ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 115 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 101-115
Földrajzi mutató:
1997. december 5.
Kerekes Károly az RMDSz hozzájárulását méltatta a komm. diktatúra által üldözöttek, kitelepítettek, valamint a deportáltak és szovjet hadifogságba esettek jogait szabályozó 118/1990. sz. törvényrendeletet módosító 41. sz. sürgősségi kormányrendelet parlamenti módosítását illetően; a törvény hibáit az RMDSz hozta helyre a képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságában (pl. a jogérvényesítés nincs határidőhöz kötve, emelték a túlélő házastársnak járó havi juttatás összegét). [Szabadság, dec. 5.]
Tőkés Elek úgy döntött, hogy lemond a Vallásügyi Államtitkárságnál referensként betöltött tisztségéről, amiatt, hogy Anghelescu államtitkár a m. történelmi egyházakat tette felelőssé a székelyföldi ortodoxok erőszakos asszimilálásáért. [Szabadság, dec. 6.]
Az RMDSz széki választmánya nyilatkozatot tett közzé a csereháti üggyel kapcsolatban: az Udvarhelyszéki RMDSz továbbra is ragaszkodik az építmény eredeti rendeltetéséhez; a létrejövő intézménynek a helyi önkormányzat hatáskörébe kell kerülnie. [Táj., dec. 8.] 1998. január 17.
A televízió beszámolt arról, hogy Ilfov megyében a helyi ortodox lakosok a kilenc tagból álló baptista közösség templomépítési szándéka ellen tüntettek. – A cikkíró emlékeztetett arra, hogy ugyanakkor a Székelyföldön az ortodox egyház ott kíván templomokat építeni, ahol hasonló lélekszámú ro. közösségek élnek. [Szabadság, jan. 17.]1998. augusztus 14.
Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke meghívót juttatott el a sajtóhoz, amelyben szept. 12-re Alsócsernátonba, Székelyföldi fórum az RMDSz megújulásáért címmel tanácskozásra hívta mindazokat – az RMDSz valamennyi vezetőjét, az SzKT és a SzET tagjait, a parlamenti képviselőket és szenátorokat, a platformok képviselőit –, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak. Aggodalommal tapasztalja, hogy az 1996-os kormányváltás utáni időszak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RMDSz politikája kritikus helyzetbe került. A fórumon a „hogyan tovább?” kérdésére összpontosítanak. [EN, aug. 18.] (→ 1998.08.21, 1998.09.12) 1999. január 5.
A Kisebbségkutató Műhely szerint a világon élő magyarok száma kb. 14,1 millió (Mo.: 10,1; Erdély: 1,64; Szlovákia: 0,608; Szerbia: 0,35; Kárpátalja: 0,18; Horvátország: 0,02; Szlovénia: 0,009; Ausztria 0,033; Európa többi országa: 0,32; tengerentúl: 0,74 millió). A Székelyföld a legnépesebb kisebbségi m. tömbterület (723 ezer fő). [Új Szó, jan. 5.]
Ion Diaconescu szerint nem kell jelentőséget tulajdonítani a Zsil-völgyi bányászsztrájknak. Nemzetgazdaságilag nincs értelme a ráfizetéses bányákat működtetni. [Népújság, jan. 5.]1999. augusztus 19.
Az RMDSz ÖT elnöksége Szovátán véglegesítette a helyhatósági választások előkészítéséről és lebonyolításáról, valamint az RMDSz kampánystábjának létrehozásáról szóló két határozattervezetet, amelyet szeptemberben terjesztenek az SzKT elé. A kompakt m. közösségekben (pl. Székelyföld) előválasztásos rendszer szerepel a javaslatban. [Szabadság, aug. 19.]
Kiss Kálmán (RMSzdP) pártja nevében közleményt adott ki, amelyben leszögezte: az RMDSz nem az egyetlen alternatíva a románai magyarság számára. Szerinte bűn a mérsékelt politizálás, de nagy hiba a merész autonómia-délibáb is. [RMSz, aug. 19.]
Budapesten Orbán Viktor nyitotta meg a HTMH új székházát. Ünnepi beszédében a kormányfő hangsúlyozta: „Mo. polgárai a határainkon kívül élő magyarokkal együtt egy és oszthatatlan nemzet.” [RMSz, aug. 21.] – A m. kormány fontos feladatának tekinti a SIRF támogatását, melyet a PKE-re is kiterjesztenek majd. [Szabadság, aug. 23.] 1999. november 22.
Szovátán konzultációt tartottak az erdélyi m. ny. egyetem telepítése ügyében. Az RMDSz ÜE elnöke és oktatási felelősei a székelyföldi önkormányzatok képviselőivel és felsőoktatási szakemberekkel tanácskoztak. [Táj., nov. 23.] 2000. január 10.
Hat ortodox ország államfői és egyházaik vezetői Betlehemben ünnepelték az óhitű karácsonyt. Teoctist pátriárka külön is tárgyalt II. Alekszij orosz pátriárkával arról, hogy a besszarábiai metropolita az orosz egyház fennhatósága alól kerüljön át a ro. egyház kebelébe. [Népújság, jan. 10.]
Az államfő jóváhagyta az ún. Lupu-törvényt (a mezőgazdasági területek és az erdők visszaszolgáltatásáról). A törvény a Székelyföldön elterjedt tulajdonformát, a közbirtokossági erdőket felső határ nélkül állítja vissza. [Táj., jan. 11.]
Mugur Isărescu kormányfő munkaügyi és társadalombiztosítási kérdésekkel megbízott államtanácsosnak nevezte ki Bara Gyulát. [Táj., jan. 10.]
Pénzügyi autonómiát kapnak az általános iskolák is. Ezentúl a diáklétszámmal arányosan részesülnek a központi költségvetésből, működési és beruházási költségeiket a helyi önkormányzatok állják, fejlesztésre pedig csak úgy számíthatnak, ha saját forrásra tesznek szert. [Háromszék, jan. 10.] – Helyiségek bérbe adásából, szponzorok támogatásával és tandíjas helyek meghirdetésével juthatnak pénzhez. [BN, jan. 11.] 2000. január 12.
Garda Dezső örömmel üdvözölte a Lupu-törvényt, de adatokkal igazolta, hogy a famaffia végtelen pusztítást vitt végbe az időlegesen gazda nélkül maradt erdőkben. [Szabadság, jan. 12.]
1992-es számadatok Erdélyből: 7,709.944 lakosból 5,671.234 (73,5%) ro.; 1,598.938 (20,7%) m.; 205.472 (3,4%) roma; 108.983 (1,4%) szász és sváb. Belső Erdélyben 1,027.796 magyar él, ebből a Székelyföldön 720.276 fő (Maros, Hargita, Kovászna megyék). A szórványmegyékben 307.520 fő, a Partiumban 499.640 fő, a Bánságban (Temes és Krassó-Szörény) 71.502 fő vallotta magát magyarnak. [RMSz, jan. 12.] 2000. február 17.
Németh Zsolt Csíkszeredában tárgyalt négy székely város polgármesterével. A Székelyföld egyfajta központot jelent, s azok az intézmények, amelyek az egész romániai magyarságot szolgálhatják hosszú távon, egyre hangsúlyosabban jelennek meg és fognak megjelenni itt – hangsúlyozta a találkozó után Németh. – Fontosnak nevezte, hogy a m. kormány támogatásával létrejövő egyházi hátterű magyar magánegyetemnek legyen egy pillére Székelyföldön is. [Népújság, febr. 18.] – A Székelyföldnek egyfajta „belső anyaországgá” kell válnia a szórvány számára, a m. kormány megadja a kellő támogatást ennek a szerepnek a kialakításához. [HN, febr. 19.] 2000. április 3.
Erdélyi környezet- és természetvédelmi egyesületek tanácskoztak Hargitafürdőn a környezeti nevelés kérdéseiről. [HN, ápr. 3.]
Nézeteltérések az MVSz-ben. – Dobos László és további tíz elnökségi tag januárban az MVSz Elnökségénél kért vizsgálatot; Patrubány Miklóst azzal vádolták, hogy részrehajló módon kezelte a Szövetség pénzét. A Felügyelő Biz. megállapította, hogy a „visszaélés gyanúja nem merül fel”. – Beder Tibor és néhány társa, a VET mellett, de attól függetlenül létrehozták az MVSz kebelében a Magyarok Székelyföldi Társaságát (MSzT); a kezdeményezés „nem irányul senki ellen, csupán a Székelyföld felértékelését jelentené az MVSz keretében”. [BN, ápr. 3.] (→ 2000.09.21, 2000.04.20, 2000.04.25) 2000. április 25.
A képviselőház és a szenátus együttes ülése elfogadta az idei állami költségvetést. [NyJ, ápr. 26.]
Beder Tibor elmondta: az MSzT (→ 2000.04.03) létrehozásával nem kívánja a VET-et háttérbe szorítani; a Székelyföld a magyarság hátországa, viszont a VET, amely egész Erdélyt képviseli, nem tudja megfelelő módon megjeleníteni a székelyek érdekeit. [RMSz, ápr. 25.] (→ 2000.09.21) 2000. augusztus 23.
A Kolozs megyei MKT támogatja az MVSz által kidolgozott és előterjesztett törvénytervezetet. (→ 2000.08.19) [Szabadság, aug. 23.] – Tabajdi Csaba attól tart, hogy kétmillió m. útlevéllel rendelkező állampolgár „felbukkanása” megnehezíti Mo. csatlakozását. [SzFÚ, aug. 23.]
Kerekes Károly felújítja azt a törvénytervezetet, amelyet korábban beadott, de válasz nem érkezett rá. Azt javasolja, hogy minden volt munkaszolgálatosnak növeljék meg a nyugdíját a köv. kulcs szerint: minden letöltött 1 évet írjanak jóvá 6 hónap értékben; továbbá: az érdekeltek kapjanak 12 utazásra (vasút vagy távolsági busz) jogosító ingyenjegyet. [RMSz, aug. 23.]
Hidvégen millenniumi emlékművet avattak, a szomszédos Földváron a börvelyiek küldöttsége kopjafát emelt a fogolytábor áldozatainak emlékére. [RMSz, aug. 23.]
A madéfalvi veszedelem után a Bukovinába telepedett székelyek 5 falut alapítottak, ezek a köv.: Józseffalva, Hadikfalva, Andrásfalva, Fogadjisten és Istensegíts. Évtizedekkel később egy részük hazaköltözött Erdélybe (Csernakeresztúr és Déva), más részüket a Vajdaságba telepítették. Akik Erdélyben maradtak, szerencsésebbek voltak, a Délvidékre települteknek üldöztetés, menekülés és menekítés jutott osztályrészül, végül Tolna megyébe kerültek. A hetvenes évek iparosítása idején egy nagyobb, bukovinai székelyekből álló csoport került Háromszékre, akik kettős identitással bírnak: magyarul beszélnek, de gyermekeiket ro. iskolába adják és ro. templomba járnak. Százados félelmek mutatkoznak meg ebben a magatartásban. A helyzetet csak nagy szeretettel lehet kezelni, nehogy bekövetkezzék az az abszurditás, hogy a székely eredetű csángók teljes elrománosodása a Székelyföldön fejeződjék be. [Háromszék, aug. 23.] – A Délvidékre hazatérő csoport 1883-ban, az Al-Duna mentén 3 falut hozott létre: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Székelykeve. [Szabadság, aug. 25., aug. 26.]2000. szeptember 21.
A csíkszeredai cégbíróságon bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát (MSzT) (→ 2000.04.03, 2000.04.25). A társ. elnöke Beder Tibor, aleln. Fülöp Dénes, titkára Bereczki Kinga. A társ. statútuma szerint: az „MSzT független egyesület, amely a Székelyföldön élő magyarság anyanyelvének ápolását és megőrzését, kulturális hagyományainak fenntartását és átörökítését, gazdasági életlehetőségének növelését, valamint magyarságtudatának fejlesztését és értékképviseletét tekinti követendő céljának.” [HN, szept. 21.]
Kerekes Károly képviselő több szociális jellegű törvény kezdeményezője volt (pl. a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendelet); még nem sikerült elérnie, hogy a polgári esketést m. ny. is lehessen végezni. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a ro. törvénykezésben annak a ténynek az elismertetését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább tört.-pol. jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen élnek. Hangsúlyozta: egyik „táborhoz” sem csatlakozott, egyszerű RMDSz-tag. [RMSz, szept. 21.]
Aláírták a CDR-2000 (→ 2000.09.01) és a civil szervezetek közötti protokollt. A 90-es évek reménye, a CDR egyre kisebbé zsugorodott, sokak szerint kérdésessé vált, hogy a jelenlegi parlament fő ereje, a PNTCD bekerül-e a parlamentbe a novemberi választásokon (tekintve, hogy egy koalíciónak 10%-ot kell teljesítenie). A CDR-ből kilépett a PNL, a PAC, de otthagyta a PSD is, meg az AFDPR is. [NyJ, szept. 21] 2000. szeptember 29.
Theodor Stolojan, a PNL államfőjelöltje, egy csíkszeredai beszédében üdvösnek és hasznosnak tartotta azt, hogy a székelyföldi megyékben lakó románok megtanuljanak magyarul. A nacionalista sajtó felzúdulása nyomán magyarázkodásra kényszerült. Hasonló eset fordult elő erdélyi kampánykörútjának egy másik állomásán, ahol a m. ny. egyetem létesítéséről nyilatkozott elfogadólag. Az MTI kommentárja szerint az államfőjelöltek számára nehéz lecke lesz a „magyar kérdés”. A magyarokat és az RMDSz-t meg kell nyerni – ezt minden politikus és párt tudomásul vette. [Szabadság, szept. 29.]
Az Academia Civică Alapítvány névsort kíván összeállítani a komm. áldozatairól, ezért a m. szervezetek segítségét kérte az adatbázis kiegészítéséhez. [HN, szept. 29.] 2000. október 3.
Elfogadták az 1945 után államosított házak visszaszolgáltatásáról rendelkező törvény tervezetét. A PDSR csak azzal a feltétellel volt hajlandó támogatni a tervezetet, ha csak anyagi kártérítésben egyeznek ki azokkal, akiknek a hajdani ingatlanjában egészségügyi, kulturális intézmények, iskolák működnek, vagy közintézményeknek, civil szervezeteknek, pártoknak adnak otthont. [BN, okt. 3.]
Toró T. Tibor került a Temes megyei képviselő-lista élére. Toró szerint – a választások várható eredményét követően – az RMDSz-nek nem kellene koalícióba lépnie az utódkommunista, baloldali PDSR-vel. [Szabadság, okt. 3.]
Kolumbán Gábor független szenátorként kívánna megmérkőzni (→ 2000.09.27), ezért aláírásgyűjtést indít. [HN, okt. 3.] – Utóbb lemondott erről a szándékáról, s a székelyföldi egyetem alapítását tekinti fő feladatának. [BN, okt. 19.] 2000. október 12.
Tőkés László nem tartja elképzelhetőnek, hogy az RMDSz a PDSR-vel lépjen hatalomra. [Szabadság, okt. 12.]
Egy felmérés szerint az erdélyi m. szavazók 90%-a az RMDSz-re szavazna, egyetlen más párt sem éri el az 1%-ot. A megoldandó problémák listáján első helyen szerepel a munkanélküliség megoldása, ezt követi a magas infláció, a korrupció, az életszínvonal csökkenése, s csak azután jönnek az RMDSz programjában hangsúlyosan szereplő témák: anyanyelv használata a közigazgatásban, a Székelyföld területi autonómiája, önálló m. egyetem. [Népújság, okt. 12.; Szabadság, okt. 13.] (→ 2004.10.14)
Hivatalosan megkezdődött a 45 napos parlamenti és elnökválasztási kampány. Frunda György, az RMDSz elnökjelöltje Szatmárnémetiben kezdte a kampányt. Frunda célja gazdasági téren: a tulajdonjog szentesítése, az állami vállalatok és bankok magánosítása, a veszteséges vállalatok felszámolása, a nyugdíjasok helyzetének megkönnyítése. A PDSR-vel csak akkor lehetne együttműködni, ha a párt egyetértene az RMDSz programjával és követeléseivel. [Szabadság, okt. 13.]2001. február 23.
„A Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa” – mondta Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön, körútja 2. állomásán. [Szabadság, febr. 23.] (→ 2001.03.06)
Gabriel Liiceanu javaslatára kizárták Gabriel Andreescut a GDS-ből. Andreescut Andrei Pleşuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. A politológus szerint ui. Pleşu és Mircea Dinescu alkalmatlan arra, hogy a CNSAS tagja legyen. Igaz ugyan, hogy mindketten párttagok voltak, de rendszerellenes magatartásuk miatt mindkettőt kizárták a pártból. Horia Patapievici – aki a GDS-nek és CNSAS-nak egyaránt tagja – elmondta: hiába háborognak egyesek, hogy a CNSAS ’tisztának’ találta Ion Iliescut és C. V. Tudort, az a helyzet, hogy az irattárban nincsenek ellenük szóló bizonyítékok. [Szabadság, febr. 23.]
A m. egyházak vezetői állandó tanácsának kolozsvári ülése sürgeti a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. A korábbi szövegtervezetet a kormányhivatalokban többször is átírták, így az már elfogadhatatlan a kezdeményezők számára, ezért 1999-ben azt kérték, hogy a módosított tervezetet vonják vissza a képviselőházból. Ismertették azt a minimumot, amelyet a leendő törvénynek tartalmaznia kell. [BN, febr. 23.] – A m. egyházak nem értenek egyet azzal, hogy államvallássá nyilvánítsák az ortodox vallást. Az ellen is tiltakoznak, hogy egy új egyház létrehozásához az ország lakosságának 0,5%-át kellene hívőként nyilvántartani, ezzel ui. veszélybe kerül az unitárius és az evangélikus egyház. [Szabadság, febr. 28.]
Előzetes számítások szerint a státustörvény alkalmazása mintegy 6 milliárd forintjába kerülne a m. államnak, ez az összeg az évi költségvetés egy ezreléke. A státustörvény nem az áttelepülést, hanem az otthonmaradást hivatott szolgálni. [HN, febr. 23.] 2001. április 13.
A parlament elfogadta a költségvetési és a társadalombiztosítási törvénytervezetet. A kormánypárt mellett az RMDSz és a PRM szavazott, ellene a PD és a PNL. Markó Béla kijelentette: azért szavazták meg a költségvetést, mert az ország nem engedheti meg magának a késést, sem a költségvetési vitának önös pol. célokra való felhasználását. Birtalan Ákos kiemelte, hogy krónikus deficittel küzd a kormány, a kevés pozitívum egyike a decentralizáció irányába történő elmozdulás, ebben pedig nagy szerepe volt az RMDSz javaslatainak. [Szabadság, ápr. 13.]
A PNL parlamenti frakciója a PDSR-vel való együttműködési megállapodás felbontását fontolgatja. A liberálisok a szocdemeket a protokollum többszöri megszegésével vádolták. Adrian Năstase örül annak, hogy megszabadulhat a „kétszínű” liberálisoktól. [Szabadság, ápr. 13.]
Traian Băsescu, Bukarest főpolgármestere bejelentette, hogy a kormányzó párt drága árat fizet a költségvetés elfogadásáért, mégpedig a székelyföldi erdőket; szerinte a költégvetési törvény az ország maradék erőforrásainak kirablását jelenti. [Szabadság, ápr. 13.]
Markó Béla visszautasította azt a föltevést, hogy az RMDSz koalícióra lépne a PDSR-vel és a PRM-vel; kijelentette: kizárt bármilyen közreműködés a PRM-vel, az RMDSz-t csupán egy egyezmény köti a PDSR-hez. [Szabadság, ápr. 13.]
Az RMDSz elnöki hivatalának vendége volt lord Russel-Johnston, az EP Közgyűlésének elnöke. Markó Béla elmondta a kétmilliós m. közösséget képviselő RMDSz programjának fontosabb célkitűzéseit: Ro. EU-s csatlakozásának támogatása, a szükséges gazdasági, szociális és politikai reform véghezvitele, és a m. nemzeti közösség jogainak visszaállítása. [Szabadság, ápr. 13.]2001. április 19.
A m. történelmi egyházak püspökei a m. miniszterelnökkel találkoztak, hogy segítségét kérjék az erdélyi magánegyetem ügyében. Tonk Sándor elmondta: a találkozó lezárta az egyetemalapítás első, bizonytalanság jellemezte szakaszát. Véglegesítették, hogy az egyetemnek négy városban (Kolozsvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, Csíkszereda) lesznek fakultásai; megindultak az ingatlan-beruházások. [Krónika, ápr. 19.; Szabadság, ápr. 20.]
Jóváhagyta a kormány a ro.–m. munkáscsere-egyezményt. Ennek értelmében évente 8000 idénymunkás és 700 szakmai gyakornok vállalhat munkát a másik országban. A megállapodás 3 évre szól, de meghosszabbítható. [Szabadság, ápr. 19.]
Ro. kétoldalú egyezmény-tervezetet terjesztett Moldova kormánya elé, amelyben útlevél bevezetését kezdeményezi a szomszédos ország polgárai számára; ugyanakkor javasolja a kettős állampolgárság bevezetését is. Székely Ervin szerint meglepő fejleménnyel állunk szemben, ui. a kormány eddig elvetette az ilyen irányú kezdeményezéseket. [Szabadság, ápr. 19.]
Emlékülést terveznek az EMT megalakulásának 10. évfordulójára. [Szabadság, ápr. 19.]
Magyarországi segítséggel vezetik be a földgázt a Székelyföldre. A Hargita Gaz Rt. az ABN AMRO Bank 25 millió $-os kedvezményes hitelű kölcsönével fog neki a munkálatoknak. [Szabadság, ápr. 19.] 2001. július 11.
Iliescu elnök Brüsszelben Romano Prodival, az EB elnökével tárgyalt. Prodi üdvözölte a Ro.-ban folyó gazdasági és pol. reformokat, Günter Verheugen csatlakozási biztos viszont visszafogottabb hangnemben nyilatkozott. [Szabadság, júl. 11.]
Héjja Dezsőt (→ 2001.05.26) letartóztatták és Sepsiszentgyörgyre szállították. Az ítélet letöltésének elhalasztására benyújtott kérvényt augusztusban tárgyalják. [RMSz, júl. 11.]
Az RMDSz kovásznai, kihelyezett frakcióülésén nagy vita alakult ki a prioritásokról. Toró T. Tibor szerint el kell kezdeni a dialógust a pártokkal a közösségi autonómiáról. [Szabadság, júl. 11.]
Csíkszeredában ezernél több részvevője van a Bolyai Nyári Akadémiának (BoNyA); ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus-továbbképző. [RMSz, júl. 11.]
A KAM fölmérései szerint az elmúlt évtizedben nem valósítottak meg semmilyen életképes helyi stratégiát, emiatt a Székelyföld nem lesz képes a felzárkózásra. A székely háztartások kivárásra, túlélésre rendezkedtek be. Gondok vannak az iskolázottsággal és a szakképzéssel, késik az iskolarendszer piachoz való igazodása. [RMSz, júl. 11.]