ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 385 találat
lapozás: 1-20 ... 161-180 | 181-200 | 201-220 ... 381-385
Földrajzi mutató:
1997. április 18.
A BBTE- 3 m. dékán-helyettest neveztek ki: Cseke Péter, Gyémánt László, Szamosközi István. [Szabadság, ápr. 18.]
Az Iskola Alapítvány kuratóriuma jóváhagyta a szociális és tudom. ösztöndíjak rendszerét. 200 diáknak juttatnak 100.000 lej (kb. 15 $) értékű szociális ösztöndíjat. [Táj., ápr. 21.]
Heves támadások érték Fodor Imrét, mert a polgármesteri hivatalnál meghirdetett állások esetében megkövetelte a m. ny. ismeretét. Tamás Sándor képviselő az alkotmány és a nemzetközi jog előírásaival igazolta, hogy ez nem ütközik semmilyen törvénybe. [Szabadság, ápr. 18.] – Mivel az ügyben Lazăr Lădariu (PUNR) is fellépett, a képviselőházban Kerekes Károly válaszolt az uszító vádaskodásokra. [Táj., ápr. 23.]
A NATO-tagországok külügyminiszterei brüsszeli tanácskozásán a résztvevők Mo. tagságát támogatták. Az EvZ a m. diplomácia fényes sikerének tartotta a hírt és megemlítette, hogy Ro.-t és Szlovákiát esélytelennek minősítették. [Sajtóf., ápr. 18.]
Mivel nem történt előrelépés a csereháti ügyben, ezért a város mintegy 1500 lakója – Bardóczy Csaba szakszervezeti vezető kezdeményezésére – élő láncot vont az épület köré. Az épületet a Szeplőtelen Szív Kongregáció apácái igénylik, annak ellenére, hogy az a város tulajdona. [UH, ápr. 22.] (→ 1997.05.12) 1997. május 5.
Az ukrán–ro. alapszerződés kérdésében Iliescu elnök merev álláspontja miatt nem sikerült korábban megegyezni. Egyrészt a korábban Ro.-hoz tartozó területek kérdését nem sikerült lezárni, másrészt az Ukrajnában élő ro. kisebbség helyzete jelentett gondot. Végül az isztambuli csúcsértekezleten (→ 1997.04.28), a két elnök találkozóján született meg a döntés a szerződés aláírásáról. [MH, máj. 5.] 1997. május 8.
Victor Ciorbea Brüsszelben kijelentette: Virgil Măgureanu lemondásával véget ért a szovjet befolyás korszaka Ro.-ban. [Szabadság, máj. 8.] 1997. május 16.
Szatmárnémetiben szobrot állítottak Dsida Jenőnek (Andrássy Kurta János alkotása). [RMSz, máj. 16.]
Segesvári Miklóst képtelen vádakkal illette a helyi ro. napilap. A Hunyad megyei alprefektus, hogy elejét vegye az RMDSz eljáratásának jobbnak látta, ha az ügy tisztázásáig megválik tisztségétől. A lemondást Takács Csaba elfogadta. [Szabadság, máj. 16.] (→ 1997.05.20)
A VET Hargitafürdőn tartotta elnökségi ülését, ahol Tőkés László azt indítványozta, hogy a VET szorgalmazza figyelőszolgálat létrehozását, azt követően, hogy az Európa Tanács egy évre felfüggesztette Románia monitorizálását. [ÚM, máj. 21.] 1997. november 3.
Kréta szigetén, Heraklionban megkezdődött a balkáni országok vezetőinek első csúcstalálkozója. Két államelnök és öt kormányfő a balkáni béke és együttműködési övezet kialakításáról tárgyalt. [Szabadság, nov. 4.] – A találkozó végén kiadott közlemény utalásokat tartalmazott az egyes országok területi integritásának tiszteletben tartására és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. [Szabadság, nov. 5.] – Ro. elutasította azt a görög javaslatot, hogy újabb gazdasági szervezetet hozzanak létre. Mindez Oroszország nagyobb szerepvállalását készítette volna elő, de Romániának az euroatlanti csatlakozás a célja. [Szabadság, nov. 6.] 1997. november 8.
Markó Béla a Bolyai Társaság választmányával és Béres András államtikárral az önálló m. egyetem létrehozásának módozatairól és az erdélyi felsőoktatási hálózat megteremtésének kérdéseiről tanácskozott Kolozsvárott. A résztvevők megyeztek abban, hogy az RMDSz oktatási főosztályán keresztül közvitára bocsátják a szövetség felősoktatási koncepcióját. [Táj., nov. 11.] – Az RMDSz kitart a kolozsvári székhelyű önálló m. egyetem mellett. [RMSz, nov. 15.]
Adrian Severin egynapos moldovai látogatásán Nicolae Tăbăcaru külügyminiszterrel találkozott, fogadta őt Ion Ciubuc kormányfő és Petre Lucinschi elnök is. Megfigyelők szerint a látogatáson kiviláglott, hogy Ro. elismeri: Moldova nem Ro. része. [RMSz, nov. 11.]
Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője is felszólalt a PRM kongresszusán. [RMSz, nov. 10.]
A Kolozs megyei történelemtanárok tanácskozásán elhangzott: az új tantárgyat (a magyarság története és hagyományai) a szülők kérésére a 6. és 7. osztályban lehetne tanítani, de a szülők – a gyerekek túlterhelésére hivatkozva – több helyen is idegenkedve fogadták az új tantárgyat. [RMSz, nov. 8.] 1997. november 21.
Szegeden aláírták a Duna–Maros–Tisza Eurorégió alapító okmányát. Jugoszláviából a Vajdaság, Mo.-ról 4, Ro. részéről pedig 2 megye csatlakozott. Az együttműködés ezáltal élénkebb lesz a helyi önkormányzatok között valamint gazdasági, kulturális és tudományos területeken. [Táj., nov. 26.]1997. december 13.
Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]
A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.]
Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.]1998. január 1.
Kovács László külügymin. levélben üdvözölte ro. kollégáját, Andrei Pleşut, kinevezése alkalmából és kifejezte meggyőződését, hogy Ro. továbbhalad az európai integráció útján. [Szabadság, jan. 5.]1998. január 11.
Emil Constantinescu találkozott a PNTCD és a PNL vezetőivel, majd négypárti koalíciós egyeztetés volt Snagovon. Az eszmecserék elvi kérdésről zajlottak, nem született megoldás a válság megszüntetésére. [RMSz, jan. 13.]
Andrei Pleşu Oslóba látogatott, hogy megszerezze Norvégia támogatását Ro. NATO- és EU-integrációs lépéseihez. [Háromszék, jan. 13.] 1998. január 31.
Az RMDSz OT marosvásárhelyi tanácskozásán a kormánykoalícióban kialakult helyzetet elemezték. Az RMDSz minél hangsúlyosabban akar hozzájárulni olyan általános érdekű területek jó működéséhez, mint a gazdaság és a privatizáció. [Táj., febr. 2.]
Wim van Velzen, az EUCD elnöke Bukarestben kiállt Ciorbea és a PNTCD mellett. Románia a parasztpárt nélkül nem tudta volna elérni azt az eredményt az euroatlanti integrációban, amit sikerült a tavaly. Ion Diaconescu újabb felhívást intézett a PD-hez, hogy tisztázzák álláspontjukat, vessenek véget az ellentmondásoknak. [Szabadság, febr. 2.]
Bővített ülést tartott az IKA erdélyi alkuratóriuma. A szaktestületi elnökökkel egyetértésben elosztották a támogatási keretet. [Táj., febr. 2.]
Szovátán tanácskozott az RMPSz küldöttgyűlése. Lászlófy Pál elnök elmondta: összeállították az 1998/99-es anyanyelvű szakoktatási hálózat bővítési és beiskolázási tervét. Súlyos gond a pedagógushiány – állapították meg a gyűlésen. [BN, febr. 14.] – Az RMPSz-nek 4500 tagja van (a hazai m. pedagógusok közel 30%-a). Országos központ: Csíkszereda, regionális alközpontok: Kolozsvár, Nagyvárad. [Oktatási Hírek, jan.] 1998. február 2.
A PD öt minisztere benyújtotta lemondólevelét. [Szabadság, febr. 3.] (→ 1998.02.06)
Megkezdődött a parlament tavaszi üléssszaka, megválasztották az állandó elnökséget. A Funar-szárny kiválása nyomán csökkent a PUNR súlya. Elutasították Funar igényeit, aki saját embereinek követelte a képviselőházi és szenátusi PUNR-frakciók vezető posztjait. Titkári tisztségükbe visszaválasztották Kozsokár Gábort (szenátus) és Kovács Csaba Tibort (képviselőház). [Szabadság, febr. 4.]
Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője cáfolta a veszélyként feltüntetett m. tőke térfoglalását. Mo. mintegy 30 millió dollárt fektetett be Ro.-ban, s ennek alapján a külföldiek tőkebefektetési listáján nincs az első húsz között. A Vagyonalap 1998-ban 2700 vállalatot kínál eladásra, összesen 3,6 milliárd $ értékben. [RMSz, febr. 4.]1998. február 4.
Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBESz kisebbségi főbiztosa, aki először a szenátus és a képviselőház oktatási szakbiz. elnökeivel (G. Pruteanuval, ill. Anghel Stanciu) tárgyalt; fogadta őt Andrei Marga okt. min. is. Pruteanu kifejtette: a nemzetközi egyezmények nem tartalmaznak olyan előírást, hogy a ro. kormánynak kellene finanszíroznia egy m. ny. egyetemet. [RMSz, febr. 5.]
Ro. letétbe helyezte a Regionális és Helyi Autonómia Európai Chartájának ratifikálási okmányait; az ET e fontos szerződését eddig 27 ország írta alá és Ro.-ban máj. 1-jével lép hatályba. [MTI] 1998. február 10.
„Mindenki mindenkit támad” – erre a következésre jutott a cikkíró, annak kapcsán, hogy a koalíciós együttműködési szabályzat ellenére nem szűntek meg a politikai csatározások. Petre Roman kitart amellett, hogy Ciorbeát le kell váltani. [Népszabadság, febr. 11.]
Részlet Max van der Stoel nyilatkozatából: „Az elmúlt napokban gyakran idéztek engem olyan értelemben, hogy azt mondtam volna, miszerint a nemzetközi normák és standardok, amelyeket Ro. is aláírt, nem kötelezik Ro.-t önálló állami kisebbségi tannyelvű egyetem létrehozására. Jóllehet ez így van, legalább annyira igaz az is, hogy semmilyen nemzetközi norma vagy standard nem akadályozza meg Ro.-t abban, hogy ezt megtegye. Mivel nincs olyan nemzetközi norma, amely Ro.-nak előírná, hogy mihez tartsa magát ebben a kérdésben, véleményem szerint nyilvánvaló, hogy a ro. kormánynak és parlamentnek a lényeges oktatási, művelődési és társadalmi tényezők, valamint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szükségleteinek fényében kell e kérdésben döntenie.” [Szabadság, febr. 10.]
A BBTE keretében kihelyezett közigazgatási szak indul Sepsiszentgyörgyön. A főiskola rangú intézményben ősztől 25 fős m. és 15 fős ro. csoport indul. [RMSz, febr. 10.]1998. február 16.
1997-ben 36.000 illegális bevándorlót találtak Ro.-ban, ezek 80%-a üzleti tevékenységgel, rokonlátogatással, tanulmányi célokkal indokolta jelenlétét, de nem hosszabbította meg a tartózkodási engedélyét. Több mint 4000 külföldi semmivel sem tudta indokolni a jelenlétét; 2200-an bűncselekmény elkövetésében vettek részt, 89 gyilkosság az ő számlájukra írható. [Szabadság, febr. 16.]1998. február 17.
Ro., 2000-től kezdve, évente 3 milliárd ECU felzárkózási segélyt kap az EU-tól, mondta Monika Wulf-Mathies, EU-biztos. [RMSz, febr. 17.]1998. március 1.
Mo.-n és a kontinens több államában életbe lépett a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Az ET-n belül született megállapodást 18 ország írta alá és 7 állam ratifikálta. Az egyezmény célja Európa történelmi, regionális és/vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Az oltalom olyan, az állam egy adott területén hagyományosan használt nyelvekre vonatkozik, amelyeket az országban számszerűen kisebb csoportot alkotó személyek beszélnek, és amelyek nem élveznek hivatalos státust. A charta sem egyéni, sem kollektív jogokat nem fogalmaz meg, és rendelkezései nem terjednek ki az új bevándorlók nyelvének védelmére. Elsősorban azokat a célokat és elveket határozza meg, amelyek alapján az érintett államoknak a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos politikájukat alakítaniuk kell. A csatlakozott országoknak el kell ismerniük területükön az említett nyelvek létét, emellett tiszteletben kell tartaniuk a nyelv földrajzi körzetét oly módon, hogy a közigazgatási felosztás ne akadályozza a nyelv használatát. Az aláíró államok kormányainak elő kell segíteniük a nyelvhasználatot mind a köz-, mind a magánéletben. A charta – választhatóan – konkrét intézkedéseket is felsorol egyebek mellett az oktatás, az igazságszolgáltatás, a tömegtájékoztatás, a kulturális tevékenységek, a gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok területén. Az államoknak az összesen 98 bekezdésből legalább 35-nek a teljesítésére kell kötelezniük magukat. A végrehajtást az EB Miniszteri Bizottsága felügyeli. A chartát 1992 júliusában fogadta el az ET miniszteri biz. és novemberben nyitották meg aláírásra. Ro. aláírta a chartát (→ 1995.07.17), de még nem ratifikálta. Mo. az elsők között írta alá (1992-ben), de csak 1995. ápr. 26-án ratifikálta. [MTI]
Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte a Marosvásárhelyi Rádió m. adása. A jubileum alkalmával emlékkönyvet adtak ki, Szól a rádió címmel. [RMSz, márc. 4.]
Markó Béla levélben üdvözölte az MDF országos gyűlését. [Táj., márc. 2.] 1998. március 12.
Brüsszelben az Európai Néppárt (EPP) politikai bizottsága megszavazta, hogy az RMDSz megfigyelői státust kaphasson az EPP-ben. Az EU kereszténydemokrata és konzervatív pártjait tömörítő EPP frakciója a második legnagyobb pol. erő az EP-ben, csakúgy mint az ET-ben. Az RMDSz 1993-tól tagja az EDU-nak és megfigyelői státust élvez az EUCD-ben. [Táj., márc. 13.]
A PD beismerte, hogy hátrányosan érintette a pártot a kormányból való kihátrálás, ezért szeretnének visszatérni a kabinetbe. Visszatérésüket viszont pontokba szedett feltételekhez kötik. [BN, márc. 13.]
Emil Constantinescu azt kérte a londoni EU-konferencián, hogy Bulgáriával együtt vegyék le Ro.-t is az EU „feketelistájáról”. [Szabadság, márc. 12.] 1998. június 6.
Az RMDSz küldöttsége részt vett a Fidesz 10. kongresszusán. Markó Béla köszöntő beszédében elmondta: „döntő fontosságú, hogy Ro. ne szakadjon le Európától, és mi ne szakadjunk el Önöktől, ebben számítunk a Fidesz támogatására”. Tőkés László az MVSz nevében is köszöntötte a kongresszust. [Táj., jún. 8.]
A cikkíró kommentárja: a választó szemében hitelét vesztette a kormánypolitika, mert másfél alatt semmit sem valósított meg ígéreteiből. A két híres sürgősségi kormányrendelet arra volt jó, hogy leszerelje a kisebbségi jogokat követelő romániai magyarságot. [RMSz, jún. 6.] 1998. július 1.
A marosvásárhelyi ref. Kántortanító-képző Intézet létrejöttét 1993-ban hagyta jóvá a minisztérium. A főiskola végzettjei általános iskolai tanítók és gyülekezeti kántorok lehetnek. [RMSz, júl. 1.]
Katona Ádám kijelentette: „katasztrofálisnak tartom azt a játékot, melyet Markó Béla úr és társai folytatnak a határidőkkel”. (→ 1998.06.29) [GyK, júl. 1.]
Martonyi János, a m. külügyi tárca várományosa elmondta: „A Szlovákiában és Romániában élő m. nemzeti kisebbségnek megvannak a maguk pol. képviselői, problémáik megoldásában elsősorban a pozsonyi és bukaresti hivatalok az illetékesek. Emellett azonban természetes, hogy a mindenkori kisebbségi politikának a kétoldalú kapcsolatokban is megvan a maga súlya, s tekintettel a nemzetközi jogi normákra, szélesebb, európai keretben is szerepet játszik.” [Szabadság, júl. 1.]
Németh Zsolt külügyi pol. államtitkár elmondta: a h. t. magyarság és az anyaország között az eddiginél sokkal összehangoltabb párbeszédet kell létesíteni. Az elmúlt négy évben nem volt tökéletes a külkapcsolat, mivel a Külügymin. és a HTMH között gyenge volt az együttműködés. [MTI]