ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
 

talĂĄlatszĂĄm: 21 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-20 | 21-21

FĂśldrajzi mutatĂł:

1990. januĂĄr 4.

A bukaresti ideiglenes hatalom amnesztia-rendeletet adott ki, melynek értelmében közkegyelemben részesítették mindazokat, akiket 1989. dec. 22-ig elkövetett politikai bűncselekményekért ítéltek el. A későbbiekben a hatalom ezt a rendeletet nagyon szelektíven alkalmazta (lásd az oroszhegyi, zetelaki eseteket és a kézdivásárhelyi, ún. Agache-ügy elítéltjeit); bár románlakta területeken is volt lincselés, ott nem volt felelősségre vonás.

1990. mĂĄjus 8.

Nagyváradon beiktatták a KREK új püspökét, Tőkés Lászlót. (Ünnepi beszédét lásd: RMSz, máj. 16.)

A HĂ­dfő ismertette az Oroszhegyen 1989. dec. 22-ĂŠn tĂśrtĂŠnteket. A basĂĄskodĂł, nĂŠpnyĂşzĂł ottani rendőrparancsnok, Liviu Cheuchişan a nĂŠpharag ĂĄldozata lett, a falu mĂĄsik ro. rendőrĂŠt – mivel nem szolgĂĄlt rĂĄ – nem bĂĄntottĂĄk. UtĂłbb a rendőrsĂŠg hĂşsz embert akart bekĂ­sĂŠrni, de az akkori tanĂĄcselnĂśknek (Burus Endre), letartĂłztatĂĄsi parancs hiĂĄnyĂĄban, ezt sikerĂźlt megakadĂĄlyoznia. TudomĂĄsa nĂŠlkĂźl nĂŠgy embert elvittek, ezt a nĂŠgyet (Ambrus PĂĄl, Nagy Imre, Nagy IstvĂĄn, Vass Kis Előd) tartĂłztattak le ĂŠs ĂĄllĂ­tottĂĄk bĂ­rĂłsĂĄg elĂŠ. (→ 1990.01.04, 1990.06.15, 1990.07.03, 1990.11.28)

1990. jĂşnius 14.

Az RMSz közölte a Magyarországra menekült Kincses Előd levelét, melyet Ion Ilescu elnökhöz intézett, s a marosvásárhelyi események tisztázását kérte, újabb adatokkal szolgálva arról, hogy a hatalom vétkes mulasztásai vezettek a tragikus végkifejlethez.

Bálint Lajos püspök az oroszhegyiek perbefogása ellen lépett föl és rámutatott az igazságszolgáltatás elfogultságára. [Hídfő. jún. 14.]

1990. jĂşnius 15.

A Valóság riportja újabb fejleményeket közölt az 1989. dec. 22-i népharag megnyilvánulásairól és az azóta indult magyarellenes kampányról. Carolina Ilica cikkét kritizálja, rámutatva, hogy a Székelyföldön m. rendőrökkel is elbántak, Oroszhegyen pedig csak azzal a rendőrrel végeztek, aki rászolgált, a másikat nem bántották, tehát a lincselések nem román-, hanem rendőrellenesek voltak.

1990. jĂşlius 3.

A Hargita megyei tĂśrvĂŠnyszĂŠk Ă­tĂŠletet hirdetett az 1989 dec.-ben hatĂłsĂĄgi kĂśzeget meglincselő oroszhegyiek perĂŠben (→ 1990.05.08). Nagy IstvĂĄnt, Vass Kis ElődĂśt, Nagy ImrĂŠt ĂŠs Ambrus PĂĄlt emberĂślĂŠsĂŠrt egyenkĂŠnt 13 ĂŠvi bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre Ă­tĂŠlte. A vĂŠdők fellebbeztek. (→ 1990.11.28)

Hosszas vita utĂĄn az OrszĂĄggyĹąlĂŠs a koronĂĄs kis cĂ­mert nyilvĂĄnĂ­totta a M. KĂśztĂĄrsasĂĄg ĂĄllami jelkĂŠpĂŠvĂŠ.

Megjelent az ErdĂŠlyi FutĂĄr, az FMP hĂ­rlapjĂĄnak első szĂĄma, mely ismertette ennek a rejtĂŠlyes pĂĄrtnak a programtervezetĂŠt. Az FMP a kĂŠt vilĂĄghĂĄborĂş kĂśzĂśtti erdĂŠlyi pĂĄrtnak, az OrszĂĄgos Magyar PĂĄrtnak (OMP) kĂ­vĂĄn az utĂłdja lenni. A lap ismertette a pĂĄrt legfrissebb ĂśsszetĂŠtelĹą vezetősĂŠgĂŠt: Lőrincz LĂĄszlĂł, egy. tanĂĄr (eln.); az orsz. vezetősĂŠg tagjai: BĂśszĂśrmĂŠnyi Albert, Kiss KĂĄlmĂĄn, KollĂĄr JĂłzsef, MolnĂĄr KovĂĄcs IstvĂĄn, Kocsis KĂĄroly. (→ 1990.04.01; 1990.11.17)

1990. november 28.

Az oroszhegyi rendőrgyilkossĂĄg perĂŠben sĂşlyosbĂ­tĂł Ă­tĂŠleteket hozott a Legfelsőbb TĂśrvĂŠnyszĂŠk. Nagy IstvĂĄn ĂŠs Ambrus PĂĄl 13-rĂłl 15 ĂŠvre, Vass Kis Előd ĂŠs Nagy Imre esetĂŠben pedig 13-rĂłl 18-ra emeltĂŠk a bĂśrtĂśnĂŠvek szĂĄmĂĄt. (→ 1990.07.03)

Az amerikai Kongresszus Emberi Jogi Bizottsága Iliescu elnöknek küldött levelét ismertette az RMSz. Felhívták az elnök figyelmét, hogy az országban a titkosrendőrség még mindig aktív, nem szűnt meg a cenzúra, zaklatják a kisebbségeket, a tiltakozók még mindig börtönben vannak.

A Maros megyei RMDSz vezetősĂŠge sĂ­kra szĂĄllt Ion Judea sajtĂłban megjelent uszĂ­tĂł cikkei ellen. Judea a mĂĄrciusi esemĂŠnyeket prĂłbĂĄlta meghamisĂ­tani ĂŠs SĂźtő AndrĂĄst befeketĂ­teni. [NĂŠpĂşjsĂĄg, nov. 28.; RMSz, nov. 30.] (→ 1990.12.12)

1991. mĂĄrcius 20.

A marosvĂĄsĂĄrhelyi esemĂŠnyek ĂŠvfordulĂłjĂĄn (→ 1990.03.20), a szĂŠkelyudvarhelyi „EmbersĂŠget!” AlapĂ­tvĂĄny felhĂ­vĂĄst tett kĂśzzĂŠ. A felhĂ­vĂĄs emlĂŠkeztetett arra, hogy egy ĂŠvvel korĂĄbban, a SzĂĄszrĂŠgenből fustĂŠlyokkal fĂślszerelt ro. parasztokat szĂĄllĂ­tĂł autĂłbuszok hĂĄrom magyart (Csipor Antal, GĂŠmes IstvĂĄn, Kiss ZoltĂĄn) gĂĄzoltak halĂĄlra, de a gyilkos sofőrĂśket a bĂ­rĂłsĂĄg fĂślmentette. A felhĂ­vĂĄs az elhunytak csalĂĄdjainak megsegĂ­tĂŠsĂŠt kĂŠrte.

Oroszhegy lakĂłi levĂŠlben fordultak Iliescu elnĂśkhĂśz, hogy rĂŠszesĂ­tse kegyelemben a rendőrgyilkossĂĄgi perben elĂ­tĂŠlt nĂŠgy magyart (→ 1990.05.08, 1990.11.28). LevelĂźkben arra hivatkoztak, hogy az orszĂĄg mĂĄs rĂŠszein is tĂśrtĂŠntek rendőrgyilkossĂĄgok, de tetteseiket nem Ă­tĂŠltĂŠk el. (→ 1991.06.26)

Budapesten az MDF székházában mutatták be a Püski kiadónál megjelent két könyvet, amelyek a marosvásárhelyi eseményeket taglalják (Kincses Előd: Marosvásárhely fekete márciusa és Fehér könyv, amelyet az RMDSz megyei bizottsága szerkesztett és a szemtanúk vallomásait tartalmazza).

1991. jĂşnius 26.

Iliescu elnĂśk fogadta az RMDSz kĂźldĂśttsĂŠgĂŠt. A kĂźldĂśttek szĂłvĂĄ tettĂŠk az iskolaĂźgyben kilĂĄtĂĄsba helyezett Ăşjabb korlĂĄtozĂĄsokat (→ 1991.06.12, 1991.06.25), a szĂŠlsősĂŠges nacionalista erők aggasztĂł tĂŠrnyerĂŠsĂŠt, az ĂĄllambiztonsĂĄgi tĂśrvĂŠny tervezetĂŠben a szeparatizmus ĂśnkĂŠnyes ĂŠrtelmezĂŠsĂŠnek veszĂŠlyĂŠt (→ 1991.06.20), ĂŠs azt, hogy a szĂźksĂŠgesnĂŠl kevesebb m. ny. osztĂĄlyt terveznek indĂ­tani. FelvetettĂŠk, hogy a nagyarĂĄnyĂş tanĂĄrhiĂĄnyt csak a BTE visszaĂĄllĂ­tĂĄsĂĄval lehetne pĂłtolni.

Oroszhegy lakĂłi nyĂ­lt levĂŠlben kĂŠrtĂŠk Iliescu elnĂśk kĂśzbenjĂĄrĂĄsĂĄt a rendőrgyilkossĂĄgi perben elĂ­tĂŠlt falusfeleik ĂźgyĂŠben. (→ 1990.11.28, 1991.03.20) [SzabadsĂĄg, jĂşn. 26.]

HorvĂĄtorszĂĄg ĂŠs SzlovĂŠnia kikiĂĄltotta fĂźggetlensĂŠgĂŠt. JĂşliusban Brioni szigetĂŠn hĂĄrom hĂłnapig tartĂł haladĂŠkrĂłl ĂĄllapodtak meg. (→ 1991.10.07)

1991. augusztus 2.

Tibori SzabĂł ZoltĂĄn a ro. KĂźlĂźgymin. ĂĄltal ĂśsszeĂĄllĂ­tott ĂŠs Genfben bemutatott FehĂŠr kĂśnyv egyik kitĂŠtelĂŠre reagĂĄlt a SzabadsĂĄgban: hamis a kĂśtet azon ĂĄllĂ­tĂĄsa, hogy az RMSz ĂŠs a vidĂŠki m. napilapok kormĂĄnytĂĄmogatĂĄst kapnak.

Kézdivásárhelyen megbeszélést folytattak a SzIF és az RMDSz székelyföldi képviselői. Közös nyilatkozatuk meghatározta az együttműködés formáit és támogatta az RMDSz aláírásgyűjtését az oroszhegyi és zetelaki elítéltek perében. [Háromszék, aug. 8.; RMSz, aug. 9.]

1991. augusztus 30.

A RMEEÁÉ ĂŠs az RMDSz Orsz. ElnĂśksĂŠge első kĂśzĂśs tanĂĄcskozĂĄsĂĄt tartotta NagyvĂĄradon. Megegyeztek a helyhatĂłsĂĄgi vĂĄlasztĂĄsokon tĂśrtĂŠnő egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsben. Az egyhĂĄzak ismĂŠtelten kĂŠrtĂŠk az RMDSz vezetősĂŠgĂŠt, hogy hatĂĄrozottan lĂŠpjen fel a vallĂĄsĂźgyi tĂśrvĂŠny tĂĄrgyalĂĄsa ĂŠrdekĂŠben. – Az ĂŠrtekezlet rĂŠsztvevői kegyelmi kĂŠrvĂŠnyt intĂŠztek Iliescu elnĂśkhĂśz a zetelaki, oroszhegyi ĂŠs marosvĂĄsĂĄrhelyi elĂ­tĂŠltek ĂźgyĂŠben. [RMSz, szept. 5.] (→ 1992.05.26)

1992. januĂĄr 10.

TőkĂŠs LĂĄszlĂł Tiltakozom cĂ­mmel nyĂ­lt levelet juttatott el a hazai ĂŠs kĂźlfĂśldi sajtĂłhoz. FĂślemelte a szavĂĄt KirĂĄly KĂĄrolynak a parlamentből valĂł kizĂĄrĂĄsa ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu ĂŠs szekustĂĄrsai felmentĂŠse (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendeződĂŠs nyilvĂĄnvalĂł jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberĂŠben meglincselt kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi rendőr ĂźgyĂŠben hĂĄrom szemĂŠlyt (→ 1991.11.26) letartĂłztattak. KĂŠrte, hogy az 1990. januĂĄr 4-i amnesztiarendelet ĂŠrtelmĂŠben nyilvĂĄnĂ­tsĂĄk semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvĂĄsĂĄrhelyi diszkriminatĂ­v Ă­tĂŠleteket. Tiltakozott a tervezett nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs nemzeti ĂŠs vallĂĄsi kisebbsĂŠgeket sĂşjtĂł tendenciĂĄja ellen. Arra kĂŠrte a kisebbsĂŠgi egyhĂĄzakat ĂŠs az RMDSz-t, hogy ro. szĂśvetsĂŠgeseikkel egyĂźtt – vagy akĂĄr nĂŠlkĂźlĂźk – vegyĂŠk igĂŠnybe a tĂśrvĂŠnyes politikai harc minden eszkĂśzĂŠt a felsorolt demokrĂĄciaellenes megnyilvĂĄnulĂĄsok, sĂŠrelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]

BorbĂŠly Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmiĂĄra vonatkozĂł kĂ­sĂŠrlet kĂśrĂźli vitĂĄban megmutatkoztak az RMDSz-en belĂźli ellentĂŠtek. BorbĂŠly a terĂźleti autonĂłmiĂĄt legitim cĂŠlkĂŠnt tĹązte ki, de Katona ÁdĂĄm kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠt (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a tĂĄrsnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozĂł elgondolĂĄsĂĄt. [RMSz, jan. 10.]

1992. mĂĄrcius 27.

MarosvĂĄsĂĄrhelyen mĂŠg mindig nem alakult meg a tanĂĄcs. Pokorny LĂĄszlĂł megvĂĄlasztott polgĂĄrmester lemondatĂĄsa miatt Ăşj helyhatĂłsĂĄgi-vĂĄlasztĂĄst Ă­rtak ki mĂĄj. 3-ra. (→ 1992.02.13, 1992.02.14, 1992.02.15, 1992.04.05)

A nĂŠpharag nĂŠgy ĂĄldozatĂĄnak (a szĂŠkelyudvarhelyi Securitate parancsnoka, Dumitru Coman; Gabi Dănilă zetelaki ĂŠs Liviu Teofil Cheuchişan oroszhegyi őrsparancsnok; Ferencz Imre szĂŠkelykeresztĂşri milicista) Iliescu a forradalom vĂŠrtanĂş hőse cĂ­met adomĂĄnyozta, post mortem. Pataki Imre, Hargita megyei prefektus megtagadta a kitĂźntetĂŠsek ĂĄtadĂĄsĂĄt a hozzĂĄtartozĂłknak ĂŠs visszakĂźldte a rendeletet. [EN, ĂĄpr. 2.] (→ 2004.06.30)

A boszniai szerbek – a febr. 29-ei szavazĂĄs eredmĂŠnyeit semmibe vĂŠve – lĂŠtrehoztĂĄk a Boszniai Szerb KĂśztĂĄrsasĂĄgot. (→ 1992.04.06)

1992. mĂĄjus 26.

Az EMK nyĂ­lt levelet intĂŠzett a ro. vezetőkhĂśz ĂŠs nemzetkĂśzi szervezetekhez, melyben az oroszhegyi, zetelaki, erdőcsinĂĄdi elĂ­tĂŠltek szabadon engedĂŠsĂŠt kĂśveteltĂŠk. Ez Ăźgyben alĂĄĂ­rĂĄs-gyĹąjtĂŠst is kezdemĂŠnyeztek. [RMSz, mĂĄj. 26.] (→ 1991.08.30)

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében kiosztották az EMKE művelődési díjait. [RMSz, jún. 4.]

1992. szeptember 2.

Tőkés László sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez fordult, megvilágítva tettének okait. A hatalom idegengyűlötet gerjeszt, miközben Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják. Követelései között szerepelt: bocsássák szabadon a koncepciós perben elítélt (oroszhegyi, zetelaki stb.) magyarokat, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit (a Tőkés baráti köréhez tartozó két személy erőszakos halállal végezte, ki nem derített körülmények között; ]921009). [RMSz, szept. 4.; vesd össze: Domokos 3: 156.]

Friedrich König, az ET alelnöke, az EP jelentéstevője Kolozsvárra látogatott, majd Csíkszeredában Hargita megyei önkormányzati képviselőkkel tárgyalt. Az RMDSz részéről Hajdú Gábor és Kolumbán Gábor ismertette a vendéggel az etnikumközi kapcsolatok gondjait. [RMSz, szept. 2.]

1993. mĂĄrcius 9.

Az RMDSz vezető politikusai Bukarestben az ET megfigyelőjével, Friedrich Königgel tárgyaltak és elmondták, hogy a kisebbségeket illető kérdésekben alig történt előrelépés: nincsenek a kisebbségek jogait biztosító jogi keretek, nem született meg a nemzetiségi törvény; továbbra is rendezetlen a kétnyelvű feliratok és a BTE ügye. König megígérte, hogy a főügyésznek fölveti a zetelaki, oroszhegyi elítéltek ügyét. [RMSz, márc. 11.]

1993. jĂşnius 24.

Mircea Geoană külügyi szóvivő visszautasította az ET jelentéstevőjének igényét a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi elítéltek ügyének felülvizsgálatára; a perek törvényesek voltak, nem igaz az RMDSz állítása, miszerint az ítéletek politikai jellegűek voltak. [ÚM, jún. 24.]

Gabriel Andreescu vĂŠlemĂŠnye: az RMDSz fontos szerepet tĂślt be, a nacionalista uszĂ­tĂĄs idejĂŠn is jĂłzanul mĹąkĂśdik. [EN, jĂşn. 24.]

1993. augusztus 18.

TakĂĄcs Csaba megĂ­tĂŠlĂŠse szerint a Neptun-Ăźgy miatt sĂşlyos presztĂ­zsvesztesĂŠg ĂŠrte az RMDSz-t. TĂĄrgyalni csak a vezetősĂŠg megbĂ­zĂĄsĂĄbĂłl ĂŠs engedĂŠlyĂŠvel lehet (→ 1993.08.06). [SzabadsĂĄg, aug. 18.] (→ 1993.08.20)

Max van der Stoel, az EBEÉ nemzeti kisebbsĂŠgekkel foglalkozĂł főbiztosa, aki rĂŠsztvett a CMN ĂźlĂŠsĂŠn, ĂŠrtĂŠsĂŠre adta az RMDSz kĂŠpviselőinek, hogy Ro. felvĂŠtele az ET-be eldĂśntĂśtt dolog. [MN, aug. 21.] (→ 1993.08.21)

TőkĂŠs LĂĄszlĂł indĂ­tvĂĄnya: az RMDSz minimĂĄlis kĂśvetelmĂŠnykĂŠnt terjessze az CMN elĂŠ a m. politikai foglyok (zetelaki, oroszhegyi stb.) szabadon bocsĂĄtĂĄsĂĄt. Ha ez nem vĂĄlik valĂłra, akkor a kitĹązĂśtt aug. 31. hatĂĄridő előtt (→ 1993.06.20) lĂŠpjenek ki a CMN-ből. [NĂŠpszabadsĂĄg, aug. 18.]

1993. december 15.

SzĂŠkelyudvarhelyen Oroszhegy, Zetelaka ĂŠs MarosvĂĄsĂĄrhely igaztalanul bebĂśrtĂśnzĂśtt magyarjaiĂŠrt rendezett rokonszenvtĂźntetĂŠst az EMK, az RMDSz ĂŠs a helyi szakszervezetek. [RMSz, dec. 17.]

SzĂŠkelyudvarhelyen megszĂźletett a zsĹąri dĂśntĂŠse: OrbĂĄn BalĂĄzs szobrĂĄt Hunyadi LĂĄszlĂł kĂŠszĂ­theti el. [EN, dec. 15.] (→ 1993.07.18, 1993.09.22)

1994. mĂĄrcius 7.

Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]

Kuncze GĂĄbor vezetĂŠsĂŠvel Bukarestbe ĂŠrkezett az SzDSz kĂźldĂśttsĂŠge. A kormĂĄny kĂŠpviselőivel ĂŠs az ellenzĂŠki pĂĄrtok vezetőivel tĂĄrgyaltak a kĂŠtoldalĂş kapcsolatokrĂłl ĂŠs a kisebbsĂŠgek helyzetĂŠről. C. Coposu megerősĂ­tette: az 1918-as GyulafehĂŠrvĂĄri Nyilatkozat szellemĂŠben egyenlő jogokat kĂ­vĂĄnnak biztosĂ­tani a kisebbsĂŠgeknek. Hrebenciuc főtitkĂĄr megĂ­gĂŠrte, hogy a hĂłnap vĂŠgĂŠig dĂśntĂŠs szĂźletik a szĂŠkelyfĂśldi elĂ­tĂŠltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ĂźgyĂŠben. – Az SzDSz alapkĂŠrdĂŠsnek tekinti, hogy megszĂźlessen a kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠny. [RMSz, mĂĄrc. 11.] (→ 1994.03.19)

1994. mĂĄrcius 25.

Iliescu elnĂśk alĂĄĂ­rta 24 elĂ­tĂŠlt kegyelmi kĂŠrvĂŠnyĂŠt, kĂśzĂśttĂźk az RKP KB VB 7 pĂłttagjĂĄnak, valamint az oroszhegyi ĂŠs zetelaki elĂ­tĂŠltek kĂśzĂźl azoknak, akiket 10 ĂŠv fĂślĂśtti bĂśrtĂśnbĂźntetĂŠsre Ă­tĂŠltek (→ 1990.05.08, 1991.03.29). Az elnĂśk kĂŠtharmadĂĄval csĂśkkentette Ambrus PĂĄl ĂŠs Nagy IstvĂĄn, hĂĄromnegyedĂŠvel BoldizsĂĄr Ferenc, IlyĂŠs IstvĂĄn, Karsai LĂĄszlĂł, Nagy Imre ĂŠs Vass Kis Előd bĂźntetĂŠsĂŠt. [SzabadsĂĄg, mĂĄrc. 26.] (→ 1994.04.04, 1994.05.31)

Az ellenzéki TinLib politikai népszerűségi listáján először vesztette el az első helyet Ion Iliescu. Gh. Funar és C. V. Tudor egyaránt az első öt között szerepel. [MN, márc. 25.]

MarosvĂĄsĂĄrhelyen Ăşjabb diĂĄkĂşjsĂĄgĂ­rĂł-kĂŠpzĂŠst tartott a DUMA. (→ 1993.11.24)



lapozĂĄs: 1-20 | 21-21




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk