ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 32 találat
lapozás: 1-20 | 21-32
Földrajzi mutató:
1990. március 25.
A pápa 5 új latin és 6 új görög szertartású kat. püspököt nevezett ki a romániai egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt márc. 14-én visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök helyére Bálint Lajos korábbi segédpüspököt nevezte ki. A nagyváradi róm. kat. egyházmegyében Tempfli József, a szatmáriban Reizer Pál, a temesváriban Sebastian Kräuter, a bukarestiben pedig Ioan Robu lett az új püspök. A görög kat. Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea került, érseki rangban; további gör. kat. püspökök: Ioan Ploscaru (Lugos), Gh. Guţiu (Kolozsvár-Szamosújvár), Vasile Hossu (Nagyvárad), Lucian Mureşan (Nagybánya). – Üldözése idején tanúsított állhatatos magatartásáért címzetes érseki rangot kapott Ioan Chertes gör. kat. püspök és Boros Béla temesvári segédlelkész. (→ 1990.04.29, 1990.05.01, 2003.06.06)
Zilahon meggyalázták Fadrusz János Wesselényi-szobrát. – Bukarestben éjszaka felgyújtották a MALÉV irodáját.
Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete (végleges neve: Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, RMGE), amely az RMDSz keretében kíván tevékenykedni, s az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) hagyományait kívánja folytatni. Elnöke Csapó I. József.
Az országgyűlési választások első fordulója Mo.-n. A választáson a jogosultak 65%-a vett részt. A kialakult sorrend: MDF (24,7%), SzDSz (21,4), FKgP (11,7), MSzP (10,9), Fidesz (9,0), KDNP (6,5). A második fordulóra választási szövetséget kötött az MDF, az FKgP és a KDNP. (→ 1990.04.08)1991. augusztus 31.
Anyanyelvünk a román c. nagyszabású ünnepséget rendeztek Chişinăuban, a két év előtti történelmi tettre emlékezve. (→ 1989.08.31) – Válaszként vezetőjük, Igor Szmirnov letartóztatására, a Dnyeszter mentiek gazdasági szankciókkal fenyegetőztek (ti. az ország villamosenergia és gázellátása a Dnyeszter mentiek kezében van). [RMSz, szept. 3.]
Zilahon ülésezett a MISzSz választmánya. Felhívták Európa ifj. szervezeteit, hogy támogassák Kelet-Európa és a SzU népeinek önrendelkezéséért vívott harcát. [RMSz, szept. 11.]1991. október 29.
Zilahon a főtanfelügyelő nem engedélyezte, hogy állami intézmény befogadja a Ref. Gim. diákjait, ezért azok a helyi ref. templomban tanulnak. [RMSz, okt. 29.]1992. június 4.
Iliescu Kolozsvárra és Zilahra látogatott. A nap folyamán bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. (→ 1992.07.09)
Bukarestben emlékművet avattak Ion Antonescu második világháborús fasiszta marsalljának tiszteletére. 1993. április 27.
A Vallásügyi Államtitkárság székhelyén a kultusztörvény tervezetét vitatták az egyházak küldöttei. Tempfli József elmondta: a hatalom képviselői mereven elzárkóztak néhány kérdés megvitatásától: nem akartak beleegyezni az egyházi vagyon visszaszolgáltatásába és az egyházi iskolák felállításába. Az egyházak vezetői továbbra is kitartanak e két lényeges feltétel teljesítése mellett. [EN, máj. 13.] (→ 1993.10.11, 1993.10.28, 1994.04.09)
Jeszenszky Géza elmondta, hogy a ro.–m. alapszerződés szerkesztése során figyelembe veszik a romániai magyarság jogos kéréseit; nem fognak a „kisebbségek feje fölött szerződni”. [RMSz, ápr. 27.]
Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke a sajtó útján próbált üzenni Iliescu elnöknek, tekintve, hogy postán küldött leveleire – melyben a BTE visszaállítását sürgette – nem kapott választ. [RMSz, ápr. 27.] (→ 1993.05.12)
A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a kolozsvári Apáczai Csere János Líceumban tanítóképző osztályok induljanak. Tanítóképző csak Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. [RMSz, ápr. 27.]1993. június 11.
A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]
Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.] 1993. október 2.
Az ET-csatlakozás parlamenti ratifikálása során Ion Solcanu szenátor a Ro. felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Adrian Năstase úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Ro.-ban. Petre Roman (PD) túlzónak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltéteteleket. [MH, okt. 2.] ● [Hasonló eset a komm. idején is megtörtént. Valamely európai (koppenhágai? madridi?) egyezmény aláírásakor Ro. képviselője „aláírjuk, de nem tartjuk be!” mondás kíséretében szignálta a dokumentumot.]
Szilágysomlyón fölavatták az EMKE székházát. Korábban Zilahon és Torockón, a közeljövőben Bánffyhunyadon történik hasonló esemény – mondotta Kötő József, aki az építkezés fontosságáról is beszélt. [RMSz, okt. 6.]1993. október 28.
Bukarestben találkoztak a 14 elismert felekezet képviselői és a minisztériumi vezetők, hogy megvitassák a vallásügyi tervezetet. A tiltakozások ellenére az ortodox egyházat nemzeti egyházzá minősítették. Bekerült a tervezetbe az egyházi iskolákra vonatkozó paragrafus és a m. egyházak követeléseit is visszavették (→ 1993.04.27, 1993.10.11, 1993.10.21). [RMSz, nov. 3.]
A KREK sikeres oktatási programjának újabb állomása: Nagyváradon fölavatták a lakossági segítséggel berendezett Ref. Iskolaközpontot. (Korábbi megvalósítások: 1990-ben indították a Sulyok István Ref. Főiskolát, ahol 1991-től nappali tagozatot is bevezettek; 1992/93-as tanévtől ref. gimn. indult Szatmárnémetiben és Zilahon.) [ÚM, okt. 28.]
Erdő János teol. tanár elmondta: unitárius osztály indult Székelykeresztúron; a kolozsvári unit. gimn. épületéért folyik a pereskedés. [RMSz, okt. 28.]1993. november 21.
Az RMDSz szenátusi frakciója kihelyezett ülést tartott Zilahon. Érmindszenten Ady Endre születési évfordulóján koszorúztak. A helyiekkel folytatott beszélgetésekből kitűnt, hogy a legtöbb gond a földtörvény alkalmazásával és a privatizációval van, súlyosak a nyugdíjasok problémái. [RMSz, nov. 25.]1993. november 24.
A májusban, Torockón megalakult diákújságírók egyesülete (DUMA) Zilahon tartotta az első diákújságíró-hétvégét. [RMSz, 1994. febr. 1.] (→ 1994.03.25)
A Bánságban 25 kat. templomot raboltak ki egy év alatt: kegytárgyakat, szobrokat, festményeket vittek el. [RMSz, nov. 24.]1997. szeptember 17.
A szenátusban feszült légkörben folytatták a tanügyi törvény módosításának vitáját. Titkos szavazattal törölték a tervezet azon szakaszát, amely az anyanyelvű oktatás jogát minden szinten kiterjesztette volna az óvodától az egyetemig; elvetették azt, hogy a kisebbségi iskolákban speciális tankönyvekből tanítsák a ro. nyelvet; elfogadták azt, hogy Ro. történelmét és földrajzát anyanyelven lehessen tanulni. [Táj., szept. 19.] (→ 1997.09.23)
Virág György jelezte, hogy Maros megyébe megérkezett az utasítás a kétnyelvű helynévtáblák kihelyezéséről. A táblákat az útügyieknek kell elhelyezniük, de anyagi fedezet híján nem vállalják, ezért a felszerelést a helyi költségvetésből kell finanszírozni. [Népújság, szept. 17.]
Zilahon az RMDSz megyei szervezet tisztújító gyűlésén jóváhagyták a módosított alapszabály-tervezetet és Seres Dénest választották meg megyei elnökké. [Táj., szept. 17.] 1998. augusztus 15.
Zilahon fölavatták Corneliu Coposu szobrát. [RMSz, aug. 15.]1999. március 14.
Zilahon a Wesselényi-szobornál kezdődött meg a Március 15-ére emlékező erdélyi ünnepségsorozat. [Szabadság, márc. 15.] 1999. június 3.
A titkosszolgálatokról készült jelentésében Frunda György kiemelte, hogy túl sok az információs osztály, nem tökéletes a törvényes működés szabályozása, nem felel meg az ET előírásainak, hogy a titkosszolgálatok nem kizárólag a költségvetésből élhetnek és nem biztosított a parlamenti ellenőrzés folyamatossága. – Az SRI túlzónak találta a szenátor megállapításait. [Szabadság, jún. 3.] (→ 1999.06.12)
Az első negyedévben Ro. területén 57.700 születést és 81.100 halálesetet regisztráltak. [RMSz, jún. 3.]
A m. kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az EU vegye le Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról. Németh Zsolt szerint a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára is megoldást jelentene. Markó Béla szerint a vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státus kérdései a MÁÉRT illetékes bizottságának hatáskörébe tartozik. Amennyiben nem sikerül elérni, hogy az EU levegye Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról, csak akkor vetődhet fel a m. kisebbség irányában tanúsítandó kedvezmény-politika lehetősége. [RMSz, jún. 5.]
Zilahon, a 7. Partiumi Önkormányzati konferencián 100-nál több RMDSz-es polgármester, városi és megyei tanácsos ülésezett. A hirtelen elnyert pénzügyi autonómia teljesen váratlanul és felkészületlenül érte az önkormányzatokat, sok helyen teljes pénzügyi csőddel kell szembenézniük. [BN, jún. 4.; SzFÚ, jún. 7.]
Az írói hagyatékok mostoha sorsáról cikkezett Balázs Imre József. [A Hét, jún. 3.] 1999. szeptember 28.
Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta, hogy az egyetem eddig 5 m. és 7 ro. pedagógiai líceumot vett át, amelyeket középfokú tanítóképzővé alakítottak át. A m. hallgatók számára 800 ingyenes és közel ugyanannyi tandíjas helyet tudnak biztosítani. – A jogon és a közgazdaságin nem sikerült beindítani az önálló m. karokat. Az erdélyi magyarságnak meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyekkel a hiányszakokat pótolhatja, ezért csak üdvözölni tudja az egyházak egyetemalapítási szándékát. [Szabadság, szept. 28.]
Nagyenyeden, a Bethlen Kollégium épületében megnyitották a főiskolává szerveződött tanítóképzőt. A kezdet nehézségei megmutatkoznak, hiszen szinte egyszerre nyílnak meg Kolozsvárott, Zilahon, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen a hasonló jellegű intézmények. Gond lesz az előadókkal is, akik nagyobb részt a BBTE tanári karának tagjai, s ingázniuk kell a főiskolákhoz. [Szabadság, okt. 6.]1999. november 2.
A Transilvania jurnal terjedelmes interjút közölt Tőkés Lászlóval, melyben a tb. elnök igen kemény vádakkal illette a szövetséget és elnökét. Szerinte az RMDSz „egyfajta kommunista párttá változott”, amelyben minden hatalmat egy elit birtokol. A vezetőket azzal vádolta, hogy föladták az RMDSz fő célkitűzéseit: az autonómiát és a m. egyetem ügyét. – Markó Béla leszögezte: nem bocsátkozik polémiába. [BN, nov. 2.] (→ 1999.11.19, 1999.12.04)
Megtartotta alakuló ülését az RMKSz, mert több gimnázium diákjai úgy ítélték meg, hogy a MaKOSz évek óta rossz ügyvitelt folytat. Az új szervezetet támogatásáról biztosította az RMPSz és a DUMA. [Háromszék, nov. 2.; Szabadság, nov. 6.]
A zilahi Wesselényi-szobor renoválását határozta el a városi önkormányzat RMDSz-frakciója. Egyelőre a munkálatok felmérése folyik. [Szabadság, nov. 2.] 2000. február 6.
A Zilahon megtartott közéleti fórum közleményben szólította föl a kormányt, hogy rendezze az ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, beleértve az egyházi vagyont is. [BN, febr. 7.] 2000. június 7.
Marosvásárhelyen a városi körzetekben 3000 szavazócédulát érvénytelenítettek, az RMSzdP jelöltje (Iszlay Jenő) pedig 797 „magyar” szavazatot vitt el, ez a két szám már befolyásolta a végeredményt. A 2. fordulóban Fodor Imrének már nincs 51%-os esélye az ellenfelével szemben. – Zilahon a 20 jelölt közül Fekete Károly 18,6%-kal elsőként jutott be a 2. fordulóba; 50 év óta ez az első alkalom, hogy magyar jelöltje van a városnak. Esélye a győzelemre azonban igen csekély: 35%-os átszavazásra lenne szükség. [RMSz, jún. 7.]
A h. t. m. épített örökség sorsáról tartottak szakmai konferenciát Budapesten. Az erdélyi műemlékek restaurálásáról is értekeztek, tk. a gyulafehérvári róm. kat. székesegyház és püspöki palota helyreállításáról is szó esett. [RMSz, jún. 7.] 2000. november 20.
Tőkés László – a KREK közgyűlésén – kijelentette: „Egyházunk mind országos, mind helyi szinten komoly ellentétbe került az RMDSz-szel. Ennek következtében aggályos, hogy egyházaink jó lelkiismerettel, teljes mellszélességgel melléálljanak az RMDSz választási kampányának.” [Szabadság, nov. 20.] – A tb. elnök két dolgot sérelmez: a zilahi iskola esete, ahol az RMDSz a hatalom oldalára állt, és Makay Botond esete, akit a KREK tilatkozása ellenére vettek föl a Krassó-Szörény megyei jelöltlistára. (→ 2000.10.19) [BN, nov. 20.; RMSz, nov. 24.]
Emil Constantinescu 4 éves elnökségének eredményei közül különösen a korrupció elleni harcot emelte ki; az RMDSz azonban láthatta: amikor a koalíciós partnerek lépten-nyomon megszegték a közös kormányprogramban foglaltakat, nem számíthatott az elnök segítségére. [Szabadság, nov. 20.]
Markó Béla kijelentette: ha az RMDSz bármely jelöltjéről kiderül, hogy együttműködött a Securitatéval, azt a szövetség valamilyen módon visszalépteti a közszerepléstől. [Krónika, nov. 20.] 2001. január 20.
Seres Magdolna [Seres Dénes szenátor felesége], a zilahi Wesselényi Koll. igazgatónője összefoglalta a gimnázium körül közel egy éve tartó nézeteltérések történetét. Az iskola egyházi (ref.) és világi vezetősége közötti vádaskodások akkor kezdődtek, amikor 1999 őszén az egyik titkárnőt pénzügyi vétség miatt elbocsátották. Új titkárnőt kellett fölvenni, az egyház egy olyan személyhez ragaszkodott, akit Seres nem tartott megfelelőnek. Végül versenyvizsgát tartottak, ahol az egyháziak jelöltje nem indult. Ezek után megjelent Tőkés László püspök, aki azt mondta: el kell fogadni mindazt, amit az igazgatónő eddig az iskola érdekében tett. Ezzel nem lett vége, két tanár megfellebbezte az iskolaszék döntését. Kérték a versenyvizsga megismétlését, de erre az igazgatónő nem volt hajlandó. Az egyház részéről felmentették Seres Magdolnát. Cikkek, közlemények, állásfoglalások, helyesbítések, vádak, ellenvádak, tiltakozások tucatjai jelentek meg az ügyről, az igazgatónő a helyén maradt. Ugyanabban a lapban Csűry István, a KREK generális direktora is nyilatkozott – az egyházi változatról. Fő vádjuk: a versenyvizsgát nem hirdették meg szabály szerint. Amikor az egyház ellenlépéseket hirdetett meg, akkor az igazgatóasszony elhidegült és egyházellenessé vált. Az egyház által hozott számítógépeket az igazgatónő az iskola leltárjába vétette és nem akarja elfogadni az egyház által delegált gondnokot sem. Ezért perre is sor került. Az egyetlen megoldás Seres Magdolna lemondása volna – véli Csűry. [Szabadság, jan. 20.] (→ 2001.01.26, 2001.02.24, 2001.02.26)
Marosvásárhelyen, az SzKT ülésén határozatot hoztak egy olyan bizottság létrehozásáról, amely kidolgozza az RMDSz négyéves stratégiáját és arról, hogy minden RMDSz-tisztségviselőről készüljön CNSAS-átvilágítás. A belső ellenzék (Borbély Zsolt Attila, Katona Ádám, Tőkés László) a választásokon elért eredményeket kicsinyelte, Eckstein-Kovács Péter erre azt mondta: örülni kell a választási sikernek, nem megkérdőjelezni azt. Vita kerekedett a MIT-frakció mandátumigazolása körül, ezután a MIT képviselői kivonultak a teremből. [Szabadság, jan. 22.]