ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 167 találat
lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 161-167
Földrajzi mutató:
1998. június 4.
Az RMDSz sajtóértekezletén szóba került a kolozsvári MKT által megfogalmazott elégedetlenség (→ 1998.05.30). Elfogadhatatlan, hogy – bár az RMDSz részese a kormánynak – a m. kisebbséget érintő kérdések rendezése semmit sem mozdult előre. Az RMDSz álláspontjának megerősítését nem lehet zsarolásnak tekinteni, hiszen ez nem új követelés, hanem a koalíció közös programjában szereplő tétel. Markó Béla idézte Constantinescu elnök 1997. dec. 10-én kiadott közleményét, amely tételesen említi a magyarság jogát egy önálló felsőoktatási intézmény létesítésére [„a tanügyi törvénynek biztosítania kell a kisebbségi anyanyelvű oktatás minden formáját, beleértve a m. egyetem létrehozását is” (BN, aug. 17.)]. A koalíciós együttműködés folytatásáról vagy felfüggesztéséről az SzKT dönt. [Táj., jún. 4.]
Ítéletet hirdetett a Maros megyei törvényszék a csereháti ügy perében. A bíróság elutasította a székelyudvarhelyi önkormányzat keresetét, amelyben a terület koncesszionálási szerződését és az Aris Industrie Rt., valamint a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarend közötti ajándékozási szerződés megsemmisítését kérte. „Az ítélet törvénytelen, ezért fellebbezéssel fogunk élni” – mondta Eckstein-Kovács Péter, az udvarhelyiek védőügyvédje. [Szabadság, jún. 4.] 1998. július 26.
Szentegyházán zászlókat lengető tömeg fogadta az átutazó m. kormányfőt, Székelyudvarhelyen zúgtak a harangok, amikor a városba érkezett Orbán Viktor, aki Marosvásárhelyről helikopterrel utazott haza. Székelyudvarhelyen rövid beszédet mondott, amelyben kifejtette: Mo.-nak új kormánya alakult, amely ha körülnéz a világban, akkor a horizontja nem ér véget a m. állam határainál; kormánya nem fog megfeledkezni a Kárpát-medencei magyarság kulturális önazonosságának megőrzéséről. [Szabadság, júl. 28.] 1998. november 6.
Székelyudvarhelyen megalakult a helyi színház, a Tomcsa Sándor Társulat. Létrejöttét a városi önkormányzat szorgalmazta, az előadásokat a művelődési házban tartják. A működés anyagi fedezetét a városi költségvetés biztosítja. [Népújság, nov. 7.] (→ 1999.12.07) 1998. november 17.
C. V. Tudor, a Funarnak tett főtikári poszt (→ 1998.11.02) mellé újabb ígéreteket tett: a PRM-be Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választás képviselőlistáin, s ha Tudort választja meg a nép az ország elnökévé, akkor Funar kormányfő lesz. [Sajtóf., nov. 17.]
Befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája. Minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt az utólagos döntés. Már a szenátusi változat sem tette lehetővé önálló m. ny. karok és főiskolák, egyetemek létesítését (kihagyták a sokat vitatott 123-as cikkelyt). A szavazásnál csak a koalíció tagjai (PNTCD, PNL, PD) voltak jelen, s ők egyhangúlag elvetették a Varga Attila által benyújtott törvénytervezetet (amelyet 500 ezer aláírással támogatott a magyarság). [RMSz, nov. 19.] – Nem érezte kötelességének részt venni a vitán az RMPSz, a Bolyai Társaság, Tokay György, de távol maradt Kötő József is; a m. püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán. [BL, nov. 17.] – Asztalos Ferenc abban bízik, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság a vitatott tanügyi törvény vitájában a magyarság számára kedvező szövegváltozatot fogadja el. [Szabadság, nov. 18.]
Szabó György Pál (EMKE) az erdélyi m. közművelődésről írott eszmefuttatásában kijelentette: „Megette a fene az olyan ’megtartó’ közművelődést, amely csak eseményekben, rendezvényekben és megemlékezésekben gondolkodik, és nem az élet minél több területére kiterjedő, folyamatos, természetes és hagyományos népéleti alaptevékenységben. (…) Ösztöndíjak százezreit kell létrehozni a nemzet számára annak érdekében, hogy minden m. diák továbbtanulhasson, képezhesse magát.” [RMSz, nov. 17.]
A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi tanács fellebbezését a Cserehát-ügyben folyó perben és megerősítette a korábbi ítéletet, miszerint a földterület állami tulajdonban marad. A telekkönyvből törölték a tanács tulajdonjogát. [Népújság, nov. 17.] 1998. november 30.
A PSE létrehozását tanulmányozó biz. ülésén javaslat született arról, hogy elsősorban olyan szakokat hozzanak létre, amelyek más egyetemeken nincsenek. [Szabadság, nov. 30.]
Csiha Kálmán, visszatekintve az elmúlt 9 évre, elmondta: az EREK mintegy 500 épületet igényelt vissza, de még egy szobát sem kaptak vissza az elkobzott vagyonból. Nincs politikai akarat a visszaadásra, mert a visszaigényelt épületek a városközpontokban vannak, s azokat az állam más célokra használta föl. 1990 után megindultak az egyházi építkezések, külföldi segítséggel több jelentős létesítményt építettek föl: Ifjúsági Központ (Illyefalva); Bethlen Kata Diakóniai Központ (Kvár); internátusok (Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Nagyenyed) stb., harmincnál több templom épült. [Szabadság, nov. 30.] 1999. június 11.
Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nem hivatalos tárgyalást folytatott Aradon ro. kollégájával, Valeriu Stoicával, annak érdekében, hogy a Szabadság-szobor a helyére kerüljön az 1848-49-es forradalom 150. évfordulója tiszteletére. Valeriu Stoica úgy vélekedett: még nem érkezett el az ideje az emlékmű helyreállításának. [Szabadság, jún. 12.]
Kató Béla, a LAM Alapítvány elnöke, hitelszövetkezetet alapított Illyefalván, melynek modelljét és szervezési elveit a svájci Raiffeisen szövetkezeti bank szolgáltatta. A tiszteletes elmondta: az ajándékozások ideje lejárt, immár a saját tőke után bevonható források segítségével valósítható meg a gazdaság élénkítése, a regionális fejlesztés; a bizalom és a szakmaiság kell hogy legyen a két alappillére a most útnak indított szövetkezetnek. [Háromszék, jún. 11.]
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Társulat a jövő héten kezdi el az 1999–2000-es színházi évadra való felkészülést – közölte Sarkadi Zoltán, az intézmény művészeti titkára. [HN, jún. 11.] 1999. június 18.
Bukarestben a Mihály Arkangyal Légió tagjai arra készülnek, hogy megünnepeljék a legionárius mozgalom megalakulásának 72. évfordulóját. [BL, jún. 18.]
Markó Béla szerint a kisebbségi főbiztosi intézmény a kisebbségi kérdés megoldásában csak egyfajta fájdalomcsillapító szerepet tud ellátni; az ajánlás jellegű európai dokumentumoktól el kell jutni a konkrét, kötelező erejű szabályozásokig; sokszorosan meg kellene szigorítani az ellenőrzési mechanizmusokat, s ebben a kisebbségi főbiztosnak kezdeményező szerepet kell vállalnia. [RMSz, jún. 18.]
Székelyudvarhely Bukarestben elveszítette a csereháti iskola építkezési engedélyének meghosszabbítási perét. [Udvarhelyszék, jún. 18.] 1999. június 19.
Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a SzET, melynek hatáskörét a májusi kongresszuson új elemekkel bővítették (pl. a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSz költségvetésének elfogadása csak a SzKT–SzET együttes ülésein történhet). Markó Béla megköszönte Csávossy György leköszönő elnök munkáját; az új elnök Kelemen Hunor lett. Az alelnök Király István maradt, a titkár Antal Attila. A SzET üléssel egyidőben tanácskozott az SzKT is, melynek meghosszabbították a mandátumát a novemberi belső választásokig. A testület 84:36 arányban elfogadta Takács Csabát (→ 1999.06.16) üv. elnöknek. Titkos szavazással elfogadták a Takács által jelölt alelnököket is: Nagy Zsolt (területi szervezés); Madaras Lázár (önkormányzat); Sebesi Karen Attila (művelődés és egyházügy); Nagy F. István (oktatás); Péter Pál (gazdaság); Borbély László (kormányzati tevékenység). [Szabadság, jún. 21.]
Kincses Előd átvette az időközben kisebbségi miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. [RMSz, jún. 19.]
Alexandru Fărcaş, Kolozs megye prefektusa levélben figyelmeztette Gh. Funar polgármestert, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, melyekhez hasonlót a múlt hónapban rendezett, amikor is Horia Sima legionárius vezérről emlékeztek meg. Ugyanakkor a prefektus azt is ellenezte, hogy a városban utcát nevezzenek el Corneliu Zelea Codreanuról, a hajdani legionárius vezérről. [RMSz, jún. 19.]
Kéthetes lengyelországi útjának utolsó állomásán, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál szentté avatta IV. Béla király leányát, Boldog Kingát. Az esemény tiszteletére a VET székelykaput adományozott a városnak, melyet a klarissza kolostor előtt állítottak föl. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének az ajándékért. [RMSz, jún. 19.] (→ 1999.11.29) 1999. július 12.
Lehallgatási botrány Székelyudvarhelyen; titkosszolgálati megfigyelés alá vonták Csoóri Sándor MVSz-elnököt – közlik az erdélyi hírlapok. [Szabadság, júl. 12.; SzFÚ, júl. 12.] (→ 1999.07.13, 1999.07.14) 1999. július 13.
A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]
Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.]
A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.] 1999. július 14.
Dávid Ibolya Bukarestben egy aradi megbékélési emlékpark terveiről beszélt Radu Vasile kormányfővel. A parkban helyet kapna az 1989-es forradalom emlékműve és a Szabadság-szobor. Kölcsönös a remény, hogy az emlékpark alapkövét okt. 6-án helyezi el a két miniszterelnök. [Szabadság, júl. 14.] (→ 1999.07.23)
Adrian Năstase (a PDSR első alelnöke) egy sajtóértekezleten azt jósolta, hogy ősszel súlyos feszültség fog kirobbanni Erdélyben. (→ 1999.10.14) Azt állította, hogy a „maximális feszültség politikáját a külső erők által támogatott belső erők” kezdeményezik. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrányról (→ 1999.07.12, 1999.07.13) azt mondta: egyik példája annak, hogy milyen nehézségekbe ütközik az ország egyes vidékein az állami intézmények működése. [Népújság, júl. 14.] 1999. augusztus 10.
Székelyudvarhelyen, a korábbi tanítóképző helyét ősztől a BBTE kihelyezett főiskolai kara veszi át, a tanulmányi idő 3 esztendőre bővül, a tanítói diploma mellé angol nyelvű képesítést nyernek a diákok. Az első évfolyam 40 diákkal indul. [RMSz, aug. 10.] 1999. augusztus 30.
Nagyszalontán befejeződött az Arany János Múzeum centenáriumi ünnepsége. Az előadók Arany Jánosra és Lászlóra emlékeztek. Megnyitották a Kölesér-Képtárat; ökumenikus istentiszteletet tartottak és megkoszorúzták Arany János szobrát. [Szabadság, aug. 30.]
A budapesti székhelyű Gábor Dénes Főiskola Székelyudvarhelyen működő távoktatási tagozata 1994-ben indult. Informatikusokat képeznek, az oklevelet a budapesti központ bocsátja ki; folyamatban van a központ honosítása. [HN, aug. 30.]
Az ODFIE Székelyderzsen tartotta meg a 23. Erdélyi Ifj. Konferenciát. [HN, aug. 30.]
Mindössze 15-en jelentkeztek a szatmárnémeti pedagógiai főiskola első évfolyamába, a meghirdetett 36 helyre. [RMSz, aug. 30.] 1999. szeptember 28.
Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta, hogy az egyetem eddig 5 m. és 7 ro. pedagógiai líceumot vett át, amelyeket középfokú tanítóképzővé alakítottak át. A m. hallgatók számára 800 ingyenes és közel ugyanannyi tandíjas helyet tudnak biztosítani. – A jogon és a közgazdaságin nem sikerült beindítani az önálló m. karokat. Az erdélyi magyarságnak meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyekkel a hiányszakokat pótolhatja, ezért csak üdvözölni tudja az egyházak egyetemalapítási szándékát. [Szabadság, szept. 28.]
Nagyenyeden, a Bethlen Kollégium épületében megnyitották a főiskolává szerveződött tanítóképzőt. A kezdet nehézségei megmutatkoznak, hiszen szinte egyszerre nyílnak meg Kolozsvárott, Zilahon, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen a hasonló jellegű intézmények. Gond lesz az előadókkal is, akik nagyobb részt a BBTE tanári karának tagjai, s ingázniuk kell a főiskolákhoz. [Szabadság, okt. 6.]1999. október 5.
Aradon a városi tanács 12:11 arányban elutasította azt a protokollumot, amelynek értelmében a Műv. Min. kezelésébe került volna az emlékpark tervezett területe. A szavazásról hiányoztak a liberális tanácsosok és a demokrata pártaik az ellenzékkel szavaztak. – A kormányt a megyei prefektus képviseli a 13 aradi vértanúnak szentelt emlékünnepségen. [BN, okt. 5.; RMSz, okt. 7.]
Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Bélát megkérdezték, miért kell m. emlékművet fölállítani Ro.-ban. Markó válasza: egy olyan országban, ahol 1,6 millió m. is él, az ő történelmük, múltjuk, műemlékeik, hagyományaik, az általuk létrehozott anyagi és szellemi értékek az ország múltjának részét képezik. Akik ezt tagadják – pl. Kolozsvár polgármestere – azok a magyarok nyomát akarják eltörölni. [Táj., okt. 5.]
A marosvásárhelyi KZsT jelentőségéről és munkájáról nyilatkozott Csíky Boldizsár, a társaság elnöke. [RMSz, okt. 5.]
Kincses Előd szerint Maros megye Közigazgatási Bizottságának 38 tagjából csupán 3 magyar, 35 pedig ro.; a megye lakóinak viszont 42%-a magyar, tehát távolról sem működik az arányos képviselet elve; ez a koalíció kudarca. [EN, okt. 5.]
A bukaresti Legfelsőbb Törvényszék helyt adott a székelyudvarhelyi önkormányzat felülvizsgálati kérésének és – hatályon kívül helyezve a Maros megyei Törvényszék és a Táblabíróság ítéletét – elrendelte a csereháti per újratárgyalását. [HN, okt. 5.] 1999. november 14.
Székelyudvarhelyen, a MISzSz 7. kongresszusán ismét Nagy Pált választották elnökké. A beszámolókból kiderült, hogy a szórványvidéket kivéve mindenhol feszült a hangulat a megyei RMDSz-ek és az ifjúsági szervezetek között. [Háromszék, nov. 16.] 1999. november 27.
Szabó Tibor (HTMH) elmondta: az erdélyi püspökök által tett szándéknyilatkozattal összhangban az önálló m. egyetem tulajdonosának a romániai m. egyházak Felekezetközi Alapítványát tekintik. [RMSz, nov. 27.]
Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését az EMKE. Eln.: Kötő József; üv. aleln.: Sebesi Karen Attila; aleln.: Muzsnay Árpád, Matekovits Mária, Tófalvi Zoltán, Ördögh-Gyárfás Lajos; titkár: Dáné Tibor Kálmán; kincstárnok: Katona Réka. Az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat (a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket). [Szabadság, nov. 29.]
Németh Zsolt – a külföldi magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetről – elmondta, hogy garanciákat és fékeket építenek be, és ezzel az otthonmaradást kívánják megerősíteni. A státustörvény köztes jogállást biztosít a m. állampolgárok és a turistastátus között. [Népújság, nov. 29.]
A Comenius Tudományos Diákkör rendezésében A hazai közoktatás reformja címmel pedagógiai értekezletet tartottak, ahol Szilágyi Pál (BBTE) elmondta, hogy a tanügy egyik legnagyobb megvalósítása az öt erdélyi m. tannyelvű főiskolai szintű tanítóképző beindítása. A szatmári, kolozsvári, nagyenyedi, székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi intézmények a jövendőbeli egyetemi képződmények sejtjei lehetnek. Amíg létrejön az önálló BTE, addig a meglévők erősítéséért és az engedélyezett karok létrehozásáért kell cselekedni. [Szabadság, nov. 29.] 1999. december 7.
A Magyarországon élő Mérő Béla volt az, aki útjára indította a Tomcsa Sándor Társulatot Székelyudvarhelyen (→ 1998.11.06). Azért vállalta el, hogy beindítja a munkát, mert Erdélyben nem volt erre alkalmas személy; a mentalitással van itt némi baj, ha ő nincs jelen, megbénul a munka. [EN, dec. 7.; UH, dec. 23.]2000. február 8.
Kerekes Károly két kollégájával törvénytervezetet nyújtott be a képviselőházban, a volt munkaszolgálatosok kárpótlására vonatkozóan. [HN, febr. 10.]
Bikafalván tanácskozott a Kiss Kálmán-féle párt (RMSzdP) vezetősége, a ro. sajtó érdeklődése közepette. A pártelenök szerint növekvőben van a népszerűségük, mert a tömegek elfordultak az RMDSz-től, Kiss szerint 12 megyében 17 ezer tagjuk van. A pártelnök tagadta, hogy a PDSR pénzelné őket. [Háromszék, febr. 8.; EN, febr. 15.]
1992 októberében alakult a Civitas Alapítvány, Székelyudvarhelyen és Kolozsvárott van irodájuk; céljuk az önkormányzatok hatékonyságának növelése (tanácsadás, távoktatás, szakértők képzése). [Szabadság, febr. 8.] 2000. március 15.
Székelyudvarhelyen fölállították az 1917-ben fölavatott és 1919-ben eltávolított Vasszékely szobor mását. Az elnevezés a székely katona helytállására, harcos erényeire, a haza iránti hűségére utal. Az új szobrot Szabó János készítette. [HN, márc. 16.]
Erdély minden nagyobb, magyarok által is lakott városában megemlékeztek a forradalomról, kisebb-nagyobb ünnepségek keretében. Marosvásárhelyen a Postarét volt a helyszíne a Március 15-i ünnepség központi rendezvényének. [Népújság, márc. 16.]