ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 30 találat
lapozás: 1-20 | 21-30
Földrajzi mutató:
1989. december 20.
Olténiából, több vasúti szerelvénnyel, a munkásgárda egyenruháiba bújtatott, fustélyos embereket hoztak a városba, akik a téren elmondták: őket az országot elfoglalni akaró magyarok és a huligán elemek megfékezésére küldték Temesvárra, de meggyőződtek róla, hogy hazugsággal állnak szemben. – N. Ceauşescu, befejezve iráni látogatását, repülőn Bukarestbe érkezett és azonnal elrendelte a szükségállapotot Temes megye egész területére. Este a tévében beszédet mondott, amelyben külföldi bujtogatókat emlegetett, akiknek a rend destabilizálása a céljuk. Elítélte a rendbontókat és az ország biztonságát fenyegető erőket. Szerinte a hadsereg a kötelességét teljesítette, amikor megvédte a szocializmus vívmányait. [Ştefănescu: 13–14.]1990. május 20.
A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).
A parlamenti helyek megoszlása: FSN (képviselők száma: 263, szenátorok száma: 92); RMDSz (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 12); PNL (képviselők száma: 29, szenátorok száma: 9); MER (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); PNTCD (képviselők száma: 12, szenátorok száma: 1); AUR (képviselők száma: 9, szenátorok száma: 2). További 6 párt szerzett 10 mandátumnál kevesebbet. Függetlenként 10 képviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbség hivatalból szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandátum (405 képviselő + 119 szenátor). (→ 1990.05.30)
Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.
Demény Lajos szerint a választások idején Ro.-ban mintegy 75 párt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]
„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.] 1991. január 26.
A BMDSz (→ 1989.12.23), Temesvárott tartott ülésén arról döntött, hogy a jövőben az RMDSz Temes megyei szervezete lesz a nevük.
Sorin Roşca-Stănescu szerint a Mânzatu-jelentés elrejti az igazságot. [RMSz, jan. 26.] (→ 1990.08.02)1991. június 9.
A Temes megyei Antitotalitárius Demokrata Fórum (ADF) nyilatkozatban tiltakozott a VR jún. 2-i, az elnökhöz, a parlamenthez és a kormányhoz intézett felhívása ellen, amely a romániai magyarok elleni uszítás dokumentuma. Az ADF elítéli az ilyen és ehhez hasonló kommunista és fasiszta jellegű megnyilvánulásokat, melyeknek egyik szorgalmazója I. C. Drăgan, a volt rezsim egyik kollaboránsa. 1992. szeptember 27.
Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]
A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).
Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]
Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes. 1994. november 2.
A CD nyilatkozatban kérte a kormányt, hogy mondja fel a még érvényben lévő, 1970-ben aláírt szovjet–ro. barátsági szerződést. (Új szerződés készül, de a ro. követelések miatt szünetelnek a tárgyalások. Ro. a Molotov–Ribbentrop-paktum megsemmisítését sürgeti, mert ez utat nyithatna a ro. területi követelések teljesítése felé.) [MN, nov. 2.] (→ 1994.11.04)
Noha Ro. aláírta a Helyi Autonómia Chartáját (→ 1994.10.04), rá 8 napra kiadták a 706. sz. kormányhatározatot, amely a prefektúrák, azaz a kormány hatáskörébe utalta az RKP egykori székházait, amelyeket eddig jobbára a megyei tanácsok birtokoltak. A Temes megyei tanács bíróságon támadta meg a rendeletet. [RMSz, nov. 2.] 1996. január 27.
Ferencz Csaba, a Temes megyei RMDSz elnöke önkezével vetett véget életének. [Táj., jan. 29.]1996. május 1.
Gazda Zoltán Gátalján (Temes megye) készített felmérést a m. lakosság gondjairól. A falu 1910-ben még m. többségű volt (1883 m., 1219 ro. lakos), 1992-re a m. lakosság 1042-re apadt (4044-ből). Nagyon sok a vegyes házasság, a m. óvoda és iskola a hetvenes években a szülői érdektelenség miatt szűnt meg, 1990-ben ismét megindult a m. alapfokú oktatás, de rövidesen ismét megszűnt. A m. tanítónő házról házra járva próbálta iskolába csalogatni a m. gyermekeket, de a szülők hallani sem akarnak a m. oktatásról. [EN, máj. 1.] 1996. július 20.
Nagyváradon tartották meg az 5. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megye valamennyi RMDSz-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. [Táj., júl. 22.]
A KREK nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy élénk kampány folyik a Nagyváradra tervezett M. Reformátusok 3. Világtalálkozója (→ 1996.08.03) ellen. Kezdve a vallásügyi államtitkártól, folytatva a megyei prefektussal és befejezve az állam elnökével olyan megnyilvánulásoknak lehetünk tanúi, amelyek súlyosan sértik a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. A betiltási szándék azt igazolja, hogy Ro.-ban továbbra is „vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a ref. egyházat”. [RMSz, júl. 23.; Táj., júl. 23.] (→ 1996.07.27, 1996.09.24)
Az amerikai kongresszus – megmásítva a szenátusi döntést (→ 1996.07.08) – állandó jelleggel megadta Ro.-nak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Văcăroiu miniszterelnök sietett kijelenteni: elégtétel számára, hogy az általa vezetett kormány időszakában sikerült ezt elérni. [SzFÚ, júl. 20.] (→ 1996.07.24)
Egy szociológiai felmérés szerint az erdélyiek nagy többsége ellenzi a m. közösségen belüli többpártrendszert, még a platformosodást sem pártolják; az erdélyiek egyharmada borúlátó a magyarság jövőjét illetően. [HVG, júl. 20.] 1996. november 17.
Az elnökválasztás 2. fordulóján leadott szavazatok aránya (kerekítve): Emil Constantinescu = 54%; Ion Iliescu = 46%. Erdély 4,5 milliós szavazótábora 68:32 arányban szavazott Constantinescura, a Regát (8,5 mill.) pedig 48:52 arányban. A Constantinescura adott szavazatok százalékos arányai, néhány erdélyi megyében: Hargita = 92; Kovászna = 87; Szatmár = 78; Szeben = 74; Temes = 73; Brassó = 70; Maros = 69; Kolozs = 69; Arad = 67; Beszterce-Naszód = 66; Bihar = 65%. [Beszélő, 1998. szept.] – Iliescu szenátorként kívánja folytatni pol. pályáját. [MH, nov. 19.] (→ 1996.11.03) 1997. szeptember 11.
Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]
Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.]
Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.] 1998. június 9.
Ökumenikus tiltakozó nagygyűlést tartottak és aláírás-gyűjtési akciót kezdeményeztek Nagyváradon, a jogtalanul elkobzott egyházi vagyon visszaszerzése érdekében. Az akciót a két érintett püspök: Tempfli József és Tőkés László kezdeményezte. [RMSz, jún. 11.]
A kolozsváriak az RMDSz vezetőségének címzett nyílt levelet tettek közzé [Szabadság, jún. 8.], amelyben az egyetemalapítás körüli kérdésekre várnak választ. A levél írói szerint az RMDSz vezetősége is hibás azért, hogy az egyetemalapítás még nem kapott zöld utat. A kezdeményezéshez csatlakoztak a Maros és a Temes megyeiek is. [RMSz, jún. 11.]1998. július 8.
A parlament együttes ülése jóváhagyta Hajdú Gábor miniszteri kinevezését az egészségügyi tárca élére. [Táj., júl. 8.]
A marosvásárhelyi cégbíróság hivatalosan bejegyezte Hollanda Dénes professzor alapítványát. A professzor hozzáláthat célkitűzése – a m. ny. műszaki és orvosi egyetem – létesítéséhez. (→ 1998.05.07) [RMSz, júl. 10.]
Az RMDSz Temes megyei szervezete levélben fordult Costin Georgescuhoz, a SRI igazgatójához, hogy tegye lehetővé Bárányi Ferenc dossziéjának megismerését és közzétételét. [Táj., júl. 10.] 1998. november 21.
Kolozsváron nagygyűlést tartott a PRM, amelyen tk. C. V. Tudor, Gh. Funar, Miron Cozma, Raoul Şorban szólalt föl. Az RMDSz vezetősége nyilatkozatban tiltakozott a gyűlés nacionalista, xenofób hangneme ellen, s kilátásba helyezte, hogy a gyűlés hanganyagát eljuttatja a főügyésznek és az ET Emberi Jogi Bizottságához. [Szabadság, nov. 23.; RMSz, nov. 27.]
A Temes megyei RMDSz tisztújításán ismét Toró T. Tibort választották meg a szervezet megyei elnökévé. [RMSz, nov. 27.] 1999. április 16.
Hubert Védrine francia külügymin. – bukaresti látogatása során –, Párizs támogatásáról biztosította Ro. NATO-törekvéseit. [RMSz, ápr. 15.] – A két külügymin. megerősítette: nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Szerbiában, de elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. [Szabadság, ápr. 16.]
A SzET a jövőben részt kér a pol. döntéshozatalban. A SzET ülésén arról is döntöttek, hogy az egyházak képviselői valamennyien tanácskozási jogot kapnak. [Szabadság, ápr. 17.]
Az RMDSz megyei szervezetei megtették a szövetségi elnök személyére vonatkozó jelöléseiket. Markó Béla és Kincses Előd fog vetélkedni az elnöki székért (utóbbit Kolozs és Temes megye, valamint a csíki területi szervezet jelölte). A máramarosi szervezet Takács Csabát jelölte, de az üv. elnök nem fogadta el a jelölést. [Szabadság, ápr. 16.]
Egy 1997-es felmérés szerint Ro. lakóinak 6%-a írástudatlan. A listát a déli megyék vezetik. [RMSz, ápr. 16.] 1999. október 2.
Temesvárott, mintegy 30 szimpatizáns jelenlétében megalakult az RT Temes megyei csoportja. Toró T. Tibor ismertette az ifjúsági mozgalomból kinőtt, 1993-ban megalakult és azóta ’erdélyi Fideszként’ ismert nemzeti-liberális platform történetét. Céljuk: egy sajátos szórványstratégia kidolgozása, amelyet eddig sem az RMDSz, sem a platformok nem tettek meg. Szándékuk szerint az RT „katalizátor szerepet fog betölteni a Szövetség belső életében, egészséges versenyszellemet, szakmai igényességet és újabb, közéleti szerepre alkalmas emberek bevonását fogja eredményezni, ami az RMDSz reformjának elengedhetetlen feltétele”. [RMSz, okt. 2.] (→ 1999.10.09)
11 orvosi egyetem keretében 7800 diák tanulja a szakmát. A 11 közül csak 5 egyetemnek van akkreditációja, közöttük van a MOGyE is. [RMSz, okt. 2.]2000. január 12.
Garda Dezső örömmel üdvözölte a Lupu-törvényt, de adatokkal igazolta, hogy a famaffia végtelen pusztítást vitt végbe az időlegesen gazda nélkül maradt erdőkben. [Szabadság, jan. 12.]
1992-es számadatok Erdélyből: 7,709.944 lakosból 5,671.234 (73,5%) ro.; 1,598.938 (20,7%) m.; 205.472 (3,4%) roma; 108.983 (1,4%) szász és sváb. Belső Erdélyben 1,027.796 magyar él, ebből a Székelyföldön 720.276 fő (Maros, Hargita, Kovászna megyék). A szórványmegyékben 307.520 fő, a Partiumban 499.640 fő, a Bánságban (Temes és Krassó-Szörény) 71.502 fő vallotta magát magyarnak. [RMSz, jan. 12.] 2000. április 11.
Nagy pusztítást végeztek a tavaszi áradások Arad, Hunyad, Bihar, Temes és Krassó-Szörény megyében. A halálos áldozatok száma megközelíti a 10-et. [Háromszék, ápr. 11.]
Élelmiszerkémia és környezetvédelmi szakokkal indulna Csíkszeredában a Sapientia egyetem helyi kara – erről állapodtak meg a szakértői egyeztetésen. [RMSz, ápr. 13.]
Markó Béla szerint az MVSz sokak számára zárt szervezetté vált, és már rég nem tudja betölteni a közvélemény által elvárt szerepét. Az erdélyi közélet néhány szereplője a politikai megnyilatkozás eszközének tekinti a világszövetséget, holott annak alapvetően a magyarság szellemi egységét, alkotóerejét és közös energiáit kellene felmutatnia. Az MVSz az egység helyett a civódás és viszálykodás helyszíne; a VET nem reprezentatív képviselete a magyarságnak. [Szabadság, ápr. 11.] (→ 2000.04.17, 2000.04.20)
A Transylvania Trust Alapítvány – több más szervezettel és intézménnyel közösen – műemlékvédelmi szakmunkásképző programot indít. A kéthónapos tanfolyam helyszíne a nagyenyedi Bethlen Gábor Koll. [RMSz, ápr. 11.] – Az épület faszerkezetét egy pusztító hatású gomba támadta meg; a felújítás folyamán a tartószerkezeteket is ki kell cserélni. A felújítás költségeit német, holland és amerikai támogatásból fedezik. [RMSz, aug. 29.] (→ 2000.04.22) 2000. október 3.
Elfogadták az 1945 után államosított házak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvény tervezetét. A PDSR csak azzal a feltétellel volt hajlandó támogatni a tervezetet, ha csak anyagi kártérítésben egyeznek ki azokkal, akiknek a hajdani ingatlanjában egészségügyi, kulturális intézmények, iskolák működnek, vagy közintézményeknek, civil szervezeteknek, pártoknak adnak otthont. [BN, okt. 3.]
Toró T. Tibor került a Temes megyei képviselő-lista élére. Toró szerint – a választások várható eredményét követően – az RMDSz-nek nem kellene koalícióba lépnie az utódkommunista, baloldali PDSR-vel. [Szabadság, okt. 3.]
Kolumbán Gábor független szenátorként kívánna megmérkőzni (→ 2000.09.27), ezért aláírásgyűjtést indít. [HN, okt. 3.] – Utóbb lemondott erről a szándékáról, s a székelyföldi egyetem alapítását tekinti fő feladatának. [BN, okt. 19.] 2000. december 4.
A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]
Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.]