ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 184 találat
lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 ... 181-184
Földrajzi mutató:
1996. augusztus 16.
A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]
Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29)
Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.]
A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.] 1996. augusztus 27.
Gabriel Andreescu felszólította az RMDSz vezetőit: ne gördítsenek akadályt az alapszerződés útjába, mely „értékes lépés mind Ro., mind Mo. számára és nemzetközi tekintélyünk növekedéséhez vezet”. [Szabadság, aug. 27.]
Budapesten az ellenzék összegyűjtötte a szükséges számú aláírást a rendkívüli Országgyűlés összehívásához (→ 1996.09.03); az aláírók által készített határozati javaslat szerint a kormány csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulása alapján írhatja alá a szerződést. Emellett arra kérték a kormányt, hogy folytasson további tárgyalásokat és vegye figyelembe a romániai m. szervezetek véleményét. [Népszabadság, aug. 27.]
Kolozsvárott ülésezett az RMEEÁÉ. A m. egyházak vezetői megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy az alapszerződés véglegesnek szánt szövegtervezete nem tartalmaz intézkedéseket jogos követeléseik teljesítésére nézve. Az állásfoglalás leszögezte: „az a megállapodás, amely nem szavatolja teljes mértékben alapvető jogainkat, hosszú távon nem szolgálhatja a megbékélést és a demokrácia megszilárdítását”. [RMSz, aug. 30.] 1996. október 25.
Budapesten megkezdődött az MVSz tisztújító közgyűlése. Sütő András tb. elnök bejelentette, hogy lemond posztjáról. Csoóri Sándor arról beszélt, hogy Mo.-n zűrzavar van és széthúzás, korrupciós ügyekre vetül fény és kulturált hazaárulás folyik; annak érdekében, hogy ennek vége legyen, szükség van egy olyan szervezetre, amely nem a pol. hatalom részese. [RMSz, okt. 28.] Alapszabályba foglalták, hogy „az MVSz legfőbb feladata a m. nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján”. [BL, nov. 1.] (→ 1996.10.27) 1997. április 12.
Victor Ciorbea bejelentette, hogy a kormány – az ellenzék bírálata ellenére – fennhatósága alá helyezik az állam tulajdonosi jogait gyakorló, Ro.-ban a legnagyobb gazdasági hatalmat képviselő Állami Tulajdonalapot. A tervek között szerepel, hogy fölszámolják azt a 10 nagyvállalatot, amely a költségvetési veszteség 7,5%-át adja. [MTI, ápr. 12.]
Ro. csatlakozott a CEFTÁ-hoz; a 6 országra (Cseh-, Lengyelország, Mo., Szlovénia, Szlovákia, Ro.) bővült társulás illetékes miniszterei aláírták a csatlakozást. A csatlakozás kevésbé előnyös oldalai: a védővámok megszüntetése és a külföldi konkurencia megjelenése. [Szabadság, ápr. 14.]
Kolozsvárott tartotta orsz. tanácskozását az SzT. Az éles viták miatt a küldöttek egyharmada elhagyta az ülést. Megerősítették, hogy a tömörülés a Szocialista Internacionálé szellemében tevékenykedik. Dáné Tibort tb. elnökké választották; az új elnökség tagjai: Bucurné Horváth Ildikó (eln.), Bánhegyi József (üv. eln.), Kira Miklós (aleln.). [RMSz, ápr. 21.]1997. április 22.
Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla ismertette amerikai útjának eredményeit. Vendéglátói elismerően értékelték a változásokat, az RMDSz részvételét a kormányzásban; valamennyi találkozón szóba került az ország euroatlanti integrációja, de az ottani pol. körökben úgy vélik: az első körben csak Mo., Csehország és Lengyelország van esélye a NATO-ba lépni, Ro.-nak komoly hátrányt kell ledolgoznia, mert a kötelező kritériumok teljesítése csak az 1996. nov. választások után kezdődött meg. [Táj., ápr. 22.]
Virgil Petrescu okt. min. aláírásával szétküldték azt a min. rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákat mindenki azon a nyelven teheti le, amelyiken az illető tantárgyakat az iskolában tanulta. [Táj., ápr. 23.]
Kovács Adorján a mezőgazdasági hitelek tárgyában elmondta: könnyebben boldogulnak azok, akik valamilyen társulási formában egyesítették erejüket. [RMSz, ápr. 22.]
Bukarestben a GDS rendezett vitát a m. egyetemről. Egy meg nem nevezett rektorhelyettes szerint az egyetem kettéosztása annyi pénzt emésztene föl, amennyit a Világbank adott a ro. felsőoktatás fejlesztésére. [Sajtóf., ápr. 22.] 1997. július 8.
A szenátus ratifikálta a Regionális és Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját. Az RMDSz támogató álláspontját Frunda György fejtette ki. [Táj., júl. 8.] (→ 1997.10.16)
A RMEEÁÉ kolozsvári üléséről kiadott állásfoglalás rámutatott arra, hogy a tanügyi törvény módosítása nem biztosítja a felekezeti oktatás helyreállítását, ez ellentmond az ET ajánlásának. Az ET 1115/1997. sz. határozatának ajánlása felkérte a ro. kormányt, hogy „módosítsák olyan értelemben az elkobzott és államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó 18/1991. és 112/1995. sz. törvényeket, hogy azok a javak in integrum visszaszolgáltatását vagy ehelyett méltányos kárpótlást biztosítsanak”. [RMSz, júl. 8.]
Ion Iliescu (PDSR) tárgyalásokat kezd a PUNR-vel és a PRM-vel egy parlamenti szövetség létrehozásáról. [ÚM, júl. 8.]
A madridi NATO-csatlakozási tárgyalásokra csak Mo., Lengyel- és Csehország kap meghívást. [Szabadság, júl. 9.] 1997. július 15.
Strasbourgban jóváhagyták az EU bővítésére vonatkozó javaslatot: a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat a köv. országokkal kezdik meg: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Mo., Szlovénia. [RMSz, júl. 17.]
Májusban a ro. kormány elfogadta az EU-val közösen elkészített regionális fejlesztési koncsepciót; ennek értelmében Ro. megyéit 8 régióba egyesítik. A központi régiót Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Szeben és Brassó megyék alkotnák. [UH, júl. 15.] 1997. augusztus 15.
Orbán Viktor az Erdélyi Naplónak adott interjúban (aug. 12.), arra a kérdésre, hogy mennyiben függ majd Mo. EU-n belüli helyzete attól, hogy milyen kormány képviselői ülnek a tárgyalóasztalnál, azt válaszolta: „Kulcskérdés, hogy akik a különféle tárgyalócsoportokban részt vesznek, elkötelezettek-e a m. nemzet érdekei iránt…” – Kovács László visszautasította a Fidesz elnökének meglátását, azt, hogy az ellenzék érzékenyebb, fogékonyabb a nemzeti kérdések iránt és alkalmasabb is azok nemzetközi képviseletére. [RMSz, aug. 15.] (→ 1997.08.28) 1997. október 31.
Megegyeztek a sztrájkoló diákok és a tanárok, így véget ért a sztrájk (→ 1997.10.29). A KREK püspöke levélben közölte a diákokkal, hogy rosszul időzítették a sztrájkot. [BN, nov. 1.]
Szabó A. Ferenc a történelmi Mo. területének lakossági vizsgálatát végezte el. 1970-ben a lakosságnak még a 53,6%-a volt m., 1990-ben ez az arány 46,7%-ra apadt. A nagy probléma a kivándorlás. 1920 óta kb. 600 ezer m. távozott, s a folyamat megállíthatatlan. A szerző úgy véli, hogy akik az anyaországban akarnak élni, azoknak a letelepedését támogatni kellene. [Magyar Napló, okt.] 1997. november 10.
A PRM kongresszusán ismét C. V. Tudort választották meg elnökké. A párt doktrinája a „felvilágosult nacionalizmus”, programja „rendet és fegyelmet” ígér. A párt győzelme esetén betiltanák az RMDSz-t, egyesülnének Moldovával és újratárgyalnák a Magyarországgal és Ukrajnával kötött alapszerződést. [Szabadság, nov. 11.] 1997. november 21.
Szegeden aláírták a Duna–Maros–Tisza Eurorégió alapító okmányát. Jugoszláviából a Vajdaság, Mo.-ról 4, Ro. részéről pedig 2 megye csatlakozott. Az együttműködés ezáltal élénkebb lesz a helyi önkormányzatok között valamint gazdasági, kulturális és tudományos területeken. [Táj., nov. 26.]1997. december 13.
Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]
A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.]
Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.]1998. február 2.
A PD öt minisztere benyújtotta lemondólevelét. [Szabadság, febr. 3.] (→ 1998.02.06)
Megkezdődött a parlament tavaszi üléssszaka, megválasztották az állandó elnökséget. A Funar-szárny kiválása nyomán csökkent a PUNR súlya. Elutasították Funar igényeit, aki saját embereinek követelte a képviselőházi és szenátusi PUNR-frakciók vezető posztjait. Titkári tisztségükbe visszaválasztották Kozsokár Gábort (szenátus) és Kovács Csaba Tibort (képviselőház). [Szabadság, febr. 4.]
Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője cáfolta a veszélyként feltüntetett m. tőke térfoglalását. Mo. mintegy 30 millió dollárt fektetett be Ro.-ban, s ennek alapján a külföldiek tőkebefektetési listáján nincs az első húsz között. A Vagyonalap 1998-ban 2700 vállalatot kínál eladásra, összesen 3,6 milliárd $ értékben. [RMSz, febr. 4.]1998. március 1.
Mo.-n és a kontinens több államában életbe lépett a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Az ET-n belül született megállapodást 18 ország írta alá és 7 állam ratifikálta. Az egyezmény célja Európa történelmi, regionális és/vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Az oltalom olyan, az állam egy adott területén hagyományosan használt nyelvekre vonatkozik, amelyeket az országban számszerűen kisebb csoportot alkotó személyek beszélnek, és amelyek nem élveznek hivatalos státust. A charta sem egyéni, sem kollektív jogokat nem fogalmaz meg, és rendelkezései nem terjednek ki az új bevándorlók nyelvének védelmére. Elsősorban azokat a célokat és elveket határozza meg, amelyek alapján az érintett államoknak a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos politikájukat alakítaniuk kell. A csatlakozott országoknak el kell ismerniük területükön az említett nyelvek létét, emellett tiszteletben kell tartaniuk a nyelv földrajzi körzetét oly módon, hogy a közigazgatási felosztás ne akadályozza a nyelv használatát. Az aláíró államok kormányainak elő kell segíteniük a nyelvhasználatot mind a köz-, mind a magánéletben. A charta – választhatóan – konkrét intézkedéseket is felsorol egyebek mellett az oktatás, az igazságszolgáltatás, a tömegtájékoztatás, a kulturális tevékenységek, a gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok területén. Az államoknak az összesen 98 bekezdésből legalább 35-nek a teljesítésére kell kötelezniük magukat. A végrehajtást az EB Miniszteri Bizottsága felügyeli. A chartát 1992 júliusában fogadta el az ET miniszteri biz. és novemberben nyitották meg aláírásra. Ro. aláírta a chartát (→ 1995.07.17), de még nem ratifikálta. Mo. az elsők között írta alá (1992-ben), de csak 1995. ápr. 26-án ratifikálta. [MTI]
Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte a Marosvásárhelyi Rádió m. adása. A jubileum alkalmával emlékkönyvet adtak ki, Szól a rádió címmel. [RMSz, márc. 4.]
Markó Béla levélben üdvözölte az MDF országos gyűlését. [Táj., márc. 2.] 1998. március 15.
Erdély-szerte méltósággal, incidensek nélkül zajlottak a Március 15-i ünnepségek. Az emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredában volt (tk. Gál Sándor honvédezredes mellszobrának felavatása, Nagy Ödön alkotása). Kovászna megyében is gazdag program várta a résztvevőket: Kézdivásárhelyen a kézdiszéki és a budapesti hagyományőrző társaságok lovasfelvonulása vonzotta a nézőket. [Táj., márc. 17.]
Emil Constantinescu levélben üdvözölte Göncz Árpádot, a M. Köztársaság nemzeti ünnepén. „Miután népeinknek volt annyi bölcsességük, hogy megtanulják a történelem igazi leckéit, ez az új európai tavasz ezúttal szerencsére egymás mellett talál bennünket, barátként és partnerként veszünk részt a földrész és a világ új együttműködési, biztonsági és békearchitektúrájának felépítésében.” [RMSz, márc. 17.] 1998. március 20.
A ro. lapok nagy figyelmet szenteltek Strobe Talbott amerikai külügymin.-helyettes kétnapos bukaresti látogatásának. „Az AEÁ egyetlen európai országnak sem engedi meg, hogy etnikai alapon megkülönböztesse egy másik ország állampolgárait” – idézte az Adevărul Talbottot, hozzátéve: a politikus „nyilván Horn Gyula miniszterelnök azon kijelentésére utalt, miszerint ha Magyarország beutazási vízumkényszert vezetne be a ro. állampolgárokkal szemben, a romániai magyarok esetleg kedvezményes vízumot kaphatnának”. – Elhárította annak az esélyét, hogy komoly veszélyt jelentene a térség számára az, ha Mo. és Ro. nem egyszerre lép be a NATO-ba. Az amerikai kormány eleve számolt ezzel a problémával, de a NATO-bővítés egy olyan folyamat, amelyben lesz „következő alkalom” – mondta Talbott. [MTI]
Kolozsváron mintegy 2500 ortodox pap, szeminarista és egyházi elöljáró vonult fel a város központjában, hogy „imát mondjon az ellenség lelkéért”. A vallásos mezbe öltöztetett csendes felvonulás amiatt tiltakozott, hogy a görög katolikusok erőszakkal szereztek érvényt egy bírósági döntésnek. (→ 1998.03.13) [MTI] 1998. április 5.
Csoóri Sándor, az MVSz elnöke sajtótájékoztatón közölte a tanácskozás (→ 1998.04.03) eredményeit. A szükséges rendelkezések egyike, hogy a h. t. magyarok – a schengeni előírások (→ 1995.04.05) ellensúlyozására – alanyi jogon kaphassák meg a m. állampolgárságot és a választásokon érvényesülő szavazati jogosultságot. Az MVSz vezetői bejelentették, hogy erről a kérdésről társadalmi vitát kezdeményeznek Magyarországon és a határokon túl. Fontosnak tartják, hogy a szervezet tevékenységéről, finanszírozásáról önálló törvény rendelkezzen; erre azért van szükség, hogy a szövetség (melyet közhasznú szervezetként szeretnének elismertetni) a kormányzati ciklusoktól függetlenül végezhesse más szervezetek működéséhez nem hasonlítható, öt kontinensre kiterjedő munkáját. [Szabadság, ápr. 7.] (→ 1998.04.06, 1998.04.09, 1998.04.10)1998. április 6.
Radu Vasile, kormányfő-jelölt az RMDSz bukaresti székházában megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel. [Táj., ápr. 6.]
A PAC bejelentette, hogy felfüggeszti tagságát a CDR-ben. A gesztusnak erkölcsi jelentősége van, ui. a PAC nem tagja a parlamentnek, de alapító tagja volt a CDR-nek. A PAC élesen bírálta a PD-t és Constantinescu elnököt azért, mert lemondatták Ciorbea miniszterelnököt. [Szabadság, ápr. 7.]
A kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól nyilatkozott Borbély László. Mindegyik párt elfogadja, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Vitatott viszont a tulajdon, az államosított házak kérdése, a földtörvény módosítása, az elkobzott javak visszaszolgáltatása. [RMSz, ápr. 6.]
A HTMH nyilatkozatot adott ki az MVSz-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban (→ 1998.04.05). „A m. állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő m. nemzetiségűekre – az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következméynek miatt – alkalmatlan eszköz a m. kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására.” Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a m. állampolgárság kiterjesztése ellen. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Mo. nem mondott fel. A m. állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről, amelyek belálhatatlan következményekkel járhatnak. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a „kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Mo. részéről”. Ez ui. a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna mind a magyarországi politikum, mind az utódállamok m. szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal. [RMSz, ápr. 9.] ● [A vita további hozzászólásait, politikusok megnyilatkozásait lásd még: MN, ápr. 7.; Népszava, ápr. 7.; Szabadság, ápr. 8., ápr. 23., ápr. 29.; Népszabadság, ápr. 8.; MN, ápr. 15.; EN, ápr. 21.; RMSz, ápr. 28. – Csupán Markó Béla állásfoglalását idézem: „A megoldást itthon kell megtalálni. Ami az indítékot, az esetleg előálló határátlépési problémákat megelőzését illeti, arra más módozatokat kell keresni. A kettős állampolgárságot én nem tartom megoldásnak, véleményem szerint ez rossz ötlet.” (Szabadság, 1998. ápr. 9.)] (→ 1998.04.27) 1998. május 2.
Az euroatlanti integrációra Mo.-nak úgy kell felkészülnie, hogy a nemzeti értékek ne szoruljanak háttérbe – nyilatkozta Törzsök Erika (HTMH). Arra kell törekedni, hogy a csatlakozás nyomán ne mélyüljenek a gazdasági-társadalmi feltételekből adódó mesterséges szakadékok a nemzetrészek között. [RMSz, máj. 4.]1998. május 4.
Patrubány Miklós, a VET elnöke közleményt adott ki a kettős állampolgárságról, melyet az egész m. nemzetet érintő kérdésnek tart. Az ET Parlamenti Közgyűlése múlt év szeptemberében kidolgozta a 166/1997. sz. Európai Egyezményt az Állampolgárságról, amelyet Mo. is aláírt. Az egyezmény kitér arra az esetre is, amikor egész közösségek kerülnek új államok fennhatósága alá. [RMSz, máj. 4.]
Befejeződtek a koalíciós egyeztetések az államtitkári tisztségek elosztására vonatkozóan. A kormányban 55 államtitkár lesz, a korábbi 70 helyett, ebből 10-et az RMDSz tölthet be. [Táj., máj. 5.] (→ 1998.05.14)
Bemutatták a 100.000 lejes bankjegyet. [EN, máj. 5.]
A Varadinum keretében megalakították a Bihari Sajtóklubot. [Szabadság, máj. 6.]