ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 184 találat
lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-120 | 121-140 ... 181-184
Földrajzi mutató:
1998. május 11.
Markó Béla szerint a h. t. magyarságnak egyáltalán nem mindegy, hogy Mo.-n milyen a pol. berendezkedés, milyen irányba viszik az országot a pártok és a kormány. A magyarországi választás első fordulója után úgy tűnik, hogy egyfajta csendes átrendeződés történt, melynek során a m. pol. kétpólusúvá válik. Kiestek olyan pártok, amelyek eddig jelentős szerepet töltöttek be, és bekerült a MIÉP, amellyel az RMDSz nem kívánt kapcsolatokat kiépíteni. Markó elvárja, hogy a győztes párt(ok) továbbra is odafigyeljenek a h. t. m. közösségekre. [Szabadság, máj. 12.] (→ 1998.05.24) 1998. május 18.
Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke nyilatkozatban bírálta Horn Gyula és Markó Béla kijelentéseit. A magyarországi választások első fordulója után Horn Gyula azt nyilatkozta, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelent Mo. szomszédaira nézve, a megbékélés helyett gyűlölködéshez vezet, s ezért káros a h. t. magyarokra. Markó Béla szerint az első fordulóban tapasztalt alacsony részvétel „a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt, hogy Mo.-n nincsenek igazi társadalmi traumák.” Tőkés szerint ez az álláspont félrevezető és káros. Takács Csaba elhatárolódott a tb. elnök kijelentéseitől, mert szerinte ezeket akár a m. politikába való beleszólásként is lehet értelmezni. [RMSz, máj. 20.] – Tőkés szerint „a vészes abszenteizmus valójában a m. társadalom válságának és a m. nemzet politikai kiábrándultságának jellegezetes és aggasztó tünete”. [Szabadság, máj. 19.] – Tőkés visszautasítja Takács véleményét, mondván, hogy az üv. elnök „véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tb. elnökét”. Tőkés hangsúlyozta: „a h. t. magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt”. [Szabadság, máj. 21.] – Markó Béla a vita lezárásaként megismételte az RMDSz korábbi álláspontját: a magyarországi politikai élettel szembeni egyedüli igazán elfogadható magatartás a m. demokratikus pártokhoz való egyenlő közelség. [Szabadság, máj. 25.]
Adrian Severin, a PD alelnöke a magyaroszági választások tanulságairól cikkezett a Ziua c. lapban: a szélsőjobb előretörésére a két országban „a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, ha nem akarjuk, hogy a világ e részének sorsát egy Csurka- és egy C. V. Tudor-kormány közötti kapcsolatok keretében döntsék el.” [Szabadság, máj. 18.]1998. május 24.
Orbán Viktor sajtótájékoztatón bejelentette: a Fidesz megnyerte a magyarországi választásokat. Kérdésre válaszolva bejelentette: „a m. állam és a m. nemzet határai nem esnek egybe, és a következő kormány a m. nemzet része lesz”. [Népszabadság, máj. 25.]
Markó Béla gratulált a Fidesz és a választásokon jó eredményeket elérő pártok sikeréhez. A koalícióképes pártok eddigi politikája ismerős az RMDSz számára, a jelek szerint továbbra sem lesz kétséges Mo. politikájának irányvonala: európai integráció és a h. t. magyarok támogatása. Nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viszonyok átrendeződése befolyásolná az RMDSz-en belüli viszonyokat, mivel ez azt jelentené, hogy az RMDSz nem önálló szervezet, márpedig a szövetség az elmúlt években kialakította a maga önállóságát. [RMSz, máj. 26.]1998. május 26.
Andrei Pleşu külügymin. kijelentette: még ha lesznek hangsúlybeli eltolódások, a dolgok lényegét tekintve nem lesz rossz irányú változás a ro.–m. kapcsolatokban, mivel „Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán fölötte gyors az alkalmazkodás.” – Ovidiu Şincai (PDSR) kifejtette: „A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a h. t. m. kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Mo. és szomszédai között.” [MTI]
Markó Béla – Orbán Viktor sokat kommentált kijelentésére utalva (→ 1998.05.24) – kijelentette: Ro. és Mo. tekintetében egyaránt érvényes, hogy az állam határai nem esnek egybe a nemzet határaival. A helyzetünk ugyanaz, az a kötelességünk, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a szomszéd országokban élő testvéreinkre – magyarokra, románokra egyaránt. [MTI]
Tőkés László a párt székházában fölkereste Orbán Viktort és gratulált a választási győzelemhez. A püspök szerint a Fidesz győzelme az igazi rendszerváltozás folytatását jelenti. [MTI] 1998. június 18.
Radu Vasile lemondásra szólította föl Bárányi Ferenc egészségügy-minisztert, aki elismerte: fegyveres fenyegetés hatására 1961-ben kötelezvényt írt alá a Securitaténak. Bárányi hozzátette: senkit sem jelentett föl, nem tekinti magát vétkesnek, de ha bűnösnek találja őt akár a miniszterelnök, akár az RMDSz – minden további nélkül lemond a posztjáról. [RMSz, jún. 17.; Szabadság, jún. 18., jún. 19.]
Magyarországon összeült az új Országgyűlés. Göncz Árpád elnök Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek. [Szabadság, jún. 19.]1998. november 28.
Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az EMKE, ahol kiosztották az egyesület díjait is. [RMSz, nov. 30.]
Az AESz a nyelvművelésről szervezett szakmai tanácskozást Árkoson. Megoszlanak a vélemények: az egyik tábor szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükség van a tudatos beavatkozásra. [RMSz, nov. 28.]
Budapesten, az Erdélyi Szövetség megalapításának 10. évfordulóján, Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány elnöke a ’nemzetpolgár’ (vagyis a nemzet polgára) jogi definíciót javasolta a h. t. m. számára. Atzél úgy vélte: a kifejezés bevezetésével a h. t. m. számos jogosultságot kaphatnának Mo.-n. [RMSz, nov. 30.] 1998. december 22.
Orbán Viktor Budapesten fogadta az erdélyi m. egyházak vezetőit. A megbeszélésen a vallásszabadság, a többnyelvűség és az egyházi ingatlanok kérdése volt a téma. Az egyházi vezetők előadták igényüket a Mo. területén volt hajdani ingatlanok kárpótlási ügyében is. [RMSz, dec. 24.]
Jakubinyi György elmondta: a m. egyházak vezetősége 1990-től kezdve számtalan beadvánnyal fordult a bukaresti fórumokhoz az egyházi vagyon restitúciója ügyében, de mindeddig semmi sem történt. [NM, dec. 22.]
A bizottság elkészítette az önálló egyetemre vonatkozó jelentést, mondotta Kötő József. Kolozsváron lenne a rektorátus, ahol karok is lennének; további m. ny. karok helyszíne Marosvásárhely lenne, a német ny. karokat Nagyszebenbe telepítenék. Ehhez kapcsolódna még a kihelyezett karok hálózata. [RMSz, dec. 22.]1999. január 4.
1998-ban 6529 személy kapott m. állampolgárságot Mo.-n, közülük 3719-en Ro.-ból települtek át, Jugoszláviából 1027-en, Ukrajnából 572-en. Az elfogadott kérelmek 85%-át m. nemzetiségűek nyújtották be. 1991-ben és 1993-ban még évente 13 ezren kértek m. állampolgárságot. [Népújság, jan. 4.] 1999. január 5.
A Kisebbségkutató Műhely szerint a világon élő magyarok száma kb. 14,1 millió (Mo.: 10,1; Erdély: 1,64; Szlovákia: 0,608; Szerbia: 0,35; Kárpátalja: 0,18; Horvátország: 0,02; Szlovénia: 0,009; Ausztria 0,033; Európa többi országa: 0,32; tengerentúl: 0,74 millió). A Székelyföld a legnépesebb kisebbségi m. tömbterület (723 ezer fő). [Új Szó, jan. 5.]
Ion Diaconescu szerint nem kell jelentőséget tulajdonítani a Zsil-völgyi bányászsztrájknak. Nemzetgazdaságilag nincs értelme a ráfizetéses bányákat működtetni. [Népújság, jan. 5.]1999. január 14.
Németh Zsolt és Szabó Tibor (HTMH) 3 napos erdélyi körútra indultak, hogy fölkeressék a m. egyházak püspökeit. Útjuk állomásai: Nagyvárad, Kolozsvár, Gyulafehérvár. [BN, jan. 16.]
George Robertson, brit védelmi miniszter elmondta: a szövetség a tavalyi, madridi csúcstalálkozón elfogadott 3 jelölt (Mo., Csehország, Lengyelország) csatlakozásával van elfoglalva, de a 2. körben Ro. is csatlakozhat, ha eljött az ideje. [Sajtóf., jan. 14.] 1999. január 19.
Fülöp-Fischer Ildikó az Erdélyi M. Ösztöndíjtanácsról elmondta: évente mintegy 20 ösztöndíjat hirdetnek meg magyarországi teljes képzésre, de csak hiányszakokon; részképzésre 400 hallgatónak biztosítanak ösztöndíjat. [RMSz, jan. 19.]
Az ekvivalencia-törvény nyomán 254 Mo.-n szerzett diplomából 121-et honosítottak már. [Népújság, jan. 19.] 1999. február 13.
Nyárádszeredában, mintegy 300 résztvevő előtt tartották meg a Tőkés László által összehívott fórumot. A tb. elnök szerint fölöslegesek voltak az ellenérzések, a Fórum nem kívülállóként jelentkezett, hanem mindig ragaszkodott a szövetségi keretekhez. Az EMK nevében nyílt levelet olvastak föl, amelyben Eva Maria Barki kitiltása (→ 1998.10.27) ellen tiltakoztak. Katona Ádám levélben kérte Mo. kormányát, hogy biztosítson védőhatalmi státust a h. t. m. számára. Tőkés András kimondta: „nem lehetünk lojálisak a börtönünkhöz”[!]. Borbély Zsolt Attila az autonómiának akár konfliktusok árán való megteremtése mellett tette le a garast. [RMSz, febr. 17.; Udvarhelyszék, febr. 19.] Toró T. Tibor szerint az RMDSz kormányzati szerepvállalása zsákutcába vezet. „Élni kell a mást csinálás alternatívájával, nyilván másokkal, mint a jelenlegi vezetés.” (A cikkíró szerint nem hangzott el az, hogy mi is lenne az a ’mást csinálás’.) [Népújság, febr. 15.] – Pozitívnak ítélték a Fórum-mozgalom mérlegét, sikerként könyvelték el azt, hogy az utóbbi megyei választásokon a Fórum szónokai nyertek [Toró T. Tibor (→ 1998.11.21), Kincses Előd (→ 1999.02.08), Kónya-Hamar Sándor (→ 1999.02.06)]; a tisztességgel végzett munka örömével állapítható meg, hogy ma már az RMDSz legfelsőbb vezetése is a Szövetségen belüli változások szükségességéről beszél. A résztvevők Bocskai fejedelem végrendeletének részletét is bevették a Fórum határozatába: „… szeretettel intem mind az erdélyieket és magyarországi híveinket az egymás közt való szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne taszítsák, tartsák ő atyafiainak és ő véreknek, tagjoknak.” [RMSz, febr. 16.]
Markó Béla szerint a fórumokra, a minél nagyobb nyilvánosság előtt zajló találkozásokra szükség van. Ám az kell, hogy ezeken a fórumokon „maga a m. közösség szólaljon meg és ne arra használjuk ezeket a találkozókat, hogy mi próbáljunk ott közfelkiáltással különféle programokat és elképzeléseket elfogadtatni. (…) Tőkés püspök úrnak nem kellene azt hinnie, hogy ha ő találkozik valahol az ottani közösség képviselőivel, akkor az egy Európára szóló esemény. Az egy ugyanolyan fontos esemény, mint azok a találkozók, amelyeken mi hétről-hétre rendszeresen jelen vagyunk.” [RMSz, febr. 15.] 1999. február 20.
Budapesten tartották a Magyarország és a határon túli magyarság c. konferenciát, melyen a h. t. m. szervezetek (RMDSz, MKP, KMKSz, VMSz, VMDP, HMDK, MMNÖK, KDT) képviselői, az MVSz, a kormány és a m. parlamenti pártok képviselői vettek részt. A zárt ajtók mögött tartott megbeszélésen Martonyi János elmondta, hogy ki kell dolgozni a nemzetstratégiát, melynek célja egyértelmű: a magyarságnak közösségként fenn kell maradnia és tovább kell élnie szülőföldjén, ott, ahol több mint ezer éve él. [Ugyanezt Németh Zsolt is leírta az RT-kongresszusnak (→ 1999.03.06) küldött levélben. (RMSz, márc. 8.)] A konferencia záródokumentuma kimondta a kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása érdekében a M. Állandó Értekezlet (MÁÉRT; ]990323) pol. konzultatív testület létrehozását, mely évente legalább egy alkalommal tanácskozik. [Szabadság, febr. 22.]
Szatmárnémetiben, a PUNR vezetőinek tanácskozásán Valeriu Tabără, a párt elnöke óvott attól, hogy a m. kisebbségnek visszaadják az ingatlanait. [RMSz, febr. 23.] 1999. március 12.
Mo., Csehország és Lengyelország a NATO teljes jogú tagjaivá váltak. [Szabadság, márc. 13.]
Magyar oktatási nyelvű tanítóképző főiskola – a BBTE kihelyezett tagozata – indul ősztől Szatmárnémetiben. [BL, márc. 12.]
Markó Béla a vele készült interjúban visszautasította azt a vádat, hogy feladta volna a magyarság érdekvédelmének képviseletét. – „Fel kell figyelnünk arra, hogy e közösség demográfiailag fogyóban van, Magyarország szívóhatása fokozódni fog.” Ennek ellenére „stratégiánk alapköve a szülőföldön maradás.” [RMSz, márc. 12.] 1999. március 22.
A bukaresti ítélőtábla harmadszor is törvénytelennek találta a PSE létrehozását előirányzó kormányhatározatot. Először a PUNR fordult a bírósághoz, másodszor a PDSR, harmadszor a PRM. [Szabadság, márc. 22.]
Martonyi János elmondta: a kettős állampolgárság kérdése igen összetett, nehéz eldönteni, hogy milyen kritériumok alapján lehessen azt megadni. Személyes véleménye szerint „ez politikai és jogi képtelenség, ami igen súlyos veszélyekkel járhat, elsősorban a kisebbségi magyarság számára, és nem tartom célravezetőnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a kettős állampolgárság egyedi odaítéléséről ne lehetne szó.” Kétségtelen követelmény, hogy „biztosítani kell a szomszédos országok magyarsága és az anyaország közti szabad mozgást. Erre megoldást jelenthet a hosszú távú vízum, különleges bevándorlási engedély.” [Szabadság, márc. 22.]
A m. kormány azt szorgalmazza, hogy az EU tiltólistáján szereplők közül legalább Ro. ellenében töröljék el a vízumkötelességet. Budapest elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a m. hatóságok az utódállamok polgárai számára csak Mo. területére érvényes ún. nemzeti vízumot állítsanak ki. Markó Béla szerint az optimális megoldás az lenne, ha Ro. lekerülne a vízumkötelesek listájáról. [Szabadság, márc. 22.]
Szilágyi Aladár bejelentette, hogy lemond a KREK főgondnoki tisztségéről, de eltekint a nyilvános indoklástól. [BN, márc. 22.] 1999. április 7.
Jugoszlávia felszólította a környező országokat, köztük Ro.-t is: követeljék a NATO-akciók azonnali leállítását. [Szabadság, ápr. 7.]
Constantinescu elnök a pártok és a szakszervezetek vezetőivel, a civil élet szereplőivel tárgyalt a kormány válságkezelő programjával kapcsolatban. Hangsúlyozta: a résztvevőknek meg kell találniuk a jelenlegi súlyos gazdasági válságból kivezető megoldásokat, a magánosítás és a gazd. szerkezeti átalakítása felgyorsításának eszközeit. [Szabadság, ápr. 8.]
Németh Zsolt elmondta: a kettős állampolgárság mögött alapvetően két dolog húzódik meg: a határátlépés kérdése és a magyarországi jogi helyzet. A határátlépésre több megoldás is kínálkozik, abban az esetben, ha Mo. tagja lesz az EU-nak. A legkézenfekvőbb az lenne, ha fennmaradna a vízummentesség; ez Szlovákia irányában megmarad, Ro. esetében ezt az eredményes határőrizeti és védelmi rendszerhez kötik. Más lehetőség az 5 évre adandó, ún. nemzeti vízum lenne. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a h. t. m. bizonyos többletjogokhoz jussanak, elsősorban oktatási–művelődési szinten. A MÁÉRT jogi bizottságának feladata lesz, hogy kidolgozza a szükséges jogi hátteret. [RMSz, ápr. 7.]
Ro. esetében még nyitott az alternatíva, hogy az ország Nyugat vagy Kelet felé akar-e orientálódni – mondotta Markó Béla. [Utalás arra, hogy a ro. parlament nemzeti szárnya támadja a NATO szerbiai akcióját. Ne feledjük: Ro., Szerbia és Oroszország összetartó ereje: az ortodoxia, amelyen már a tervezett pápalátogatás is apró repedést hozhat létre. De ezt a VET sem látja! (→ 1999.03.24) – K. P.] – Aki úgy véli, hogy a kormányban maradásról hozott döntés nem volt helyes, annak felelnie kell arra a kérdésre is, hogy most hol tartanánk? Az RMDSz üzenete világos: a magyarságnak meg kell maradnia a szülőföldjén. [RMSz, ápr. 7.; ápr. 8.] 1999. július 18.
Mo.-n az első félévben 2059 személy kapott m. állampolgárságot, 181 személyt elutasítottak. A legtöbben Ro.-ból telepedtek át (1445), őket Szerbia (444) és Ukrajna (299) követi. [Szabadság, júl. 17.] 1999. augusztus 18.
„Minden magyar felelős minden magyarért!” jelszóval megalakult az RMDSz Nemzetépítő Platformja (NÉP), mely fő feladatának tekinti egy olyan pol. irányzat létrehozását, amelynek célja olyan feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a m. kisebbség korlátlan polgári jogait, oly módon, hogy ősei földjén „mindenki itthon érezhesse magát”. A programban helyet kap a keresztény erkölcsiség és a polgári jogállamiság. [Szabadság, aug. 18.] (→ 1999.09.14)
Június végén Mo. lélekszáma 10 millió 65 ezer fő volt, 48 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte a KSH. [RMSz, aug. 18.] 1999. november 24.
A VET állásfoglalást adott ki a külhoni magyarok jogállása kérdésében. Az állásfoglalásban visszatekintettek arra, hogy az MVSz 1998. ápr. 5-én társadalmi vitát kezdeményezett a világon bárhol élő magyarok m. állampolgársághoz való jogáról. A szokatlan intenzitású vita – M. Kisebbség, 1999/2-3. sz. – jól kidomborította a kérdéskör neuralgikus elemeit. A javaslat a külhoni státushoz nem rendel választójogot, és nem jelent automatikusan áttelepedési jogosultságot. A kimunkálásra váró külhoni állampolgárság intézménye jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy Mo. eurokonform megoldást találjon a m. nemzet számára megkerülhetetlen, az állampolgárság fogalmát is érintő kérdésben. [RMSz, nov. 24.]
Az 1994-ben, külföldi kezdeményezésre és a kat. egyház támogatásával elindított gépköri mozgalom megtorpant az anyagi források kimerülése miatt, de remény van rá, hogy az új SAPARD-pályázatok újra mozgásba hozzák a leállt folyamatot. [HN, nov. 24.] 1999. december 29.
A Statisztikai Hivatal szerint 1997-ben Ro. aktív lakosságának 37,5%-a dolgozott a mezőgazdaságban (az EU-s kb. 4%-kal szemben; Mo.: 7,9%, Csehország 4,7%; Lengyelország: 20,5%; Bulgária: 24%). Az iparban 27,2% dolgozott, ez közelíti az európai átlagot. Nyugati elemzők úgy vélik, hogy a magas mezőgazdasági foglalkoztatottság mögött tkp. rejtett munkanélküliség húzódik meg. [Szabadság, dec. 29.]
Hosszas vita után Radu Vasilét kizárták a parasztpártból (→ 1999.12.17). Fő bűnének azt rótták föl, hogy azok után sem akart lemondani, hogy a miniszterei lemondtak. A PNTCD-t gyengítő hatalmi harcok a koalíció perspektíváira is kihatnak. [Szabadság, dec. 29.]
Csíky Dénes plébános személyes okok miatt nem vállalta azt, hogy a titkosszolgálati dossziékat felügyelő biz. (CNSAS) tagja legyen, ezért az RMDSz Csendes Lászlót, a bukaresti evangélikus gyülekezet presbiterét jelölte a posztra. [Szabadság, dec. 29.] (→ 2000.03.09)