ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 385 találat
lapozás: 1-20 ... 201-220 | 221-240 | 241-260 ... 381-385
Földrajzi mutató:
1999. április 23.
Sabin Gherman elnöksége alatt bejegyezték a Pro Transilvania Alapítványt, amelynek fő célja Erdély közigazgatási önrendelkezésének kivívása. [Szabadság, ápr. 23.]
Kilenc évi pereskedés után végre megszületett a bírósági döntés: a ref. püspökség visszanyerte nagyváradi székházát. [RMSz, ápr. 23.] (→ 1999.07.08)1999. április 27.
Luxembourgban tartották az EU társulási tanácsának újabb ülésszakát. Andrei Pleşu a tanács támogatását kérte ahhoz, hogy Ro. lekerüljön a vízumkötelezettek listájáról. [Népújság, ápr. 29.]
Az RMDSz vezetősége fontosabbnak tartja saját pozícióinak megőrzését, mint az RMDSz programjának képviseletét, ezért – véli Borbély Zsolt Attila – Markó Bélának mennie kell az elnöki tisztségből. [EN, ápr. 27.] 1999. május 18.
Ion Diaconescu üdvözölte Markó Béla újraválasztását; a mérsékelt vonalon haladva az RMDSz továbbra is korrekt partner lesz a kormánykoalícióban. Nem a többség és a kisebbség viszonya Ro. első számú kérdése, hanem a reform alakulása. [Szabadság, máj. 18.]
Kötő József Bákóban találkozott a megyei főtanfelügyelővel és kidolgozták a klézsei iskolában indítandó m. nyelvoktatás ütemtervét. A kerettanterv opcionális része lehetőséget ad vegyes csoportok létrehozására is. [RMSz, máj. 21.]1999. május 19.
A kongresszuson az RT nyílt levéllel fordult Bill Clintonhoz, amelyet 150 küldött támogatott az aláírásával. A levél az amerikai elnöknek azt a kijelentését cáfolta, miszerint modellértékű az, ahogy Ro.-ban megoldották a kisebbségi kérdést. „Mi, erdélyi magyarok elmondhatjuk, hogy tíz évvel a kommunizmus bukása után sem teljesítették alapvető rehabilitációs követeléseinket. (…) A ro. etnopolitika 80 éve követett homogenizációs célkitűzéseit őshonos nemzeti közösségünk összetartó erejének gyengítésével, tagjainak asszimilálásával vagy Ro.-ból való kiszorításával akarja elérni.” [Szabadság, máj. 19.] – Az államelnök szóvivője anakronisztikus és káros kezdeményezésnek minősítette az RT levelét. [Szabadság, máj. 19.]1999. május 25.
A szenátus – az ellenzéki szenátorok kivonulása után – elfogadta a helyi autonómia és közigazgatási törvényt. A kisebbségi nyelvhasználatot illetően a dokumentum maradéktalanul tartalmazza a Ciorbea-kormány által kiadott, 22/1997. sz. sürgősségi kormányrendeletben foglalt jogokat. A törvény lényegesen bővíti a tanácsok hatáskörét; szavatolja az anyanyelv használatát az adminisztrációban ott, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot. [Szabadság, máj. 26.]
Az RMDSz stratégiája elfogadhatatlan, Ro. nem lehet a m. kísérletek gyakorlóterepe – mondta Adrian Năstase. C. V. Tudor egy másik tanácskozáson kijelentette: „Ha az RMDSz megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyében, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak.” [Népújság, máj. 25.]
Dr. Kalmár László kezdeményezésére alakult meg 1990-ben a Segítő Jobb Alapítvány, amely a h. t. m. egészségügyi problémáin igyekszik segíteni. Kezdetben csak adományokból gyűjtöttek pénzt, utóbb a kormány átvállalta a költségek felét. Kórházi szintű ellátást nem támogatnak, főleg a nehezebb operációk finanszírozása a céljuk. Előszűrő állomásaik vannak az utódállamokban, ott állapítják meg, hogy egy-egy beteg, rászoruló részesülhet-e anyagi támogatásban. [RMSz, máj. 25.]
Kerekes Károly – azok után, hogy első interpellációjára (→ 1999.04.09) kitérő választ kapott – ismét föltette a kérdést a belügyminiszternek: miért van szükség a csendőrség „szeparatista akciók” ellen küzdő intervenciós hadosztályára. Interpellációja során idézte Anghel Andreescu csendőrparancsnoknak a Recurs c. lapban közzétett beszédét is. [EN, máj. 25.] (→ 1999.06.17) 1999. június 1.
A PDSR magába olvasztotta a PAUR-t. Miután Gh. Funart kizárták a PUNR-ből, a kolozsvári polgármester új pártot alapított (PAUR). Mivel a tömörülést nem sikerült pártként bejegyeztetnie (→ 1998.06.19), Funar átigazolt C. V. Tudor pártjába (PRM), amelynek főtitkára lett. Híveinek többsége nem követte Funart, ezért most a PDSR – amely így próbálja megerősíteni erdélyi bázisát – átcsábította őket. A 26 ezernyi taggal rendelkező PAUR bekebelezésével a PDSR magáénak mondhatja a Kolozs megyei tanács képviselőinek 50%-át és a kolozsvári tanács szavazatainak ⅓-át. [Népújság, jún. 1.]
A Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének Orsz. Szövetsége nyilatkozatban ellenezte a m. ny. használatának jogosultságát a közigazgatásban, amelyet alkotmányellenesnek tartanak, mivel az ország minden állampolgárának kötelessége ismerni a ro. nyelvet. [Szabadság, jún. 1.]
Románia 37 büntetés-végrehajtási intézetében mintegy 53 ezer személyt tartanak fogva. A foglyok száma a rendszerváltást követő években megkétszereződött, míg a helyek száma mindössze 4533-mal növekedett. [Népújság, jún. 1.] 1999. június 3.
A titkosszolgálatokról készült jelentésében Frunda György kiemelte, hogy túl sok az információs osztály, nem tökéletes a törvényes működés szabályozása, nem felel meg az ET előírásainak, hogy a titkosszolgálatok nem kizárólag a költségvetésből élhetnek és nem biztosított a parlamenti ellenőrzés folyamatossága. – Az SRI túlzónak találta a szenátor megállapításait. [Szabadság, jún. 3.] (→ 1999.06.12)
Az első negyedévben Ro. területén 57.700 születést és 81.100 halálesetet regisztráltak. [RMSz, jún. 3.]
A m. kormány és az RMDSZ egyaránt azt szorgalmazza, hogy az EU vegye le Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról. Németh Zsolt szerint a nemzeti vízum esetleges bevezetése csak egy a lehetőségek közül, ami nemcsak a magyarság, hanem az adott szomszédos ország minden állampolgára számára is megoldást jelentene. Markó Béla szerint a vízumstratégia, a határátlépés, a különleges státus kérdései a MÁÉRT illetékes bizottságának hatáskörébe tartozik. Amennyiben nem sikerül elérni, hogy az EU levegye Ro.-t a vízumkötelezett országok listájáról, csak akkor vetődhet fel a m. kisebbség irányában tanúsítandó kedvezmény-politika lehetősége. [RMSz, jún. 5.]
Zilahon, a 7. Partiumi Önkormányzati konferencián 100-nál több RMDSz-es polgármester, városi és megyei tanácsos ülésezett. A hirtelen elnyert pénzügyi autonómia teljesen váratlanul és felkészületlenül érte az önkormányzatokat, sok helyen teljes pénzügyi csőddel kell szembenézniük. [BN, jún. 4.; SzFÚ, jún. 7.]
Az írói hagyatékok mostoha sorsáról cikkezett Balázs Imre József. [A Hét, jún. 3.] 1999. június 9.
Befejeződött a tanügyi törvényt módosító 36. sz. kormányrendelet egyeztetése. A kisebbségi oktatásban nem biztosított az önálló egyetemhez való jog, a törvény csak az állami egyetemen belül a nemzeti közösségek nyelvén oktató csoportok, részlegek, kollégiumok és karok létesítését teszi lehetővé. A ro. ny. és irod. oktatása az elemi és ált. oktatásban a kisebbségek számára készülő külön könyvekből történhet, a líceumi oktatásban a könyv és a program azonos; a ro. történelem és földrajz oktatása csak alapfokon lehetséges m. nyelven, 5. osztály után ro. ny. könyvekből kell tanítani a diákokat. A szakiskolákban és a posztliceális oktatásban m. nyelvű oktatás is létezik, de a szakkifejezéseket ro. nyelven is el kell sajátítani. Kérésre és külön törvény alapján multikulturális felsőfokú intézményeket lehet létrehozni, ahol az oktatás nyelvét az intézményt megalapító törvény határozza meg. Elismerik a nemzeti kisebbségek jogát az önálló felsőoktatási magánintézmények létrehozására. Asztalos Ferenc szerint ez a tervezet az 1995-ös tanügyi törvényhez képest határozott előrelépést, az RMDSz programjához viszont visszalépést jelent, mert nem mondja ki az önálló m. egyetem létesítésének jogát. [Szabadság, jún. 10.]
A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a Mihai Pacepa ellen 21 évvel ezelőtt hozott halálos ítéletet. Pacepa 1978 júliusában az NSzK-ba utazott hivatalos útra és ott menedékjogot kért az AEÁ követségén. Korábban Ion Iliescu elutasította a kegyelmi kérvényt, Virgil Măgureanu pedig tévedésnek nevezte a bíróság döntését. [Szabadság, jún. 9.]
Közismertté vált a Kolozsvári Nyilatkozat tervezete. Ro., német és m. értelmiségiek (tk. Bakk Miklós, Horváth Andor, Tánczos Vilmos) írták alá, a magyarországi antikommunista ellenzék és a demokratikus ro. emigráció képviselői által aláírt Budapesti Nyilatkozat 10. évfordulóján. A szöveg Erdély kulturális és vallási pluralizmusára hivatkozva kifejti, hogy valamennyi ro. tartománynak joga van a devolúció és a szubszidiaritás elveire épülő regionális intézményekhez. Az aláírók kérik, hogy érvényesüljön Erdély (ahol az ország lakosságának ⅓-a a nemzeti össztermék 55%-át valósítja meg) húzó szerepe, Ro. integrációs folyamatában. Az aláírókhoz csatlakozott a Sabin Gherman vezette Pro Transilvania Alapítvány is. [RMSz, jún. 9.] (→ 1999.07.01)
A VET nagycsaládos mozgalmat kezdeményezett, amelynek során okt. 6-án a Kárpát-medencében 14 nagycsaládos házat adnak át, mintegy 100 millió Ft értékben. [HN, jún. 9.] 1999. június 15.
Bukarestbe érkezett Emanuel Zervoudakis, az IMF főmegbízottja, a Ro.-nak szánt készenléti hitel (485 millió $) végleges elbírálása előtti újabb tisztázó tárgyalás céljából. A költségvetési mérleg adatai nem túl biztatóak: a deficit május végén elérte az egész évre tervezett érték 60%-át. [Szabadság, jún. 16.]
Bukarestben Markó Béla fogadta Max van der Stoelt, az EBESz kisebbségi főbiztosát, aki megállapította: a tanügyi törvény jelenlegi (egyeztetett) változata nem tartalmaz korlátokat az anyanyelvű oktatás számára, tehát elég jó; reményei szerint ezt a változatot a parlament mind a két háza elfogadja majd. [Szabadság, jún. 16.] – Markó Béla szerint a törvényt a szenátusnak is el kell fogadnia, de sok függ attól is, milyen korrektül alkalmazzák azt. [Táj., jún. 17.]
Az ország pol. elitje szinte kórusban határolta el magát a Kolozsvári Nyilatkozattól (→ 1999.06.09, 1999.06.10). Az aláírókként megjelöltek közül lényegileg csupán Bakk Miklós ismerte el, hogy köze van a dokumentumhoz. Szerinte rendőrállami reflexekre utalna, ha eljárás indulna a tervezet aláírói ellen. A nyilatkozat szövege a legrosszabb hiszemű értelmezés szerint sem fogható fel úgy, hogy sértené az érdekek, értékek valamelyikét. [EN, jún. 15.] (→ 1999.07.01) 1999. június 24.
Emil Constantinescu a parlamentnek címzett üzenetében az új nemzetbiztonsági stratégia elveit részletezte: Ro. alapvető érdeke a szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam létének a biztosítása. – Szabó Károly összességében pozitívnak értékelte a dokumentumot: mostanáig főleg az állam biztonságáról esett szó, most az állampolgárok biztonságáról is szó esik. Hiányzik viszont az a fontos elv, hogy a kisebbségek problémájának rendezése biztonsági tényezőnek tekintendő. A nyilatkozatba nem került be, hogy a feszültségforrások nem a kisebbségek jogos követeléseinek előterjesztése, hanem azok el nem ismerése miatt adódik. [Szabadság, jún. 24.]
A nyugdíjba vonuló Sebastian Kräuter helyett Martin Roos lett az új temesvári róm. kat. püspök. [RMSz, jún. 26.]
Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnázium előtt leleplezték Mailáth Gusztáv Károly püspök mellszobrát (Bodó Levente alkotása). [RMSz, jún. 25.] 1999. július 1.
Victor Babiuc védelmi miniszter Washingtonban tárgyalt amerikai kollégájával, William Cohennel, aki kijelentette: az AEÁ szorosan együttműködik Ro.-val annak érdekében, hogy segíteni tudjon a csatlakozási feltételeket kielégítő ro. katonai reform végrehajtásában. [Szabadság, júl. 1.]
A ro. kormány elkészítette és továbbította az uniós csatlakozásra tett előkészületek szellemében elért eredményekről szóló jelentését. A gazdaságnak fogyatékosságai vannak, bár haladás történt a piacgazdaság meghonosításában, az árak és a kereskedelem liberalizálásában, az infláció ellenőrzésében és a pénzügyi törvénykezés területén. Az átszervezési és privatizációs intézkedések még nem hozták meg a várt eredményeket. [Szabadság, júl. 1.]
Bukarestben, a GDS székhelyén megbeszélést tartottak a Budapesti Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Molnár Gusztáv arról beszélt, hogy Erdély lehetne az a ’mozdony’, amely bevinné Ro.-t az EU-ba; az erdélyi lehetőségek kihasználásával felgyorsulna Ro. euroatlanti integrációja. A regionalizmusnak ez lenne a célja, nem az állam szétszabdalása. A megbeszélésen megegyeztek abban, hogy – látva a Kolozsvári Nyilatkozat elleni felzúdulást (→ 1999.06.09, 1999.06.15) – újabb fogalomtisztázó üléseket tartanak. [RMSz, júl. 2.]1999. július 7.
A PDSR és a PRM az alkotmánybíróságon támadta meg az oktatási törvény azon cikkelyeit, amelyek a nemzeti kisebbségek anyanyelvén való oktatását szabályozzák. Az indoklás szerint ez sérti az alkotmányt. A benyújtott panasz azt is kifogásolja, hogy a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája nem vesz tudomást arról, hogy Európában nemzetállamok is vannak, amelyekben csak egy hivatalos nyelv van. [Szabadság, júl. 7.]
Ro. az év első hat hónapjában több mint 2 milliárd $-t törlesztett idei adósságából, a maradék mindössze 300 millió $. [Szabadság, júl. 7.]
Adrian Năstase (a PDSR alelnöke) a volt külügyminiszterek moszkvai konferenciáján arról értekezett, hogy Európa veszélyes pol. koncepciók kísérleti laboratóriuma lett. Szerinte rendkívül veszélyes precedenst teremthet, ha „megpróbálnak feldarabolni egyes államokat, s ennek megfelelően megváltoztatják a határokat”. Ha elfogadják Koszovó elszakadását Szerbiáról, akkor lehetségessé válik Nagy-Albánia létrejötte. Hasonló folyamat várható a Vajdaság esetén is, amelynek autonómiája mellett a m. kormány kardoskodik. [Szabadság, júl. 7.]
Az RMDSz szenátusi frakciója közleményben fejezte ki amiatti sajnálkozását, hogy Csapó I. József a tanügyi törvény módosítása ellen szavazott. A törvény valóban nem tökéletes és nem mindenben elégíti ki a kisebbségek igényeit, de az 1995-ös törvényhez képest nagy előrelépést jelent a jogszabály. [Táj., júl. 7.] – Markó Béla szerint Csapó gesztusa felért mindazoknak az előnyöknek az elutasításával, amelyeket az új törvény – hiányosságai ellenére – a kisebbségeknek biztosít. [Szabadság, júl. 13.] 1999. július 8.
A Legfelsőbb Bíróság elutasította azt a keresetet, amelyet az ellenzéki pártok a PSE-ről hozott kormányhatározat ellen nyújtottak be. Az ítélet egyúttal megsemmisítette a bukaresti ítélőtábla előző ítéletét. A döntés értelmében nincs akadálya a PSE megalapításának. [Szabadság, júl. 7.] – Időközben a parlament jóváhagyta a módosított akkreditációs törvényt, amely nem teszi lehetővé olyan multikulturális felsőoktatási intézmény létrehozását, amely nem rendelkezik legalább egy ro. karral. A m.–német egyetem ötlete tehát gyakorlatilag értelmét vesztette – mondta el Markó Attila, a Kisebbségvédelmi Hivatal osztályvezetője. [Szabadság, júl. 9.]
Gh. Funar közleményben szólította föl Kolozsvár m. lakosait, hogy aki nem ismeri a ro. nyelvet, az írásban tegyen nyilatkozatot. Boros János városi tanácsos elmondta: nem kell komolyan venni a felhívást, az akció nem egyéb újabb magyarellenes hangulatkeltésnél. [Szabadság, júl. 8.]
A koszovói válság lezárultával Javier Solana, NATO-főtitkár első útja Ro.-ba vezetett. A sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: a NATO elutasítja a határok módosításának gondolatát. [Szabadság, júl. 9.]
A parlament két háza együttes ülésen véglegesítette a tanügyi törvény cikkelyeit és ezzel lezárult a 84/1995. sz. törvény módosításának kétéves folyamata. A törvény bizonyos szintű kedvezményeket vezet be a kisebbségi oktatás terén: nem indítanak kötelező módon ro. ny. osztályokat minden helységben, másrészt kisebbségi tannyelvű létszám alatti osztályokat is létre lehet hozni. [RMSz, júl. 8.]
Nagyváradon hosszas pereskedés után a ref. püspökség visszakapta székházát (→ 1999.04.23). Az érdekelt felek megbeszélést tartottak a KREK székházának fokozatos kiürítéséről és a de facto visszaadásról. [BN, júl. 8.] 1999. július 16.
V. A. Stănculescu és Mihai Chiţac tábornokokat a Legfelsőbb Bíróság 15 év börtönbüntetsére ítélte az 1989-es temesvári események idején elkövetett bűntettek miatt. A két tábornokot 72 személy haláláért és 253 ember megsebesítéséért tartják vétkesnek. (Stănculescu 1990–1991. ápr. között hadügy-, majd ipari miniszter, Chiţac pedig 1990 júniusáig belügyminiszter volt.) [Szabadság, júl. 16.]
Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka kijelentette: a jövő fő kérdése a stabilitás, ez pedig a határok változatlanul hagyását jelenti; sem Ro.-nak, sem a térség más országának nem kell semmiféle problémát csinálnia ebből a kérdésből. [Szabadság, júl. 16.]
Az unitárius egyház átvehette a kolozsvári Brassai Líceum épületére vonatkozó tulajdonosi iratot. [Szabadság, júl. 16.]
Markó Béla az MKT nyilatkozatáról (→ 1999.07.13): „A kolozsváriak álláspontja nem oktatási, hanem politikai töltetű, ami az RMDSz csúcsvezetőségével szembeni ellenérzést jelenti.” [Szabadság, júl. 17.] 1999. július 18.
Mo.-n az első félévben 2059 személy kapott m. állampolgárságot, 181 személyt elutasítottak. A legtöbben Ro.-ból telepedtek át (1445), őket Szerbia (444) és Ukrajna (299) követi. [Szabadság, júl. 17.] 1999. augusztus 7.
Az RMDSz számára teljesen elfogadhatatlan, hogy az ingatlanok visszaadásáról szóló, a kormány által benyújtott és a képviselőház jogi biz. által most tárgyalt törvénytervezet nem vonatkozik az egyházi javakra is – írta Markó Béla, Constantinescu elnökhöz címzett levelében –, holott ez az igény megfogalmazódott az ET Ro.-ról szóló felvételi határozatában is. [Szabadság, aug. 7.]
Az IMF jóváhagyta a régen várt 547 millió $-os készenléti hitelt Ro.-nak, de elvárják azt, hogy a ro. kormány mutassa meg képességét a reformígéretek beváltására. Tavaly egy hasonló hitelt leállítottak, mert Ro. nem teljesítette a reformokra tett ígéreteit. [Szabadság, aug. 7.]
Szatmárnémetiben ősszel indul a BBTE kihelyezett tagozataként a m. ny. pedagógiai főiskola; az induló évfolyamra 35 helyet hagytak jóvá. [RMSz, aug. 7.]1999. augusztus 9.
Az RT állásfoglalást adott ki az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. A koalíciós partnerek szószegésének és az RMDSz kormányzati politikájának köszönhetően „nem sikerült áttörést elérni közösségünk jogainak intézményes biztosításában”. Az 1995-ös törvény néhány korlátozó kitételét sikerült ugyan módosítani, de nem sikerült megoldást találni több, az RMDSz programjában kiemelt helyen szereplő problémára: Ro. földrajzát és történelmét továbbra is ro. ny. kell oktatni; a felekezeti oktatás magánszférába helyezése ellehetetleníti a m. történelmi egyházak komoly erőfeszítéssel újraalakított iskoláit, az önálló m. egyetem újbóli létrehozása középtávon is lehetetlenné vált. A törvény lényegesen jobb, mint az előző ciklusból átörökölt változat, de nem visz közelebb a teljes anyanyelvű oktatási rendszer megteremtéséhez. Emiatt az RT elhibázottnak tartja az RMDSz vezetése által sugallt sikerhangulatot. A tb. elnöknek nemcsak joga, hanem kötelessége is megszólalni (→ 1999.07.24) és helyzetértékelésével elősegíteni a szükséges pályakorrekció végrehajtását. [Szabadság, aug. 9.]
Félixfürdőn tanácskozott az MRVSz elnöksége és választmánya. A napirendi pontok között szerepelt tk. a M. Reformátusok 4. Világtalálkozójának előkészítése. Tőkés László elmondta, hogy az utóbbi időszakra rányomta bélyegét az elnöki tisztségről való kényszerű lemondása (→ 1998.08.13, 1999.02.22); változatlanul hiányzik a világszöv. működéséhez szükséges költségvetési háttér. [RMSz, aug. 13.]1999. augusztus 20.
Az EMT felhívja a figyelmet az új tanügyi törvény azon cikkelyeire, amely szerint az egyetemek keretében, kérésre, m. csoportokat lehet létrehozni. A m. ny. műszaki oktatás újdonságnak számít Ro.-ban, de hogy beinduljon, azért tenni is kell valamit. [Szabadság, aug. 20.] 1999. szeptember 2.
Markó Béla fogadta Joseph Biden szenátort (AEÁ), aki a Balkánon tett körútja során a térség nemzeti kisebbségeinek helyzetét elemezte. [SzFÚ, szept. 3.]
Katona Ádám (EMK) nyílt levélben fejtette ki elégedetlenségét amiatt, hogy megvalósulatlan az RMDSz autonómia-koncepciója. Csapó I. József már 1995-ben elkészítette a statúmot, de az még nem került az SzKT elé, mert bizonyos, meg nem nevezett ’retrográd erők’ elszabotálták azt: „miattuk nincs mindmáig az RMDSz-nek elfogadott autonómia-statúma”. [RMSz, szept. 2.]
Ro. mintegy 34 ezer lutheránusa 42 templomban dicséri az istent. Egyre csökken a hívek száma, Kolozsvárott már csak 600-an vannak; Sepsiszentgyörgyön viszont templomot állítottak. [Szabadság, szept. 2.]
A kormány elfogadta a határozattervezetet, hogy az aradi Szabadság-szobrot átadják a helyi minorita rendháznak, akik megőrzik azt, a szobor felállításáig. A Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben állították föl Arad főterén, majd 1925-ben lebontották, most az aradi várban tárolják, méltatlan körülmények között. [RMSz, szept. 3.] (→ 1999.09.09) 1999. szeptember 9.
Csapó I. József nyilatkozatában megindokolta, hogy azért nem szavazta meg a földtörvény képviselőházban elfogadott változatát (→ 1999.09.08), mert az a m. egyházak és erdőtulajdonosok jogát sértő rendelkezéseket tartalmaz. Az ET vonatkozó ajánlása (1123/1997. sz.) a ’restitutio in integrum’, a méltányos kártalanítás elvének alkalmazását szorgalmazza, ám a törvény ezzel ellentétes szellemű. [Szabadság, szept. 9.] Markó Béla szerint szó sincs arról, hogy a készülő törvény korlátozó jellegű lenne; ugyanakkor azt is elutasította, hogy a frakcióban valaki különutas politikát folytasson. A törvény valóban nem tökéletes, de nagy előrelépést jelent az előző, 18. számúhoz képest. [BN, szept. 9.]
Markó Béla örömmel üdvözölte a kormány döntését, hogy a Szabadság-szobrot az aradi minoriták gondjaira bízták (→ 1999.09.02), most az emlékpark helyének kijelölése lesz a következő feladat. [Szabadság, szept. 9.]
Az RMDSz sajtóértekezletén elhangzott: Ro. a legjobban lemaradt ország a restitúciós folyamatban; a tulajdonviszonyok rendezése nélkül nem folytatható a gazdasági reform. [Táj., szept. 9.]
Az anyanyelvű oktatás egészét tekintve az RMDSz elégedett a jelenlegi helyzettel, sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is. Markó Béla viszont nehezményezi, hogy a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok; szerinte ennek a korábban megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelvű szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. [Szabadság, szept. 9.]
Hollanda Dénes pontos tervet készített a marosvásárhelyi műszaki egyetemi oktatás megoldása érdekében. 1998-ban bejegyeztette azt az alapítványt, amelynek feladata az egyetem megalapítása. [Népújság, szept. 9.]
A kormányülésen nagy tiltakozást váltott ki a vallásügyi államtitkár kiegészítési javaslata, melynek értelmében az ortodox vallást államvallásnak nyilvánítanák. A törvénytervezet, amelyet minden egyház elfogadott, nem tartalmazza ezt a kitételt. [Szabadság, szept. 9.]