ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 385 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 381-385
Földrajzi mutató:
1991. december 21.
Strasbourgban, az ET székházában, Ro. ünnepélyes keretek között csatlakozott az európai kulturális konvencióhoz. 1991. december 30.
Magyarország alig várja, hogy Románia precedenst teremtsen a területi követelések tekintetében, ezért nem alkalmas a pillanat, hogy területi kérdésekről tárgyaljunk Ukrajnával – figyelmeztetett Silvius Brucan az RTV adásában. (→ 1991.11.28)1992. január 4.
Az RMDSz OE a népszámláló bizottsághoz fordult és felhívta a figyelmet a közzétett szabályzat néhány olyan pontjára, amely utólagos manipulálást tesz lehetővé (pl. az anyanyelv és a nemzetiség rovatok kódolását nem a helyszínen végeznék, hanem utólag). (→ 1991.12.27) [RMSz, jan. 4.]
Ro. és Oroszország hosszú lejáratú keresk., gazd. és műszaki-tud. együttműködési kormányegyezményt kötött Moszkvában. [RMSz, jan. 4.]1992. január 7.
Népszámlálás kezdődött Romániában. A jan. 14-ig tartó folyamat 3. napján az RMDSz OE nyilatkozatban hívta fel a lakosság figyelmét a tapasztalható szabálytalanságokra (ceruzával töltik ki a kérdőíveket, kitöltés előtt aláíratják a kérdőíveket, manipulatív kérdéseket tesznek föl az anyanyelvre és a vallásra vonatkozóan). Arra kérték a tagságot, hogy jelezze a visszaéléseket. [Számadatok: ]920530, 930318]
Madéfalván a Siculicidiumra emlékeztek. Beszédet mondott tk. Domokos Géza és Sylvester Lajos. A koszorúzást követő szentmisét Jakubinyi György celebrálta.
Tőkés László arról számolt be, hogy egyre több fenyegető hangú levelet kap, lakásán is zaklatják. [Szabadság, jan. 11.] 1992. január 15.
Az egység hiánya jellemezte az RMDSz politizálásának utóbbi korszakát – mondotta Toró T. Tibor, a MISzSz elnöke. – A belső feszültség az autonómia ügyében mutatkozott meg. [RMSz, jan. 15.]
Mihai Cherecheanu főügyészt vezérőrnaggyá léptette elő az ország elnöke. Így Románia azon kevés országok egyike, ahol a bírói testület nagy részét katonák vezetik. [RomLib, jan. 15.] 1992. január 25.
Ungheni mellett találkozott Ro. és Moldova elnöke (Iliescu és Mircea Snegur). A megbeszélésen együttműködési keretszerződés kidolgozásában egyeztek meg. [RMSz, jan. 28.]
A szervezet marosvásárhelyi ülése elfogadta működési szabályzatát: az SzfK konzultatív tanácsadó testületként havonta ülésezik. [RMSz, jan. 30.] (→ 1991.09.23, 1991.11.30) 1992. február 5.
A Csernovic tartományi tanács állást foglalt „egyes romániai társadalmi-politikai szervezetek és vezető körök” területi igénye ügyében (→ 1991.11.28). A nyilatkozat kimondta: a területi követelés ellentétes az 1947-es párizsi békeszerződéssel, Bukovina északi része továbbra is Ukrajna elidegeníthetetlen része. [RMSz, febr. 5.]
Isztambulban találkoztak a Fekete-tengeri országok (Ro., Bulgária, Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán) képviselői, hogy közös gazdasági szervezetet (BSEC) hozzanak létre. [RMSz, febr. 5.] (→ 1992.06.25)
Kolozsvárott ülésezett az RMGE orsz. választmánya. [Szabadság, febr. 5.]1992. március 10.
Az RMDSz parlamenti csoportjának 40 tagjából 25 aláírta azt a Felhívást, amely a szövetség egységének megőrzésére szólított fel, s amely kétségesnek tartotta a platformosodási folyamat sikerét. [RMSz, márc. 11] ● [Ez az akció az RMDSz-ben már a kezdetektől meglevő két irányzat – mérsékelt és radikális – megbékítését célozta. (A mérsékelt irányzat vezérképviselője Domokos Géza volt, a radikálisok Szőcs Géza eszméit támogatták.) A felhívás az után jelent meg, hogy a sajtóban felélénkült a két irányzat híveinek a vitája. Pl. Cs. Gyímesi Éva A törpeség átka c. írásában (MH, febr. 26.) kifejtette: sokan féltik az erdélyi magyarságot a megosztottságtól, de nem kell aggódni, mert nem a mindenáron fenntartott egység, „hanem a sokkal hitelesebb, mert a különbségek ellenére megvalósuló összefogás – koalíció – fejezheti ki méltón a romániai magyar társadalom összérdekeit.” Másképp szólva: „belső többszólamúság legitimizálása dolgában Katona Ádám elvi álláspontját osztom: nézetkülönbségeinket áthidalni csak akkor lehet, hogyha a miénktől különböző politikai csoportosulások is színre lépnek”. Az egység fontosságát Tőkés László karácsonyi üzenete (→ 1991.12.28) is hangsúlyozta. A platformok és tömörülések évadja (pl. ]920314) pedig csak ezután következett.] (→ 1992.03.18, 1992.03.21, 1992.03.26, 1992.04.07)
Iliescu elnök a pártok vezetőivel találkozott és tk. kijelentette, hogy Ro. és Moldova egyesítése nemzeti célkitűzés, de ezt a kérdést kellő óvatossággal kell kezelni. [RMSz, márc. 13] 1992. március 12.
„A nyugati világ nyit Romániára” – nyilatkozta Adrian Năstase, a NATO brüsszeli üléséről hazatérve.
Bonnban Ion V. Săndulescu államtitkár és német kollégája parafálta a ro.–német alapszerződést. 1992. április 6.
Chişinăuban megkezdődött a moldovai rendezést célul kitűző négyes külügyminiszteri találkozó (→ 1992.03.31) érdemi munkája. Tárgyaltak a Dnyeszter Menti Köztársaság küldöttségével, majd Mircea Snegur elnökkel. Snegur úgy vélte: Ro. és Moldova egyesülése nem a politikusoktól, hanem a népakarattól függ. (→ 1992.04.17)
Az EK külügyminiszterei elismerték a független Bosznia-Hercegovinát; a szerbek fegyverrel tiltakoztak – kitört a polgárháború. (→ 1992.05.30) 1992. április 13.
Romániát nacionalista mozgalmak fertőzik, írta a The Guardian. A m. etnikum pártján belül a fiatalok militánsabb politikát ajánlanak, azonban a mérsékeltek vannak többségben. Ro. ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbségek kérdése belügy. [ÚM, ápr. 14.] 1992. április 14.
Szőcs Géza szerint a platformosodás elkerülhetetlen a szövetségen belül. Az RMDSz-nek meg kell mutatnia, hogy a ro. társadalomban meglevő pozitív erőkkel összefogva kíván részt venni az új Románia fölépítésében. [SzFÚ, ápr. 14.] 1992. május 6.
Strasbourgban úgy döntöttek, hogy Ro. – bizonytalan belpolitikai helyzete miatt – nem válhat az ET teljes jogú tagjává. [RMSz, máj. 7.]
Bukarestben sajtóértekezletet tartott az RNDF. Panaszaikat (pl. a földtörvény alkalmazásánál diszkrimináció érvényesül a németekkel szemben; zaklatások, sírgyalázások) ápr. 4-én, a kormányhoz címzett beadványban rögzítették, de választ még nem kaptak. [MTI] 1992. május 21.
Az AEÁ Képviselőházának 415. sz. határozata felszólította Ro.-t, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait és biztonságát, valamint kérje fel az elnököt és a külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Ro. kormányával és az EBEÉ-vel. [EN, máj. 21.]
Marosvásárhelyen az utolsó tanút is kihallgatták Cseresznyés Pál perében. A ro. tanú elmondta, hogy a márciusi események (→ 1990.03.19) során a magyarok nem voltak fölfegyverkezve. [Népújság, máj. 23.] (→ 1992.04.03)1992. május 30.
Bukarestben sajtóértekezleten ismertették a népszámlálás (→ 1992.01.07) előzetes adatait. Ro. 22,760.449 fős összlakosságából 1,620.199 (7,1%) a m. nemzetiségűek száma (az előző, 1977-es népszámláláskor 1,713.928 volt, azóta 93.729-cel csökkent). A m. kisebbség Hargita (84,6%) és Kovászna (75,2%) megyében van többségben. Jelentős számban élnek még Maros (41,3%), Szatmár (35%), Bihar (28,5%) és Szilágy (23,7%) megyében. Felekezeti számok: róm. kat. (1,114.820); ref. (801.577); unit. (76.333); lutheránus (39.000); evang. (21.600). [MH, máj. 30.] – A lakosságnak csak 89,4%-a ro. nemzetiségű, tehát az ország gyakorlatilag nem nemzetállam. (→ 1993.03.18, 1993.06.11)
Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését a Romániai Magyar Pax Romana (RMPR). Céljai: a kat. értelmiség összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a m. kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. [RMSz, jún. 12.]
Ro. elismerte Bosznia-Hercegovinát. [RMSz, jún. 2.] – Az ENSz Biztonsági Tanácsa embargót rendelt el Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba. (→ 1992.06.08)
Dáné Tibor levele Borbély Ernővel szállt vitába. Rámutatott, hogy a liberálisok nem ismerik el a kisebbségek jogait, s Erdélyben alig van hagyománya a szabadelvű gondolatoknak. [RMSz, máj. 30.]1992. június 8.
Ro. csatlakozott az ENSz által elrendelt Jugoszlávia-ellenes embargóhoz. [RMSz, jún. 9.] ● [Ennek nyomán a Dunán és a bánsági határátkelőkön hihetetlen méreteket öltött az alig álcázott benzincsempészet; pl. az egyik temesvári hírlapban „embargóhoz átalakított” Daciát hirdetett valaki (értsd: az ülésekbe tartályokat szereltek).] (→ 1994.04.05) 1992. június 17.
A ref. egyház zsinata (→ 1992.04.08) nyilatkozatban fordult Ro. elnökéhez és kormányfőjéhez, kérve a kultusztörvény mielőbbi elfogadását és sürgette az egyházi ingatlanok visszaadását. [PK, júl.] 1992. június 25.
A Fekete-tengeri országok aláírták az Isztambuli Nyilatkozatot, amely gazd. együttműködési övezetet (BSEC) hoz létre a térségben, az EK mintájára. [RMSz, jún. 26.] (→ 1992.02.05; 1995.06.30)
Isztambulban négyes találkozót tartottak Ro., Moldova, Oroszország és Ukrajna képviselői, hogy megoldást találjanak a transznisztriai helyzetre. Megállapodtak abban, hogy a harcoló feleket ENSz-megfigyelők felügyelete alatt kell szétválasztani. [RMSz, jún. 27.] 1992. július 11.
Catherine Lalumière, az ET főtitkára nyilatkozatában kifejtette, hogy Ro. csak abban az esetben kaphatja meg a teljes jogú tagságot, ha megteremti a demokráciát. Az ET számára világos, hogy az országban nem biztosítják a kisebbség jogegyenlőségét. Ennek rendezése a felvétel egyik feltétele. [BN, júl. 11.]
Döntött a PUNR vezetősége: az országos elnökválasztásra Gh. Funart jelölték. 1992. augusztus 29.
Mihály, volt ro. király a nemzeti kérdésről nyilatkozott. Ro. csakis egységes, oszthatatlan terület lehet; „Erdély ro. föld”. A ro. büszkeséget legragyogóbban a kisebbségek iránti nagylelkűséggel lehet bizonyítani. A kisebbségek minden kívánalmát „illik meghallgatni”; minden ro. állampolgárnak egyenlő jogokat kell élveznie és azonos kötelezettségekkel bírnia. Nem ért egyet az autonomizálási kísérletekkel. [RMSz, aug. 29.]