ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 115 találat
lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-115
Földrajzi mutató:
2004. március 23.
Az év elejétől mintegy 300 ezer (ált. feketemunkára utazó) ro. állampolgárt térítettek vissza a határtól: a kiutazásra jelentkezőknek vagy nem volt menettérti jegyük, biztosításuk vagy nem tudták felmutatni az utazás feltételeként megszabott 500 eurót. [Szabadság, márc. 23.] (→ 2004.02.25)
Perújrafelvételt kezdeményeztek V. A. Stănculescu és Mihai Chiţac perében, akiket a temesvári forradalom vérbefojtása miatt ítéltek el korábban. Temesvárott (1989. dec. 17–20. között) 72 embert lőttek le és 253-an sebesültek meg. [Szabadság, márc. 23.]
Közbirtokossági tanulmányi ösztöndíj létesítését javasolta Mátéffy Győző a csíkszeredai közbirtokosság elnöke, aki ajánlotta, hogy a módszert tegyék általánossá a Székelyföldön. [RMSz, márc. 23.]
Szatmárnémetiben tartották a Szatmári Róm. Kat. Egyházmegye alapításának 200. évfordulójának ünnepségeit. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek m., ro. és német nyelven celebrálta. [SzFÚ, márc. 24.]2004. március 27.
Szovátán küldöttgyűlést tartott az RMPSz. A választás során megerősítették az eddigi tisztségviselőket: eln.: Lászlófy Pál; aleln.: Pál Ferenc (Székelyföld), Szőcs Judit (Közép-Erdély), Matekovits Mihály (Partium); főtitkár – Burus Siklódi Botond.
Vlad-Adrian Căşunean (PSD) bejelentette: a kormánypárt az RMDSz-t fogja támogatni a Kovászna megyei helyhatósági választásokon, az MPSz ellenében, „két rossz közül a kisebbet” – tette hozzá. [NyJ, márc. 27.] 2004. március 30.
A képviselőház – a szakbizottsági jelentés nyomán – elvetette a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet (→ 2004.01.19, 2004.02.26, 2004.03.16, 2004.03.20). Az RMDSz 22 képviselője a tervezet mellett szavazott, a ro. képviselők – pártállástól függetlenül – egységesen nemmel szavaztak. [Szabadság, márc. 31.]
A PRM másodfokon is nyert a bukaresti táblabíróság közigazgatási osztályán indított perben. A PRM azt kérte, hogy töröljék a kétnyelvű helységnév-táblákat engedélyező jegyzékből azt a mintegy 130 helységnevet, amelyekben a kisebbségek részaránya a törvény által előírt 20% alá esett az 1992-es népszámlálás óta. – Egy nappal később a kormány jelezte, hogy fellebbezni fog a Legfelsőbb Bíróságnál. Borbély László a sajtónak elmondta, hogy a rendelkezés kötelezőnek írja elő a 20% lakossági arány fölött a 2(-3) nyelvű helynév-kiírást, de nem tiltja azt, hogy 20% alatt is ki lehessen írni. (A vonatkozó jogszabályok: a 1206/2001. sz. rendelet a nemzeti kisebbségek közigazgatásban való anyanyelv-használatára vonatkozik; a 1415/2002. sz. rendelet az előbbi rendelkezés függelékeinek módosított szabálya.)
A szenátus elfogadta az új erdőgazdálkodási törvényt. A törvény – melynek tervezetét Verestóy Attila és Garda Dezső nyújtotta be – az államival azonos jogkört biztosít a magánerdészeteknek, megszünteti a kvótarendszert és az erdei utak kérdését is rendezi. 2004. április 1.
Mircea Geoană Budapesten tárgyalt m. partnerével; a ro. külügymin. közölte: szeretnék, ha a következő hónapokban megkezdhetné működését a Gozsdu Alapítvány. [SzFÚ, ápr. 1.] ● [Csak 2005 decemberére jutott odáig a dolog, hogy a két kormány az Alapítvány közös finanszírozásáról érdemi döntést hozzon.]
Az EMNT szervezésében kétnapos nemzetközi értekezlet kezdődött Szovátán az önkormányzatok jelenéről és jövőjéről. Előadást tartott tk. Andreas Gross, az ET politikai bizottságának raportőre; Christoph Pan, a dél-tiroli Etnikai Csoportok Intézetének elnöke; Ignasi Guardans, az ET katalóniai képviselője; Gunnar Jansson finnországi svéd képviselő (az ET volt romániai raportőre). Megnyitó beszédében Tőkés László, az EMNT elnöke kijelentette, hogy „a székelyföldi magyarság az autonómia ügyében többé nem alkudhat”. Az első nap tanulsága: magunknak kell megteremtenünk az autonómiát. [Szabadság, ápr. 2.; Háromszék, ápr. 2.] (→ 2004.04.06)
Várhatóan ősztől már sugározni fog az Erdélyi M. Televízió, jelentette be budapesti sajtóértekezletén Kovács Kálmán, az informatikai tárca minisztere. Nagy Zsolt szerint a 300 millió Ft-os összeg nem fedezi az alapítás költségeit. [Szabadság, ápr. 2.] (→ 2004.03.15) 2004. május 26.
Kovács László elmondta: autonómiát csak a kisebbség és a többség egyezsége alapján lehet létrehozni; a m. kormány nem szabhatja feltételül Ro.-nak – az EU-csatlakozás kapcsán – a székelyföldi autonómia megadását. [Háromszék, máj. 26.] 2004. június 24.
A szenátus jogi biz. elutasította a székelyföldi autonómia tervezetét. Antonie Iorgovan szerint a tervezetet – jellege miatt – alkotmánymódosító-javaslatként kell beterjeszteni. [Krónika, jún. 24.] (→ 2004.06.30)
Markó Béla leszögezte: nem kívánnak nyilatkozatháborút folytatni a PSD-vel, inkább az együttműködést keresik. [Szabadság, jún. 24.] 2004. június 30.
A jogi bizottság után (→ 2004.06.24) a szenátus is elvetette a Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét. [Szabadság, jún. 30.; RMSz, júl. 1.; Krónika, jún. 30.]
Drágulási hullám: a földgáz 5%-kal, a villamos energia 7,8%-kal drágul; kis mértékben az üzemanyag is, a szeszipari termékek pedig 50%-kal. [Népújság, jún. 30.]
Belgrád hasonló módon válaszolt a ro. lépésre: ezentúl a két ország lakói csak vízummal léphetik át a közös határt. [Szabadság, jún. 30.]
Csíkszeredában, a Hargita megyei Rendőrség székháza előtt fölavatták a szolgálatteljesítés közben elhunyt rendőrök emlékművét. A hét közül négy (L. T. Cheuchişan, G. Dănilă, Ferencz Imre, Székely Gábor Attila) az 1989. decemberi események idején halt meg. A többiek korábban (Magyari Károly, 1974-ben) vagy későbben vesztették életüket (Marian Căprioară, 1993; Ioan Botaş, 1996), erőszakos bűncselekmények nyomán. [Népújság, júl. 1.] (→ 1992.03.27) – A rendőrség csak a forradalmi népharag áldozatainak akart emléket állítani, a városi tanács viszont csak úgy adott engedélyt, ha minden érintett személy neve szerepel. [Krónika, júl. 1.; RMSz, júl. 1.] 2004. szeptember 1.
Az SzNT a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos népszavazás kiírását kérte (→ 2004.08.19), de a kérést mind Horia Grama, Kovászna megyei prefektus, mind Lokodi Edit, Maros megyei tanácselnök törvénytelennek és alkotmányellenesnek nevezte. [RMSz, szept. 1.] (→ 2004.09.08)
Az MPSz gyergyószentmiklósi szervezete párbeszédet kezdeményezett a térségbeli ro. civil társadalommal. Árus Zsolt szerint a kezdeményezést kezdő lépésnek szánták, hogy eloszlassák az állandó gyanakvást. [Szabadság, szept. 1.]
Szilágycsehben 8. alkalommal tartották meg a Tövisháti Napokat. [RMSz, szept. 1.] 2004. szeptember 8.
A parlament elfogadta a választási törvényt; a kisebbségek csak a korábbi feltételekkel vehetnek részt (az illető nemzetiség összlétszámának 15%-nyi tagjának támogatása, a magyarság esetében 25 ezres tagság a feltétel). Az államelnök aláírása után a törvény jogerőre emelkedik. [Szabadság, szept. 8.]
Az SzNT népszavazást kezdeményezett a Székelyföld autonómiájának ügyében, de Markó Béla szerint ez alkotmány- és törvényellenes. A térség önállóságát a mostaninál tudatosabb decentralizációval, a székely megyék régiófejlesztési együttműködésével és a gazdasági fejlesztési régiók mostani határainak a megváltoztatásával kell elindítani. – Az előválasztásokkal kapcsolatban jó tapasztalatai vannak az RMDSz-nek és biztató a tény, hogy több ro. politikai alakulat is átvette ezt a módszert. [Krónika, szept. 8.; SzFÚ, szept. 8.] (→ 2004.08.19, 2004.09.01, 2004.09.17)
Borbély László a fejlesztési régiók újratárgyalását javasolta a képviselőház ülésén: a jelenlegi gazdasági régiók túl nagyok és gazdaságilag nagyon fejletlen megyéket vonnak össze, kisebb, rugalmasabb régiókra lenne szükség. [RMSz, szept. 8.]
Az SzNT azt kéri az EP-től, hogy tegye Ro. uniós csatlakozásának feltételévé a Székelyföld autonómiájának törvényerejű szavatolását. Vasile Puşcaş, EU-főtárgyaló, éles hangú sajtónyilatkozatban reagált Csapó I. József előterjesztésére: az SzNT nem veszi figyelembe a csatlakozási tárgyalások jelenlegi állását; az ilyen felvetések a belpolitika terén zsaroláshoz, a külpolitika terén izgatáshoz hasonlítanak. [Népújság, szept. 8.]
Szász Jenő – elutasítva az RMDSz által felkínált lehetőséget – kijelentette: az MPSz jelöltjei nem kívánnak megméretkezni az RMDSz előválasztásain. A jelöltek vagy független jelöltként próbálkoznak, vagy valamelyik ro. párttal lépnek szövetségre. [HN, szept. 8.]2004. szeptember 17.
A székelyföldi autonómia ötlete (→ 2004.08.19, 2004.09.01, 2004.09.08) kapcsán Eckstein-Kovács Péter elmondta: az autonómia kérdéséről orsz. vagy regionális szinten lehet beszélni; a regionális népszavazásra nincs törvényes alap, ui. nincsenek régiók, tehát a szavazásnak nincs jogi háttere. A helyi szavazások kiírásakor a helyhatóságoknak fokozott felelősségük van, ui. olyasmire használnák föl a közpénzt, amire nincs törvényes alap. [Szabadság, szept. 17.]
Pótfelvételi zajlik az EMTE üresen maradt helyeire. [RMSz, szept. 17.] 2004. október 2.
Ferencz Csaba (SzNT) – Demeter János állítását (→ 2004.09.29) cáfolva – kifejtette: a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendumhoz nem kell módosítani az alkotmányt és a törvényeket; a szavazás elodázását Ferencz az RMDSz taktikázásának nevezte. [Népújság, okt. 2.]
Tőkés László nehezményezte, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén leállították a PKE költségvetési támogatását. Tőkés, a helyzet rendezésére, Gyurcsány Ferenchez fordult és kérte, hogy a m. kormányfő mielőbb találkozzék az erdélyi m. egyházak vezetőivel. [Szabadság, okt. 2.; Népújság, okt. 2.] (→ 2004.10.06)
Szőcs István a szülőföldön boldogulás nehézségeiről írt, s – kolozsvári példákat idézve – a helyzet kilátástalanságát hangsúlyozta; a városban 28 ezer alkalmazottja van a költségvetési intézményeknek, de ebből jó, ha 500 magyart találunk. A bérbe adott 32 ezer m2 kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800-at, melyből csak 300 a magyar. [Szabadság, okt. 2.] 2004. október 8.
Andrei Pleşu és Mircea Dinescu lemond a CNSAS-ban betöltött tisztségéről, így tiltakozva az ellen, hogy a bizottság felmentette a kollaboráció vádja alól C. V. Tudort. [Szabadság, okt. 8.; Háromszék, okt. 13.]
Az MPSz jelöltjei csak olyan párt listáin indulnak, amely támogatja a Székelyföld autonómiáját, ez pedig csak az AP lehet. A párt két vezéregyénisége Emil Constantinescu és Smaranda Enache. [Szabadság, okt. 8.]
Sepsiszentgyörgyön avatták evangélikus püspökké Adorjáni Dezső Zoltánt (→ 2004.04.16, 2004.07.03). [Szabadság, okt. 11.]
Ismeretlen tettesek bántalmazták Koncz Jenőt, az RMDSz szászzsombori szervezetének elnökét; a Szövetségi Elnöki Hivatal a hatóságok támogatását, ugyanakkor az ügy kivizsgálását kérte. [Táj., okt. 8.] 2004. október 16.
A h. t. m. közösségekről folytatott vitát Németh Zsolt és Kovács László egy budapesti konferencián. Németh szerint „Mo.-nak ki kellene mondania, hogy Ro. EU-hoz való csatlakozásának a feltétele a Székelyföld területi autonómiája”; Kovács László szerint Budapest hiába szabna bármilyen feltételt, ha azt Brüsszel nem támogatja. [Szabadság, okt. 16.]
Markó Béla az előválasztások eredményeit értékelve rámutatott: a kialakult listákon olyanok is helyet kaptak, akik az elmúlt hónapokban az RMDSz-en kívül kerestek pol. alternatívát. Egy felmérés szerint az erdélyi magyarság körében az RMDSz támogatottsága meghaladja a 80%-ot, az MPSz pedig nem éri el az 5%-ot. [RMSz, okt. 18.] 2004. november 6.
Emil Constantinescu pártja elvben támogatja a Székelyföld autonómiáját és a romániai magyarok kettős állampolgárságát, nyilatkozta Smaranda Enache, az AP alelnöke. Az MPSz jelöltjei az AP Maros, Hargita, Kovászna, Szilágy, Szatmár és Máramaros megyei listáin indulnak. [Szabadság, nov. 6.] (→ 2004.10.29) 2004. november 24.
Az RMDSz Kovászna megyei képviselő- és szenátorjelöltjei a kökösi megyehatárnál felállították a Székelyföld határát jelző táblát. A jelöltek elmondták, hogy a következő parlamenti ciklusban kidolgozzák és benyújtják a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. A rendőrség képviselői – miután az egyik főfelügyelő belefojtotta a szót Puskás Bálintba, a felsőház alelnökébe –, a közlekedési törvényre való hivatkozással, leszerelte a táblát. [Szabadság, nov. 24.; RMSz, nov. 25.]