ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 18 találat
lapozás: 1-18
Földrajzi mutató:
1991. augusztus 27.
A moldovai parlament kinyilvánította az ország teljes függetlenségét. A szavazás egyöntetű volt, de a köztársaság orosz és török kisebbségei nem voltak jelen a szavazásnál. – A parlamenti döntés után néhány órával közölték, hogy Ro. elismerte Moldova függetlenségét. [Pándi 2: 93.] (→ 1993.04.14) – Iliescu elnök este ünnepi tévébeszédben köszöntötte a Pruton túli testvérállam függetlenségét. [RMSz, aug. 28.] (→ 1990.06.06)
A moldovai parlament által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa nyilatkozatban tiltakozott erőszakos felszámolása és néhány vezetőjének letartóztatása ellen. A Dnyeszter Menti Köztársaság [amely a történelmi Transznisztriánál kisebb területet foglal el, de a híradások a két fogalmat gyakran azonosnak tekintik] kikiáltotta függetlenségét. [RMSz, aug. 29.]
Az AC és a PAC nyilatkozata 15 pontban foglalta össze követeléseit. Ezek között szerepelt a szélsőséges pártok (PSM, PRM) és az antiszemita, gyűlöletre felbújtó, a komm. rendszert rehabilitálni akaró kiadványok (România Mare, Europa, Totuşi iubirea [Păunescu lapja], Socialistul, Tromf) betiltása. A parlament törölje az antidemokratikus (pl.: privatizációs, nemzetbiztonsági, állampolgársági, föld-) törvényeket. [RMSz, aug. 27.] ● [A hírhez költői kérdést fűzött az RMSz: érthetetlen, hogyan szerepelhet a betiltandó lapok között a Tromf c. csíkszeredai vicclap? – K. P. válasza: föltehetőleg azért, mert soviniszta volt. A lap 1993-ban megszűnt.] 1992. március 1.
Nagyszalontán leleplezték Arany János szobrát (Kiss István budapesti szobrász alkotása).
Szamosújváron beiktatták hivatalába Jakubinyi György segédpüspököt, a romániai örmények kat. kormányzóját.
Kiújultak a harcok a moldovai rendőrök és a transznisztriai alakulatok között. 1992. június 25.
A Fekete-tengeri országok aláírták az Isztambuli Nyilatkozatot, amely gazd. együttműködési övezetet (BSEC) hoz létre a térségben, az EK mintájára. [RMSz, jún. 26.] (→ 1992.02.05; 1995.06.30)
Isztambulban négyes találkozót tartottak Ro., Moldova, Oroszország és Ukrajna képviselői, hogy megoldást találjanak a transznisztriai helyzetre. Megállapodtak abban, hogy a harcoló feleket ENSz-megfigyelők felügyelete alatt kell szétválasztani. [RMSz, jún. 27.] 1994. május 3.
Tiraszpolban Mircea Snegur és Igor Szmirnov aláírta a moldovai és transznisztriai vezetők közös nyilatkozatát. Megegyeztek abban, hogy a Dnyeszter mentét különleges státussal kell felruházni. A tárgyaláson jelen volt Oroszország és a FÁK képviselője is. [ÚM, máj. 3.] (→ 1994.04.11) 1994. augusztus 10.
Tabajdi Csaba szerint: ahhoz, hogy az emberek a szülőföldjükön boldogulhassanak, egzisztenciát kell teremteni számukra. Két fő irány van: az egisztenciateremtés és a jogvédelem. „Nem köthető meg olyan alapszerződés, amely nem biztosít kellő garanciát a kisebbségi jogokra vonatkozóan” – mondta az MSzP-s politikus. [EN, aug. 10.]
A Moldovában állomásozó orosz csapatokat az egyezmény aláírásától számítva 3 éven belül kell kivonni – erről döntöttek az egyeztető tárgyalások 10. fordulóján. Transznisztria továbbra is ellenzi a csapatkivonást. [RMSz, aug. 12.] 1995. szeptember 12.
Corneliu Coposu, hosszas gyógykezelés után, hazatért Németországból. Üdvözölte Iliescunak a m.–ro. megbékélésre tett javaslatát és elmarasztalta az RMDSz-t. Szerinte Domokos Géza idején tárgyalóképes volt a szövetség, mostanra azonban radikalizálódott. Coposu szerint reális a veszély, hogy Ro. visszakerül Moszkva uszályába. [MN, szept. 12.] (→ 1995.09.18)
Moldovába érkezett az ukrán elnök megbízottja, hogy közvetítsen Chişinău és Tiraszpol között. Moldova hajlandó autonóm köztársasági státust biztosítani Transznisztriának, nyilatkozta Mircea Snegur moldovai elnök. [RMSz, szept. 14.]1996. november 15.
Moldovában a két nap múlva esedékes elnökválasztáson kilenc jelölt indul, de csak háromnak van esélye bejutni a második fordulóba: Mircea Snegur, jelenlegi államfőnek; a miniszterelnök Andrei Sanghelinek és Petre Lucinschinek. Mindhárman a komm. párt KB-titkárai voltak korábban. Transznisztria lakói bojkottálják a választást; az orosz katonai erők továbbra is ott állomásoznak. [RMSz, nov. 15.] (→ 1996.11.19) 1997. május 7.
Markó Béla – a felvidéki út kapcsán tartott beszámolójában – elmondta: a közép-európai országok előtt egyetlen járható út áll: az euroatlanti csatlakozás. Ehhez azonban fel kell számolni az etnikai feszültségforrásokat, elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. „Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam: majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együtt-kormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e vagy csupán múló pillanat.” [Táj., máj. 8.]
Hivatalosan is felavatták a galaci szabadkereskedelmi övezetet, abban a reményben, hogy sikerül a kiterjedt orosz és ukrán piacra igyekvő üzletembereket odacsalogatni. A zónában működő vállalatok mentesülnek a nyereségadó, forgalmi adó és a vám fizetése alól. [Szabadság, máj. 7.]
Kovászna megye RMDSz-es szenátorai és képviselői a kormányfőnél a csendőrlaktanya építésének leállítását akarták elérni. A dokumentumokkal alátámasztott érvelést Ciorbea megértéssel tudomásul vette. [Táj., máj. 7.] – A kiadott belügymin. közlemény leszögezte, hogy az építkezést felfüggesztik és állagmegóvást végeznek. [Szabadság, máj. 8.]
Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök – annak kapcsán, hogy a Kremlben máj. 8-án az orosz és az ukrán elnök Trasznisztria státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá – hangsúlyozta: el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát, rendezni kell a fennálló problémákat (ui. Transznisztria külön pénzt használ és saját adózási és vámrendszert tart fenn). [Szabadság, máj. 8.]1999. szeptember 4.
Czédly József pontos adatokkal illusztrálta azt, hogy milyen következménye lesz annak, hogy a következő ciklustól 40%-kal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Az erdélyi városok lakossági aránya alapján jó közelítéssel meg lehet határozni, hogy hol, milyen arányú képviselete lesz az RMDSz-nek. [RMSz, szept. 4.]
Petre Lucinschi, Moldova elnöke elmondta: nemrég Kijevben moldovai–ukrán–orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét vizsgálták. Nehezen haladtak a tárgyalások, mert Transznisztria fegyveres konfliktus (mintegy 600 emberélet) árán lett autonóm terület. A Dnyeszter mentiek makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó: Transznisztriáról (ahol csak 40%-os a moldovaiak aránya) és Moldováról, tehát legfennebb e két állam konföderációjáról lehet szó; Moldova viszont azt szeretné, ha Transznisztria elismerné azt, hogy Moldova szerves része. Az EBESz is készített egy rendezési tervet, a tárgyalások tovább folynak. Moldovában mintegy 35%-os a nemzeti kisebbségek aránya (oroszok, ukránok stb.). [Szabadság, szept. 4.] – Ion Sturza kormányfő elmondta: a FÁK-hoz való tartozásuk csupán formális; a moldovai tőke nagy része, legálisan vagy illegálisan m. bankokban fekszik; sok moldovai üzletembernek bejegyzett magyarországi lakhelye van. [Szabadság, szept. 4.]
A PKE nyitánya lehet egy ökumenikus összefogással létrehozandó alapítványi egyetem megalakulásának. Tőkés László reprezentatív nagygyűlést hívott össze a PKE támogatása érdekében. (→ 1999.09.11) [SzFÚ, szept. 4.]1999. október 20.
A m. egyházak kolozsvári püspökei (Csiha Kálmán ref., Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus) fogadták a helyi civil szervezetek azon képviselőit, akik kiálltak a m. ny. felsőfokú oktatás mellett, és az önálló m. ny. egyetem kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kell kiegészítenie. [RMSz, okt. 20.]
Kelemen Atilla képviselő elmondta: a koalíciós partnerek elismerik, hogy az RMDSz politikusai megbízhatóak, szakmailag jól felkészültek, de szükséges lenne, hogy ezt ne csak magánbeszélgetéseken ismerjék el, hanem hivatalosan is, pl. fogadják el az RMDSz-frakció véleményét, dokumentumait. [BN, okt. 19.]
Petre Lucinschi, Moldova elnöke kérte a ro. kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter mentén állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az EBESz novemberben esedékes csúcstalálkozóján. A Moldovai Köztársaság területének 12%-át kitevő Transznisztria függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres konfliktushoz is vezetett. [Népújság, okt. 20.]
Kolumbán Gábor – annak okán, hogy a CsTKT megvonta tőle a bizalmat (→ 1999.10.11) – arra figyelmeztetett: az egyetem és a m. ny. oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. Az okt. törvény értelmében az egyetem alapításához szükséges a ro. parlament jóváhagyása; az alapítást az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a m. ny. egyetem alapítása felé, durva torzítás. [RMSz, okt. 21.] 2001. április 12.
Vitára alkalmas a státustörvény; az MSzP szegényesnek, az SzDSz szemfényvesztésnek tartja. [Szabadság, ápr. 12.] (→ 2001.06.19)
Folytatta munkálatait a földtörvény-módosítás kapcsán összeült PDSR–RMDSz vegyes bizottság. Amíg a bizottság nem fejezi be az egyeztetést, a vitát levették a parlament napirendjéről. [Szabadság, ápr. 12.]
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította az államtitok-törvényt (→ 2001.03.08, 2001.03.10, 2001.03.13, 2001.03.16), amely ellen az RMDSz, a PNL és a PD emelt óvást. Eckstein-Kovács Péter szerint egy törvényben kellene szabályozni az információkhoz való hozzáférhetőséget és a titokvédelmet. [Szabadság, ápr. 12., ápr. 13.]
Nyilvánosságra hozták a Moldova és Transznisztria vezetői (Vladimir Voronin, ill. Igor Szmirnov) által aláírt nyilatkozatot. Eszerint a chişinăui és tiraszpoli hatóságok „elismerik, hogy az Orosz–Fehérorosz Föderációhoz való csatlakozás és az orosz nyelv hivatalossá nyilvánításának lehetőségét elemzik”. [Krónika, ápr. 12.] 2001. május 7.
Transznisztriában szabadon engedték Ilie Ilaşcut, akit a PRM színeiben parlamenti képviselővé választottak. 1992-ben tartóztatták le és 1993-ban halálra ítélték terrorista akciók szervezése miatt; Ilaşcu a Moldovai Népi Front mozgalom vezetője volt, aki a Ro.-val való egyesülést szorgalmazta. [Szabadság, máj. 7., máj. 9.] (→ 2001.05.10)
Markó Béla részt vett a Fidesz tisztújító kongresszusán. Megítélése szerint: „a térség legsúlyosabb problémája nem gazdasági, hanem etnikai jellegű és minden országnak szembe kell néznie azzal, hogy több állam és nemzet határai nem esnek egybe.” A leköszönő Kövér László pártelnök helyét Pokorni Zoltán vette át. [Szabadság, máj. 7.]2003. február 17.
Az iraki háború ellen tiltakozott a világ békeszerető népe. Athénben a tömeg ellen rendőri erőket is bevetettek, nálunk az érdektelenség jellemezte a tüntetést, pl. Kolozsvárott csupán 100-an, Bukarestben 30-an tiltakoztak a háború ellen. [Szabadság, febr. 17.]
Talán sikerül megoldani Transznisztria kérdését. A Dnyeszter Menti Köztársaság üdvözölte Vladimir Voronin moldovai elnök indítványát, amelyben széles körű autonómiát kínál a térség lakóinak. Az elképzelés szerint Transznisztria ismét Moldovához tartozna, de ha a jövőben Moldova egyesülne Ro.-val, akkor a zömmel oroszok és ukránok lakta terület Oroszországhoz csatlakozna. Egységes állampolgárság és vámrendszer lenne érvényben, a közös alkotmányról népszavazás döntene. Az oroszt elismerik a konföderáció hivatalos nyelveként. – Az 1991 óta tartó összecsapásokban 1500 ember vesztette életét. [Szabadság, febr. 17.] (→ 2003.07.07)
Toró T. Tibor sérelmezi, hogy csak az RMDSz tagjai szavazhatnak a belső választások során, ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem a magyarságot, csak a tagokat képviseli. – Az RT márciusban rendkívüli kongresszust tart. (→ 2003.03.08) [Krónika, febr. 17.]
Sepsiszentgyörgyön indulatos légkörben zajlott az RT, az EMK és az RMDSz közös fóruma. Az RMDSz jelenlévő tisztségviselői arra biztatták a közönséget, hogy hasonló lelkesedéssel vegyenek részt a belső választásokon, hogy a tagok által érdemesnek tartott jelöltek jussanak be az SzKT-ba. [Krónika, febr. 17.] 2003. július 7.
Ion Iliescu fölavatta Ro. szentpétervári főkonzulátusát. [Szabadság, júl. 7.] – A ro. földgázgondok enyhítésére egy ro.–orosz vegyesválallat létrehozásáról is tárgyaltak. [Krónika, júl. 7.]
William Hill (EBESz) bejelentette: Moldova és a Transznisztriai terület új alkotmány kidolgozását határozta el. Az elképzelés megfelel a korábbi (→ 2003.02.17) terveknek. [Krónika, júl. 7.] 2003. december 9.
Mo. támogatja, hogy Ro. és Bulgária 2007. jan. 1-jén az EU tagjává válhasson, ha teljesíti az ehhez szükséges feltételeket – mondta Kovács László Brüsszelben. [Krónika, dec. 9.]
Moldovában már 1989 óta téma a föderalizció, mióta a gagauzok kikiáltották az autonómiát; ám ezt a 300 ezer lakosú miniköztársaságot sem Moszkva, sem Chişinău nem ismerte el akkor. A Gagauz Autonóm Tartomány végül 1996 januárjában jött létre, Moldova területének 5,4%-án. A Dnyeszter Menti Köztársaság 1992-ben vált ki Moldovából; az ő harcukat a 7 ezres orosz hadtest támogatta. Egy hónapja Oroszország tervezettel állt elő, melynek lényege, hogy Gagauzia és Transznisztria egyenrangú státust kapjon Moldovával. Az elképzelés nem nyerte el sem a nép, sem a moldovai kormány támogatását. [Krónika, dec. 9.]
Az RMDSz ÜE hatástanulmánya szerint határozottan tetten érhető a kitelepedési szándék a kettős állampolgárság biztosítása esetén. [Szabadság, dec. 9.] 2004. április 15.
A szenátus elvetette a PRM javaslatát. A PSD és az RMDSz magára maradt a vitában (a PNL és a PD a PRM-t támogatta), de így is sikerült elvetni a nagy-romániások indítványát. [Szabadság, ápr. 15.] (→ 2004.04.02, 2004.04.13)
A képviselőházban elutasították a h. t. ro. támogatásáról szóló törvénytervezetet. A tervezetet 6 demokrata és liberális képviselő nyújtotta be; az indoklásban fölöslegesnek ítélték azt, hogy egy újabb intézményt hozzanak létre (amolyan Ro. Állandó Értekezletet), amikor a miniszterelnöki hivatalban már működik egy főosztály. A h. t. ro. száma közel 4 millió (becsült adat), területekre lebontva: Moldova: 2,8 millió, Transznisztria 250–300 ezer; Ukrajna 460 ezer; a Szovjetunió utódállamaiban további 200 ezer; Bulgária 125 ezer; Szerbia 40 ezer; Mo. 15 ezer; Szlovákia 10 ezer; Görögország és Macedónia 2500; Albánia 1000. [Krónika, ápr. 15.] 2004. augusztus 3.
Bukarest azt fontolgatja, hogy Ro.-ban nyújtanának képzést a transznisztriai ro. ajkú diákoknak, ui. a Dnyeszteren túl bezáratták a ro. ny. iskolákat. A ro. állam konzultál az EU és az AEÁ képviselőivel, hogy közös álláspontot alakítsanak ki arról, miként lehetne rávenni a transznisztriai szakadár rendszert az iskolák újbóli megnyitására. A tervek szerint szankciókat vezetnének be a tiraszpoli rendszer ellenében. [HN, aug. 3.] (→ 2004.08.04)
A PNL–PD-koalíció sikerként könyvelte el a választásokat, a PSD pedig kudarcként. Az RMDSz hozta szokásos formáját, ez meglepte a szövetség ellenfeleit. Markó Béla szerint módosultak az erőviszonyok, de nincs nagy eltolódás a jobboldal javára. Az RMDSz partnerként tudott dolgozni a PSD-vel, de elképzelhető a PNL–PD-koalícióval való együttműködés is. [Népújság, aug. 3.; Táj., aug. 3.]
Magyarfrátán rendezték meg a 4. mezőségi szórványtalálkozót. [EN, aug. 3.]2004. augusztus 23.
Mádl Ferenc szerint nincs jogi akadálya annak, hogy Mo. letelepedés nélkül, könnyített formában megadja a m. állampolgárságot azoknak az utódállamokban élő magyaroknak, akiknek felmenőjük is m. volt, s akik alkotmányos ismeretekből m. ny. vizsgát tesznek. Továbbra is kérdéses, hogy az állampolgárság tényleg arra vezet-e, hogy megerősödjék a h. t. m. öntudata és biztonságérzete vagy esetleg megindul egy eddiginél is nagyobb exodus. [Krónika, aug. 23.]
A Dnyeszter menti válság megoldására több elképzelés is született: Moszkva Moldova és a Dnyeszter Menti Köztársaság föderalizációját támogatja, Ukrajna szeretné magáénak tudni a szakadárok uralta területet; nyugati elemzők Ro. és Moldova egyesülését latolgatják, de Transznisztria nélkül. Adrian Năstase szerint egyetlen felelős európai politikus sem gondolja komolyan bármely állam határának módosítását. – Az Igor Szmirnov által vezetett tiraszpoli rezsimet egyetlen állam sem ismerte el, egyedül Moszkva tárgyal velük. [Krónika, aug. 23.]
lapozás: 1-18