. [Krónika, jún. 5.]