ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 21 találat
lapozás: 1-20 | 21-21
Földrajzi mutató:
1990. január 25.
Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívta fel a figyelmet. Másnap az RMDSz állásfoglalásban tiltakozott Iliescu célzatos kijelentései ellen. – Az RMSz öt nappal később interjút közölt Iliescuval, melyben az elnök már szelídebb húrokat pengetett.
Kolozsvárott újra megalakult a nagy múltú Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSz).
Csíkszeredában hivatalosan is bejegyezték a 80-as években a bukaresti A Hét égisze alatt működő munkaközösséget. A Kommunikációs és Antropológia Munkacsoport (KAM) vezetői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József.
Szászrégenben megalapították a Frăţia Românească (Román Testvériség) nevű szervezetet, mely a VR mellett kivette részét a nacionalista uszításból. (→ 1990.03.27) Az ő számlájukra írható a helyi magyarellenes tüntetések szervezése és a cigánypogrom. 1990. március 20.
Az előző napi események hírére az RMDSz sztrájkot hirdetett a gyárakban, de a türelmetlen munkások a város központjába vonultak, hogy a megyei tanács székháza előtt tiltakozzanak az előző napi magyar-verések ellen és követeljék Kincses Előd visszaállítását az alelnöki hivatalba. A szintén felvonuló románokat katonai kordon választotta el a magyaroktól. A tömeg délutánig Ion Iliescura várakozott, remélve, hogy az ország elnöke igazságot tesz. Helyette Szászrégen környéki ro. falvakból autóbuszokkal behozott dorongokkal fölszerelt emberek érkeztek, rátámadtak a magyarokra. Az aznapi zavargásoknak hat halálos áldozata (4 m., 2 ro.) és mintegy 450 sebesültje volt. (→ 1991.03.20)
Budapesten, a Hősök terén ezrek vettek részt az előző napi marosvásárhelyi események ellen tiltakozó nagygyűlésen. Sütő Andrást – kórházi kezelés céljából – katonai repülőgéppel Bukarestből Budapestre szállították.
A m. kormány – a marosvásárhelyi véres események okán – az ENSz közbelépéséért szállt síkra. 1990. március 27.
A szászrégeni Frăţia Românească szervezetnek a – székelyföldi románellenes akciókról szóló – híreszteléseit Ardeleanu Gavril ezredes, a Belügymin. Kovászna megyei vezetője cáfolta. 1991. február 21.
Szászrégenben Kemény János Művelődési Egyesület alakult. Az ünnepi megnyitón Marosi Ildikó tartott előadást Kemény Jánosról.
A parlamentben megszavazták az állampolgárságról szóló törvényt. Az RMDSz ellene szavazott, ui. nem vették figyelembe Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait, aki úgy véli: a törvény azon paragrafusa, amely szerint az állampolgárság visszavonható, ha az illető cselekedetével a ro. állam érdekeit sérti, túl általános és visszaélésre adhat okot.
A parlament ülésén Răzvan Theodorescu, az RTV elnöke kijelentette: akkor lenne a legboldogabb, ha egyáltalán nem lenne nemzetiségi tévéműsor, hozzátéve, hogy a problémát úgyis megoldja a készülő audiovizuális törvény. Ez a törvénytervezet szeparatizmusnak minősít minden etnikai vagy nyelvi alapon működő kulturális tevékenységet. [MTI] (→ 1991.02.03, 1991.02.21, 1991.03.08)1991. március 20.
A marosvásárhelyi események évfordulóján (→ 1990.03.20), a székelyudvarhelyi „Emberséget!” Alapítvány felhívást tett közzé. A felhívás emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban, a Szászrégenből fustélyokkal fölszerelt ro. parasztokat szállító autóbuszok három magyart (Csipor Antal, Gémes István, Kiss Zoltán) gázoltak halálra, de a gyilkos sofőröket a bíróság fölmentette. A felhívás az elhunytak családjainak megsegítését kérte.
Oroszhegy lakói levélben fordultak Iliescu elnökhöz, hogy részesítse kegyelemben a rendőrgyilkossági perben elítélt négy magyart (→ 1990.05.08, 1990.11.28). Levelükben arra hivatkoztak, hogy az ország más részein is történtek rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. (→ 1991.06.26)
Budapesten az MDF székházában mutatták be a Püski kiadónál megjelent két könyvet, amelyek a marosvásárhelyi eseményeket taglalják (Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa és Fehér könyv, amelyet az RMDSz megyei bizottsága szerkesztett és a szemtanúk vallomásait tartalmazza). 1991. július 25.
Szászrégenben – 220 fiatal részvételével – négynapos tanácskozást rendezett az IKE. 1991. október 12.
Iliescu elnök üzenetet intézett Manfred Wörner főtitkárhoz, közölve, hogy Ro. közeledni kíván a NATO-hoz.
Szászrégenben kétnapos rendezvénysorozaton emlékeztek Kemény János íróra. 1992. március 3.
Újra elővettek egy dossziét – írta a Népújság. Négy iklandi magyart hívtak perbe, akik 1990. márc. 20-án eltorlaszolták az utat, hogy megakadályozzák a Szászrégen környéki románok Marosvásárhelyre való szállítását.
Búzás László, az RMKgP elnöke nyilatkozott a Pesti Hírlapnak: az erdélyi magyarságnak egyetlen reménye: a gazdasági megerősödés. 1992. június 28.
A FDSN (→ 1992.03.29) konferenciája Iliescu újrajelöléséről döntött. A sajtótájékoztatón nemzet- és hazaárulással vádolták meg a sajtó képviselőit. [RMSz, jún. 30.]
Kádár Attila unit. teol. hallgató éhségsztrájkot kezdett Kolozsvárott, tiltakozásul Gh. Funar magyarellenes intézkedései ellen. (→ 1992.07.03, 1992.07.07)
Szászrégenben fölavatták Márton Áron-szobrát (Jorga Ferenc alkotása). 1993. május 14.
A Bolyai Társaság tiltakozott Gh. Funar népszavazásos ötlete (→ 1993.04.30) ellen. Cáfolták a polgármester kitételeit: a Bolyai egyetemet nem Horthy és nem a kommunisták parancsára, hanem 1945-ben Mihály király dekrétumával hozták létre. [RMSz, máj. 14.] – A parasztpárt (PNTCD) városi tanácsosai, noha ellenzik az önálló m. egyetem ötletét, nem értenek egyet a referendummal. [MH, máj. 14.]
Adrian Năstase, a FDSN alelnöke bizalmas levelet írt a párt tagságához, amelyben azt javasolta, hogy igyekezzenek megnyerni a magyarság bizalmát, csökkentsék az RMDSz-re nehezedő nyomást. – Năstase tehát kezet nyújtana a kisebbségnek, hogy kedvezőbb színben tüntesse föl Bukarest belpolitikáját a Nyugat szemében. [MN, máj. 14.]
Szászrégenben ápr. 5-én éjjel megrongálták és ledöntötték az első világháborús emlékművet. A rendőrség nem hivatalos véleménye az volt, hogy a szobor „a forgalom okozta rezgéstől dőlt le”. A helyi RMDSz és a ref. egyház helyreállíttatta az emlékművet. [Népújság, máj. 26.] 1993. június 11.
A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]
Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.] 1999. február 26.
Fazakas-Forró Csilla ügyvéd fellebbezett az Agache-perben hozott ítélet ellen (→ 1999.02.15). [BL, febr. 26.; RMSz, márc. 16.]
Pakó Benedek szászrégeni plébános elmondta: a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, ma már csak náluk és Csíkszeredában tanítanak csángó gyermekeket. A plébánia költségén 10 gyermeknek biztosítanak kollégiumi szállást-ellátást, oktatást. A tapasztalat azt mutatja, hogy az Erdélybe hozott csángó fiatalok – tanulmányaik befejezése után – nem mennek vissza a szülőfalujukba, pedig nagy szükség lenne rájuk. [BL, febr. 26.] 1999. június 20.
Szászrégenben, a róm. kat. templom kertjében szobrot állítottak Petőfi Sándornak (id. Jorga Ferenc alkotása). Kelemen Kálmán (RMKdM) beszédében arra emlékezett, hogy édesapja a harmincas években a szászrégeni templom kántortanítója volt. [Népújság, jún. 21.] 2000. augusztus 12.
Szászrégenben millenniumi ünnepséget tartott a város magyarsága. Markó Béla is jelen volt az ünnepségen, de képviseltette magát a m. nagykövetség és az MVSz is. Jakubinyi György megáldotta a templomkertben felállított Szent István és Boldog Gizella szobrot (Jorga Ferenc alkotása) és az elmúlt években fölállított szociális létesítményeket. [Táj., aug. 14.; Vasárnap, aug. 13.]
Tízezer ember részvételével Szejkefürdőn tartották az unitáriusok millenniumi találkozóját. A megnyitó istentiszteleten Szabó Árpád püspök szolgált. Szabó Tibor (HTMH) millenniumi zászlót nyújtott át az unitárius egyháznak. A találkozón székelykaput állítottak az Orbán Balázs sírjához vezető dombon. [Szabadság, aug. 14.] 2001. június 13.
Adrian Năstase szerint új elemek bukkantak föl a státustörvény valódi, eddig leplezett céljairól. Az EU észrevételei nyomán Ausztria kikerült a törvény hatálya alól, ez azt jelenti, hogy a törvény nem felel meg az európai elvárásoknak. Megítélése szerint Orbán Vikor kijelentése (→ 2001.06.11) azt igazolja, hogy a törvény gazdasági célokat követ. Markó Béla elvetette a PDSR azon nézetét, hogy a törvény „jóvátétéli aktus” lenne a trianoni szerződéssel szemben. – Németh Zsolt ellenvéleménye: nem trianoni jóvátételről van szó, hanem arról, hogy az anyaország gondoskodik a határon túli m. közösségekről. [Szabadság, jún. 13., jún. 14.] (→ 2001.06.19)
Törvénytervezet készül a rendőrség átszervezéséről; az RMDSz módosító javaslatai az anyanyelvhasználatra vonatkoznak: elvárható lenne, hogy a kisebbségi zónákban a rendőrök ismerjék a kisebbség nyelvét. [Szabadság, jún. 13.]
A hargitafürdői írótáborban a m. írók egy csoportja bejelentette, hogy Erdélyi M. Írók Ligája (EMIL) néven új tömörülést szándékoznak létrehozni. Pomogáts Béla, a M. Írószöv. elnöke bejelentette: társas viszonyt kívánnak kiépíteni az új magyar íróközösséggel. [Krónika, jún. 13.; EN, jún. 19.] (→ 2002.02.09)
Szászrégenben tartották az erdélyi m. kórusok 10. találkozóját. Nagy Ferenc, a Seprődi János Kórusszöv. elnöke elmondta: a kezdeményezés évekkel ezelőtt egy Nyárád menti kis faluból indult, a szövetség ma nemzetközi tekintélynek örvend. [Népújság, jún. 13.] 2001. augusztus 11.
Mihály király visszaperelte a soborsini kastélyt és egy bukaresti épületet; ugyanakkor törvény biztosította jogánál fogva az Erzsébet-kastélyban lesz a rezidenciája. [Szabadság, aug. 11.]
31 feltételt kell teljesítenie Ro.-nak ahhoz, hogy csatlakozhasson az EU-hoz, ebből 8-at már lezártak és 15-ön folyamatosan dolgoznak. [Szabadság, aug. 11.]
A szászrégeni plébánia kertjében mellszobrot avattak Wass Albertnek (Jorga Ferenc munkája). [RMSz, aug. 13.] 2001. szeptember 9.
Szászrégenben szobrot állítottak Benedek Eleknek (Jorga Ferenc alkotása) a kat. egyház fennhatósága alatti árvaház parkjában. [Szabadság, szept. 11.] 2003. január 16.
Wass Albert erdélyi mellszobrainak eltávolítását kérte a Ro. Hősök és Mártírok Emlékét Ápoló Orsz. Szövetség, arra hivatkozva, hogy Wass Albert háborús bűnös volt. Szászrégenben és Magyaróban áll egy-egy szobor, egyházi birtokon (templomkertben); az író háborús bűnössége még vitatott. [Krónika, jan. 16., jan. 17.; Népújság, jan. 17.] 2003. augusztus 11.
Adrian Năstase bejelentette: Ro. saját kedvezménytörvény megalkotását szorgalmazza. [RMSz, aug. 11.]
Szászrégenben fölavatták II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen mellszobrát (Jorga Ferenc alkotása). [Népújság, aug. 11.] 2003. október 19.
Befejeződött a kétnapos népszavazás az új alkotmányról. 55,7%-os részvétel mellett 89,7% szavazott igennel. Első nap nagyon lanyha volt az érdeklődés és még a második nap délutánján sem volt meg a szükséges 50%-os részvétel. Az utolsó órák kemény kampányának köszönhetően sikerült feltornászni a részvételi arányt, így érvényes lesz a módosított alkotmány. [NyJ, okt. 20.; Népújság, okt. 20.; Szabadság, okt. 21., okt. 23.]
Szászrégenben fölavatták az új diakóniai, ifjúsági és oktatási központot (DIO), amelyet a helyi ref. egyház Demeter József lelkipásztor irányítása alatt épített. [Népújság, okt. 20.]