ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
 

talĂĄlatszĂĄm: 108 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 101-108

FĂśldrajzi mutatĂł:

1992. oktĂłber 18.

Magyari Lajos, KovĂĄszna megye frissen megvĂĄlasztott szenĂĄtora (→ 1992.09.27) Ăşgy vĂŠlte: „az anyaorszĂĄgnak tennie kell a KĂĄrpĂĄt-medence magyar kisebbsĂŠgi tĂśmegeiĂŠrt, tĂĄmogatnia kell az autonĂłmiĂĄra irĂĄnyulĂł, ĂśnrendelkezĂŠsi tĂśrekvĂŠseit, de az illető kĂśzĂśssĂŠgre kell hagyni ĂŠs bĂ­zni a forma ĂŠs a megvalĂłsĂ­tĂĄsi mĂłd megvĂĄlasztĂĄsĂĄt”. [MĂŠrtĂŠk (Bp.), okt. 18.]

1993. mĂĄrcius 25.

A kormĂĄny 105/1993. sz. rendeletĂŠvel levĂĄltottĂĄk a kĂŠt szĂŠkely megye ro.–m. prefektusait (→ 1992.08.05), helyettĂźk Vlad-Adrian Căşuneant (KovĂĄszna) ĂŠs Doru Voşlobant (Hargita) neveztĂŠk ki. KirĂĄly KĂĄroly megyei RMDSz-elnĂśk tiltakozĂł levelĂŠben rĂĄmutatott, hogy a kormĂĄny megszegte azt az egyezsĂŠget, hogy a megyĂŠben fenntartja a kettős prefektus gyakorlatĂĄt. [NĂŠpĂşjsĂĄg, mĂĄrc. 27.] (→ 1993.03.29, 1993.04.01, 1993.04.06, 1993.04.11, 1993.04.28, 1993.10.20)

Kelemen Kálmán elmondta: az RMKdP kapcsolatokat kíván kiépíteni a PNTCD-vel és a világ kereszténydemokrata pártjaival. Szerinte az RMDSz – nem lévén párt – nem sajátíthatja ki a magyarság nevében való politizálást. [Népújság, márc. 25.]

1993. mĂĄrcius 29.

SepsiszentgyĂśrgyĂśn a KovĂĄszna ĂŠs Hargita megyei RMDSz szervezetek, a helyi ĂśnkormĂĄnyzatok munkatĂĄrsai ĂŠs a szĂśvetsĂŠg parlamenti kĂŠpviselői nyilatkozatot adtak ki, amelyben a ro. prefektusok visszaĂĄllĂ­tĂĄsa ellen tiltakoztak. [RMSz, mĂĄrc. 31.] (→ 1993.03.25, 1993.03.31)

1993. mĂĄrcius 31.

A KovĂĄszna ĂŠs Hargita megyei tiltakozĂĄsok (→ 1993.03.29) ellenĂŠre a kormĂĄny nem fogja visszavonni a prefektuscserĂŠkre vonatkozĂł dĂśntĂŠsĂŠt (→ 1993.03.25), jelentette ki a kormĂĄny főtitkĂĄra. [NĂŠpszava, mĂĄrc. 31.] (→ 1993.04.01)

Traian Chebeleu elnĂśki szĂłvivő vĂĄlaszolt Gyarmath JĂĄnos cikkĂŠre (→ 1993.03.20), s rĂĄmutatott, hogy az ET idĂŠzett 1201-es dokumentuma csupĂĄn ajĂĄnlĂĄs (ĂŠrtsd: tehĂĄt nem kĂśtelező ĂŠrvĂŠnyĹą). [RMSz, mĂĄrc. 31.]

Noha tĂśbbszĂśr is kijelentettĂŠk, hogy Kincses Előd ellen nem folyik kivizsgĂĄlĂĄs (→ 1990.03.30), a Maros megyei rendőrsĂŠg mĂŠgis hivatalos idĂŠzőt kĂźldĂśtt az ĂźgyvĂŠd itthoni cĂ­mĂŠre, ezzel igazolĂłdott a kivizsgĂĄlĂĄs tĂŠnye. [RMSz, mĂĄrc. 31.; SzabadsĂĄg, jĂşn. 10.]

1993. ĂĄprilis 7.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága levélben fordult a ro. parlament külügyi bizottságához, Hargita és Kovászna megye prefektusai kinevezése ügyében. A kinevezés jogszerűsége nem kétséges, azonban a döntés körültekintőbb mérlegelést tett volna szükségessé a két megye etnikai összetétele miatt. „E tény figyelmen kívül hagyása feszültségeket keltett az érintett térségben és általában a Ro.-ban élő m. nemzeti kisebbség körében.” Kérik, hogy a jövőben a ro. kormány tanúsítson nagyobb figyelmet a hasonló kérdések rendezése terén. [ÚM, ápr. 9.]

Nagy F. István, az RMPSz Bihar megyei vezetője nyilatkozott az oktatási helyzetről. A m. oktatási szaktestületek (RMPSz, Bolyai Társaság, EMT, RMDSz) még csak a sérelmek és panaszok megfogalmazásáig jutottak el; a helyzet sürgős orvoslást kíván: egyre csökken a magyarul tanuló diákok száma, mert a szülők, a könnyebb érvényesülés reményében, ro. iskolába adják a gyermekeket. [BN, ápr. 7.]

Az RMDSz vezetői (Markó Béla, Takács Csaba, Verestóy Attila, Tokay György) megbeszélést folytattak Meleşcanu külügyminiszterrel. Az ET-csatlakozás küszöbén meg kell alkotni a nemzetiségi törvényt és egy megfelelő oktatási törvényt; megengedhetetlen a prefektus-ügyhöz hasonló intézkedés. Kérik, hogy a de facto elismerés után de jure is ismerjék el az RMDSz-t a romániai magyarság törvényes képviselőjének. [MH, ápr. 9.]

1993. ĂĄprilis 16.

Az RMDSz elnöksége nyilatkozatban utasította vissza 6 ro. párt vádaskodásait és számadatokkal igazolták, hogy Hargita és Kovászna megyében nincs m. hatalmi dominancia. Hargita megyében 84,6% a m. lakosság aránya, a prefektúrán a ro. tisztviselők aránya: 65,9%; az ügyészek és bírák esetében 60, ill. 50%; az intézmények vezetői 55%-ban románok. Kovászna megyében 75,2% m. lakosság mellett a prefektúrán 90,6% a ro.; további arányok: ügyészek: 50%, bírák: 83,3%. [Népújság, ápr. 16.]

Somai József az RMDSz új vezetési struktúrájának további részleteit ismertette. Lehetőség nyílt, hogy a szövetség növelje az alkalmazottak számát, gazdagabb adatbázisokat hoznak létre, amelyek a döntéshozatal hatékonyságát fogják növelni. [Szabadság, ápr. 16.]

Borbély Imre vázolta az önrendelkezés kiépítésének lehetséges folyamatát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A fázisok: a magyarság számbavétele (kataszter), általános és titkos választások megtartása, melynek eredményeként létrejön a magyarság legitim „parlamentje”; ezután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonómia az alkotmány módosítását is feltételezi. Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk továbbra is a ro. ellenzék”. [ÚM, ápr. 16.]

A bĂ­rĂłsĂĄg felfĂźggesztette Gh. Funar rendeletĂŠnek vĂŠgrehajtĂĄsĂĄt, a per lezĂĄrĂĄsĂĄig a Korunk szerkesztősĂŠge a helyĂŠn maradhat. [SzabadsĂĄg, ĂĄpr. 16.] (→ 1993.04.22)

1993. ĂĄprilis 30.

Bukarestben a Legfelsőbb TĂśrvĂŠnyszĂŠk tĂĄrgyalta CseresznyĂŠs PĂĄl fellebbezĂŠsĂŠt (→ 1992.07.07, 1992.12.19). MĂĄj. 17-ĂŠre vĂĄrhatĂł az Ă­tĂŠlet. [OrEx, mĂĄj. 7.] – A dĂśntĂŠs időpontjĂĄt utĂłbb jĂşn. 7-re tettĂŠk. [RMSz, mĂĄj. 19.] (→ 1993.06.07)

A kolozsvĂĄri tanĂĄcs elfogadta Gh. Funar referendumra tett javaslatĂĄt (→ 1993.04.23); az ĂźlĂŠsről az RMDSz kĂŠpviselői kivonultak, de ez nem befolyĂĄsolta a dĂśntĂŠst. [NĂŠpszabadsĂĄg, mĂĄj. 4.] (→ 1993.05.14)

Hargita ĂŠs KovĂĄszna megyĂŠben ĂśnkormĂĄnyzati konferencia nyĂ­lt, amelyen elvetettĂŠk a csoportos lemondĂĄs ĂśtletĂŠt (→ 1993.04.06, 1993.04.28), mondvĂĄn, hogy nem lenne hatĂŠkony a tett. [RMSz, mĂĄj. 4.] – KirĂĄly KĂĄroly szerint le kellett volna mondaniuk a tanĂĄcsosoknak. [BL, mĂĄj. 14.] (→ 1993.05.26)

1993. jĂşnius 23.

Az „Ágyő, külföldi beruházók” című írás veleje: a parlament nyílt szavazással elvetette a külföldi beruházók földtulajdonhoz való jogát, hiába érvelt európai példákkal Birtalan Ákos. [RMSz, jún. 25.]

Gazda JĂłzsef lett az RMDSz KovĂĄszna megyei elnĂśke, a lemondott KirĂĄly KĂĄroly helyett (→ 1993.05.26). [RMSz, jĂşn. 25.]

Az Emberért, holnapunkért Alapítvány üv. titkára, Sófalvi László elmondta: Székelyudvarhelyen távképzéses rendszerben üzemgazdászokat, menedzsereket képeznek a gödöllői és gyöngyösi főiskolák segítségével. [RMSz, jún. 23.]

1993. szeptember 11.

Kovászna megyében a prefektúra törvényi úton támadta meg az RMDSz népszavazási tervét, melyet a m. prefektus ügyében szándékoztak kiíratni. A bíróság döntött: a tervezett népszavazás törvénytelen. [ÚM, szept. 11.]

1993. szeptember 16.

Nyugati politikusok kijelentései aggodalmat keltettek Bukarestben: a NATO kétféle sebességet alkalmaz a VSz volt tagállamaival szemben. Manfred Wörner NATO-főtitkár csupán Mo., Csehország, Szlovákia és Lengyelország csatlakozásáról szólt. [MH, szept. 16.]

Annak ellenĂŠre, hogy Liviu Maior tanĂźgymin. KovĂĄszna megyei lĂĄtogatĂĄsa sorĂĄn Ăşgy nyilatkozott, hogy ro. osztĂĄlyokat csak ott kell indĂ­tani, ahol erre igĂŠny van, Căşunean prefektus rendeletet adott ki (52/1993. sz.), amely kĂśtelezővĂŠ teszi a ro. oktatĂĄst minden olyan telepĂźlĂŠsen, ahol iskolĂĄskorĂşak vannak. KovĂĄszna megyĂŠben 70 faluban a ro. lakossĂĄg 2% alatt van, 13 faluban pedig csak magyarok ĂŠlnek. Az ilyen falvak feltĂśltĂŠse ro. tanĂ­tĂłkkal ĂŠs tanĂĄrokkal etnikai vĂĄltozĂĄsokat hozna lĂŠtre – emiatt tiltakozott az RMDSz megyei vezetĂŠse. [RMSz, szept. 16.] (→ 1993.10.15)

1993. oktĂłber 15.

KovĂĄszna megyĂŠben ĂŠrvĂŠnyt szereztek a prefektus rendeletĂŠnek (→ 1993.09.16). Öt faluban indĂ­tottak ro. osztĂĄlyokat, a falunkĂŠnti tanulĂł-lĂŠtszĂĄm: 1–4. [ÚM, okt. 15.]

A Szabadság közölte az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény javított szövegét. [okt. 15.]

1993. oktĂłber 20.

Az 1945 után államosított vagy a komm. rezsim által elvett ingatlanokkal kapcsolatban a liberális és parasztpárti képviselők által benyújtott törvénytervezet a teljes visszaadást követeli, a kormánypárt tervezete a jelenlegi helyzet szentesítését célozza. [RMSz, okt. 20.]

FĂźlĂśp-Fischer IldikĂł (okt. alelnĂśk) beadvĂĄnyt intĂŠzett az okt. min.-nek, melyben felsorolta az okt. tĂśrvĂŠnytervezet hiĂĄnyossĂĄgait ĂŠs az anyanyelvĹą oktatĂĄst korlĂĄtozĂł intĂŠzkedĂŠseket. Tk. sajĂĄt tankĂśnyvkiadĂĄsra ĂŠs m. szakirĂĄnyĂ­tĂłkra van szĂźksĂŠg. [SzabadsĂĄg, okt. 20.]

A kormĂĄny nem hĂ­vta vissza a szĂŠkely megyĂŠkbe kinevezett ro. prefektusokat (→ 1993.03.25), hanem azt ajĂĄnlotta, hogy m. alprefektusokat tegyenek mellĂŠjĂźk. KovĂĄszna megye nem fogadta el az alkut, ĂĄm a kormĂĄny mĂŠgis kinevezte Gyerő JĂłzsefet alprefektusnak, aki a diktatĂşra idejĂŠn propagandatitkĂĄr volt. [ÚM, okt. 20.]

SzabĂĄlytalansĂĄgokat mutatott ki a pĂŠnzĂźgyi ellenőrzĂŠs az NTA (→ 1990.05.30, 1991.09.26) hĂĄza tĂĄjĂĄn. A kuratĂłrium megvonta ÁbrahĂĄm Dezső főtitkĂĄr pĂŠnzĂźgyekkel kapcsolatos alĂĄĂ­rĂĄsi jogĂĄt. ÁbrahĂĄm visszautasĂ­totta az ellene felhozott vĂĄdakat. [Mai Nap, okt. 20.; MH, okt. 25.; PH, okt. 30.; MH, okt. 30.] (→ 1993.10.31, 1994.04.30, 1994.08.04)

1994. januĂĄr 21.

A Kovászna megyei RMDSz ÜE állásfoglalásban tiltakozott az ellen, hogy a megyében ún. belső listák alapján jelölték ki az Állami Vagyonalap megbízottait, nem vették figyelembe a megye nemzetiségi összetételét. [RMSz, jan. 21.]

1994. februĂĄr 26.

Elena Lenghel (tanügyminisztériumi felügyelő), Kovászna után Hargita megyében folytatta az iskolák ellenőrzését. Jobbára törvénytelen módszerekhez folyamodott (pl. névelemzés, alternatív tankönyvek kitiltása, személyi jogok megsértése), hogy még nehezebbé tegye a m. oktatás amúgy sem rózsás helyzetét. Az RMDSz megyei és széki választmányai nyilatkozatban tiltakoztak az ellenőrzés tendenciózus mivolta ellen. [RMSz, febr. 26.]

Kibővített vezetőségi ülést tartott a Bolyai Társaság. Arról is döntöttek, hogy magyarországi egyetemekre csak a hiányszakokra hirdetnek meg 20 ösztöndíjas helyet. [RMSz, márc. 15.]

Csíkszeredában főiskolai távoktatás folyik, magyarországi vendégtanárokkal. Mintegy 500 hallgató vesz részt a mezőgazdasági, közgazdasági, erdőmérnöki és pedagógusképzésben. Megoldásra vár az oklevelek elismertetése. [RMSz, febr. 26.]

1994. szeptember 19.

A szenĂĄtusnĂĄl bejegyeztettĂŠk A nemzeti kisebbsĂŠgek nyelvĂŠn tĂśrtĂŠnő oktatĂĄs c. tĂśrvĂŠnytervezetet, az azt tĂĄmogatĂł 492.380 alĂĄĂ­rĂĄssal. A megyĂŠnkĂŠnt ĂśsszegyĹąjtĂśtt alĂĄĂ­rĂĄsok szĂĄma: Hargita: 95.371; Maros: 81.605; KovĂĄszna: 70.378; Bihar: 54.858; Kolozs: 51.656; SzatmĂĄr: 35.430 stb. [RMSz, szept. 20.] (→ 1994.12.20) – Iliescu elnĂśk kifejtette: a nemzeti oktatĂĄs kĂŠrdĂŠsĂŠt az alkotmĂĄny, ill. a parlament ĂĄltal elfogadott tĂśrvĂŠny rendezi. [MN, szept. 23.]

Bakos Istvánt választották az MVSz új főtitkárának. [MN, szept. 19.]

1995. mĂĄrcius 25.

A ro. vezetést hideg zuhanyként érte, hogy Szlovákia aláírta az alapszerződést és az előzetes ro.–szlovák megállapodás ellenére az 1201-es ajánlást is vállalta (ti. a ro. és a szlovák fél egyeztetése folyamatos volt a tárgyalások ideje alatt; Meleşcanu emlékeztette korábbi ígéreteire a szlovák felet, Mečiar Párizsban igyekezett kibékíteni a ro. partnert). [MH, márc. 25.]

Az eddig csak Kovászna megyében működő MCsSz küldöttei Bákóban kapcsolatba léptek a lészpedi, klézsei, pusztinai, szabófalvi, rekecsinyi, bogdánfalvi és forrófalvi csángók képviselőivel. A jelenlévők az MCsSz-t a csángók legitim képviseletének fogadták el és kérték felvételüket az RMDSz társult szervezeteinek sorába. [Táj., márc. 27.]

1995. november 1.

T. Chebeleu elnĂśki szĂłvivő szĂŠlsősĂŠges fellĂŠpĂŠssel vĂĄdolta meg TőkĂŠs LĂĄszlĂłt: „TőkĂŠsnek nincs hitele ahhoz, hogy a m.–ro. megbĂŠkĂŠlĂŠsre javaslatot tegyen.” Az utĂłbbi nĂŠhĂĄny ĂŠvben a pĂźspĂśk romĂĄnellenes magatartĂĄst tanĂşsĂ­tott, hazugsĂĄgokat terjesztett kĂźlfĂśldĂśn a m. nemzetisĂŠg ĂĄllĂ­tĂłlagos kĂŠtsĂŠgbeejtő helyzetĂŠről, valamint az asszimilĂĄciĂłrĂłl ĂŠs az Ăşn. etnikai tisztogatĂĄsrĂłl. – HasonlĂł hangnemben nyilatkozott Mircea Geoană kĂźlĂźgyi szĂłvivő is, aki azt bizonygatta, hogy a TőkĂŠs ĂŠs „mĂĄs szĂŠlsősĂŠges vezetők” tĂŠziseiben szereplő etnikai alapĂş autonĂłmiĂĄt eurĂłpai szinten egyĂŠrtelmĹąen visszautasĂ­tjĂĄk. [RMSz, nov. 3.] (→ 1995.11.15)

Kovács László az Európai Integrációs Ügyek Biz. ülésén ismertette a m. elképzelést a m.–ro. megbékélési folyamatról; 4 dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia–német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. [MH, nov. 2.]

Gh. Funar Avram Iancu sírjánál sorolta föl a történelmi megbékélést illető feltételeit: Mo. ismerje el a trianoni szerződést, kérjen bocsánatot a m. hatóságok 1940–44 között elkövetett kilengéseiért; többé ne avatkozzon Ro. belügyeibe, mondjon le az 1201-es ajánlásról, ismerje el a Hargita és Kovászna megye területén létrehozandó Avram Iancu megyét; Ro. pedig tiltsa be a fasiszta típusú RMDSz-t. [ÚM, nov. 2.]

1996. januĂĄr 23.

Kevés a m. jogász – Kovászna megyében elnöki rendelettel 7 törvényszéki bírót erősítettek meg a hivatalában, de ezek közül csak egy magyar van, noha a megye lakosságának ¾-e m. Az ország közel 12 ezer [!] joghallgatójából csak 98 a magyar. [ÚM, jan. 23.]

Az ET-nek hatékony eszközöket kell találnia a nemzeti kisebbségek jogainak megvédésére. Az új tagállamok – kihasználva az európai szervezetek engedékenységét – nem tartják be a felvételükkor vállalt kötelezettségeket, tovább folytatják asszimilációs politikájukat. Az eddigiek folyamán hatékonynak tűnt a monitorizálás (helyszíni ellenőrzés), ezért Frunda György az ellenőrzések sűrítését és szigorítását javasolta az ET parlamenti közgyűlésén. [Táj., jan. 24.]

Tempfli József nagyváradi megyés püspök – látva a hatalom elodázó magatartását – pert indított, hogy visszaszerezhesse az egykori püspöki palotát. [RMSz, jan. 23.]

Cs. Gyímesi Éva elmondta, hogy nehézkes a diplomák elismertetése, ui. Fodor Gábor, a volt műv. min. tavalyi látogatásakor elmulasztotta megkötni az ez irányú kormányközi egyezményt. [RMSz, jan. 23.]

1996. ĂĄprilis 1.

HajdĂş GĂĄbor a szenĂĄtus ĂźlĂŠsĂŠn az igazsĂĄgĂźgyminisztertől kĂŠrt vĂĄlaszt arra, hogy 1989 decemberĂŠben (Hargita ĂŠs KovĂĄszna megye kivĂŠtelĂŠvel) hĂĄny Securitate szĂŠkhĂĄzat, hĂĄny ĂźgyĂŠszsĂŠgi hivatalt, rendőrsĂŠgi ĂŠpĂźletet ĂŠrt tĂĄmadĂĄs, s e tĂĄmadĂłk kĂśzĂźl hĂĄnyat Ă­tĂŠltek el? [TĂĄj., ĂĄpr. 2.] – A kĂźlĂźgymin. vĂĄlaszolt BorbĂŠly LĂĄszlĂł korĂĄbbi, a Maros, Kolozs ĂŠs SzatmĂĄr megyei prefektusok ĂĄltal eltĂĄvolĂ­tott kĂŠtnyelvĹą helysĂŠgnĂŠv-tĂĄblĂĄk ĂźgyĂŠben tett interpellĂĄciĂłjĂĄra. Meleşcanu szerint, amĂ­g az ET kisebbsĂŠgi keretegyezmĂŠnyĂŠt nem ratifikĂĄlta 12 ET-orszĂĄg, addig az egyezmĂŠny nem lĂŠp ĂŠletbe; Ro. alĂĄĂ­rta ugyan az egyezmĂŠnyt, de mivel az mĂŠg nem lĂŠpett ĂŠrvĂŠnybe, hĂĄt nem kĂśteles tiszteletben tartani. [TĂĄj., ĂĄpr. 2.] (→ 1996.04.09, 1996.05.31)

Vlagyimir Zsirinovszkij és pártjának más vezetői megerősítették, hogy levelet kaptak a PUNR és a PRM elnökétől. Gh. Funar és C. V. Tudor alkut ajánlott a szélsőjobbos orosz vezérnek: a választások során szorgalmazni fogják a NATO-tól való eltávolodást, cserébe Moldova és Ro. mielőbbi egyesüléséért, amelyért majd Zsirinovszkijnak kell lépéseket tennie. Zsirinovszkij erre a következőképpen reagált: „Nagy-Románia létrejöhet, de csakis Oroszország keretében, besszaráb kormányzóság formájában. Nagy-Romániából így nem marad semmi, hiszen Bulgária is Nagy-Bulgáriát akar, s így Ro.-nak le kell mondania Dobrudzsáról, Törökország Gagauziát akarja, Erdélyt pedig a magyarok kérik. Inkább lépjetek be Oroszországba, ahol létrehozhattok egy független ro. tartományt.” – Ezek után Funar és Tudor hevesen tagadták a kapcsolatfelvételt. [MH, ápr. 1.]

1996. ĂĄprilis 9.

BorbĂŠly LĂĄszlĂł felhĂ­vta a figyelmet a ro. politikusok ellentmondĂĄsos logikĂĄjĂĄra: Meleşcanu arra hivatkozik, hogy a kisebbsĂŠgi keretegyezmĂŠny nem ĂŠrvĂŠnyes (→ 1996.04.01), Iliescu elnĂśk ugyanakkor azzal veti el a kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠny szĂźksĂŠgessĂŠgĂŠt, hogy Ro. alĂĄĂ­rta a keretegyezmĂŠnyt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormĂĄnynak, amelyik ĂŠvek Ăłta Ă­gĂŠri a kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠny jĂłvĂĄhagyĂĄsĂĄt ĂŠs hat ĂŠve halogatja a kultusztĂśrvĂŠny vĂŠglegesĂ­tĂŠsĂŠt, amelyet az egyhĂĄzak vezetői 1990-ben terjesztettek a kormĂĄny elĂŠ? – tette fĂśl a kĂŠrdĂŠst a kĂŠpviselő. [TĂĄj., ĂĄpr. 9.; bővebben lĂĄsd: EllentĂŠt a ratifikĂĄlt okmĂĄnyok ĂŠs a tĂŠnyleges rendelkezĂŠsek kĂśzĂśtt c. Ă­rĂĄst, SzabadsĂĄg, ĂĄpr. 13.] (→ 1996.05.31)

Gh. Tinca védelmi min. ismételten elutasította az RMDSz kifogásait a Hargita és Kovászna megyében állomásozó „néhány katonai egység” miatt; szerinte azok nem változtatják meg a tartomány etnikai összetételét. [MH, ápr. 9.]

BecslĂŠsek szerint Ro.-bĂłl egymilliĂł ĂĄllampolgĂĄr tartĂłzkodik kĂźlfĂśldĂśn, illegĂĄlis munkavĂĄllalĂĄs cĂŠljĂĄbĂłl. [UH, ĂĄpr. 9.]



lapozĂĄs: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 101-108




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk