ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 10 találat
lapozás: 1-10
Földrajzi mutató:
1990. augusztus 1.
A szarajevói parlament szuverén köztársaságnak kiáltotta ki Boszniát. 1992. február 29.
Nagyváradon tanácskozott az RMDSZ OE és a KOT. A rendkívüli kongresszus előkészítése érdekében létrehoztak egy-egy program- és alapszabály-módosító bizottságot Béres András, ill. Kolumbán Gábor vezetésével. Kiértékelték a helyhatósági választásokat. Megállapították, hogy a második fordulóban már nagyjából etnikai harc folyt a tanácsosi helyekért. [Bővebben lásd: RMSz, márc. 5.]
Váratlanul lemondott Simion Pop, budapesti ro. nagykövet. A hivatalos indoklás szerint egészségi okok miatt kérte idő előtti felmentését. Sajtóértesülések szerint az áll a háttérben, hogy a nagykövetet sokat támadták állítólagos magyarbarátságáért. [Népszava, febr. 29.]
Alois Mock osztrák alkancellár és külügymin. befejezte kétnapos ro.-i látogatását.
A Bosznia-Hercegovinában rendezett népszavazáson a résztvevők 63%-a az ország függetlenségére voksoltak. (A szavazást a szerbek bojkottálták; Szarajevóban utcai zavargások voltak.) (→ 1992.03.27) 1992. március 27.
Marosvásárhelyen még mindig nem alakult meg a tanács. Pokorny László megválasztott polgármester lemondatása miatt új helyhatósági-választást írtak ki máj. 3-ra. (→ 1992.02.13, 1992.02.14, 1992.02.15, 1992.04.05)
A népharag négy áldozatának (a székelyudvarhelyi Securitate parancsnoka, Dumitru Coman; Gabi Dănilă zetelaki és Liviu Teofil Cheuchişan oroszhegyi őrsparancsnok; Ferencz Imre székelykeresztúri milicista) Iliescu a forradalom vértanú hőse címet adományozta, post mortem. Pataki Imre, Hargita megyei prefektus megtagadta a kitüntetések átadását a hozzátartozóknak és visszaküldte a rendeletet. [EN, ápr. 2.] (→ 2004.06.30)
A boszniai szerbek – a febr. 29-ei szavazás eredményeit semmibe véve – létrehozták a Boszniai Szerb Köztársaságot. (→ 1992.04.06)1992. április 6.
Chişinăuban megkezdődött a moldovai rendezést célul kitűző négyes külügyminiszteri találkozó (→ 1992.03.31) érdemi munkája. Tárgyaltak a Dnyeszter Menti Köztársaság küldöttségével, majd Mircea Snegur elnökkel. Snegur úgy vélte: Ro. és Moldova egyesülése nem a politikusoktól, hanem a népakarattól függ. (→ 1992.04.17)
Az EK külügyminiszterei elismerték a független Bosznia-Hercegovinát; a szerbek fegyverrel tiltakoztak – kitört a polgárháború. (→ 1992.05.30) 1992. május 30.
Bukarestben sajtóértekezleten ismertették a népszámlálás (→ 1992.01.07) előzetes adatait. Ro. 22,760.449 fős összlakosságából 1,620.199 (7,1%) a m. nemzetiségűek száma (az előző, 1977-es népszámláláskor 1,713.928 volt, azóta 93.729-cel csökkent). A m. kisebbség Hargita (84,6%) és Kovászna (75,2%) megyében van többségben. Jelentős számban élnek még Maros (41,3%), Szatmár (35%), Bihar (28,5%) és Szilágy (23,7%) megyében. Felekezeti számok: róm. kat. (1,114.820); ref. (801.577); unit. (76.333); lutheránus (39.000); evang. (21.600). [MH, máj. 30.] – A lakosságnak csak 89,4%-a ro. nemzetiségű, tehát az ország gyakorlatilag nem nemzetállam. (→ 1993.03.18, 1993.06.11)
Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését a Romániai Magyar Pax Romana (RMPR). Céljai: a kat. értelmiség összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a m. kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. [RMSz, jún. 12.]
Ro. elismerte Bosznia-Hercegovinát. [RMSz, jún. 2.] – Az ENSz Biztonsági Tanácsa embargót rendelt el Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba. (→ 1992.06.08)
Dáné Tibor levele Borbély Ernővel szállt vitába. Rámutatott, hogy a liberálisok nem ismerik el a kisebbségek jogait, s Erdélyben alig van hagyománya a szabadelvű gondolatoknak. [RMSz, máj. 30.]1992. június 15.
Alija Izetbegovics boszniai és Franjo Tudjman horvát elnök megállapodást írt alá a szerb agresszió elleni közös harcról. 1992. október folyamán
Boszniában horvát és muzulmán erők csaptak össze. 1993. április 2.
A kormány nyilatkozatban ítélte el a székely megyék tiltakozó akcióit (→ 1993.04.01) és kifejtette, hogy a prefektusok kinevezése a kormány joga, politikai és nem etnikai alapon történik. [Népszabadság, ápr. 2.]
Az SzKT 55 tagja írta alá a Tőkés Lászlót támogató nyilatkozatot. Érvelésükben rámutattak arra, hogy ro. hatalom bevallott célja az egységes és homogén nemzetállam megteremtése, Tőkés kijelentése (→ 1993.02.27) is erre utalt. [OrEx, ápr. 2.] – Tőkés László, az RMDSz Kolozsvárott tartott sajtóértekezletén kifejtette, hogy az etnikai tisztogatás kifejezést nem a Boszniában történtek értelmében használta, de fenntartotta véleményét, hogy a romániai magyarsággal szemben 70 éve alkalmazott politika hasonló következményekhez vezetett. [RMSz, ápr. 7.] 1995. január 24.
Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.
A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.]
Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.] 1995. november 11.
A Vocea României Az igazi veszély Erdélyben c. vezércikket szentelt a budapesti kisebbségi konferenciának. A cikk Nagy-Magyarország visszaállítását sejteti a m. politika és az utódállamok m. érdekvédelmi szövetségeinek aktivitása mögött, ugyanakkor hangsúlyozta: „sehol Európában nincs példa olyan kulturális és etnikai genocídiumra, mint aminő a magyarországi kisebbségek irányított és kényszerű asszimilációja”. A cikk hangnemét az alábbi idézet is jellemzi: „ami Tőkés lelkipásztor fenyegetéseit illeti Erdélynek új Boszniává való alakítására, azok nem hagyhatnak bennünket közömbösen, mert ez öngyilkosság lenne”. [ÚM, nov. 13.]
Súlyos betegség után, 79 éves korában elhunyt Corneliu Coposu, a parasztpárt (PNTCD) elnöke. [Népszabadság, nov. 13.] (→ 1996.01.22)
Az ET regionális és helyhatósági kongresszusa elmarasztalta Ro.-t, ezúttal az önkormányzatok hatáskörének megnyirbálásáért és az ellenzéki polgármesterek felfüggesztéséért (→ 1995.05.17, 1995.07.13). A ro. küldöttség vezetője visszautasította a bírálatot, mert szerinte Ro.-t semmilyen nemzetközi vállalás nem köti e téren. [MH, nov. 11.] (→ 1996.03.02)
lapozás: 1-10