ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 142 találat
lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 141-142
Földrajzi mutató:
1995. szeptember 12.
Corneliu Coposu, hosszas gyógykezelés után, hazatért Németországból. Üdvözölte Iliescunak a m.–ro. megbékélésre tett javaslatát és elmarasztalta az RMDSz-t. Szerinte Domokos Géza idején tárgyalóképes volt a szövetség, mostanra azonban radikalizálódott. Coposu szerint reális a veszély, hogy Ro. visszakerül Moszkva uszályába. [MN, szept. 12.] (→ 1995.09.18)
Moldovába érkezett az ukrán elnök megbízottja, hogy közvetítsen Chişinău és Tiraszpol között. Moldova hajlandó autonóm köztársasági státust biztosítani Transznisztriának, nyilatkozta Mircea Snegur moldovai elnök. [RMSz, szept. 14.]1995. október 11.
Petre Roman (PD) – Szociáldemokrata Unió néven (Uniunea Social-Democrată = USD) – szövetséget kötött Sergiu Cunescu pártjával (PSDR), együtt készülnek a választásra. [EN, okt. 11.] (→ 1996.01.18)
Ro. aláírta az ET-vel azt a megállapodást, amely szerint a ro. állam elismeri a külföldön szerzett diplomákat. [EN, okt. 11.]
Bonnban Helmut Kohl kancellár és Mircea Snegur moldovai elnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Kohl megígérte, hogy Jelcin elnöknél szorgalmazni fogja az orosz csapatok kivonását Moldova területéről. [RMSz, okt. 10.]1995. december 24.
A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság választópolgárai – 52%-os részvétel mellett – népszavazáson jóváhagyták a terület függetlenségét kimondó alkotmányt. A szavazók 90%-a az új alkotmányra és a Független Államok Közösségébe (FÁK) való betagolódásra voksolt. A moldovai parlament törvénytelennek tartotta a szavazást. [RMSz, dec. 28.] (→ 1996.01.05) 1996. január 5.
A kiadott külügyi nyilatkozat leszögezte: Ro. támogatja Moldova hivatalos álláspontját, miszerint a Dnyeszter Menti Köztársaság Moldova szerves része, azt nem lehet népszavazással megtámadni (→ 1995.12.24).
A m. fél kész szakértői tárgyalást folytatni az alapszerződésről és az ehhez kapcsolódó dokumentumokról – mondta Kovács László. Mo. a kisebbségi kódex jogi kötelezettséggel való bővítését javasolta. [RMSz, jan. 8.]
Ejteni kell a h. t. magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását; most a legfontosabb, hogy Mo. a NATO tagja legyen, minden egyéb csak másodlagos fontosságú – jelentette ki Molnár Gusztáv politológus. [BBC, jan. 5.] 1996. január 8.
Bár Horn Gyula kormányának hatalomra jutása (→ 1994.05.29) óta javultak a ro.–m. kapcsolatok, és Iliescu elnök történelmi megbékélésre tett javaslatot, a m. kisebbség jogairól folyó vita mindmáig megterheli a két ország viszonyát, a „történelmi megbékélés csak üres szóbeszéd” – állapította meg a Süddeutsche Zeitung. Bukarest eddig csak Bulgáriával kötött alapszerződést, mert vitája van Ukrajnával és Moldovával is. [Szabadság, jan. 8.]1996. február 29.
Folytatódtak a szakértői megbeszélések az alapszerződés dokumentumairól. Gyenge András, kisebbségi biztos a legbonyolultabbnak a „kisebbségi kódexet” tartotta. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig azokról az intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. [RMSz, márc. 2.]
Béres Andrást kinevezték az ÜE oktatási főosztályának élére (→ 1996.01.22). [RMSz, márc. 1.]
Az Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSz tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány (= HTvKa; Duna TV) kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba a parlament média-albizottságának ülésén. [RMSz, márc. 2.] (→ 1996.03.05)
Hajdú Gábor a Mo.-n szerzett diplomák honosítása ügyében interpellált. Nyoma sincs annak, hogy Ro. felmondta volna az 1972-ben Prágában aláírt egyezményt, a diplomák kölcsönös elismeréséről. A megkülönböztetés csak a magyarokat érinti, a Moldovából érkezőket nem. [RMSz, febr. 29.] 1996. április 1.
Hajdú Gábor a szenátus ülésén az igazságügyminisztertől kért választ arra, hogy 1989 decemberében (Hargita és Kovászna megye kivételével) hány Securitate székházat, hány ügyészségi hivatalt, rendőrségi épületet ért támadás, s e támadók közül hányat ítéltek el? [Táj., ápr. 2.] – A külügymin. válaszolt Borbély László korábbi, a Maros, Kolozs és Szatmár megyei prefektusok által eltávolított kétnyelvű helységnév-táblák ügyében tett interpellációjára. Meleşcanu szerint, amíg az ET kisebbségi keretegyezményét nem ratifikálta 12 ET-ország, addig az egyezmény nem lép életbe; Ro. aláírta ugyan az egyezményt, de mivel az még nem lépett érvénybe, hát nem köteles tiszteletben tartani. [Táj., ápr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)
Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.] 1996. október 24.
Az orosz kormányfő hangsúlyozta, hogy Moszkva ellenzi a NATO bővítését. [Szabadság, okt. 25.]
A ro. Európa-politika kulcsembere Gh. Tinca védelmi miniszter – állapította meg Ara-Kovács Attila –, aki eltávolította azokat a főtiszteket, akik a Moldovával való egyesülés reményében nem támogatták a NATO-hoz való csatlakozást. [MaNcs, okt. 24.] 1996. november 15.
Moldovában a két nap múlva esedékes elnökválasztáson kilenc jelölt indul, de csak háromnak van esélye bejutni a második fordulóba: Mircea Snegur, jelenlegi államfőnek; a miniszterelnök Andrei Sanghelinek és Petre Lucinschinek. Mindhárman a komm. párt KB-titkárai voltak korábban. Transznisztria lakói bojkottálják a választást; az orosz katonai erők továbbra is ott állomásoznak. [RMSz, nov. 15.] (→ 1996.11.19) 1996. november 22.
Alakuló ülését tartotta a parlament. A szenátusi csoport elnöknek választotta Verestóy Attilát, alelnöknek Seres Dénest, titkárnak Puskás Bálintot, a szenátus állandó bürójába pedig Kozsokár Gábort javasolták. [Táj., nov. 22.]
A régi kormánnyal együtt távozott a Vocea României c. napilap, mert az új kormánytól nem kap támogatást. [RMSz, nov. 22.]
Moldova Köztársaság Strasbourgban ratifikálta a kisebbségek védelméről szóló egyezményt. Az egyezménynek akkor lesz jogi érvénye, ha 12 ország aláírja. [RMSz, nov. 22.]1996. december 3.
Az EBESz lisszaboni ülésén Horn Gyula félórás megbeszélést folytatott Emil Constantinescuval. A találkozót szívélyesnek, kifejezetten barátságos hangulatúnak minősítette Horn Gyula. [RMSz, dec. 5.]
A moldovai elnökválasztás 2. fordulóján Petre Lucinschi (korábbi nevén: Pjotr Kirilovics Lucsinszkij) – a Moldovai Komm. Párt hajdani főtitkára – lett a győztes, aki orosz orientációt és baloldali értékeket ígért választóinak. [Népszabadság, dec. 3.] (→ 1996.11.19)
Erdélyben sorra alakulnak a Duna Tévé baráti körei, Székelyudvarhelyen Györfi József, a könyvtár igazgatója lett a kör elnöke. A körök szerepe elsősorban erkölcsi kiállás a Duna Tévé mellett, de aktuálissá válhat az anyagi támogatás is, ui. a m. kormány csökkentette a tévéadó támogatását. [UH, dec. 3.] 1996. december 22.
Ismét Igor Szmirnovot választották meg az orosz többségű, szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság elnökévé. Petre Lucinschi, Moldova elnöke szerint a választásnak semmilyen jogi következménye nincs. [Szabadság, dec. 24.]1997. május 7.
Markó Béla – a felvidéki út kapcsán tartott beszámolójában – elmondta: a közép-európai országok előtt egyetlen járható út áll: az euroatlanti csatlakozás. Ehhez azonban fel kell számolni az etnikai feszültségforrásokat, elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. „Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam: majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együtt-kormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e vagy csupán múló pillanat.” [Táj., máj. 8.]
Hivatalosan is felavatták a galaci szabadkereskedelmi övezetet, abban a reményben, hogy sikerül a kiterjedt orosz és ukrán piacra igyekvő üzletembereket odacsalogatni. A zónában működő vállalatok mentesülnek a nyereségadó, forgalmi adó és a vám fizetése alól. [Szabadság, máj. 7.]
Kovászna megye RMDSz-es szenátorai és képviselői a kormányfőnél a csendőrlaktanya építésének leállítását akarták elérni. A dokumentumokkal alátámasztott érvelést Ciorbea megértéssel tudomásul vette. [Táj., máj. 7.] – A kiadott belügymin. közlemény leszögezte, hogy az építkezést felfüggesztik és állagmegóvást végeznek. [Szabadság, máj. 8.]
Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök – annak kapcsán, hogy a Kremlben máj. 8-án az orosz és az ukrán elnök Trasznisztria státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá – hangsúlyozta: el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát, rendezni kell a fennálló problémákat (ui. Transznisztria külön pénzt használ és saját adózási és vámrendszert tart fenn). [Szabadság, máj. 8.]1997. november 8.
Markó Béla a Bolyai Társaság választmányával és Béres András államtikárral az önálló m. egyetem létrehozásának módozatairól és az erdélyi felsőoktatási hálózat megteremtésének kérdéseiről tanácskozott Kolozsvárott. A résztvevők megyeztek abban, hogy az RMDSz oktatási főosztályán keresztül közvitára bocsátják a szövetség felősoktatási koncepcióját. [Táj., nov. 11.] – Az RMDSz kitart a kolozsvári székhelyű önálló m. egyetem mellett. [RMSz, nov. 15.]
Adrian Severin egynapos moldovai látogatásán Nicolae Tăbăcaru külügyminiszterrel találkozott, fogadta őt Ion Ciubuc kormányfő és Petre Lucinschi elnök is. Megfigyelők szerint a látogatáson kiviláglott, hogy Ro. elismeri: Moldova nem Ro. része. [RMSz, nov. 11.]
Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője is felszólalt a PRM kongresszusán. [RMSz, nov. 10.]
A Kolozs megyei történelemtanárok tanácskozásán elhangzott: az új tantárgyat (a magyarság története és hagyományai) a szülők kérésére a 6. és 7. osztályban lehetne tanítani, de a szülők – a gyerekek túlterhelésére hivatkozva – több helyen is idegenkedve fogadták az új tantárgyat. [RMSz, nov. 8.] 1997. november 10.
A PRM kongresszusán ismét C. V. Tudort választották meg elnökké. A párt doktrinája a „felvilágosult nacionalizmus”, programja „rendet és fegyelmet” ígér. A párt győzelme esetén betiltanák az RMDSz-t, egyesülnének Moldovával és újratárgyalnák a Magyarországgal és Ukrajnával kötött alapszerződést. [Szabadság, nov. 11.] 1998. május 6.
Az államtitkárok száma: PNTCD = 20; PD = 13; PNL = 10; RMDSz = 10; PSD = 3; PAR = 1. Az RMDSz OpT hat államtitkári javaslatot véglegesített: Bara Gyula (munkaügy); Birtalan József (szállításügy); Borbély László (területrendezés); Erős Viktor (privatizáció); Kelemen Hunor (műv. min.); Lányi Szabolcs (ipar és keresk.). [Táj., máj. 6.] (→ 1998.05.07, 1998.11.20)
Kormányhatározat rögzíti a Vallásügyi Államtitkárság feladatkörét és működését. [RMSz, máj. 6.]
A PDSR parlamenti vitát kezdeményezett az RMDSz politikájáról. Neculai Popa képviselő elmondta: sohase hitte volna, hogy az RMDSz olyan arcátlan lesz, hogy etnikai alapú autonómiát követeljen. A PDSR meg akarja ingatni a parasztpárt eddigi bizalmát, s az RMDSz helyét a ’megújult’ PUNR-vel akarják betölteni. [Szabadság, máj. 6.]
Andrei Pleşu köszönetet mondott Kovács Lászlónak azért, mert a m. külügymin. elvetette azt az osztrák javaslatot, amely vízumkényszert kért Ro. állampolgárai számára. [Szabadság, máj. 6.]
Moldovában a márc. 22-i választások óta húzódott a vita a kormányalakításról. A választásokat a kommunisták nyerték meg a szavazatok közel ⅓-ának megszerzésével. Végül Petre Lucinschi államfő Ion Ciubuc távozó miniszterelnököt bízta meg új kormány alakításával. [MTI] 1999. március 3.
A képviselőház oktatási szakbizottsága elutasította a kolozsvári m. egyetem alapítása ügyében beadott két törvénytervezetet. A szavazás során a koalíciós partnerek egy része is a tervezet ellen szavazott. [BN, márc. 4.]
Ro. és Moldova egyesülése csak a két nép akaratán múlik, de Ro. nincs olyan gazdasági helyzetben, amely vonzó lehetne Moldova lakói számára – mondta Ion Diaconescu (PNTCD). [Szabadság, márc. 3.]1999. szeptember 1.
A sajtó hírül adta, hogy a m. kormány mintegy 2 milliárd Ft támogatást nyújt az erdélyi m. egyetemi oktatás megteremtése céljából. A támogatásról már korábban is szó volt, Markó Béla többször tárgyalt erről Orbán Viktorral, Németh Zsolttal és Martonyi János külügyminiszterrel. Markó tud arról az igényről, hogy ezt a pénzt a PKE alapítására fordítsák. [RMSz, szept. 1.] – Németh Zsolt az MTI-nek elmondta: az erdélyi m. szakértőknek és a m. kormányzati szerveknek az elkövetkező hetekben kell konzultálniuk az erdélyi m. egyetem létrehozására felhasználható kétmilliárd forint hasznosításáról. [BN, szept. 2.]
A Csíki Játékszín alapítása mögött széles társadalmi kezdeményezés állt. A város szolgálati lakásokkal is segíti a színészeket, a régi művelődési ház felújításával jelentős beruházás indult el. [RMSz, szept. 1.]
Ion Sturza, moldovai kormányfő befejezte hivatalos látogatását Bukarestben. Elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről és az áramszállításokról tárgyalt. Az áramszállítás azért olyan fontos, mert Moldova erőművei az autonómmá nyilvánított Dnyeszteren túli területen vannak. A fő gond: Moldovának már 12 millió $-os tartozása van Ro. felé. [BN, szept. 1.] 1999. szeptember 4.
Czédly József pontos adatokkal illusztrálta azt, hogy milyen következménye lesz annak, hogy a következő ciklustól 40%-kal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Az erdélyi városok lakossági aránya alapján jó közelítéssel meg lehet határozni, hogy hol, milyen arányú képviselete lesz az RMDSz-nek. [RMSz, szept. 4.]
Petre Lucinschi, Moldova elnöke elmondta: nemrég Kijevben moldovai–ukrán–orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét vizsgálták. Nehezen haladtak a tárgyalások, mert Transznisztria fegyveres konfliktus (mintegy 600 emberélet) árán lett autonóm terület. A Dnyeszter mentiek makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó: Transznisztriáról (ahol csak 40%-os a moldovaiak aránya) és Moldováról, tehát legfennebb e két állam konföderációjáról lehet szó; Moldova viszont azt szeretné, ha Transznisztria elismerné azt, hogy Moldova szerves része. Az EBESz is készített egy rendezési tervet, a tárgyalások tovább folynak. Moldovában mintegy 35%-os a nemzeti kisebbségek aránya (oroszok, ukránok stb.). [Szabadság, szept. 4.] – Ion Sturza kormányfő elmondta: a FÁK-hoz való tartozásuk csupán formális; a moldovai tőke nagy része, legálisan vagy illegálisan m. bankokban fekszik; sok moldovai üzletembernek bejegyzett magyarországi lakhelye van. [Szabadság, szept. 4.]
A PKE nyitánya lehet egy ökumenikus összefogással létrehozandó alapítványi egyetem megalakulásának. Tőkés László reprezentatív nagygyűlést hívott össze a PKE támogatása érdekében. (→ 1999.09.11) [SzFÚ, szept. 4.]1999. október 20.
A m. egyházak kolozsvári püspökei (Csiha Kálmán ref., Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus) fogadták a helyi civil szervezetek azon képviselőit, akik kiálltak a m. ny. felsőfokú oktatás mellett, és az önálló m. ny. egyetem kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kell kiegészítenie. [RMSz, okt. 20.]
Kelemen Atilla képviselő elmondta: a koalíciós partnerek elismerik, hogy az RMDSz politikusai megbízhatóak, szakmailag jól felkészültek, de szükséges lenne, hogy ezt ne csak magánbeszélgetéseken ismerjék el, hanem hivatalosan is, pl. fogadják el az RMDSz-frakció véleményét, dokumentumait. [BN, okt. 19.]
Petre Lucinschi, Moldova elnöke kérte a ro. kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter mentén állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az EBESz novemberben esedékes csúcstalálkozóján. A Moldovai Köztársaság területének 12%-át kitevő Transznisztria függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres konfliktushoz is vezetett. [Népújság, okt. 20.]
Kolumbán Gábor – annak okán, hogy a CsTKT megvonta tőle a bizalmat (→ 1999.10.11) – arra figyelmeztetett: az egyetem és a m. ny. oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. Az okt. törvény értelmében az egyetem alapításához szükséges a ro. parlament jóváhagyása; az alapítást az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a m. ny. egyetem alapítása felé, durva torzítás. [RMSz, okt. 21.]