ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 337 találat
lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 321-337
Földrajzi mutató:
1993. február 6.
Marosvásárhelyen hároméves fennállását ünnepelte a VR. Iliescu elnök üzenete burkolt figyelmeztetésnek is nevezhető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette; egyúttal a magyarságnak is üzent, amikor azt hangsúlyozta, hogy Ro.-ban elképzelhetetlen a területi autonómia. [MH, febr. 8.] 1993. február 7.
Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. – A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár–Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István (→ 1992.12.02) hívei] radikálisabbak, a Varga–Kelemen páros a reálpolitika híve. – Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.] – Varga László kifejtette, hogy nem a nagypolitikában akarnak érvényre jutni, inkább a mozgalmi jelleget erősítik és a közélet aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpra állításához. [Népszabadság, febr. 9.] 1993. február 13.
Az MTA szervezésében Budapesten kétnapos tanácskozáson vettek részt az utódállamok m. kutatói. Jakó Zsigmond, az EME elnöke leszögezte: „Társadalmi egyesületben tudományt szervezni eléggé elavult módszer, de szükség van rá. Korszerű intézményrendszerünk csak akkor lesz, ha visszakapjuk eltulajdonított nemzeti örökségünket.” [MN, febr. 15.]
Marosvásárhelyen tanácskozott az RMPSz a Bolyai Nyári Akadémia (BoNyA) megszervezéséről (→ 1992.11.17). 1200 pedagógus továbbképzését tűzték ki célul, melyhez segítséget nyújt a magyarországi szaktárca, egyetemek, az MVSz és az egyházak is. Erdélyben 17 tanfolyamot szerveztek 1993 nyarára. [RMSz, febr. 20.]1993. február 21.
Új székhelyén, Marosvásárhelyen tartotta közgyűlését a MÚRE. A Csíkszeredában korábban (→ 1990.05.26) megalakult egyesület elfogadta a módosított alapszabályzatot és kiadvány (Értesítő) létesítéséről is döntött. A tisztújítás eredménye: eln.: Kántor Lajos; üv. eln.: Gáspár Sándor; aleln.: Ágoston Hugó, Makkai János, Hecser Zoltán, Stanik István, Boros Zoltán. [RMSz, febr. 23.] (→ 1993.04.17) 1993. február 22.
Véget ért a marosvásárhelyi bojkott (→ 1992.02.28), végre megalakulhatott a Maros megyei Tanács. Elnöke Togănel Ioan (FSN), egyik alelnöke Virág György (RMDSz). Az ülést Ion Racolţa prefektus nyitotta meg. [Népújság, febr. 23.]
Hosszas vita után a képviselőház elfogadta a 35/1991. sz., beruházásokra vonatkozó törvény módosítását. A kiegészítő cikkely értelmében a külföldi beruházónak az általa megvásárolt objektumhoz tartozó földterület is a tulajdonába kerül. [MN, febr. 22.] 1993. február 28.
Marosvásárhelyen szakértői tanácskozás foglalkozott az önrendelkezés kérdésével. Elhatározták, hogy vitát kezdeményeznek a létező tervezetekről. [PH, márc. 1.] 1993. április 17.
Kolumbán Gábor a Civitas Alapítvány alapításáról (1992. okt.) és működéséről nyilatkozott. Az alapítvány célja a szakértői tanácsadás biztosítása (és: továbbképzések, a gazdasági kultúra terjesztése) a települések önkormányzatai számára. [RMSz, ápr. 17.]
A MÚRE marosvásárhelyi ülésén megválasztották a Spectator Alapítvány alapító kuratóriumát és tiltakozó levelet küldtek Iliescu elnöknek, amelyben az ellen tiltakoztak, hogy ki akarják lakoltatni a Korunk (→ 1992.06.12) és a Helikon (→ 1993.04.10) szerkesztőségét. [Média, ápr. 29.] 1993. május 8.
Marosvásárhelyen politikai fórumot tartott az RMDSz. A hozzászólók elégedetlenségüket fejezték ki Nagy Győző polgármester munkájával szemben. [Népújság, máj. 11.] 1993. május 16.
A marosvásárhelyi vártemplomban ünnepélyes istentisztelettel megkezdődött az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSz) egyhetes találkozója; este Szovátán megkezdődött az érdemi munka: különböző szekciókban előadásokat tartottak. [Népújság, máj. 18.] 1993. május 22.
Marosvásárhelyen befejezte kétnapos ülését az SzKT. Az érdemi munka alig haladt, a 9 napirendi pontból csak egy került terítékre. A vita a házszabály-tervezet körül volt. Megalakult a Kereszténydemokrata frakció (tagjai: Bárányi Ferenc, Hajdú Gábor, Hosszú Zoltán, Nagy Benedek). [Népújság, máj. 25.] 1993. június 11.
A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]
Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.] 1993. június 20.
Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok. Döntés született arról, hogy ha a CMN-ben aug. 31-ig nem oldják meg az RMDSz kéréseit, akkor a szövetség visszavonja a képviselőit. (→ 1993.08.18, 1993.08.31) – Állásfoglalásban tiltakoztak a politikai bosszúnak minősülő Cseresznyés-per ítélete (→ 1993.06.07) ellen. [Népújság, jún. 22.]
Az RMDSz szakbizottságai: 1. okt., ifjúság, tudomány (Zrínyi Imre); 2. gazdaság, költségvetés (Birtalan Ákos); 3. politikai kapcsolatok (Fekete Zsolt); 4. közösségfejlesztés, falu- és szocpol. (Sántha Pál Vilmos); 5. közigazgatás, önkormányzat (Dézsi Zoltán); 6. művelődés, műemlékvédelem, egyház (Muzsnay Árpád); 7. emberjog, jogsérelem (Hosszú Zoltán); 8. program (Tokay György). [RMSz, jún. 24.]
Bálint Lajos érsek a kat. egyházat ért igazságtalan döntésekről számolt be. A komm. idején 182 elemi, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak; a plébániákról 1950-től kezdődően elkobozták az anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, hogy eltüntessék a magyarság erdélyi múltjának nyomait; elvették az értékes könyveket és kéziratokat őrző Batthyaneumot is. [Új Ember, jún. 20.] 1993. június 24.
Mircea Geoană külügyi szóvivő visszautasította az ET jelentéstevőjének igényét a marosvásárhelyi, zetelaki és oroszhegyi elítéltek ügyének felülvizsgálatára; a perek törvényesek voltak, nem igaz az RMDSz állítása, miszerint az ítéletek politikai jellegűek voltak. [ÚM, jún. 24.]
Gabriel Andreescu véleménye: az RMDSz fontos szerepet tölt be, a nacionalista uszítás idején is józanul működik. [EN, jún. 24.]1993. július 21.
Az EP küldöttsége befejezte háromnapos bukaresti látogatását. Borbély László átadta a küldöttségnek az RMDSz helyzetfelmérő dokumentumait és azon kérdések listáját, amelyek az ET-tagság elnyeréséig megoldhatók. [RMSz, júl. 22.]
Marosvásárhelyen irodát nyitott a PER. A megnyitón Livia B. Plaks társigazgató elmondta, hogy az etnikai kapcsolatokkal foglalkozó hivatal székhelye az AEÁ-ban van és a közép-kelet-európai új demokráciák etnikumközi kapcsolataival foglalkozik. [Népújság, júl. 22.] 1993. augusztus 20.
Marosvásárhelyen tartott vitát a Neptun-ügyről (→ 1993.07.31) az RMDSz helyi elnöksége. Markó Béla szerint: hiba volt mandátum nélkül tárgyalni (→ 1993.08.06, 1993.08.18) és hiba volt az elhangzott ígéreteket eredménynek minősíteni. A tárgyalók nem ismerték föl a hatalom megosztó kísérletét [értsd: a hatalom úgy állítja be a dolgot: egyesekkel lehet tárgyalni, de az egész RMDSz-szel nem]. – Sütő András szerint az emberek radikálisabb kisebbségpolitikát szeretnének; a jelenlegi konfliktus funkciózavarokból támadt. [RMSz, aug. 26.] (→ 1993.08.28) – Szilágyi N. Sándor kifejtette: amíg be nem bizonyosodik a tárgyaláson résztvevő 3 politikus rosszhiszeműsége, addig jóhiszeműeknek kell tekintenünk őket. [RMSz, aug. 20., aug. 21.]
Beiktatták hivatalába Hargita megye új alprefektusát, Nagy Sándort, a PSM vezetőségi tagját (az RMDSz nem volt hajlandó betölteni a státust). [ÚM, aug. 21.] – Székedi Ferenc egy adattal jellemezte a visszarendeződés elveit valló Nagy Sándort: az 1992-es választáson a megyében 158 szavazatot kapott, így a lakosság 0,3%-ának a bizalmát élvezi. [RMSz, aug. 25.] (→ 1996.09.13) 1993. augusztus 28.
N. Văcăroiu átalakította kabinetjét: négy minisztert cserélt le. [PH, aug. 30.]
Markó Béla levelet küldött Gunnar Janssonhoz (az ET parlamenti közgyűlése jogi és emberi jogi biz. eln.), amelyben kiemelte, hogy az RMDSz-nek érdeke Ro. európai integrációja, azonban amíg „Ro. jogrendjében a törvényhozás és jogalkalmazás szintjén a megfelelő változások nem következnek be, nincsenek meg az integráció reális feltételei. Véleményünk szerint ezeknek a változásoknak mindenképpen az ET-be való felvétel előtt kell megtörténniük.” [RMSz, aug. 28.]
Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz megyei választmánya. A Neptun-ügyet (→ 1993.07.17, 1993.07.31) tárgyalták. Zonda Attila emlékeztetett: a radikálisok (türelmetlenek, ’szélsőségesek’) és mérsékeltek (megfontoltak, ’megalkuvók’) között 3 éve folyik a harc; szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. [Bővebben lásd: Népújság, aug. 31.; RMSz, szept. 4.] 1993. szeptember 26.
Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Az ülés témája: a Neptun-ügy (→ 1993.07.31) Bodó Barna ismertette a tényállást, melyet hosszas vita követett. Borbély László, Frunda György és Tokay György lépését mindannyian elítélték és politikai tévedésnek minősítették. A MISzSz, az SzK, az EMK és a Bethlen Gábor Kör azt javasolta, hogy a „hármak”-at mentsék fel a nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségükből, másik 4 frakció tiltakozott ez ellen. Egyik csoport sem kapta meg a szükséges támogatást, végül egy kompromisszumos szöveget és egy állásfoglalást szavaztak meg (61:29 arányban, 8 tartózkodással). A Tőkés László és Bodó Barna által sürgetett felelősségre vonás elmaradt. [MN, szept. 27.; ÚM, szept. 27.; RMSz, szept. 28.; Háromszék, szept. 29.] (→ 1993.09.29) 1993. november 15.
Marosvásárhelyen 3 napig tartott az SzKT-n a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.08.27) vitája. Négy vázlatból, az ET 1201-es ajánlásának figyelembe vételével állították össze a végleges változatot, melyet egyhangúan megszavazott az ülés: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. [Népújság, nov. 24–26.] – Alapelve az önrendelkezés és a háromszintű autonómia: személyi, helyi és regionális; a tervezet kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. [MN, nov. 15.] (→ 1993.11.17, 1993.12.20, 1994.01.04, 1994.02.01)
Illyefalván befejeződött az RMKT tisztújító vándorgyűlése. Vida Gyula rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. Újraválasztották Kerekes Jenő elnököt, az alelnökök: Feyné Vincze Mária, Szécsi Kálmán, Kelemen Emese, Szőke Erzsébet. [Szabadság, nov. 16.]1993. december 9.
Késik az ukrán–ro. alapszerződés aláírása; a két állam viszonya nem felhőtlen, amit az is súlyosbított, hogy a dec. 1-jei ünnepségeken (→ 1993.12.01) a hajdani Nagy-Románia térképe előtt ünnepeltek (ti. az akkori ro. területek egy része ma Ukrajnához tartozik). [ÚM, dec. 9.]
A MADISz rendezésében filmnapok kezdődtek a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. (→ 1994.10.27)1993. december 15.
Székelyudvarhelyen Oroszhegy, Zetelaka és Marosvásárhely igaztalanul bebörtönzött magyarjaiért rendezett rokonszenvtüntetést az EMK, az RMDSz és a helyi szakszervezetek. [RMSz, dec. 17.]
Székelyudvarhelyen megszületett a zsűri döntése: Orbán Balázs szobrát Hunyadi László készítheti el. [EN, dec. 15.] (→ 1993.07.18, 1993.09.22)