Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében

ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében

találatszám: 18 találat lapozás: 1-18

Földrajzi mutató:

1991. június 26.

Iliescu elnök fogadta az RMDSz küldöttségét. A küldöttek szóvá tették az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat (→ 1991.06.12, 1991.06.25), a szélsőséges nacionalista erők aggasztó térnyerését, az állambiztonsági törvény tervezetében a szeparatizmus önkényes értelmezésének veszélyét (→ 1991.06.20), és azt, hogy a szükségesnél kevesebb m. ny. osztályt terveznek indítani. Felvetették, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a BTE visszaállításával lehetne pótolni.

Oroszhegy lakói nyílt levélben kérték Iliescu elnök közbenjárását a rendőrgyilkossági perben elítélt falusfeleik ügyében. (→ 1990.11.28, 1991.03.20) [Szabadság, jún. 26.]

Horvátország és Szlovénia kikiáltotta függetlenségét. Júliusban Brioni szigetén három hónapig tartó haladékról állapodtak meg. (→ 1991.10.07)

1991. október 7.

Nagyváradon közös tanévnyitót tartott a két új felekezeti iskola, a Lorántffy Zsuzsanna Ref. Gim. és a Szent László Kat. Gim. Az intézményeknek nincs önálló épületük, a 9. sz. Ált. Isk. termeiben tartják az órákat.

A három hónapos moratórium lejárta után Horvátország és Szlovénia ismét kikiáltotta függetlenségét. (vö: 910626; ]911223)

1991. december 23.

Németország elsőként (majd néhány hét alatt további ötven állam) ismerte el Horvátország és Szlovénia állami függetlenségét.

1992. január 16.

Kolozsvárott az RMDSz néhány képviselője és tagja megalakította az erdélyi felekezetközi egyetem (Universitas Oecumenica Transilvaniensis) létrehozását kezdeményező bizottságot, melynek alapját a gyulafehérvári kat. és a kolozsvári ref. teológia képezné. (→ 1992.01.17, 1992.03.17)

Az RMDSz OE megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Közösség – Szlovénia és Horvátország elismerésével – hitet tett a népek önrendelkezésének sérthetetlen joga mellett.

Jeszenszky Géza, külügymin. átadta a ro. félnek a m.–ro. alapszerződés tervezetét (→ 1992.01.27) és Chişinăuban aláírta a Moldova Köztársaság elismerését szentesítő dokumentumot.

1992. december 21.

A ro. parlament két háza ünnepi ülésen emlékezett az 1989-es forradalomra, de elutasították azt, hogy szót kapjon az ellenzék, az RMDSz és az AC szónoka.

A Helsinki Watch jelentése szerint a szélsőséges erők előretörése, a jogbizonytalanság közepette ostromhangulatban él az erdélyi magyarság. A szervezet javasolni fogja a ro. kormánynak, hogy vizsgálják felül az igazságszolgáltatás jogsértő döntéseit és állítsanak fel kormányszintű kisebbségi hivatalt. [Népszabadság, dec. 21.]

A Visegrádi Négyek külügyminiszterei Krakkóban aláírták a Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), melyhez utóbb Románia, Szlovénia és Bulgária is csatlakozott. Az egyezmény célja: az aláíró államok piacainak egybe nyitása.

1995. január 24.

Göncz Árpád és Horn Gyula lemondta a ro. kormányfőtitkárral tervezett találkozót, így tiltakozva az RMDSz betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. [RMSz, jan. 30.] – A Franfurter Allgemeine Zeitung (jan. 30.) ro. kudarcként kommentálta Hrebenciuc budapesti szereplését (→ 1995.01.23). A két ország alapvető érdeke a problémák megoldása, ha csatlakozni akarnak az EU-hoz és a NATO-hoz.

A CD nyilatkozatban ítélte el a négypárti megállapodást (→ 1995.01.20); ezzel Ro. olyan országgá válik, melynek vezetésében lényegében fasiszta téziseket nyíltan hirdető erők is részt vesznek; ez Ro. nemzetközi elszigetelődéséhez vezet. [RMSz, jan. 24.]

Romsics Ignác tanulmánya rávilágított: a SzU felbomlása előtt Európa legnagyobb kisebbsége a m. volt, most az orosz. Az új államok közül csak Csehországban van 10% alatt a kisebbségek aránya, a többi országban nagyobb ennél: Horvátország (12%), Szlovénia (12), Szlovákia (18), Litvánia (20), Belarusz (22), Ukrajna (27), Szerbia (34), Moldova (35), Macedónia (35), Montenegró (38), Észtország (38), Lettország (48), Bosznia-Hercegovina (56). [MN, jan. 24.]

1996. március 23.

Emil Constantinescu ismertette a Szerződés Romániával c. programot, melyet egy szakértőkből álló csoport dolgozott ki. A program sok új munkahelyet és lakásépítési kampányt ígér; a források biztosításában igen nagy szerepet kapna a kormány, a parlament és az elnökség hatalmas kiadásainak megnyirbálása. [Szabadság, márc. 23.]

Szilágyi Pál (BBTE) ismertette a szaktárcától igényelt m. helyek keretszámait [Szabadság, márc. 23.]. Az 1996/97-es tanévben minden szakon anyanyelven lehet felvételizni a köv. helyek valamelyikére (a jóváhagyott keret néhány esetben kisebb a kért helyeknél): m. nyelv és irod. (néprajz vagy ro. ny./idegen ny. mellékszakkal) = 50; m. ny. és irod. (+pedagógia) = 10; matematika = 50; fizika = 30; mat.–fiz. = 20; informatika = 25; történelem = 20; földrajz = 20; biológia = 15; biológia–kémia = 10; kémia–fizika = 25; színművészet = 8; színháztudomány = 5; művészettörténet = 5; filozófia = 20; lélektan = 15; szociológia = 10; könyvtártan = 10; testnevelés = 25; újságírás = 10 hely; ref. teol.–bölcsészet = 20; ref. teol.–szoc. gondozó = 15. Az egyetemre 3468 első évest vesznek föl, ennek 12%-a m. diák lesz. [RMSz, jún. 19.]

Az MVSz a nemzet szolgálatában c. ismertető tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb számadatait. A mintegy 15 millió m. megoszlása: anyaország: 10,1 mill.; Amerika: 1 mill.; Ázsia: 230 ezer (ebből Izrael: 200 ezer); Ausztrália: 50 ezer; Nyugat-Európa: 250 ezer; Ro: 2 mill.; Szlovákia: 700 ezer; Jugoszlávia: 400 ezer; Horvátország: 25 ezer; Szlovénia: 15 ezer; Csehország: 20 ezer; Ukrajna: 200 ezer. [RMSz, márc. 23.]

1997. április 12.

Victor Ciorbea bejelentette, hogy a kormány – az ellenzék bírálata ellenére – fennhatósága alá helyezik az állam tulajdonosi jogait gyakorló, Ro.-ban a legnagyobb gazdasági hatalmat képviselő Állami Tulajdonalapot. A tervek között szerepel, hogy fölszámolják azt a 10 nagyvállalatot, amely a költségvetési veszteség 7,5%-át adja. [MTI, ápr. 12.]

Ro. csatlakozott a CEFTÁ-hoz; a 6 országra (Cseh-, Lengyelország, Mo., Szlovénia, Szlovákia, Ro.) bővült társulás illetékes miniszterei aláírták a csatlakozást. A csatlakozás kevésbé előnyös oldalai: a védővámok megszüntetése és a külföldi konkurencia megjelenése. [Szabadság, ápr. 14.]

Kolozsvárott tartotta orsz. tanácskozását az SzT. Az éles viták miatt a küldöttek egyharmada elhagyta az ülést. Megerősítették, hogy a tömörülés a Szocialista Internacionálé szellemében tevékenykedik. Dáné Tibort tb. elnökké választották; az új elnökség tagjai: Bucurné Horváth Ildikó (eln.), Bánhegyi József (üv. eln.), Kira Miklós (aleln.). [RMSz, ápr. 21.]

1997. július 15.

Strasbourgban jóváhagyták az EU bővítésére vonatkozó javaslatot: a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat a köv. országokkal kezdik meg: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Mo., Szlovénia. [RMSz, júl. 17.]

Májusban a ro. kormány elfogadta az EU-val közösen elkészített regionális fejlesztési koncsepciót; ennek értelmében Ro. megyéit 8 régióba egyesítik. A központi régiót Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Szeben és Brassó megyék alkotnák. [UH, júl. 15.]

1998. november 19.

Az IKA az első 9 hónapban a köv. összegeket fordította a h. t. m. kulturális és tudom. intézmények támogatására (millió Ft): 42,3 (Erdély); 21 (Felvidék); 9,9 (Vajdaság); 9,9 (Horvátország); 8,2 (Szlovénia); 2,2 (Kárpátalja). [MN, nov. 19.]

Az ezernyi tagot számláló M. Írószövetség 71 tagú választmányába a köv. erdélyi (származású) írók kerültek be: Csiki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György, Kocsis István. A szövetség elnöke Pomogáts Béla lett. [RMSz, nov. 19.]

1999. január 5.

A Kisebbségkutató Műhely szerint a világon élő magyarok száma kb. 14,1 millió (Mo.: 10,1; Erdély: 1,64; Szlovákia: 0,608; Szerbia: 0,35; Kárpátalja: 0,18; Horvátország: 0,02; Szlovénia: 0,009; Ausztria 0,033; Európa többi országa: 0,32; tengerentúl: 0,74 millió). A Székelyföld a legnépesebb kisebbségi m. tömbterület (723 ezer fő). [Új Szó, jan. 5.]

Ion Diaconescu szerint nem kell jelentőséget tulajdonítani a Zsil-völgyi bányászsztrájknak. Nemzetgazdaságilag nincs értelme a ráfizetéses bányákat működtetni. [Népújság, jan. 5.]

2001. augusztus 18.

Németh Zsolt elmondta: a törvény ellen tiltakozó államok nem tehetnek semmit a státustörvény Mo.-i alkalmazása ellen. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy Ro. rendelkezik saját kisebbségeinek védelmét biztosító törvénnyel, amely elsősorban a moldovai románokra vonatkozik – ez kétféle mércét jelent. A többi érintett utódállam (Horvátország, Ukrajna, Szlovénia, Jugoszlávia) elfogadta az új törvényt, mert felismerték: hasonló problémákkal küzdenek. [Krónika, aug. 18.]

Székelyszentistvánon tartották a m. államalapítás millenniumának ünnepét. Markó Béla beszéde Szent István királyunk politikájának dicséretére épült: a jó döntések nem mindig népszerűek, de ma végül is azért vagyunk még itt, mert annak idején jól döntött szent királyunk; a történelmet nem elviselni kell, hanem alakítani. [RMSz, aug. 20.]

2002. október 11.

Az EB elfogadta azt a jelentést, amely javasolja az EU újabb bővítését; 2004-ben a köv. 10 országot veszik föl: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Mo., Málta, Szlovákia, Szlovénia. – 2007-ben Ro. és Bulgária is beléphet, ha addig teljesítik a követelményeket. (→ 2002.12.14, 2003.04.16)

2002. november 21.

Az alkotmány-módosító bizottság javaslatai között szerepel: az államelnök ne hívhassa vissza a kormányfőt (csak a parlament); kettős állampolgárok is betölthessenek közjogi funkciókat. [Krónika, nov. 21.]

Az RMDSz intenzív lobbijának hatására Octav Cozmâncă közigazgatási min. felszólította a Fehér megyei PSD elnökét, hogy ne folytassák a Batthyaneum visszaszolgáltatása elleni pert. [Krónika, nov. 21.] – Ennek ellenére a megyei vezetőség ismét megfellebbezte a bíróság döntését. Az érsekség jogtanácsosa kijelentette: az Egyházmegyei Főhatóság kész Strasbourgig vinni a restitúció ügyét. [Krónika, nov. 27.]

Kuncze Gábor (SzDSz) hivatalos látogatást tett Ro.-ban; Kolozsvárott Takács Csabával és Eckstein-Kovács Péterrel folytatott megbeszélést. Az erdélyi liberális tömörülések közül csak a Szabadelvű Kört (SzK) tartja partnernek. [Szabadság, nov. 21.]

George Robertson, főtitkár a szövetség prágai ülésén az egybegyűlt kormányfők és államfők elé terjesztette a javaslatot, hogy Bulgáriát, Észtországot, Lettországot, Litvániát, Ro.-t, Szlovákiát és Szlovéniát vegyék föl a NATO-ba. Bukarestben valóságos népünnepély fogadta a bejelentést, Iliescu elnök ünnepi beszédben köszönte meg az ország valamennyi állampolgárának a csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseket. [Szabadság, nov. 22.] (→ 2003.03.27)

2003. március 27.

Ro. és a többi meghívott ország (Bulgária, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovákia, Szlovénia) Brüsszelben aláírta a NATO-hoz való csatlakozási egyezményt. [Szabadság, márc. 27.] (→ 2002.11.21, 2003.06.05)

2003. április 24.

Miközben Horvátország nemzeti összterméke (GDP) is meghaladta tavaly az egy főre jutó 5000 $-t, Ro. csak 2101 $-nál tart. További országok és számok: Szlovénia 10.026 $; Csehország 6751 $; Mo. 6336 $; Lengyelország 4896 $; Szlovákia 4440 $; Bulgária 2025 $. [Szabadság, ápr. 24.]

Az EREK, a 83/1999. sz. sürgősségi kormányrendelettel visszakapta a kolozsvári Ref. Koll. mindkét épületét, de a megyei tanügy bíróságra vitte az ügyet. A bíróság a tanügynek adott igazat, csak egy épületet kaptak vissza, a másik birtoklásáért fellebbezniük kell. (→ 2003.01.07) [Szabadság, ápr. 24.]

Négy cég maradt versenyben az EMTE marosvásárhelyi campusának felépítésére. A város melletti telken 2004 októberéig kell felépíteni az egyetem főépületét; a m. kormány 600 millió Ft-tal támogatja az építést. [Krónika, ápr. 24.]

2004. március 29.

Washingtonban deklarálták: Ro. hivatalosan is a NATO tagja lett. A kormány politikai sikerként könyvelve el a csatlakozást, ápr. 2-ra munkaszüneti napot rendelt el. A bővítés során a köv. 7 államot vették föl: Ro. (lakosság: 21,7 mill.; GDP: 2700 USD/fő; védelmi kiadások: a GDP 2,3%-a); Bulgária (7,81/2021/2,5%); Észtország (1,36/4529/1,6%); Lettország (2,35/3533/1,8%); Litvánia (3,46/3756/1,8%); Szlovákia (5,4/4207/2%); Szlovénia (2/13.714/1,6%). (A legutóbbi bővítés ]990312.) – A csatlakozási ünnepségeket azonos időben tartják a NATO brüsszeli központjánál és Ro.-ban. [Szabadság, márc. 30.; Krónika, márc. 30.]

2004. május 1.

Megvalósult az EU legnagyobb bővítése, az eddigi 15 mellé 10 újabb tagállamot vettek föl: Ciprus görög része, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia. [Szabadság, máj. 3.]

Kolozsvárott, a M. Főkonzulátus – a M. Színház és Opera közreműködésével – ünnepi műsorral tette emlékezetessé az EU-csatlakozást. [Szabadság, máj. 3.]

Szatmári Tibor bírálta a Fidesz fellépését (→ 2004.04.28) és emlékeztetett arra, hogy az EPP kongresszusa külön határozatban állt ki az RMDSz mellett. Az RMDSz nem tudja elfogadni, hogy a Fidesz egy olyan szervezetet támogat (az MPSz-t) amelynek deklarált célja, hogy az RMDSz ne jusson be a ro. parlamentbe. [SzFÚ, máj. 1.]

lapozás: 1-18