ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
 

talĂĄlatszĂĄm: 386 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 381-386

FĂśldrajzi mutatĂł:

1991. ĂĄprilis 18.

Kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Miterrand francia elnök, akivel Domokos Géza is találkozott. Domokos elmondta, hogy virágzik a nacionalista politika, még a legmagasabb szinten is; elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti. – A másnapi sajtóértekezleten a VR szóvivőnője – túljátszva szerepét – előadást tartott a francia elnöknek a romániai kisebbségekről. Miterrand hangsúlyozta: a legtöbb kelet-európai országban élnek kisebbségek, ezért jogaikat általánosan kell meghatározni és szabályozni. [RMSz, ápr. 20.; Szabadság, ápr. 20.]

1991. mĂĄjus 7.

Az RMDSz vezetősĂŠge ĂźlĂŠst tartott a bukaresti szĂŠkhĂĄzban, melyen a 2. kongresszus előkĂŠszĂ­tĂŠsĂŠről tĂĄrgyaltak. ElĂ­tĂŠltĂŠk az egri tanĂĄcskozĂĄs (→ 1991.04.13) ellen indĂ­tott sajtĂłkampĂĄnyt. [RMSz, mĂĄj. 11.]

1991. mĂĄjus 11.

A Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) budapesti kongresszusán tagjai sorába választotta az RMDSz-t. (A FUEV az ET mellett szakértői szerepet játszik, kisebbség-szakértőkből álló jogászcsoportja van.) Felvételre jelentkezett még a felvidéki Együttélés Mozgalom és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége (KMKSz) is, de ők még nem kapták meg a felvételhez szükséges szavazatszámot. [RMSz, jún. 7.]

Bukarestben a kĂŠt kĂźlĂźgyi ĂĄllamtitkĂĄr (Somogyi Ferenc, ill. Teodor Meleşcanu) alĂĄĂ­rta a m.–ro. „Nyitott ĂŠgbolt”-szerződĂŠst, melynek alapjĂĄn a kĂŠt fĂŠl ĂŠvente nĂŠgy megfigyelő repĂźlĂŠst vĂŠgezhet a mĂĄsik orszĂĄg terĂźlete fĂślĂśtt. (→ 1992.02.27)

A Magazinul Istoric szerint Bukarestben a 19. sz. végén 365 templom állt, mára csak 230 maradt. A Ceauşescu-diktatúra éveiben, a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot romboltak le, közülük 70-et az UNESCO korábban védetté nyilvánított. [Magyar Hírlap, máj. 11.]

1991. mĂĄjus 16.

Megalakult a Nagy-RomĂĄnia PĂĄrt (Partidul România Mare = PRM). A pĂĄrt cĂŠlja, hogy a „romĂĄnok otthon ĂŠrezzĂŠk magukat hazĂĄjukban, s nem akarjĂĄk, hogy tovĂĄbbra is megalĂĄzzĂĄk őket az idegenek”. A pĂĄrt cĂŠlul tĹązte ki, hogy visszaverje az orszĂĄg szĂŠtdarabolĂĄsĂĄra szĂśvetkezett nemzetellenes erőket. [MTI, mĂĄj. 16.] (→ 1991.06.20) ● [A PRM, akĂĄrcsak a PUNR, olyan pĂĄrt, amelynek nincs ideolĂłgiĂĄja. Programja a nacionalista uszĂ­tĂĄs. Ebbe a pĂĄrtba a lecsĂşszott, kĂŠsőn ĂŠszbe kapott szekusok ĂŠs pĂĄrtaktivistĂĄk lĂŠptek be, tovĂĄbbĂĄ a politikai lumpenrĂŠteg tagjai. Ennek a kĂŠt szĂŠlsősĂŠges pĂĄrtnak a lĂŠtrehozĂĄsĂĄban a legfőbb vĂŠtkes a FSN, mert a ki nem mondhatĂł igĂŠk kimondĂĄsĂĄra alakĂ­tottĂĄk meg őket. Írja az EN, 1996. mĂĄrc. 6.]

A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (Federaţia Comunităţilor Evreieşti = FCE) sajtóértekezletet tartott Bukarestben, ahol az Europa c. lap cikke miatt tiltakoztak. Moses Rosen főrabbi aggódva szólt az antiszemitizmus erősödéséről.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE) Kezdeményező Bizottsága. [RMSz, máj. 17.]

1991. mĂĄjus 17.

Két Bukarest környéki faluban ro.–cigány összecsapások voltak. A rendőrség sem tudott úrrá lenni a helyzeten, a feldühödött románok őket is megtámadták, nyolc rendőrt kórházba szállítottak.

1991. mĂĄjus 24.

MarosvĂĄsĂĄrhelyen megkezdődĂśtt az RMDSz 2. kongresszusa. A hĂĄromnapos rendezvĂŠny 271 szavazati joggal rendelkező kĂźldĂśtt rĂŠszvĂŠtelĂŠvel zajlott. Az elnĂśki beszĂĄmolĂłt Domokos GĂŠza tartotta. TőkĂŠs LĂĄszlĂł az erdĂŠlyi magyarsĂĄg kĂŠrdĂŠseinek ĂĄtfogĂł rendezĂŠsĂŠre a romĂĄnsĂĄg kĂŠpviselőivel valĂł tĂĄrgyalĂĄst javasolta ĂŠs sĂźrgette a helyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄsok kiĂ­rĂĄsĂĄt. Szőcs GĂŠza a BorbĂŠly Imre ajĂĄnlotta fogalmat, a tĂĄrsnemzeti stĂĄtus elismertetĂŠsĂŠt javasolta ĂŠs – nem hivatalos dokumentumkĂŠnt – nemzetisĂŠgi tĂśrvĂŠnytervezet-csomagot terjesztett a kongresszus elĂŠ. A rĂŠszben megĂşjĂ­tott tisztikar: Domokos GĂŠza (elnĂśk); Szőcs GĂŠza, KolumbĂĄn GĂĄbor (alelnĂśkĂśk); TőkĂŠs LĂĄszlĂł (tb. elnĂśk). Az elnĂśksĂŠg tagjai: Beder Tibor, BĂŠres AndrĂĄs, BorbĂŠly Imre, CsapĂł I. JĂłzsef, PatrubĂĄny MiklĂłs, TakĂĄcs Csaba, Tokay GyĂśrgy, TorĂł T. Tibor. – A kongresszus felhĂ­vĂĄst tett kĂśzzĂŠ, melyben a kommunista nĂłmenklatĂşra ĂŠs a Securitate ĂŠrdek-ĂśsszefonĂłdĂĄsĂĄra ĂŠs a hatalmi struktĂşrĂĄk tovĂĄbbĂŠlĂŠsĂŠre mutattak rĂĄ. – Egy mĂĄsik felhĂ­vĂĄst a magyarorszĂĄgi pĂĄrtokhoz intĂŠztek, kĂŠrve a m. kisebbsĂŠg-politika pĂĄrtĂŠrdekeken felĂźlemelkedő stratĂŠgiĂĄjĂĄnak kidolgozĂĄsĂĄt. [RMSz, mĂĄj. 29.] (→ 1991.06.21)

A kongresszus első napján a tévében [előre kitervelt módon?] felbukkant Hajdu Győző, aki bejelentette, hogy Bukarestben megalakította az Együtt–Împreună Egyesületet.

1991. jĂşnius 1.

A „táblaháború” első csatái: a Maros megyei prefektus, egy 1968-as törvényre hivatkozva, elrendelte, hogy a megyében szereljék le a kétnyelvű helység-névtáblákat és cseréljék ki azokat románra. [EN, jún. 1.; Szabadság, jún. 6.; RMSz, jún. 26.]

Ara-KovĂĄcs Attila az RMDSz-ben fĂślfedezhető kĂŠt vonulatrĂłl Ă­rt. Szerinte a lavĂ­rozĂł politikacsinĂĄlĂłk alkotjĂĄk az RMDSz bukaresti magjĂĄt. VelĂźk szemben ErdĂŠlyben lassan megteremtődik egy Ăşj politizĂĄlĂł rĂŠteg, nyelveket beszĂŠlő, liberĂĄlis fiatal szakĂŠrtők szemĂŠlyĂŠben. A fontolva haladĂłk [mĂŠrsĂŠkeltek] ĂŠs az „erdĂŠlyi ellenzĂŠk” [radikĂĄlisok] programja egykĂŠnt utĂłpisztikus – vĂŠlte Ara-KovĂĄcs. A Szőcs GĂŠza [ĂŠs BorbĂŠly Imre]-fĂŠle tĂĄrsnemzeti kategĂłria (→ 1991.05.24) populizmusnĂĄl alig tĂśbb. A 2. kongresszus utĂĄn egyĂŠrtelmĹąvĂŠ vĂĄlt, hogy a mozgalom vezetĂŠsĂŠt kĂŠsz ĂĄtvenni egy fiatal ĂŠrtelmisĂŠgi rĂŠteg, kĂśztĂźk: KolumbĂĄn GĂĄbor, PatrubĂĄny MiklĂłs, SzilĂĄgyi Zsolt, TorĂł T. Tibor, Zsigmond LĂĄszlĂł. [BeszĂŠlő, jĂşn. 1.]

1991. jĂşnius 5.

Az RMDSz elnökségének bukaresti ülésén elhatározták, hogy megkezdik a Tőkés László által javasolt ro.–m. kerekasztal-tárgyalások előkészítését.

A kormány nyilatkozatban határolta el magát a rasszista jellegű megnyilvánulásoktól, a szélsőséges újságok antiszemita kirohanásaitól. [Szabadság, jún. 7.]

1991. jĂşnius 13.

Bukarestben tĂźntetĂŠst szervezett a PNTCD ĂŠs a PNL, valamint a December 21. tĂĄrsasĂĄg. A szĂłnokok a kormĂĄnyt bĂ­rĂĄltĂĄk ĂŠs azt kĂśveteltĂŠk, hogy a kormĂĄny ne ratifikĂĄlja a szovjet–ro. szerződĂŠst. (→ 1991.03.22, 1991.04.04)

A bukaresti m. nagykĂśvetsĂŠgen m.–ro. megbeszĂŠlĂŠst folytattak a Genfben jĂşl. 1-jĂŠn nyĂ­lĂł EBEÉ-konferenciĂĄn kĂŠpviselendő elvekről. A ro. fĂŠl jelezte, hogy a kollektĂ­v jogokkal nem tud egyetĂŠrteni. (→ 1991.07.01)

1991. jĂşnius 18.

A képviselőházban, a SRI-ről szóló törvény tervezetének vitáján Podhradszky László amiatt tiltakozott, hogy az államtitok fogalmát még mindig a diktatúra idejében megfogalmazott törvény rendezi, amely kimondja, hogy a statisztikai és gazdasági számadatok is annak számítanak. Áthidaló megoldásként azt iktatták be a tervezetbe, hogy az államtitok fogalmát új törvény fogja meghatározni.

Bukarestben rohamsisakos, pajzsos rendőrök gumibottal támadtak az Egyetem térre vonuló kormányellenes tüntetőkre.

A szenátusban Markó Béla interpellált az ellen, hogy Maros megyében 9 m. osztállyal kevesebbet kívánnak indítani, mint egy évvel korábban. A m. tagozatos gimnáziumokban csak 37% folytathatja az általános iskolát, míg a ro. tanulók 57%-ának van lehetősége továbbtanulni.

1991. jĂşnius 20.

A szenĂĄtus utĂĄn a kĂŠpviselőhĂĄz is elfogadta az ĂĄllambiztonsĂĄgi tĂśrvĂŠnyt, amely az ĂĄllamellenes tettek kĂśzĂŠ sorolja a szeparatizmust. Az RMDSz OE nyilatkozatban tiltakozott az alkotmĂĄnyellenes megfogalmazĂĄs ellen, mert ez lehetősĂŠget teremt a szeparatizmus fogalmĂĄval valĂł visszaĂŠlĂŠsre. (→ 1991.06.26)

A bukaresti cĂŠgbĂ­rĂłsĂĄgon bejegyeztĂŠk a Nagy-RomĂĄnia PĂĄrtot (PRM). Eln.: C. V. Tudor, aleln.: Eugen Barbu. (→ 1991.05.16)

1991. jĂşlius 5.

Rómában II. János Pál fogadta Tőkés Lászlót. A ref. püspök átadta Tempfli József püspök levelét és beszámolt a m. kisebbségek helyzetéről, a gör. kat. egyház üldöztetéséről és a pápa támogatását kérte a csángók ügyében (akik nem hallgathatnak m. ny. misét).

A NewYork Times és a Washington Post egy-egy cikket szentelt a romániai helyzet ismertetésére. Tk. szót ejtettek a nacionalista és antiszemita uszításról, Antonescu feléledő kultuszáról, a visszarendeződésről.

Bukarestben a két művelődési min. (Andrásfalvy Bertalan és Andrei Pleşu) aláírta a m.–ro. kulturális egyezményt.

Az AC nyilatkozatot adott ki a nemzeti, nyelvi ĂŠs vallĂĄsi kisebbsĂŠgek jogairĂłl. Elismerik a kisebbsĂŠgek jogĂĄt a szĂśvetkezĂŠsre, a hatĂĄron tĂşliakkal valĂł kapcsolattartĂĄsra; anyanyelvĂźket szabadon hasznĂĄlhatjĂĄk, s ahol a kisebbsĂŠgek arĂĄnya bizonyos ĂŠrtĂŠket meghalad, ott a kĂśzigazgatĂĄsban ĂŠs igazsĂĄgszolgĂĄltatĂĄsban is; anyanyelven tanulhatnak minden szinten. KĂśtelezettsĂŠgĂźk, hogy lojĂĄlisak legyenek, kĂśtelesek elsajĂĄtĂ­tani a tĂśbbsĂŠg nyelvĂŠt ĂŠs jogaik gyakorlĂĄsa kĂśzben ne sĂŠrtsĂŠk az orszĂĄg integritĂĄsĂĄt. [RMSz, jĂşl. 12.] – Az RMDSz udvarhelyszĂŠki vĂĄlasztmĂĄnya ĂśrĂśmmel ĂźdvĂśzĂślte az AC ĂĄllĂĄsfoglalĂĄsĂĄt: első alkalom, hogy egy ro. tagsĂĄgĂş politikai csoportosulĂĄs egyĂŠrtelmĹąen kiĂĄll a kisebbsĂŠgek kollektĂ­v jogai mellett. [RMSz, jĂşl. 19.] (→ 1991.07.26)

1991. augusztus 10.

Első kongresszusĂĄt tartotta Bukarestben a Szocialista MunkapĂĄrt (Partidul Socialist al Muncii = PSM), a volt kommunista pĂĄrt utĂłda. Vezetője Ilie VerdeĹŁ, hajdani miniszterelnĂśk. (→ 1990.11.16; 1991.08.27)

1991. szeptember 2.

A ro. parlament ĂźlĂŠsĂŠn ellenzĂŠki kĂŠpviselők arra emlĂŠkeztettek, hogy a moszkvai puccskĂ­sĂŠrlet (→ 1991.08.19) idejĂŠn Bukarestben kommunista-barĂĄt tĂźntetĂŠsek voltak. KĂśveteltĂŠk a PSM betiltĂĄsĂĄt, ĂŠs azt, hogy az orszĂĄg vezetői valljanak szĂ­nt a komm. ideolĂłgiĂĄt illetően. Az ĂĄllamcsĂ­ny idejĂŠn egyik vezető sem ĂĄllt ki hatĂĄrozottan, vĂĄrtĂĄk a fejlemĂŠnyeket. [RMSz, szept. 4.]

1991. szeptember 16.

Az 1989-es temesvári vérengzés vádlottai közül 11 számára – az amnesztiára hivatkozva – kegyelmet kért a katonai ügyész. [Szabadság, szept. 17. ]

Bukarestben ülésezett a kommunizmus perbe hívására alakult munkacsoport, melynek tagjai tk. a volt politikai foglyok szövetségének tagjai és emberjogi szervezetek képviselői. Megállapították, hogy hozzá kellene férniük a Securitate, az RKP KB, a Fegyintézetek Igazgatósága és a Milícia Felügyelősége irattáraihoz. [Szabadság, szept. 18.]

1991. szeptember 25.

Néhány budapesti napilap (Kurír, Mai Nap) erdélyi emigráns kormány megalakulásáról adott hírt. A ro. parlament tagjai különbözőképpen reagáltak a hírre, melyet Petre Roman jelentett be. Radu Câmpeanu (a PNL elnöke) elfogadta a M. Külügymin. nyilatkozatát, miszerint ez egy nevetséges kezdeményezés, Vasile Văcaru szenátor viszont úgy vélte: a veszélyt komolyan kell venni, s a románság kész testével megvédeni az országot. [Szabadság, szept. 26.] – Este az RTV-ben Domokos Géza olvasta föl az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasította a provokációt, kiemelve, hogy a kormánynak kapóra jött ez a kalandor akció, mert a „magyar veszély” emlegetésével el lehet terelni a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetről. [RMSz, szept. 27.]

A béremelést követelő, sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy szerelvényt, amellyel mintegy nyolcezer bányász érkezett a fővárosba. A hozzájuk csatlakozó helybéliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy a miniszterelnök hallgassa meg őket. – A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fölhatalmazta a hadsereget, hogy a belügyminisztériumi alakulatokkal karöltve lépjen föl a tüntetők ellen. – A Miron Cozma által vezetett tömeg megtámadta a kormány épületét, betörték az ablakokat, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, 3 ember meghalt, a sebesültek száma közel 600 volt. A különös kegyetlenséggel föllépő rendőrség (lőfegyvereket és harci gázokat is bevetettek!) kiszorította a tüntetőket a térről, erre azok az Egyetem térre vonultak.

Az EurId Cs. GyĂ­mesi Éva politikai esszĂŠjĂŠt kĂśzĂślte, amelyben a professzor asszony elvetette a marosvĂĄsĂĄrhelyi kongresszuson fĂślvetett „tĂĄrsnemzet” fogalmĂĄt (→ 1991.05.24), kitartott a „nemzeti kisebbsĂŠg” kifejezĂŠs mellett.

1991. szeptember 27.

Bukarestben megkezdődött a PNTCD első kongresszusa. A párt elnökévé Corneliu Coposut választották.

Adrian Năstase New Yorkban talålkozott James Bakerrel, az AEÁ kßlßgyminiszterÊvel.

1991. oktĂłber 3.

Az RMDSz küldöttsége (Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Csapó I. József) Bukarestben Th. Stolojannal tárgyalt a kormányalakításról. Az RMDSz igényli a nemzetiségi minisztériumot és jogot formál a min. posztra, ezenkívül a tanügyi, művelődési és igazságügyi tárcákban gondol egy-egy államtitkári posztra. Stolojan (a választásokig hátralevő időben) nem tartotta célszerűnek a nemzetiségi min. létrehozását. [RMSz, okt. 5.]

A SzabadsĂĄg hĂ­rt adott a RomĂĄniai Magyar ÍrĂłk PEN Klubja ĂźlĂŠsĂŠről. A BĂŠcsben megalakult Klub (→ 1990.10.15) tagjai 1991. szept. 25-ĂŠn a Korunk szerkesztősĂŠgĂŠben ĂźlĂŠseztek. Új tagok fĂślvĂŠtelĂŠről dĂśntĂśttek ĂŠs megvĂĄlasztottĂĄk a vezetősĂŠget (tb. eln.: SĂźtő AndrĂĄs, eln.: GĂĄlfalvi Zsolt, titkĂĄr: MarkĂł BĂŠla).

TőkĂŠs LĂĄszlĂł ĂŠs Tempfli JĂłzsef kĂśzĂśs levĂŠllel fordult a Bihar megyei gyĂźlekezetek nĂŠpĂŠhez, annak kapcsĂĄn, hogy az RMDSz megyei szervezetĂŠben sĂşlyos bizalmi vĂĄlsĂĄg mutatkozott. (Nagy BĂŠla megyei elnĂśk szept. 14-ĂŠn lemondott ĂŠs nyĂ­lt levelet tett kĂśzzĂŠ a sajtĂłban.) HangoztattĂĄk: mindenkit kĂŠrnek, szemĂŠlyes rĂŠszvĂŠtelĂźkkel jĂĄruljanak hozzĂĄ a gondok megoldĂĄsĂĄhoz; szĂźksĂŠg van az egysĂŠgre, nincs helye a haragnak ĂŠs az indulatnak. (BN, okt. 3.) (→ 1991.10.19)

1991. oktĂłber 5.

Aradon tanácskozott a KOT. Vita folyt a kormányban való részvételről és a lehetséges tárcákról. Igazságügyi államtitkárnak Kincses Elődöt javasolták, azonban a Bukarestben tárgyaló Domokos Géza, majd Csapó I. József telefonon közölte, hogy ilyen feltételekkel nem vállalják a részvételt a kormányalakítási tárgyalásokon. (Domokos azért ellenezte a jelölést, mert Kincses 1990. március 30-tól nem tartózkodott az országban, így a jelölés teljesen esélytelen volt.) [RMSz, okt. 9, 10.]

Nagy KĂĄroly, az RMDE KezdemĂŠnyező Biz. szĂłvivője levĂŠlben kĂŠrte Eckstein-KovĂĄcs PĂŠtert, hogy tolmĂĄcsolja kĂśvetelĂŠseiket a kormĂĄnynak: rendszeresen hozzĂĄk nyilvĂĄnossĂĄgra a munkanĂŠlkĂźliek szĂĄmĂĄt; a munkanĂŠlkĂźli segĂŠly Ăśsszege ne legyen kisebb a minimĂĄlbĂŠrnĂŠl, s folyĂłsĂ­tsĂĄk legalĂĄbb 12 hĂłnapra. [RMSz, okt. 5.] (→ 1991.11.15)

1991. oktĂłber 8.

Az RMDSz OE bukaresti rendkĂ­vĂźli ĂźlĂŠsĂŠn a nĂŠgytagĂş tĂĄrgyalĂł-kĂźldĂśttsĂŠg beszĂĄmolt a Stolojannal folytatott megbeszĂŠlĂŠsekről ĂŠs szĂł esett a szĂśvetsĂŠg rendkĂ­vĂźli kongresszusĂĄnak ĂśsszehĂ­vĂĄsĂĄrĂłl. ElĂ­tĂŠltĂŠk Katona ÁdĂĄmĂŠk autonomista terveit (→ 1991.10.02, 1991.10.19). KĂśzlemĂŠnyben rĂśgzĂ­tettĂŠk, hogy az RMDSz-nek nincs SzĂŠkelyfĂśldi Politikai Csoportja, Ă­gy az RMDSz nevĂŠben sem lĂŠphet fĂśl. A kormĂĄnyvĂĄlsĂĄg (ĂŠs a JugoszlĂĄviĂĄban dĂşlĂł polgĂĄrhĂĄborĂş!) előidĂŠzte feszĂźlt helyzetben felelőtlensĂŠg a szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmiĂĄrĂłl beszĂŠlni, az ĂśnrendelkezĂŠshez ugyan minden nemzetnek ĂŠs kisebbsĂŠgnek joga van (a szĂŠkelyek ĂŠvszĂĄzados autonĂłmiĂĄja nem irĂĄnyult senki ellen), de ezt csak kĂślcsĂśnĂśs tĂźrelem esetĂŠn lehet majd megvalĂłsĂ­tani. – A PUNR kĂśzlemĂŠnye az irredentĂĄk Ăşjabb szeparatista cselekmĂŠnyĂŠnek nevezte a szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmia tervezett kinyilvĂĄnĂ­tĂĄsĂĄt. A pĂĄrt a CSAT azonnali ĂśsszehĂ­vĂĄsĂĄt kĂŠrte ĂŠs ĂźgyĂŠszsĂŠgi kivizsgĂĄlĂĄst kĂśvetelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]

Az alkotmánytervezetben – hosszas vita után – maradt az eredeti megfogalmazás: tiltott a területi szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.]



lapozĂĄs: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-100 ... 381-386




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk