ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 49 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-49
Intézménymutató:
Bolyai Társaság
1990. március 17.
Marosvásárhelyen folytatódtak a magyarellenes megmozdulások. Feltüzelt ro. tüntetők behatoltak a ref. egyház felsővárosi hivatalába, bántalmazták az ott tartózkodókat és feldúlták az irodát; eltávolították az 1848-as emléktáblára a m. követség által helyezett, piros-fehér-zöld szalaggal díszített koszorút. A rendőrség figyelmen kívül hagyta a helyi RMDSz-vezetők ez irányú panaszát. – Az RMDSz Elnöksége tiltakozott a magyarellenes provokációk és tettek ellen, amelyek Szatmárnémetiben és Marosvásárhelyen történtek. A FSN Tanácsa nem reagált az RMDSz helyzetjelentéseire.
Marosvásárhelyen, a helyi MADISz szervezésében megkezdődött a MISzSz első kongresszusa. A MISzSz nyilatkozata állást foglalt a magyar oktatás kérdésében, szolidaritást vállalt az OGyI ülősztrájkot folytató diákjaival és elítélte a VR Szervezet erőszakos tevékenységét. (→ 1990.03.30)
Kolozsvárott megalakult a Bolyai Társaság (április végén a cégbíróságon megkapta a jogi személy státusát is). Célja az önálló magyar felsőoktatási hálózat kiépítése, a kolozsvári tudományegyetem visszaállítása. (→ 1990.05.18) 1990. május 18.
A Bolyai Társaság a kolozsvári tudományegyetem újraindítását célzó aláírásgyűjtésbe kezdett. Felhívásukat a napilapok is közölték. 1990. június 5.
Az MTA bevezette a külső tagság státusát, mely a határon túli magyarokat illeti meg. Erdélyből öt külső tagot választottak: Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Pataki József.
A Bolyai Társaság ülésén az RMDSz képviselői és részt vettek. Sajnálattal közölték, hogy 2000 erdélyi diák felvételizett magyarországi egyetemekre. Elhangzott, hogy az RMDSz-nek politikai eszközökkel kell küzdenie a m. egyetemért. [Szabadság, jún. 5.] 1990. június 22.
Bodor András, a Bolyai Társaság elnöke a hazai m. nyelvű felsőoktatás helyzetéről és a társaság célkitűzéseiről nyilatkozott. Eddig 3 (válasz nélkül hagyott) memorandumot küldtek az ország vezetőinek az anyanyelvű oktatás érdekében. [Szabadság, jún. 22.]
Az AEÁ-ban, gyógykezelésen tartózkodó Sütő Andrást a Magyarok Világszövetsége (MVSz) tb. elnökévé választották Budapesten. 1990. szeptember 6.
Balázs Sándor a Bolyai Társaság tevékenységéről, külföldi kapcsolatairól számolt be. [A Hét, szept. 6.] 1990. október 11.
A Hídfő a Bolyai Társaság tevékenységét ismertette. Wanek Ferenc, a társaság titkára szerint az állami támogatású BTE visszaállítása alapvető joga az erdélyi magyarságnak. A lap idézte az AEÁ kongresszusa Emberi Jogi Bizottságában működő tagok levelét, amelyet Iliescu elnökhöz küldtek a BTE ügyében. 1991. január 19.
Kolozsvárott megtartotta első orsz. közgyűlését a Bolyai Társaság.
Előzetes letartóztatásba helyezték Cseresznyés Pált, akit a marosvásárhelyi események idején készült filmfelvételek alapján azonosítottak. A vád ellene: belerúgott a földre esett román tüntetőbe, Mihai Cofariuba. – A m. áldozatok gyilkosai továbbra is szabadlábon vannak – hangoztatta a cikk. [RMSz, jan. 22.]. (→ 1991.10.01)1991. február 7.
Romániába látogatott az ET küldöttsége Catherine Lalumière vezetésével, hogy az együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyaljon.
Az RMDSz Elnöksége munkaülést tartott, amelyen tk. arról döntöttek, hogy a Bolyai Társaság elnöke az RMDSz oktatási bizottságának társelnöke lesz. 1991. február 23.
A Bolyai Társaság nyilatkozata kedvezőtlennek nevezte az erdélyi fiatalok tömeges méretű magyarországi továbbtanulását.
Marosvásárhelyen megtartotta közgyűlését az EME orvostud. szakosztálya. 1991. május 22.
Iliescu elnök fogadta a m. püspökök küldöttségét, akik megismételték a korábbi levelükben (→ 1991.05.08) megfogalmazott kéréseket.
A MOGyE – korukra való hivatkozással – felmondott 12 egyetemi tanárnak. Tekintve, hogy a menesztettek között 11 m. van, az intézkedés egyértelműen a m. orvosképzés lefejezését célozta. A fellebbező levelet a MOGyE szenátusa máj. 22-én visszautasította. – A diákok tiltakozó gyűlése (melyet a hónap végén szerveztek) is hatástalannak bizonyult. (A Bolyai Társaság tiltakozó nyilatkozatát lásd: RMSz, jún. 7.) 1991. augusztus 8.
Gh. Ştefan okt. min. fogadta a Bolyai Társaság küldöttségét (Balázs Sándor, Bodor András, Jenei Dezső) és a m. felsőoktatás ügyét vitatták. A BTE visszaállításáról szólva a min. azzal hárította el a kérést, hogy Gyulafehérváron már van m. egyetem [!], amely a közeljövőben akár 3000 hallgatót is fogadhat. A min. kijelentését Bálint Lajos érsek cáfolta: köztudott, hogy Gyulafehérváron csak egy teológiai intézet működik, ahol a m. egyházmegyék részére képeznek papokat. A tárgyalásról a kolozsvári egyetemi tanárok emlékeztetőt írtak, melyet aug. 14-én, levél kíséretében a miniszterhez továbbítottak. A küldeményhez a korábbi memorandumok másolatát is csatolták és kérték a BTE visszaállítását, amelynek támogató íveit (1991 augusztusáig) 220 ezer m. írta alá. [Szabadság, aug. 16.]1992. január 17.
Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete (RMEEÁÉ). Az ülésre meghívták az RMDSz, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) képviselőit. A felekezetközi egyetem esélyeit (→ 1992.01.16) latolgatták és közös álláspontot fogalmaztak meg a vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A memorandumot (mely a felekezeti oktatásra és az egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó elveket és kérelmeket rögzítette) Domokos Géza jan. 22-én adta át Stolojan kormányfőnek. (→ 1992.06.11) – Az ülésen körlevelet fogalmaztak meg, amelyben a febr. 9-i helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozták. [RMSz, jan. 24.]
András Imre nyilatkozott az őt ért inzultusról. 1991. okt. 11-én, a ro. határon, semmibe véve képviselői mivoltát, katonai őrizet alá helyezték, csomagját feltúrták és „titkos dokumentumokat” (tkp. a hivatalos közlöny nyomtatott példányait) koboztak el tőle. Esetét a képviselőházban is megtárgyalták (1991. nov. 6-án), és tudatták vele, hogy saját magának kell az ügyészséghez fordulnia. 1992. március 4.
Az EME Orvostud. Szakosztálya, a Keresztény Orvosok Szövetsége és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezete együttműködést határozott el: vállalják a m. ny. orvosképzés megindítását. Ehhez az anyanemzet és humanitárius szervezetek támogatását kérték. [RMSz, márc. 4.] 1992. március 6.
Kolozsvárott ülésezett az OMDSz, melyen oktatási kérdésekkel foglalkoztak. – Másnap a Bolyai Társaság ülésén tovább folytak a megbeszélések (ti. a Bolyai Társaság választmányának 30%-át OMDSz-tagok teszik ki) – főleg a magyarországi és az itthoni oktatás vonzatairól. [Szabadság, márc. 13.]
Moldovában újabb halálos áldozatai voltak a karhatalmi erők és a Dnyeszter Menti Köztársaság fegyveres csapatai közötti összecsapásnak. 1992. július 9.
Az RMDSz, a Bolyai Társaság és az RMPSz írta alá Az erdélyi magyar iskolákért! felhívást. [RMSz, júl. 9.]
Kolozsvárott pénzbüntetésre ítélték azokat, akik Iliescu látogatásakor (→ 1992.06.04) elnökellenes jelszavakat kiáltoztak. A tüntetőket videofelvétel segítségével azonosították. [Zig-Zag, júl. 9.]
Elszabadult az infláció: a húsfélék 40%-kal, az import cukor 90%-kal drágult. 1992. október 17.
Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését a Bolyai Társaság, melyen elfogadták a BTE visszaállításáról szóló beadványt. [RMSz, nov. 4.]
A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ökumenikus nagygyűlést szervezett Budapesten. Tőkés László beszédében kifejtette, mennyi – politikai és közéleti szintű – veszekedést tapasztal Magyarországon. Nem úgy viselkedik az anyaország, ahogy elvárnánk tőle – mondta. [ÚM, okt. 15.] 1992. december 9.
A Bolyai Társaság újabb beadványt intézett az ország vezetőihez a BTE ügyében, kihangsúlyozva, hogy korábbi beadványaikra sem kaptak választ. [Szabadság, dec. 9.] 1992. december 30.
A Bolyai Társaság képviselője beszámolt éves tevékenységükről, a számtalan beadványról, amit az elnöknek, kormányfőnek, miniszternek küldtek a BTE ügyében – sajnos minden levelük válasz nélkül maradt. [RMSz, dec. 30.]
Szőcs Géza – aki korábban (→ 1992.03.24) bejelentette, hogy visszavonul a politikától – úgy vélte: az erdélyi magyarság legnagyobb ereje az összefogottság, a fegyelmezettség és az öntudatosság. Az RMDSz tekintélyt vívott ki magának. [ÚM, dec. 30.] 1993. április 7.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a ro. parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye prefektusai kinevezése ügyében. A kinevezés jogszerűsége nem kétséges, azonban a döntés körültekintőbb mérlegelést tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele miatt. „E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Ro.-ban élő m. nemzeti kisebbség körében.” Kérik, hogy a jövőben a ro. kormány tanúsítson nagyobb figyelmet a hasonló kérdések rendezése terén. [ÚM, ápr. 9.]
Nagy F. István, az RMPSz Bihar megyei vezetője nyilatkozott az oktatási helyzetről. A m. oktatási szaktestületek (RMPSz, Bolyai Társaság, EMT, RMDSz) még csak a sérelmek és panaszok megfogalmazásáig jutottak el; a helyzet sürgős orvoslást kíván: egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma, mert a szülők, a könnyebb érvényesülés reményében, ro. iskolába adják a gyermekeket. [BN, ápr. 7.]
Az RMDSz vezetői (Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Tokay György) megbeszélést folytattak Meleşcanu külügyminiszterrel. Az ET-csatlakozás küszöbén meg kell alkotni a nemzetiségi törvényt és egy megfelelő oktatási törvényt; megengedhetetlen a prefektus-ügyhöz hasonló intézkedés. Kérik, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSz-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. [MH, ápr. 9.] 1993. április 27.
A Vallásügyi Államtitkárság székhelyén a kultusztörvény tervezetét vitatták az egyházak küldöttei. Tempfli József elmondta: a hatalom képviselői mereven elzárkóztak néhány kérdés megvitatásától: nem akartak beleegyezni az egyházi vagyon visszaszolgáltatásába és az egyházi iskolák felállításába. Az egyházak vezetői továbbra is kitartanak e két lényeges feltétel teljesítése mellett. [EN, máj. 13.] (→ 1993.10.11, 1993.10.28, 1994.04.09)
Jeszenszky Géza elmondta, hogy a ro.–m. alapszerződés szerkesztése során figyelembe veszik a romániai magyarság jogos kéréseit; nem fognak a „kisebbségek feje fölött szerződni”. [RMSz, ápr. 27.]
Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke a sajtó útján próbált üzenni Iliescu elnöknek, tekintve, hogy postán küldött leveleire – melyben a BTE visszaállítását sürgette – nem kapott választ. [RMSz, ápr. 27.] (→ 1993.05.12)
A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a kolozsvári Apáczai Csere János Líceumban tanítóképző osztályok induljanak. Tanítóképző csak Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. [RMSz, ápr. 27.]