ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 161 találat
lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 161-161
Intézménymutató:
RMDSz SzKT
1997. december 9.
Tovább éleződött a helyzet Cserehát-ügyben Székelyudvarhelyen: a kormányfőtitkár 50 rendőrt és 200 csendőrt vezényelt a városba. Az események körül zajló nacionalista hangulatkeltés nagy mértékben befolyásolta a szenátus munkáját is. Az Oprişt kísérő jogászok szerint az apácák rendelkeznek a tulajdonosi okmánnyal és amíg a bíróság nem dönt másként, addig az épületben kifejthetik az adományozási okmánynak megfelelő tevékenységüket. [MTI]
A szenátusban folytatódott az oktatási rendelet vitája. A koalíciós partnerek ismét felrúgták az egyezséget, nem szavazták meg a kisebbségeknek kedvező paragrafusokat, ezért az RMDSz szenátorai kivonultak az ülésről és Markó Béla rögtönzött sajtóértekezleten bejelentette, hogy konzultációra visszahívja a kormány üléséről az RMDSz minisztereit, akiknek a működését meghatározatlan időre felfüggesztik. A kérdés megoldása az SzKT hatáskörébe tartozik. [Táj., dec. 9.]
Szakáts Mara nagyváradi szociológus 10 erdélyi megyében végzett felmérést, melynek teljes feldolgozása előtt már levonható néhány konklúzió: az erdélyiek visszautasítják az anyaország beavatkozását a romániai magyarok politizálásába; tisztelik Tőkés László kitartását és bátorságát, de sokan károsnak tartják a püspök átgondolatlan megnyilvánulásait. [MH, dec. 9.] 1997. december 13.
Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]
A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.]
Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.]1997. december 18.
Az SzKT–SzET ülés (→ 1997.12.13) sajtóvisszhangjára utalva Markó Béla elmondta: túlzóak az RMDSz által szabott feltételekre vonatkozó kommentárok – az RMDSz valóban feltételekhez köti jelenlétét a kormányban, de ezek a feltételek nem újak, a közösen elfogadott kormányprogram tiszteletben tartására, megvalósítására vonatkoznak. – Pruteanu leváltásának ügye a PNTCD ügye, az RMDSz nem fordult semmilyen követeléssel a parasztpárthoz; az RMDSz számára fontos a kormány támogatása, márpedig Pruteanu nem ezt teszi. – A csereháti ügyben a szövetség álláspontja változatlan: az RMDSz határozottan ellenzi az épület rendeltetésének bárminemű megváltoztatását. [Táj., dec. 18.]
A ro. sajtó egy része „Pruteanu győzelmeként” értékelte a szenátus döntését a tanügyi törvény kérdésében, noha az államelnök is azt kérte: tartsák tiszteletben a koalíciós egyezséget; szkeptikusan kezelik az RMDSz reményét, hogy majd a képviselőház meghozza a kívánt döntést. [Szabadság, dec. 18.]
Ro. küladóssága szeptemberben 8,24 milliárd $ volt, 20%-kal több, mint egy évvel korábban. [Háromszék, dec. 18.] 1998. január 8.
Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén Takács Csaba Borbély László államtitkárt kormányzati ügyv. alelnöknek nevezte ki (a kinevezést utóbb az SzKT is jóváhagyta). Az ÜE európai integrációs programot fogadott el: a tervezet célja előmozdítani a hazai törvényhozás és a kormányzati tevékenység összehangolását az EU által támasztott követelményekkel. [Táj., jan. 9.; RMSz, jan. 14.]
Victor Ciorbea elismerte, hogy válsághelyzet körvonalazódik a koalícióban, de véleménye szerint ezért nem a PNTCD a felelős, hanem a kormányzati partner, a PD. [BN, jan. 8.]
Petre Roman bejelentette, hogy összehívta a párt orsz. tanácskozását, ahol a lemondott T. Băsescu helyett (→ 1997.12.29) új minisztert jelölnek majd ki. [Háromszék, jan. 7.]1998. március 21.
Az SzKT csíkszeredai ülésén a kormányzati szerepvállalásról szólt a vita, melynek végén nagy többséggel elfogadták Markó Béla javaslatát, aki a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívta fel. Az RMDSz-nek érdeke, hogy az a kormányprogram érvényesüljön, amelyet a partnerekkel közösen dolgoztak ki. A testület nem nyitott vitát Csapó I. József javaslatáról, aki a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Borbély László üv. alelnöki kinevezését 51-en támogatták, 26-an ellenezték. A költségvetés kérdéseiben vita volt arról, hogy miért az EMKE kapja a kisebbségeknek járó támogatást, de elfogadták az érvelést, miszerint az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE hivatott gazdálkodni vele. – Az SzKT állásfoglalást tett közzé arról, hogy a M. Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. „Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.” [Táj., márc. 23.]
A VET nyílt levelet intézett Markó Bélához, Bardóczy Csaba érdekében, aki – a VET megítélése szerint – meghatározó szerepet vállalt a Cserehát-ügyben. [Szabadság, márc. 21.]
Bukarestben, a PER kétnapos konferenciáján elhangzott, hogy a koalíció legkiegyensúlyozottabb és legmegbízható résztvevőjének az RMDSz bizonyult; a koalíció felbomlásának nagy vesztese a romániai magyarság lenne. [MTI] 1998. március 23.
Ion Diaconescu örömmel fogadta az SzKT koalíciót illető állásfoglalását (→ 1998.03.21). [Szabadság, márc. 24.] 1998. június 19.
Az RMDSz OpT ülésén Bárányi Ferenc bejelentette: lemond miniszteri posztjáról. Az OpT nyilatkozatban közölte, hogy elfogadja a lemondást és az eset következményeként azt javasolja az SzKT-nak: hozzon határozatot arról, hogy az RMDSz minden tisztségviselője nyilatkozzon a múltjáról és vállalja átvilágítását. Ugyanakkor felhívták a parlamentet, hogy tekintse prioritásnak a Securitate átvilágításáról szóló törvényt. Az RMDSz az önmaga számára fölállított gyakorlatot a pol. partnerek számára is követendőnek tartja. [Táj., jún. 22.]
Tőkés László néhány epizóddal sietett Bárányi Ferenc segítségére, amely azt igazolta, hogy Bárányi nem kiszolgálója, hanem áldozata volt a Securitáténak. A történtek fényében egyre nagyobb jelentőségűvé válik a Ticu Dumitrescu-féle kezdeményezés, mely törvénybe kívánja iktatni a szekusdossziék hozzáférhetőségét. [Szabadság, jún. 20.]
A bukaresti bíróság elutasította Gh. Funar új pártjának, a PAUR-nak a bejegyzését e néven (→ 1998.04.25). [Szabadság, jún. 22.] 1998. június 23.
Tőkés László elmondta: sokat várnak az új magyarországi kabinettől a h. t. magyarok, mert most előtérbe került a „nemzetben gondolkodás eszméje”, amely természetes rokonszenvet kelt bennük. [MTI]
Gabriel Andreescu nyílt levélben fordult az SzKT tagjaihoz és amellett érvelt, hogy az RMDSz ne hátráljon ki a koalícióból. Az a helyzet, amelyben a szövetség van, a lehetőségek maximuma, a koalícióból való kiválás nem jelent mást, mint azok elvesztését. [RMSz, jún. 24.]
Durva támadás jelent meg a RomLib hasábjain Tőkés László ellen, az ismét előráncigált „kollaboráns” ügy kacsán. A cikkíró fontosnak tartja az RMDSz ezek utáni viselkedését: ha „lerázza magáról” a tb. elnököt, a szövetség bebizonyítja „európai, emancipált, felsőbbrendű jellegét”, ha nem válik meg Tőkéstől, akkor azt bizonyítja, hogy az Európa felé való menetelésük nem más, mint menetelés Ro. ellen. [Sajtóf., jún. 23.] – Az Adevărul is hasonló hangnemben tálalta egy állítólagos Tőkés–Orbán-paktum létét, amelyet a tb. elnök azzal cáfolt, hogy a megállapodásról szóló kitaláció szerzője nem más, mint az a Dorin Suciu, aki az 1990. márciusi provokáció idején is képtelenségekkel töltötte meg az újságokat. [Szabadság, jún. 24.] 1998. június 28.
Az SzKT kolozsvári ülésén az előterjesztéseket követő vita során megfogalmazódott, hogy a kormányprogramba foglalt feladatok közül a reformok felgyorsítása, a decentralizáció és a helyi autonómiát szolgáló törvények kidolgozása mellett, a testület prioritásként jelöli meg a diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatását, az oktatási törvénynek a koalíciós megálapodások szerinti végelegesítését, a kolozsvári központú állami m. egyetem létrehozását. A kormányzati szerepvállalással kapcsolatos nyilatkozat az oktatási törvényt illetően okt. 31-ig, az egyetem ügyében pedig decembert tűzte ki határidőnek, ellenkező esetben lehetetlenné válik a szövetség további kormányzati szerepvállalása. – Az SzKT az RMDSz tisztségviselőinek átvilágításáról is határozott. Politikai önéletrajzában minden magasabb tisztségviselőnek nyilatkoznia kell a Securitatéval való kapcsolatairól és korábbi pártfunkcióiról. A hivatalos átvilágítási törvény hatályba lépése után az SzKT visszatér a kérdésre. [Táj., jún. 29.] 1998. augusztus 14.
Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke meghívót juttatott el a sajtóhoz, amelyben szept. 12-re Alsócsernátonba, Székelyföldi fórum az RMDSz megújulásáért címmel tanácskozásra hívta mindazokat – az RMDSz valamennyi vezetőjét, az SzKT és a SzET tagjait, a parlamenti képviselőket és szenátorokat, a platformok képviselőit –, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak. Aggodalommal tapasztalja, hogy az 1996-os kormányváltás utáni időszak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RMDSz politikája kritikus helyzetbe került. A fórumon a „hogyan tovább?” kérdésére összpontosítanak. [EN, aug. 18.] (→ 1998.08.21, 1998.09.12) 1998. szeptember 6.
Az SzKT kolozsvári ülésén Markó Béla ismertette az egyetem alapítása körüli feszült helyzetet. Mivel két nappal korábban nem született kedvező döntés az egyetemről, az RMDSz nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek (→ 1998.09.04). A képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, és a koalíciós partnerek által javasolt német–m. egyetem sem felel meg az RMDSz elképzeléseinek. Újabb egyeztetés előtt állnak, amit el kell fogadni, de sajnos kevés az esély a továbblépésre. Az SzKT határozata kimondja: az RMDSz szept. 30-án kilép a kormányból, ha addig a parlament nem fogadja el a sürgősségi kormányrendeletet, eredeti formájában. [RMSz, szept. 7.] (→ 1998.10.03) 1998. október 1.
Markó Béla azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalás során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó ezért az oktatási min. leváltását követelte. [Népújság, okt. 1.]
5 emberi jogi szervezet (közöttük a PER és a PEL) tiltakozott Anghel Stanciunál (→ 1998.02.04) a 123. sz. cikkely (→ 1998.09.16) megszorító megfogalmazása miatt, rámutatva, hogy ezzel drasztikusan csökkentik a kisebbségi jogokat. [Szabadság, okt. 1.]
A kormány ülésén Radu Vasile felvetésére határozat született a m. egyetem kérdésében. A kormány megbízta a tanügyi tárcát, hogy tanulmányozza egy m.–német egyetem (ún. Petőfi–Schiller egyetem = PSE) létrehozási lehetőségét. A határidő: nov. 15. Ha a döntés megszületett, akkor azt az orsz. akkreditációs bizottságnak kell jóváhagynia. Ezzel a lépéssel R. Vasile megtette az első lépést a „megbékélés” felé. [Népújság, okt. 2.] – Ha a biz. elfogadja az egyetem alapítását, akkor a tárca dec. 15-ig a kormány elé terjeszti javaslatát az új tanintézet fölállításáról. [Szabadság, okt. 2.]
Az OpT maratoni ülését követő sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: a PSE alapításának szándéka nem oldja meg a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány meg akarja oldani a válsághelyzetet. A kérdésről az SzKT hivatott dönteni. [Népújság, okt. 2.; Táj., okt. 1.]
A koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedéséről Asztalos Ferenc elmondta: a parasztpárti kollégák attól tartottak, hogy a másik két partner lesre játssza őket, s „akkor a ro. közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli ro. párt, amelyik a magyarokat támogatja”. Egyértelmű, hogy a három párt titokban kiegyezett. A tál lencse, amiért minden egyebet elhalasztanak (pl. NATO-csatlakozás) az a fővárosi polgármesteri szék. Így Viorel Lisnek esélye lehet előretörni a PDSR-s jelölttel szemben.
R. Vasile sajtóértekezletén felszólította az RMDSz-t, hogy álljon el kilépési szándékától. „Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem tehetünk.” A PSE tervezett székhelyei: Marosvásárhely és Nagyszeben; szó sem lehet Marga menesztéséről. 1998. október 3.
Az SzKT, 11 órás vita után, 59 igen szavazattal 37 nem ellenében, úgy döntött: hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait (→ 1998.09.06). A testület fenntartja a jogot, hogy bizonyos körülmények esetén ismét felülbírálja a koalíciós részvételt. Az RMDSz nem mond le a Kolozsvár központú m. egyetemről. – Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levélben közölte: amennyiben az SzKT elfogadja a kormány javaslatát, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. – Tőkés László szerint cseberből vederbe került az RMDSz: „úgy látszik, állandóan a minimum minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek”. A tb. elnök azt javasolta, hogy az SzKT döntését halasszák el egy héttel, addig pedig tegyék társadalmi vita tárgyává a kormányból való kilépést. [RMSz, okt. 5.; Szabadság, okt. 5.]
Kónya-Hamar Sándor vitairatának címe (Amíg a tanügyi törvény nem nyer végső formát, nincs mit keresnünk a kormányban) összefoglalja a szerző véleményét a kérdésről. [Szabadság, okt. 3.]1998. október 7.
Vélemények az SzKT (→ 1998.10.03) döntéséről: Markó Béla: figyelmeztető jel, hogy 37 személy ellenezte a kormányban maradást. Toró T. Tibor: határozott fellépést várt az SzKT-tól, nem azt, hogy újabb határidőket szabjon. Szilágyi Zsolt szerint védekező pozícióból nehéz lesz eredményt elérni. Varga Attila szerint még van esély a megoldásra. [Népújság, okt. 7.]
Az SzKT (→ 1998.10.03) előtt a kolozsvári MKT határozatot hozott arról, hogy nem fogadják el a PSE-t és kérik a kilépést a kormányból. Csak Buchwald Péter alprefektus szavazott ellene, mondván: érzelmileg megérti, de politikusként nem tudja elfogadni a határozatot; úgy kell dönteni, hogy a m. közösségnek abból a legkevesebb kára származzon. [Szabadság, okt. 7.]
Markó Béla – azt követően, hogy Marga azt közölte m. kollégájával, Pokorni Zoltánnal: Ro.-ban soha nem lesz m. ny. egyetem, a PSE is csak akkor jöhet létre, ha azon ro. oktatási ny. is lesz – továbbra is ragaszkodik Marga lemondásához. [Szabadság, okt. 7.]
Félixfürdőn tartotta 7. vándorgyűlését az RMKT. [Szabadság, okt. 8.]1998. október 9.
Max van der Stoel üdvözölte a ro. kormány erőfeszítéseit, hogy megoldást keres az egyetem ügyére, hasonlóképpen az RMDSz döntését is, hogy továbbra is részt vesz a kormányzásban. [Táj., okt. 8.]
Tőkés László levele bírálja az egyetem ügyében hozott vezetőségi döntést [nota bene: a döntést az SzKT hozta, demokratikus szavazással – K. P.], véleménye szerint: „távlatilag csak akkor érhetünk el eredményt, hogyha eredeti célkitűzéseinkhez következetesen ragaszkodunk”. [BL, okt. 9.] – Halász Anna ellenvéleménye: „Tőkés Petúr Lászlónak mindenben igaza van, csak abban nem, hogy fejjel menjünk a falnak.” [RMSz, okt. 9.]
A kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely előirányozza az állam által jogcímmel vagy anélkül államosított ingatlanok visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak; ha nem lehetséges a visszaszolgáltatás, az állam kártérítést fizet az érintetteknek. [Sajtóf., okt. 9.]
1997-ben újra megnyitották az Aurel Agache-ügy (→ 1991.04.04, 1991.11.26, 1993.03.18) dossziéját, kérve, hogy a népnyomorító rendőr meglincselését minősítsék különleges kegyetlenséggel elkövetett emberölésnek. [BL, okt. 9.] – Frunda György elmondta: a bíróság nem vette figyelembe a FSN 1990 januárjában kiadott amnesztia-rendeletét. [BL, okt. 16.] 1998. november 13.
Takács Csaba összehívta a TEKT ülését, amelyre hivatalosak voltak a pártok és platformok vezetői is. A fő napirendi pont a belső választások voltak. Az ÜE a dec. SzKT-ra javasolni fogja a belső választások kiírását. (1997-ben, a dévai SzKT-ra is javasolták a belső választások kiírását, ezt azonban akkor elvetették.) [Szabadság, nov. 14.] 1998. december 12.
Bécsben találkoztak az EU állam- és kormányfői, hogy megvitassák a bővítés kérdését. Az ülésen a 15 tagállam vezetői mellett a csatlakozásra váró 11 tagjelölt kormányfői is jelen voltak. [Szabadság, dec. 14.]
Az SzKT ülésén Markó Béla kifejtette, hogy a kormány mérlege nem kielégítő. Az RMDSz támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. Az SzKT kitűzte az 1999-es kongresszus időpontját (máj. 15-16., Csíkszereda) és döntött a belső választások megtartásáról (1999. nov. 13.). Az SzKT elvárja, hogy a kormány fellebbezzen a PSE ügyében. [Szabadság, dec. 14.]
A kormány beterjesztett egy új helyi közigazgatási törvényt, amely tartalmazza a 22-es sürgősségi kormányrendelet kisebbségre vonatkozó passzusait. Kis többséggel elfogadták a sok vitát kiváltó passzust: „Azokban a közigazgatási–területi egységekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok részaránya meghaladja a 20%-ot, a velük való kapcsolataikban a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítani kell az anyanyelv használatát is – a jelen törvény, valamint azon nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelően, amelyeknek Ro. részese.” [RMSz, dec. 17.] 1999. február 27.
Sabin Ghermant – a PUNR, a PRM és a PDSR feljelentése alapján – a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás és az alkotmányos rend veszélyeztetése vádjával. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Gherman emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás és a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező feltétele. [RMSz, febr. 27.]
Az SzKT munkálatai előtt Kónya-Hamar Sándor elmondta: az alsócsernátoni dokumentumok mindmáig az SzKT asztalán hevernek; a belső választások kérdésköre még nem tisztázott: jobb lenne, ha nemcsak a szigorúan vett RMDSz-tagok, hanem az egész erdélyi magyarság szavazhatna. [Szabadság, febr. 27.]1999. március 1.
Az SzKT marosvásárhelyi ülésén (febr. 27-28.) Markó Béla tájékoztatta a testületet a koalíció pillanatnyi helyzetéről és a m.–m. csúcsról, a MÁÉRT megalakításáról. A kettős állampolgárság ügyéről elmondta: többszöri felvetéseire sem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSz kérné, akkor a m. kormány megadná azt. Tőkés László véleménye: amit nem kérünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Katona Ádám a kérdés szőnyeg alá söprésével vádolta az RMDSz vezetőségét. – Kijelölték a SzET által javasolt átvilágító bizottság tagjait: Szabó Árpád unitárius püspök; Csávossy György, a SzET elnöke; Antal Attila. – Az SzKT ugyanakkor elfogadta a szociális főosztály létrehozásra tett javaslatot. Az SzKT állásfoglalásban világított rá: a CNA túllépte jogkörét (→ 1999.02.24), amikor alkotmányos jogokat kíván korlátozni. [RMSz, márc. 1.]
Csávossy György szerint újra kell gondolni a SzET szerepét: vagy egyesíteni kell az SzKT-val vagy nagyobb beleszólási jogot kell biztosítani számára az RMDSz-en belüli döntéshozatalban. [Szabadság, márc. 1.] 1999. április 26.
Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz egyeztető kerekasztala, melyen jelen volt a Szövetség vezetősége, az ÜE, a SzET, az SzKT elnökei, a területi szervezetek elnökei, pártok, platformok vezetői, a szabályzatfelügyelő bizottság tagjai. Több kérdésben született döntés: megmarad a SzET–SzKT viszonya, viszont évente legalább egyszer üléseznek; a SzET tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az SzKT ülésein. A szövetségi elnököt továbbra is a kongresszus választja meg. A képviselők, szenátorok jelölése előválasztásokon történik, ahol nincsenek előválasztások, ott az SzKT és az OpT is beleszólhat a jelölésekbe. Az OpT a jövőben állandó testületként működik, de időszakonként ül össze. A tb. elnöki funkció megmarad, de a kerekasztal megerősítette azt a két passzust, amely kimondja: az RMDSz legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök látja el és ő ad mandátumot a tisztségviselőknek, hogy a szövetséget képviseljék. Minden RMDSz-tisztségviselő számára kötelezőek a testületi döntések. [RMSz, ápr. 26.]