ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 5 találat
lapozás: 1-5
Földrajzi mutató:
1992. február 5.
A Csernovic tartományi tanács állást foglalt „egyes romániai társadalmi-politikai szervezetek és vezető körök” területi igénye ügyében (→ 1991.11.28). A nyilatkozat kimondta: a területi követelés ellentétes az 1947-es párizsi békeszerződéssel, Bukovina északi része továbbra is Ukrajna elidegeníthetetlen része. [RMSz, febr. 5.]
Isztambulban találkoztak a Fekete-tengeri országok (Ro., Bulgária, Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán) képviselői, hogy közös gazdasági szervezetet (BSEC) hozzanak létre. [RMSz, febr. 5.] (→ 1992.06.25)
Kolozsvárott ülésezett az RMGE orsz. választmánya. [Szabadság, febr. 5.]1996. április 1.
Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)
Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.] 2004. február 3.
2003-ban 18 ezernél is több ro. állampolgárt toloncoltak vissza a világ különböző országaiból. Mo. (7000 személy) után a sorrend: Németország, Olaszország, Franciaország. – Ro.-ból 4100 illegálisan itt tartózkodó idegent utasítottak ki, a legtöbben Törökországból jöttek hozzánk. – Romániában 66 ezer külföldi kapott letelepedési engedélyt, Moldova (7552) és Kína (7472) vezeti a rangsort. Az országot 9900 kivándorló hagyta el, a célországok listáját Kanada, Olaszország és az AEÁ vezeti. A kivándorlók negyede felsőfokú végzettséggel rendelkezik. [EN, febr. 3.]
Tibori Szabó Zoltán szerint az MPSz kongresszusán ismét bebizonyosodott: sokakat nem az erdélyi magyarság boldogulása, hanem saját politikai karrierjük és a pénz befolyásol. [Szabadság, febr. 3.]
A Bánság regionális autonómiájáért folytatott küzdelemben Toró T. Tibor mindenekelőtt Viorel Coifan liberális politikus segítségében bízik; potenciális támogatónak számít Sabin Gherman is, bár az ő személye szálka a hatalom szemében. Smaranda Enache (aki az AP színeiben politizál) ösvényt nyithat a ro. értelmiség felé. [EN, febr. 3.]2004. április 5.
Törökország vízumot vezetett be Ro.-val szemben, a turistavízum 20 $, az üzleti célú utazás illetéke pedig 65 $. Az intézkedés kölcsönös. [SzFÚ, ápr. 5.]
A jászberényi autonómia-konferencián Tabajdi Csaba kifejtette: érdemi autonómiát csak az adott országban élő többség egyetértésével lehet elérni. Ilyen politikát képvisel az erdélyi RMDSz, a felvidéki MKP és a délvidéki VMSz. Markó Béla rámutatott: az RMDSz programjában évek óta szerepel az autonómia kérdése, de a pol. ellenfelekkel folytatott vita még csak a megközelítés eszközei körül folyik. [Népújság, ápr. 5.]
Bákóban tartotta közgyűlését az MCsSz. Róka Szilvia lett az elnök, a helyettese pedig Bilibók Jenő és Benke Pável. – Moldvában 7 településen, 9 csoportban folyik m. ny. oktatás. [Krónika, ápr. 6.; RMSz, ápr. 6.; Népújság, ápr. 6.]
A Kolozsvárról elszármazott Benedek Dezső, a Georgiai Egyetem professzora elmondta: 7 éve figyeli az erdélyi oktatás helyzetét, s úgy látja, ha nem lépnek a modernizáció irányába, akkor kétséges, hogy lesz-e a Ro.-i magyarságnak olyan munkavállalói rétege, amely az EU-ban meg tud felelni majd a multinacionális cégek követelményeinek. [RMSz, ápr. 5.]
Debrecenből megérkezett Aradra az a két daru, amely elforgatja a helyére állított szobortalapzatot. A próbaemelés során kiderült, hogy a talapzat nehezebb a daruk együttes kapacitásánál, ezért a talapzatból le kell törni a fölösleget. – A kormány és a helyi hatóságok rögzítették a szoborállítás dátumát: ápr. 25. [NyJ, ápr. 5., ápr. 7.] (→ 2004.04.25) 2004. május 3.
Visszamondta függetlenként történő jelölését Donáth Adél, akit az MPSz indított volna polgármester-jelöltként (→ 2004.01.23). A Maros megyei RMDSz elnöke a józan ész diktálta lépésként üdvözölte az eseményt. [Krónika, máj. 3.]
Szerbia–Montenegró és Ukrajna 2004-ben válik vízumkötelessé Ro.-val szemben, Moldova pedig csak a csatlakozás pillanatában. Törökországgal már korábban (→ 2004.04.05) megegyeztek. [Népújság, máj. 3.]
25 európai államból 1000, alvilági hálózatoknak kiszolgáltatott gyermeket telepítettek haza Ro.-ba; tavaly 50 ezer kiskorú hagyta el kíséret nélkül Ro.-t és közülük 21 ezer nem tért vissza. [!] [RMSz, máj. 3.]
lapozás: 1-5