ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 385 találat
lapozás: 1-20 ... 181-200 | 201-220 | 221-240 ... 381-385
Földrajzi mutató:
1998. július 7.
Római látogatásra indult Radu Vasile, aki fontosnak tartja az olasz kapcsolatok ápolását, tekintve, hogy Ro. első számú külföldi partnere éppen Olaszország. A pápának átadta Emil Constantinescu elnök meghívóját; Radu Vasile elismerte, hogy nem tudta megszerezni Teoctist pártriárka meghívóját is, ami a Vatikán szemében általában szükséges. A pápával folytatott megbeszélés egyik témája a katolikus vagyon restitúciója volt. [RMSz, júl. 8.]
Kerekes Károly törvénykezdeményezést nyújtott be a képviselőházban, melynek célja, hogy tegye lehetővé az anyakönyvvezető előtti házasságkötések lebonyolítását a nemzeti kisebbségek nyelvén. [Táj., júl. 7.]1998. július 16.
A londoni Jane’s politikai kutatócsoport értékelése szerint az EU-tagságra pályázó 10 kelet-európai ország közül Ro. az egyetlen, amely az elmúlt évben semmiféle haladást nem tudott felmutatni; a Ciorbea-kormány alatt a gazdaság teljesítőképessége 8%-kal csökkent. Az esetleges előrehozott választásoktól azonban még rosszabb kormányzati felállás várható, nem utolsósorban azért, mert „az előző rezsim volt kommunistáit nacionalisták válogatott csapata váltotta föl… amely keresi a viszályt a tekintélyes lélekszámú m. kisebbséggel” – írja az elemzés. [RMSz, júl. 18.] 1998. augusztus 26.
A szenátus rendkívüli ülésén elfogadták a helyi költségvetési törvényt. Ezek szerint az ált. béradó 50%-át a központi költségvetésbe, 40%-át a helyi tanácsok, 10%-át pedig a megyei költségvetésbe kell befizetni. Előnye a módszernek, hogy a befolyt összeggel a helyi tanácsok belátásuk szerint gazdálkodhatnak. [RMSz, aug. 26.]
Az MVSz megalakulásának 60. évfordulója alkalmából jubileumi rendezvénysorozat helyszíne volt Budapest. Németh Zsolt elmondta: a HTMH a közeljövőben felméri, hogy milyen támogatási formában segítheti elő a külföldön élő m. közösségek kulturális gyarapodását. Pálinkás József, okt. államtitkár elmondta: a m. kormány támogatja, hogy Erdélyben m. ny. egyetem jöjjön létre. [Szabadság, aug. 28.]
Adrian Năstase a PDSR nevében azt nyilatkozta, hogy az ortodox az egyetlen [!?] hivatalos vallás Ro.-ban, ezért csak ők jogosultak arra, hogy a kommunizmus által államosított ingatlanaikat visszakapják. [GyK, aug. 26.] 1998. szeptember 8.
Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]
Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.]
Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.]
Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8] 1998. november 26.
Az igazságügyi miniszter aláírta azokat az iratokat, amelyek értelmében a bukaresti Petőfi Ház, a kolozsvári EME-székház és az EREK püspöki székhelyének jogutódai megköthetik az átvételhez szükséges egyezményt. [RMSz, nov. 26.]
A képviselőház is jóváhagyta az ekvivalencia-egyezményt (→ 1997.06.07, 1998.06.17), a megállapodás a ratifikálásról szóló törvény kihirdetése után lép életbe. [Népújság, nov. 26.]
Doina Cornea levélben közölte Ion Diaconescuval, hogy itt az ideje betiltani Ro.-ban a szélsőséges nacionalista pártokat. Alaposan meg kell vizsgálni a kolozsvári gyűlésen elmondottakat (→ 1998.11.21), de úgy véli, az eddigi megnyilatkozások elegendő okot szolgáltatnak arra, hogy a kormány kezdeményezze a szélsőséges pol. alakulat betiltását. [Szabadság, nov. 26.] 1998. december 1.
Markó Béla az Erdély és Ro. egyesülését kimondó népgyűlés 80. évfordulóján, a parlament ünnepi ülésén emlékeztetett arra, hogy „a gyulafehérvári nyilatkozatot megfogalmazó románok tudták, milyen fontosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy fölajánlják ezeket a jogokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben”. [RMSz, dec. 3.]
Ro. nemzeti ünnepén Göncz Árpád levélben köszöntötte Emil Constantinescut: „Közös a felelősségünk abban is, hogy fellépjünk a m.–ro. kapcsolatokat, a népeink közötti bizalom építését megzavarni szándékozó szélsőséges politikai erők és formációk olykor felerősödő megnyilvánulásaival szemben.” [Szabadság, dec. 2.]1998. december 12.
Bécsben találkoztak az EU állam- és kormányfői, hogy megvitassák a bővítés kérdését. Az ülésen a 15 tagállam vezetői mellett a csatlakozásra váró 11 tagjelölt kormányfői is jelen voltak. [Szabadság, dec. 14.]
Az SzKT ülésén Markó Béla kifejtette, hogy a kormány mérlege nem kielégítő. Az RMDSz támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. Az SzKT kitűzte az 1999-es kongresszus időpontját (máj. 15-16., Csíkszereda) és döntött a belső választások megtartásáról (1999. nov. 13.). Az SzKT elvárja, hogy a kormány fellebbezzen a PSE ügyében. [Szabadság, dec. 14.]
A kormány beterjesztett egy új helyi közigazgatási törvényt, amely tartalmazza a 22-es sürgősségi kormányrendelet kisebbségre vonatkozó passzusait. Kis többséggel elfogadták a sok vitát kiváltó passzust: „Azokban a közigazgatási–területi egységekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok részaránya meghaladja a 20%-ot, a velük való kapcsolataikban a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítani kell az anyanyelv használatát is – a jelen törvény, valamint azon nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelően, amelyeknek Ro. részese.” [RMSz, dec. 17.] 1999. január 4.
1998-ban 6529 személy kapott m. állampolgárságot Mo.-n, közülük 3719-en Ro.-ból települtek át, Jugoszláviából 1027-en, Ukrajnából 572-en. Az elfogadott kérelmek 85%-át m. nemzetiségűek nyújtották be. 1991-ben és 1993-ban még évente 13 ezren kértek m. állampolgárságot. [Népújság, jan. 4.] 1999. január 22.
Reggel Emil Constantinescu feltételes szükségállapotot hirdetett ki Ro. egész területére: amennyiben a tüntetők nem indulnak vissza a Zsil-völgyébe, a szükségállapot 14 órától érvénybe lép. Éjjel a kormány rendeletet fogadott el a rendkívüli állapotról; Cozia kolostorában Radu Vasile tárgyalni kezdett a tüntetők vezetőivel. Négy órás tárgyalás után a felek a munkakonfliktus befejezéséről tájékoztattak, részleteket nem közöltek. A bányászok incidens nélkül hazaindultak. [Szabadság, jan. 23.] – Az államfő találkozott a parlamenti pártok vezetőivel (a PRM vezetője nem volt ott!). A kiadott közleményben leszögezték: továbbra is elkötelezettjei a jogállamnak és a demokráciának, elítélik az erőszak használatát és felszólítják a kormányfőt, személyesen próbálja megoldani a konfliktust; a kormánytól azt kérték: mutasson be a parlamentben egy olyan programcsomagot, mely az ország gazdasági fellendítését szolgálná és biztosítaná a lakosság „nyugalom- és biztonságérzetét”. [Sajtóf., jan. 22.]
A szenátus fegyelmi bizottsága 30 napra felfüggesztette C. V. Tudor részvételi jogát a szenátus munkálataiban. Tudor testőreivel érkezett meg, de azokat sikerült kitessékelni a teremből, a PRM elnöke pedig azzal fenyegette meg a szenátust: „két hét múlva már nem lesztek hatalmon”. – Virgil Măgureanu megerősítette, hogy a PRM-nek félkatonai szervezetei vannak, amelyben volt katonatisztek és hírszerzők vesznek részt; ő már 1996-ban figyelmeztette a parlamentet, de intézkedés nem történt. [BL, jan. 22.] 1999. január 23.
Sabin Gherman kifejtette: a PRM-be tömörült szekusok hadjáratának vagyunk tanúi a Zsil-völgyi bányászok akcióinak leple alatt. Gherman megítélése szerint, ha a tüntetők eljutnak Bukarestbe, akkor C. V. Tudor vezetésével államcsínyre is sor kerülhet. Ha ez bekövetkezik, akkor azonnal ki kell harcolni Erdély autonómiáját vagy akár függetlenségét is, mert az erdélyiek számára teljesen elképzelhetetlen a Ro.-ra váró tragikus sors. Gherman felkéri Erdély lakóit, hogy ne szolidarizáljanak Cozma bányászaival. [Szabadság, jan. 23.] 1999. január 26.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén megállapították, hogy a bányászok akciója Ro. nemzetbiztonságát fenyegette. Costin Georgescu, a SRI igazgatója elmondta: szükségessé vált az állambiztonsági stratégia felülvizsgálata. A Tanács felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki megfelelő szociális védelmi programot. [RMSz, jan. 29.]
Szeben megye magyarsága mintegy 30 ezer fő, ebből 10 ezer Medgyesen él; Soós József ref. lelkész szerint kilátástalan a m. gyermekek helyzete, hiszen csak Nagyszebenben és Medgyesen van m. iskola. [Népújság, jan. 26.]
Máramarosszigeten 8000 m. él, de ott is, akárcsak a környék m. többségű falvaiban (Hosszúmező, Nagybocskó, Rónaszék, Aknasugatag) felszámolták a középfokú m. oktatást, a szülők szívesebben adják ro. iskolába a gyermekeket. [EN, jan. 26.] 1999. február 2.
Rosszhiszeműen fogadta a közvélemény Frunda György szenátornak azt a javaslatát, amely az európai kisebbségek jogainak tiszteletben tartását vizsgáló ad hoc-bizottság létrehozását célozta. A pártok tiltakoztak és Ro. monitorizálásának felújításán való mesterkedéssel vádolják az RMDSz-t. Ennek kapcsán Frunda elmondta: a javaslatot még szeptemberben tette, de csak most került sorra. A bizottság létrehozása nem románellenes és nem célozza a monitorizálás újraindítását; a testület felleltározná az országok kisebbségi problémáit és kötelezné a tagországokat, hogy aláírják és ratifikálják a Kisebbségi Keretegyezményt és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. [Szabadság, febr. 2.]
Az 1998-as év szomorú rekordjai: az ipari termelés 17%-kal csökkent, az infláció 40,6%-kal nőtt, a munkanélküliség 10,6% lett. [Sajtóf., febr. 2.] – Az össztermelés 5,5%-kal csökkent; az országnak 1999-ben 2,8 milliárd $ adósságot kell törlesztenie. [Szabadság, febr. 10.] 1999. február 12.
Az EP jóváhagyta azt a határozati javaslatot, hogy Ro.-t és Bulgáriát vegyék le az EU országaival szembeni vízum-kötelezettek listájáról. [RMSz, febr. 12.] 1999. március 3.
A képviselőház oktatási szakbizottsága elutasította a kolozsvári m. egyetem alapítása ügyében beadott két törvénytervezetet. A szavazás során a koalíciós partnerek egy része is a tervezet ellen szavazott. [BN, márc. 4.]
Ro. és Moldova egyesülése csak a két nép akaratán múlik, de Ro. nincs olyan gazdasági helyzetben, amely vonzó lehetne Moldova lakói számára – mondta Ion Diaconescu (PNTCD). [Szabadság, márc. 3.]1999. március 22.
A bukaresti ítélőtábla harmadszor is törvénytelennek találta a PSE létrehozását előirányzó kormányhatározatot. Először a PUNR fordult a bírósághoz, másodszor a PDSR, harmadszor a PRM. [Szabadság, márc. 22.]
Martonyi János elmondta: a kettős állampolgárság kérdése igen összetett, nehéz eldönteni, hogy milyen kritériumok alapján lehessen azt megadni. Személyes véleménye szerint „ez politikai és jogi képtelenség, ami igen súlyos veszélyekkel járhat, elsősorban a kisebbségi magyarság számára, és nem tartom célravezetőnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kettős állampolgárság egyedi odaítéléséről ne lehetne szó.” Kétségtelen követelmény, hogy „biztosítani kell a szomszédos országok magyarsága és az anyaország közti szabad mozgást. Erre megoldást jelenthet a hosszú távú vízum, különleges bevándorlási engedély.” [Szabadság, márc. 22.]
A m. kormány azt szorgalmazza, hogy az EU tiltólistáján szereplők közül legalább Ro. ellenében töröljék el a vízumkötelességet. Budapest elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a m. hatóságok az utódállamok polgárai számára csak Mo. területére érvényes ún. nemzeti vízumot állítsanak ki. Markó Béla szerint az optimális megoldás az lenne, ha Ro. lekerülne a vízumkötelesek listájáról. [Szabadság, márc. 22.]
Szilágyi Aladár bejelentette, hogy lemond a KREK főgondnoki tisztségéről, de eltekint a nyilvános indoklástól. [BN, márc. 22.] 1999. március 29.
Ro. sajnálatosnak tartja, hogy a koszovói válság ügyében fegyverhez kellett nyúlni (→ 1999.03.24); az optimális megoldást a politikai rendezés jelenti – fejtette ki Andrei Pleşu. [RMSz, márc. 29.] 1999. április 5.
Strobe Talbott külügymin.-helyettes Andrei Pleşuval tárgyalt a jugoszláv válságról. Ro. mintegy 6000 menekült elhelyezését vállalja, de ehhez naponként és fejenként 15 $ támogatást kér. [Szabadság, ápr. 7.] 1999. április 7.
Jugoszlávia felszólította a környező országokat, köztük Ro.-t is: követeljék a NATO-akciók azonnali leállítását. [Szabadság, ápr. 7.]
Constantinescu elnök a pártok és a szakszervezetek vezetőivel, a civil élet szereplőivel tárgyalt a kormány válságkezelő programjával kapcsolatban. Hangsúlyozta: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a magánosítás és a gazd. szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. [Szabadság, ápr. 8.]
Németh Zsolt elmondta: a kettős állampolgárság mögött alapvetően két dolog húzódik meg: a határátlépés kérdése és a magyarországi jogi helyzet. A határátlépésre több megoldás is kínálkozik, abban az esetben, ha Mo. tagja lesz az EU-nak. A legkézenfekvőbb az lenne, ha fennmaradna a vízummentesség; ez Szlovákia irányában megmarad, Ro. esetében ezt az eredményes határőrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Más lehetőség az 5 évre adandó, ún. nemzeti vízum lenne. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a h. t. m. bizonyos többletjogokhoz jussanak, elsősorban oktatási–művelődési szinten. A MÁÉRT jogi bizottságának feladata lesz, hogy kidolgozza a szükséges jogi hátteret. [RMSz, ápr. 7.]
Ro. esetében még nyitott az alternatíva, hogy az ország Nyugat vagy Kelet felé akar-e orientálódni – mondotta Markó Béla. [Utalás arra, hogy a ro. parlament nemzeti szárnya támadja a NATO szerbiai akcióját. Ne feledjük: Ro., Szerbia és Oroszország összetartó ereje: az ortodoxia, amelyen már a tervezett pápalátogatás is apró repedést hozhat létre. De ezt a VET sem látja! (→ 1999.03.24) – K. P.] – Aki úgy véli, hogy a kormányban maradásról hozott döntés nem volt helyes, annak felelnie kell arra a kérdésre is, hogy most hol tartanánk? Az RMDSz üzenete világos: a magyarságnak meg kell maradnia a szülőföldjén. [RMSz, ápr. 7.; ápr. 8.] 1999. április 9.
A kormány ülésén a Számvevőszék tagjává választották Segesvári Miklóst, aki eddig Hunyad megye alprefektusa volt (az ő helyébe Winkler Gyula került). [RMSz, ápr. 14.]
Kolozsvár főügyésze kijelentette, hogy Sabin Gherman véleménynyilvánításai nem olyan természetűek, hogy azok Ro. területi integritását veszélyeztetnék, ezért megszüntetik az ellen indított eljárást. Ghermant a PUNR, a PDSR és a PRM helyi szervezetei jelentették föl. [Szabadság, ápr. 9.]
Eckstein-Kovács Péter és Németh Zsolt budapesti megbeszélésén szóba került a m. egyetem ügye, az egyházi ingatlanok restitúciója, a külképviseleti rendszer bővítése és a pápa közelgő látogatása. [Szabadság, ápr. 9.; ápr. 10.]
Anghel Andreescu orsz. csendőrparancsnok Marosvásárhelyen jelen volt a csendőrség intervenciós hadosztályának megalakulásakor. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly kérdést intézett a belügyminiszterhez: melyek azok a „szeparatista akciók” amely ellen a hadosztály fellépni kíván. [BL, ápr. 9.] (→ 1999.05.25)
Ro. szeretné csökkenteni a ro.–orosz kereskedelmi mérleg hiányát; ezt hátráltatja, hogy Ro. nem tudja mérsékelni a kőolaj és a földgáz importját. [Népújság, ápr. 9.]
A romániai magyarság opcióit vizsgálta egy statisztikai fölmérés. A megkérdezettek 45%-a nem jelenne meg, ha a következő vasárnap választásokat tartanának, de a szavazni szándékozók 88%-a az RMDSz-re voksolna. [Szabadság, ápr. 9.; ápr. 10.]1999. április 16.
Hubert Védrine francia külügymin. – bukaresti látogatása során –, Párizs támogatásáról biztosította Ro. NATO-törekvéseit. [RMSz, ápr. 15.] – A két külügymin. megerősítette: nem tartanának szerencsésnek egy szárazföldi NATO-akciót Szerbiában, de elkerülhetetlen lesz, hogy Koszovóban nemzetközi biztonsági erők szavatolják majd az intézmények normális működését. [Szabadság, ápr. 16.]
A SzET a jövőben részt kér a pol. döntéshozatalban. A SzET ülésén arról is döntöttek, hogy az egyházak képviselői valamennyien tanácskozási jogot kapnak. [Szabadság, ápr. 17.]
Az RMDSz megyei szervezetei megtették a szövetségi elnök személyére vonatkozó jelöléseiket. Markó Béla és Kincses Előd fog vetélkedni az elnöki székért (utóbbit Kolozs és Temes megye, valamint a csíki területi szervezet jelölte). A máramarosi szervezet Takács Csabát jelölte, de az üv. elnök nem fogadta el a jelölést. [Szabadság, ápr. 16.]
Egy 1997-es felmérés szerint Ro. lakóinak 6%-a írástudatlan. A listát a déli megyék vezetik. [RMSz, ápr. 16.]