ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
talĂĄlatszĂĄm: 35 talĂĄlat
lapozĂĄs: 1-20 | 21-35
FĂśldrajzi mutatĂł:
1989. december 23.
A diktatĂşrĂĄval valĂł szembefordulĂĄs jelekĂŠnt az ĂşjsĂĄgok megvĂĄltozott cĂmmel jelentek meg. A m. nyelvĹą hĂrlapok rĂŠgi ĂŠs Ăşj cĂme: VĂśrĂśs LobogĂł ] Jelen (Arad); ElĹre ] RomĂĄniai Magyar SzĂł (a tovĂĄbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita NĂŠpe (CsĂkszereda); IgazsĂĄg ] SzabadsĂĄg (KolozsvĂĄr); VĂśrĂśs ZĂĄszlĂł ] NĂŠpĂşjsĂĄg (MarosvĂĄsĂĄrhely); BĂĄnyavidĂŠki FĂĄklya ] BĂĄnyavidĂŠki Ăj SzĂł (NagybĂĄnya), Megyei TĂźkĂśr ] HĂĄromszĂŠk (SepsiszentgyĂśrgy); Szabad SzĂł ] TemesvĂĄri Ăj SzĂł (TemesvĂĄr). Csak januĂĄrtĂłl vĂĄltott cĂmet a FĂĄklya ] Bihari NaplĂł (NagyvĂĄrad); tĂśbb cĂmvĂĄltozĂĄst ĂŠrt meg a SzatmĂĄri HĂrlap ] SzatmĂĄri Friss ĂjsĂĄg (SzatmĂĄrnĂŠmeti). Nem vĂĄltott cĂmet a BrassĂłi Lapok. â KĂŠt olyan vĂĄrosban is megjelent egy-egy rĂśvid ĂŠletĹą m. hĂrlap, ahol rĂŠg megszĹąntek a helyi ĂşjsĂĄgok: KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen (SzĂŠkely ĂjsĂĄg) ĂŠs SzĂŠkelyudvarhelyen (SzabadsĂĄg).
A ScĂŽnteia is cĂmet vĂĄltott, de a ScĂŽnteia poporului mĂŠg a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-ĂŠn vĂĄltottak AdevÄrul-ra.
MagyarorszĂĄg az elsĹk kĂśzĂśtt ismerte el az Ăşj rendszert. TĂśbb magyar szervezet ĂŠs intĂŠzmĂŠny segĂŠlyszĂĄllĂtmĂĄnyokat indĂtott RomĂĄniĂĄba. Egy hĂŠt alatt mintegy 450 tonna ĂŠlelmiszer ĂŠs gyĂłgyszer ĂŠrkezett.
Bukarestben ĂŠs tĂśbb erdĂŠlyi vĂĄrosban, kĂźlĂśnbĂśzĹ nĂŠven, magyar ĂŠrdekvĂŠdelmi tĂśmĂśrĂźlĂŠsek kezdemĂŠnyei alakultak (TemesvĂĄrott: BĂĄnsĂĄgi M. Demokrata SzĂśvetsĂŠg [eln.: BodĂł Barna; tb. eln.: TĹkĂŠs LĂĄszlĂł; ]910126]; Kolozs megyei ĂŠs KolozsvĂĄri M. Demokrata TanĂĄcs; NagyvĂĄradon a M. Demokratikus TanĂĄcs vĂĄrosi szervezete, MarosvĂĄsĂĄrhelyen Ideiglenes IntĂŠzĹ BizottsĂĄg, HĂĄromszĂŠken a RomĂĄniai M. Demokratikus Szervezet KovĂĄszna megyei Ideiglenes TanĂĄcsa [eln.: Sylvester Lajos]).
Az RMDSz helyi szervezeteivel egy idĹben kĂźlĂśnbĂśzĹ neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok ĂŠrdekvĂŠdelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20)
A TemesvĂĄrrĂłl Bukarest felĂŠ tartĂł Constantin NuĹŁÄ altĂĄbornagyot ĂŠs Velicu Mihalea vezĂŠrĹrnagyot DĂŠvĂĄn letartĂłztattĂĄk; a kĂŠt fĹtisztet helikopterre tettĂŠk, de a gĂŠp GyulafehĂŠrvĂĄr kĂśrnyĂŠkĂŠn lezuhant â ĂĄllĂtĂłlag gyalogsĂĄgi kĂŠzifegyverrel lĹttĂŠk le a helikoptert. [ĹtefÄnescu: 33.]
A FSN hivatalosan kĂśzĂślte: a CeauĹescu-hĂĄzaspĂĄrt biztonsĂĄgos helyen Ĺrzik; letartĂłztattĂĄk az RKP KB tĂśbb tagjĂĄt ĂŠs szabadon engedtĂŠk a kommunizmus politikai foglyait. 1990. januĂĄr 4.
A bukaresti ideiglenes hatalom amnesztia-rendeletet adott ki, melynek ĂŠrtelmĂŠben kĂśzkegyelemben rĂŠszesĂtettĂŠk mindazokat, akiket 1989. dec. 22-ig elkĂśvetett politikai bĹąncselekmĂŠnyekĂŠrt ĂtĂŠltek el. A kĂŠsĹbbiekben a hatalom ezt a rendeletet nagyon szelektĂven alkalmazta (lĂĄsd az oroszhegyi, zetelaki eseteket ĂŠs a kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi, Ăşn. Agache-Ăźgy elĂtĂŠltjeit); bĂĄr romĂĄnlakta terĂźleteken is volt lincselĂŠs, ott nem volt felelĹssĂŠgre vonĂĄs. 1990. januĂĄr 13.
MarosvĂĄsĂĄrhelyen, a StĂşdiĂł SzĂnhĂĄzban 2. orsz. kĂźldĂśttgyĹąlĂŠsĂŠt tartotta az RMDSz, melyen SzĂĄndĂŠknyilatkozatot fogadtak el. Fejezetei: Az RMDSz felĂŠpĂtĂŠse ĂŠs mĹąkĂśdĂŠse. Az RMDSz rĂŠszvĂŠtele a kĂśzĂŠletben. Az RMDSz gazdasĂĄgi ĂŠs szociĂĄlis irĂĄnyelvei. Az RMDSz irĂĄnyelvei az oktatĂĄs kĂŠrdĂŠseirĹl. A sajtĂł, az irodalom, a mĹąvĂŠszet, a hagyomĂĄnyĂĄpolĂĄs kĂŠrdĂŠseirĹl. Az RMDSz ifjĂşsĂĄgpolitikĂĄja. â A tagsĂĄgra vonatkozĂł kitĂŠtel (tag lehet minden â18. ĂŠletĂŠvĂŠt betĂśltĂśtt magyar nemzetisĂŠgĹą ĂĄllampolgĂĄrâ) kirekesztĹ jellegĹą volt, emiatt tĂśbb tĂĄmadĂĄs ĂŠrte a SzĂśvetsĂŠget (a Pro Europa Liga is tiltakozott). UtĂłbb ez a paragrafus mĂłdosult. [Domokos1: 126.] â A 6. pont rĂśgzĂtette a szĂśvetsĂŠg Ăşn. ernyĹszerepĂŠt: âA SzĂśvetsĂŠg egybefog minden olyan szakmai, ĂŠrdekvĂŠdelmi, mĹąvelĹdĂŠsi, vallĂĄsi egyesĂźletet vagy szervezetet, amely kĂŠsz egyĂźttmĹąkĂśdni vele a kĂśzĂśsen vĂĄllalt tĂĄrsadalmi ĂŠs nemzeti cĂŠlok ĂŠrdekĂŠben.â (→ 1990.01.07, 1990.02.24)
A FSN KovĂĄszna megyei tanĂĄcsa elnĂśkĂŠvĂŠ vĂĄlasztotta KozsokĂĄr GĂĄbor kĂśzgazdĂĄszt.
A szĂŠkelyudvarhelyi, barĂłti ĂŠs kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi erĹszakos cselekmĂŠnyekkel (gyĂşjtogatĂĄs, lincselĂŠs) kapcsolatban (→ 1989.12.22) Domokos GĂŠza tisztĂĄzta: âa cselekedeteknek nem volt romĂĄnellenes jellege, mikĂŠnt a dolgot egyes kĂźlfĂśldi rĂĄdiĂładĂłk ĂŠs ĂşjsĂĄgok beĂĄllĂtjĂĄkâ. 1990. jĂşlius 21.
BĂĄlvĂĄnyosfĂźreden tĂznapos nemzetkĂśzi ifj. tĂĄbor ĂŠs konferencia-sorozat kezdĹdĂśtt Ătmenet a diktatĂşrĂĄbĂłl a demokrĂĄciĂĄba cĂmmel. A szervezĹk: a kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi ifjĂşsĂĄgi szervezet ĂŠs a Fidesz. (→ 1990.08.30, 1991.07.21) â [Ezt a rendezvĂŠnyt minden ĂŠv nyarĂĄn megrendeztĂŠk, kĂŠsĹbb a helyszĂnt ĂĄttettĂŠk TusnĂĄdfĂźrdĹre, Ăgy lett a kĂŠt helyszĂn ĂśsszevonĂĄsĂĄbĂłl: âTusvĂĄnyosâ.] 1991. ĂĄprilis 4.
Iliescu elnĂśk, Gorbacsov meghĂvĂĄsĂĄra MoszkvĂĄba utazott. KĂŠtnapos Ăştja sorĂĄn talĂĄlkozott Borisz Jelcin parlamenti elnĂśkkel ĂŠs alĂĄĂrta az Ăşj szovjetâro. ĂĄllamkĂśzi szerzĹdĂŠst (→ 1991.03.22, 1991.06.13).
A HĂĄromszĂŠk riportja adalĂŠkokat szolgĂĄltatott az Ăşn. Agache-ĂźgyhĂśz. Aurel Agache KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen volt milicista tiszt, s 1989 decemberĂŠben a nĂŠpharag ĂĄldozatĂĄvĂĄ vĂĄlt. HalĂĄlĂĄt a ro. sajtĂł ĂŠs a bĂrĂłsĂĄg romĂĄnellenes megnyilvĂĄnulĂĄskĂŠnt ĂĄllĂtotta be, holott a vĂĄros szĂĄmos lakosa bizonyĂtotta, hogy zsarolĂĄssal, verĂŠssel ĂŠkszert ĂŠs pĂŠnzt csikart ki az emberektĹl. [BĹvebben lĂĄsd: HĂĄromszĂŠk, 1990. jan. 5., febr. 3., mĂĄrc. 15., ĂĄpr. 4.] (→ 1991.11.26) 1991. jĂşlius 12.
A Min. jĂłvĂĄhagyta a hĂĄromszĂŠki m. iskolĂĄk elnevezĂŠsĂŠt: GĂĄbor Ăron, Bod PĂŠter, Nagy MĂłzes (KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely), KĹrĂśsi Csoma SĂĄndor (KovĂĄszna), Mikes Kelemen, PuskĂĄs Tivadar (SepsiszentgyĂśrgy), BarĂłti SzabĂł DĂĄvid (BarĂłt). [EN, jĂşl. 12.]
Az esztendĹ elsĹ felĂŠben 19.037 fĹ vĂĄndorolt ki Ro.-bĂłl, kĂśzĂźlĂźk 7587 nĂŠmet, 6420 ro., 2284 m., 284 zsidĂł ĂŠs 2462 egyĂŠb nemzetisĂŠgĹą. A BelĂźgymin. fenti adatai nem tartalmazzĂĄk azt a 4759 ro. ĂĄllampolgĂĄrt, akik turistaĂştlevĂŠllel mentek ki ĂŠs idĹkĂśzben bejelentettĂŠk, hogy nem kĂvĂĄnnak hazatĂŠrni. [EN, jĂşl. 12.]1991. augusztus 2.
Tibori SzabĂł ZoltĂĄn a ro. KĂźlĂźgymin. ĂĄltal ĂśsszeĂĄllĂtott ĂŠs Genfben bemutatott FehĂŠr kĂśnyv egyik kitĂŠtelĂŠre reagĂĄlt a SzabadsĂĄgban: hamis a kĂśtet azon ĂĄllĂtĂĄsa, hogy az RMSz ĂŠs a vidĂŠki m. napilapok kormĂĄnytĂĄmogatĂĄst kapnak.
KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen megbeszĂŠlĂŠst folytattak a SzIF ĂŠs az RMDSz szĂŠkelyfĂśldi kĂŠpviselĹi. KĂśzĂśs nyilatkozatuk meghatĂĄrozta az egyĂźttmĹąkĂśdĂŠs formĂĄit ĂŠs tĂĄmogatta az RMDSz alĂĄĂrĂĄsgyĹąjtĂŠsĂŠt az oroszhegyi ĂŠs zetelaki elĂtĂŠltek perĂŠben. [HĂĄromszĂŠk, aug. 8.; RMSz, aug. 9.] 1991. november 26.
Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvĂĄnossĂĄgra hozta ĂĄllĂĄspontjĂĄt a HarâKov-jelentĂŠsrĹl. KĂŠrtĂŠk, hogy a parlament ne fogadja el a jelentĂŠst, hozzanak lĂŠtre pĂĄrtatlan kĂźlfĂśldi bizottsĂĄgot, vizsgĂĄljĂĄk felĂźl az 1990. mĂĄrciusi esemĂŠnyekkel kapcsolatos ĂtĂŠleteket, vĂŠgĂźl ismĂŠtelten kĂŠrtĂŠk a NemzetisĂŠgi MinisztĂŠrium fĂślĂĄllĂtĂĄsĂĄt. â VerestĂły Attila szenĂĄtor egy pĂŠldĂĄnyt Iliescu elnĂśknek is ĂĄtadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]
KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen nov. 26-ĂĄn letartĂłztattĂĄk HĂŠjja DezsĹt, nov. 29-ĂŠn Daniela Filip-Orbant, dec. 4-ĂŠn Paizs OttĂłt, az Ăşn. Agache-Ăźgyben. (→ 1991.04.04) â A vĂĄrosi polgĂĄrmesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC ĂŠs a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartĂłztatĂĄs ellen, emlĂŠkeztetve a FSN amnesztia-rendeletĂŠre. (→ 1990.01.04) [BĹvebben lĂĄsd: RMSz, dec. 7., 17; HĂĄromszĂŠk, dec. 6., 7., 10., 13., 14.]
A pĂĄrizsi Liberation cikke fĂślhĂvta a figyelmet a szĂŠlsĹsĂŠgesen nacionalista pĂĄrtokra (PUNR, PRM) ĂŠs sajtĂłtermĂŠkekre, mondvĂĄn, hogy a tĹązzel jĂĄtszik az, aki nem hatĂĄrolja el magĂĄt ezektĹl. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.]1992. januĂĄr 10.
TĹkĂŠs LĂĄszlĂł Tiltakozom cĂmmel nyĂlt levelet juttatott el a hazai ĂŠs kĂźlfĂśldi sajtĂłhoz. FĂślemelte a szavĂĄt KirĂĄly KĂĄrolynak a parlamentbĹl valĂł kizĂĄrĂĄsa ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu ĂŠs szekustĂĄrsai felmentĂŠse (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendezĹdĂŠs nyilvĂĄnvalĂł jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberĂŠben meglincselt kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi rendĹr ĂźgyĂŠben hĂĄrom szemĂŠlyt (→ 1991.11.26) letartĂłztattak. KĂŠrte, hogy az 1990. januĂĄr 4-i amnesztiarendelet ĂŠrtelmĂŠben nyilvĂĄnĂtsĂĄk semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvĂĄsĂĄrhelyi diszkriminatĂv ĂtĂŠleteket. Tiltakozott a tervezett nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs nemzeti ĂŠs vallĂĄsi kisebbsĂŠgeket sĂşjtĂł tendenciĂĄja ellen. Arra kĂŠrte a kisebbsĂŠgi egyhĂĄzakat ĂŠs az RMDSz-t, hogy ro. szĂśvetsĂŠgeseikkel egyĂźtt â vagy akĂĄr nĂŠlkĂźlĂźk â vegyĂŠk igĂŠnybe a tĂśrvĂŠnyes politikai harc minden eszkĂśzĂŠt a felsorolt demokrĂĄciaellenes megnyilvĂĄnulĂĄsok, sĂŠrelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]
BorbĂŠly Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a szĂŠkelyfĂśldi autonĂłmiĂĄra vonatkozĂł kĂsĂŠrlet kĂśrĂźli vitĂĄban megmutatkoztak az RMDSz-en belĂźli ellentĂŠtek. BorbĂŠly a terĂźleti autonĂłmiĂĄt legitim cĂŠlkĂŠnt tĹązte ki, de Katona ĂdĂĄm kezdemĂŠnyezĂŠsĂŠt (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a tĂĄrsnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozĂł elgondolĂĄsĂĄt. [RMSz, jan. 10.]1992. jĂşlius 15.
KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen â hĂŠt hĂŠttel a mĂĄjus 26-i alakulĂł ĂźlĂŠs utĂĄn â megkaptĂĄk a nĂŠpfĹiskola bejegyzĂŠsĂŠrĹl szĂłlĂł ĂŠrtesĂtĂŠst. A fĹiskola a kat. egyhĂĄz vĂŠdnĂśksĂŠge alatt fog mĹąkĂśdni. A tervek szerint ĂĄllattenyĂŠsztĂŠs, mĹąvĂŠszettĂśrtĂŠnetâesztĂŠtika ĂŠs idegen nyelv szakon indul oktatĂĄs. [HĂĄromszĂŠk, aug. 20.] 1993. ĂĄprilis 22.
Liviu Medrea, alpolgĂĄrmester semmisnek ĂtĂŠlte a bĂrĂłsĂĄg hatĂĄrozatĂĄt (→ 1993.04.16) ĂŠs erĹszakkal akarta kilakoltatni a Korunk szerkesztĹsĂŠgĂŠt. Ăpr. 21-ĂŠn azĂŠrt nem sikerĂźlt a kilakoltatĂĄs, mert a rakodĂłknak lejĂĄrt a munkaidejĂźk ĂŠs dolgavĂŠgezetlenĂźl tĂĄvoztak. 22-ĂŠn a szerkesztĹk bezĂĄrkĂłztak ĂŠs a bĂrĂłsĂĄgi idĂŠzĂŠs kifĂźggesztĂŠsĂŠvel jeleztĂŠk, hogy nem tĂĄrgyalnak, ui. kilakoltatĂĄst csak vĂŠgleges bĂrĂłsĂĄgi dĂśntĂŠs alapjĂĄn lehet elrendelni. A szerk. Ăgy Ăşjabb haladĂŠkot nyert. [SzabadsĂĄg, ĂĄpr. 23.] â Egy nappal kĂŠsĹbb kijelentettĂŠk, hogy hajlandĂłk elkĂśltĂśzni, ha a felajĂĄnlott ĂŠpĂźletben megteremtik a megfelelĹ munkakĂśrĂźlmĂŠnyeket. [RMSz, ĂĄpr. 24.] (→ 1993.05.18)
Iliescu Washingtonban talĂĄlkozott Al Gore alelnĂśkkel, aki kijelentette: tĂĄmogatja a legnagyobb kedvezmĂŠny megadĂĄsĂĄt. [RMSz, ĂĄpr. 24.]
Ro. Ăşj fĹĂźgyĂŠsze: Vasile-Manea DrÄgulin. ElĹdje (Mihai-Ulpiu Cherecheanu) hivatĂĄsos katonatiszt volt ĂŠs az EK-hoz csatlakozĂĄs feltĂŠtele, hogy a fĹĂźgyĂŠszi hivatalban civilek kapjanak helyet. [EN, ĂĄpr. 22.]
KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen tartotta soros kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠt az AnyanyelvĂĄpolĂłk ErdĂŠlyi SzĂśvetsĂŠge (AESz). Az AESz 1991 decemberĂŠben alakult, szĂŠkhelye SepsiszentgyĂśrgy. [RMSz, ĂĄpr. 29.] 1993. ĂĄprilis 27.
A VallĂĄsĂźgyi ĂllamtitkĂĄrsĂĄg szĂŠkhelyĂŠn a kultusztĂśrvĂŠny tervezetĂŠt vitattĂĄk az egyhĂĄzak kĂźldĂśttei. Tempfli JĂłzsef elmondta: a hatalom kĂŠpviselĹi mereven elzĂĄrkĂłztak nĂŠhĂĄny kĂŠrdĂŠs megvitatĂĄsĂĄtĂłl: nem akartak beleegyezni az egyhĂĄzi vagyon visszaszolgĂĄltatĂĄsĂĄba ĂŠs az egyhĂĄzi iskolĂĄk felĂĄllĂtĂĄsĂĄba. Az egyhĂĄzak vezetĹi tovĂĄbbra is kitartanak e kĂŠt lĂŠnyeges feltĂŠtel teljesĂtĂŠse mellett. [EN, mĂĄj. 13.] (→ 1993.10.11, 1993.10.28, 1994.04.09)
Jeszenszky GĂŠza elmondta, hogy a ro.âm. alapszerzĹdĂŠs szerkesztĂŠse sorĂĄn figyelembe veszik a romĂĄniai magyarsĂĄg jogos kĂŠrĂŠseit; nem fognak a âkisebbsĂŠgek feje fĂślĂśtt szerzĹdniâ. [RMSz, ĂĄpr. 27.]
BalĂĄzs SĂĄndor, a Bolyai TĂĄrsasĂĄg elnĂśke a sajtĂł ĂştjĂĄn prĂłbĂĄlt Ăźzenni Iliescu elnĂśknek, tekintve, hogy postĂĄn kĂźldĂśtt leveleire â melyben a BTE visszaĂĄllĂtĂĄsĂĄt sĂźrgette â nem kapott vĂĄlaszt. [RMSz, ĂĄpr. 27.] (→ 1993.05.12)
A tanfelĂźgyelĹsĂŠg nem hagyta jĂłvĂĄ, hogy a kolozsvĂĄri ApĂĄczai Csere JĂĄnos LĂceumban tanĂtĂłkĂŠpzĹ osztĂĄlyok induljanak. TanĂtĂłkĂŠpzĹ csak Zilahon, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen, SzĂŠkelyudvarhelyen ĂŠs NagyvĂĄradon mĹąkĂśdik. [RMSz, ĂĄpr. 27.]1993. jĂşnius 11.
A Bihar megyei tanfelĂźgyelĹsĂŠg fĂślmentette tisztsĂŠgĂŠbĹl Wilhelm SĂĄndort, a szĂŠkelyhĂdi isk. igazgatĂłjĂĄt, azzal a vĂĄddal, hogy engedĂŠly nĂŠlkĂźl utazott kĂźlfĂśldre (→ 1993.05.26). MegjegyzendĹ: az utazĂĄsra a rendelet kiadĂĄsa elĹtt kerĂźlt sor. [BN, jĂşn. 11.]
Az 1992-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs adataibĂłl kĂśzĂślt nĂŠhĂĄny jellemzĹ adatot Albu ZoltĂĄn. (LĂĄsd mĂŠg: ]920530, 930318). ĂsszlakossĂĄg: 22,760.449 fĹ, ebbĹl ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigĂĄny: 409.723; nĂŠmet: 119.436. â A 10 ezernĂŠl tĂśbb magyart szĂĄmlĂĄlĂł vĂĄrosok: MarosvĂĄsĂĄrhely 83.681 m. lakos (a lakossĂĄg 51,14%-a); KolozsvĂĄr 74.483 (22,71%); NagyvĂĄrad 73.272 (33,18%); SzatmĂĄrnĂŠmeti 53.826 (40,82%); SepsiszentgyĂśrgy 50.886 (74,76%); SzĂŠkelyudvarhely 38.926 (97,41%); CsĂkszereda 38.204 (83,0%); TemesvĂĄr 32.024 (9,58%); BrassĂł 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); NagybĂĄnya 25.746 (17,30%); KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely 20.964 (91,74%); GyergyĂłszentmiklĂłs 18.938 (88,31%); NagykĂĄroly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); SzĂĄszrĂŠgen 12.378 (31,75%); SzovĂĄta 10.748 (89,02%); SzĂŠkelykeresztĂşr 10.059 (94,93%) []931224: eltĂŠrĹ, de kĂśzelĂtĹ adat: 9450-bĹl 9058 m.]; BarĂłt 10.006 (96,22%). [OrEx, jĂşn. 11.] 1993. december 7.
Az RMDSz rĂŠszt vett a CMN jogi bizottsĂĄgĂĄnak egyeztetĹ vitĂĄjĂĄn, ahol bemutattĂĄk a kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠny tervezetĂŠt. ElfogadtĂĄk a szemĂŠlyi autonĂłmiĂĄra vonatkozĂł RMDSz-javaslatokat, de a mĂĄsik kĂŠt autonĂłmia-formĂĄrĂłl Ăşgy vĂŠlekedtek, hogy azt ellenzi a tĂĄrsadalom. [RMSz, dec. 11.]
Az RMDSz ĂE hatĂĄrozata szerint az RMDSz helyi ĂśnkormĂĄnyzati tanĂĄcsosainak ĂŠs polgĂĄrmestereinek napirendre kell tĹązniĂźk a kĂŠtnyelvĹą feliratok kĂŠrdĂŠsĂŠt ĂŠs hatĂĄrozatot kell hozniuk az Ăźgyben. PozitĂv dĂśntĂŠs esetĂŠn el kell helyezni a kĂŠtnyelvĹą feliratokat. [MH, dec. 7.]
KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen tartotta rendes ĂŠvi kĂśzgyĹąlĂŠsĂŠt az AESz. A korĂĄbbi elnĂśkĂśt (Zsigmond GyĹzĹ) Tulit Ilona vĂĄltotta fĂśl. A vezetĹsĂŠg tagjai: ĂrdĂśgh-GyĂĄrfĂĄs Lajos (fĹtitkĂĄr); Antal SĂĄndor, KomorĂłczy GyĂśrgy, MĂŠszely JĂłzsef. Tb. eln.: PĂŠntek JĂĄnos. [RMSz, dec. 7.]1995. szeptember 8.
OrszĂĄgszerte folytatĂłdott az RMDSz ĂĄltal meghirdetett â a tanĂźgyi tĂśrvĂŠny egyes kitĂŠtelei ellen tiltakozĂł â akciĂłsorozat. KolozsvĂĄrott, a Szent MihĂĄly-templomban, Ăśkumenikus istentisztelet keretĂŠben megĂĄldottĂĄk a Strasbourgba indulĂł tĂztagĂş ifj. kerĂŠkpĂĄros kĂźldĂśttsĂŠg tagjait. [TĂĄj., szept. 9.] CsĂkszereda fĹterĂŠn mintegy 5000 ember gyĹąlt Ăśssze, hogy meghallgassa a szĂłnokokat; NagyvĂĄradon a bazilika elĹtti tĂŠren tartottak gyĹąlĂŠst, GyergyĂłszentmiklĂłson ĂŠs KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen is ezrek gyĹąltek Ăśssze, hogy jelenlĂŠtĂźkkel nyomatĂŠkosĂtsĂĄk a magyarsĂĄg ĂłhajĂĄt. [RMSz, szept. 11.] (→ 1995.09.11)
ErĹsen kĂŠtsĂŠges a Kiss KĂĄlmĂĄn ĂĄllĂtĂłlagos talĂĄlkozĂłirĂłl kĂśzzĂŠtett Rompres-jelentĂŠs (→ 1995.09.04) valĂłsĂĄgtartalma: az RMSzdP elnĂśke nem jĂĄrt az MDF kĂśzpontjĂĄban, Horn Gyula sem tĂĄrgyalt vele. CsoĂłri SĂĄndor az MVSz szĂŠkhĂĄzĂĄnak folyĂłsĂłjĂĄn talĂĄlkozott Kiss KĂĄlmĂĄnĂŠkkal, de az ott vĂĄltott pĂĄr szĂł nem nevezhetĹ tĂĄrgyalĂĄsnak. KirĂĄly AndrĂĄs (Fidesz) elmondta, hogy HollĂł LĂĄszlĂł Levente besĂŠtĂĄlt ugyan a Fidesz szĂŠkhĂĄzĂĄba, de csak azĂŠrt, hogy OrbĂĄn Viktor kabinetfĹnĂśkĂŠtĹl tĂzezer forintot kĂŠrjen, sajĂĄt vĂĄllalkozĂĄsĂĄra. [RMSz, szept. 8.] (→ 1995.09.14)
Paul Philippi professzor (RNDF) levelet Ărt Max van der Stoelnek, amelyben kifejtette, hogy a nĂŠmet kisebbsĂŠg is egyetĂŠrt az RMDSz nĂŠzeteivel, ui. a tanĂźgyi tĂśrvĂŠny a kommunista rezsimhez kĂŠpest is kevesebb lehetĹsĂŠget biztosĂt a kisebbsĂŠgi oktatĂĄsnak. [RMSz, szept. 8.]
Ro. alĂĄĂrta az elvi megĂĄllapodĂĄst azoknak a zsidĂł kĂśzĂśssĂŠgi javaknak a restitĂşciĂłjĂĄrĂłl, amelyeket 1940 utĂĄn a fasisztĂĄk, 1945 utĂĄn a kommunistĂĄk koboztak el, kĂśzĂślte a ZsidĂł KĂĄrpĂłtlĂĄsi VilĂĄgszervezet alelnĂśke. A dokumentum szerint a ro. parlamentnek egy ĂŠven belĂźl kell szavaznia a javak tĂśrvĂŠnyes visszaadĂĄsĂĄrĂłl. [RMSz, szept. 11.] 1996. januĂĄr 31.
Tabajdi Csaba 1995. jĂşn. 6-ĂĄn KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen tĂĄrgyalt a helyi RMDSz vezetĹivel. Az ĂĄllamtitkĂĄr sofĹrje az ĂŠpĂźlet elĹtt, a gĂŠpkocsi rĂĄdiĂłjĂĄnak keresĹjĂŠt csavargatva az URH-sĂĄvon fĹnĂśke hangjĂĄt hallotta meg â Ăgy jĂśttek rĂĄ arra, hogy a teremben folyĂł megbeszĂŠlĂŠst lehallgattĂĄk. â 1995. okt. 23-ĂĄn a nagyenyedi RMDSz-szĂŠkhĂĄzban talĂĄltak âpoloskĂĄtâ. â 1995. nov. 7-ĂŠn Csutak IstvĂĄn a sajtĂł kĂŠpviselĹinek bemutatta a telefonjĂĄhoz csatlakoztatott lehallgatĂł-kĂŠszĂźlĂŠket. A SRI mindhĂĄrom esetben tagadta, hogy kĂśze lenne a lehallgatĂĄsokhoz. [EN, jan. 31.]
A PDSR kĂśzlemĂŠnyben ĂtĂŠlte el Gh. Funar ĂŠs a PUNR magatartĂĄsĂĄt ĂŠs szĂłvivĹje ĂştjĂĄn ĂŠrtĂŠsre adta: nincs kizĂĄrva egy olyan kormĂĄnyalakĂtĂĄs, melynek sorĂĄn a PUNR elveszti a korĂĄbban birtokolt tĂĄrcĂĄkat. A reakciĂłt az vĂĄltotta ki, hogy Funar levĂŠlben kĂŠrte Iliescut: folyamatosan tĂĄjĂŠkoztassĂĄk a MagyarorszĂĄggal folytatott tĂĄrgyalĂĄsokrĂłl. [SzabadsĂĄg, jan. 31.]1998. mĂĄrcius 15.
ErdĂŠly-szerte mĂŠltĂłsĂĄggal, incidensek nĂŠlkĂźl zajlottak a MĂĄrcius 15-i ĂźnnepsĂŠgek. Az emlĂŠkezĂŠsek kĂśzponti ĂźnnepsĂŠge CsĂkszeredĂĄban volt (tk. GĂĄl SĂĄndor honvĂŠdezredes mellszobrĂĄnak felavatĂĄsa, Nagy ĂdĂśn alkotĂĄsa). KovĂĄszna megyĂŠben is gazdag program vĂĄrta a rĂŠsztvevĹket: KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen a kĂŠzdiszĂŠki ĂŠs a budapesti hagyomĂĄnyĹrzĹ tĂĄrsasĂĄgok lovasfelvonulĂĄsa vonzotta a nĂŠzĹket. [TĂĄj., mĂĄrc. 17.]
Emil Constantinescu levĂŠlben ĂźdvĂśzĂślte GĂśncz ĂrpĂĄdot, a M. KĂśztĂĄrsasĂĄg nemzeti ĂźnnepĂŠn. âMiutĂĄn nĂŠpeinknek volt annyi bĂślcsessĂŠgĂźk, hogy megtanuljĂĄk a tĂśrtĂŠnelem igazi leckĂŠit, ez az Ăşj eurĂłpai tavasz ezĂşttal szerencsĂŠre egymĂĄs mellett talĂĄl bennĂźnket, barĂĄtkĂŠnt ĂŠs partnerkĂŠnt veszĂźnk rĂŠszt a fĂśldrĂŠsz ĂŠs a vilĂĄg Ăşj egyĂźttmĹąkĂśdĂŠsi, biztonsĂĄgi ĂŠs bĂŠkearchitektĂşrĂĄjĂĄnak felĂŠpĂtĂŠsĂŠben.â [RMSz, mĂĄrc. 17.] 1998. november 30.
A PSE lĂŠtrehozĂĄsĂĄt tanulmĂĄnyozĂł biz. ĂźlĂŠsĂŠn javaslat szĂźletett arrĂłl, hogy elsĹsorban olyan szakokat hozzanak lĂŠtre, amelyek mĂĄs egyetemeken nincsenek. [SzabadsĂĄg, nov. 30.]
Csiha KĂĄlmĂĄn, visszatekintve az elmĂşlt 9 ĂŠvre, elmondta: az EREK mintegy 500 ĂŠpĂźletet igĂŠnyelt vissza, de mĂŠg egy szobĂĄt sem kaptak vissza az elkobzott vagyonbĂłl. Nincs politikai akarat a visszaadĂĄsra, mert a visszaigĂŠnyelt ĂŠpĂźletek a vĂĄroskĂśzpontokban vannak, s azokat az ĂĄllam mĂĄs cĂŠlokra hasznĂĄlta fĂśl. 1990 utĂĄn megindultak az egyhĂĄzi ĂŠpĂtkezĂŠsek, kĂźlfĂśldi segĂtsĂŠggel tĂśbb jelentĹs lĂŠtesĂtmĂŠnyt ĂŠpĂtettek fĂśl: IfjĂşsĂĄgi KĂśzpont (Illyefalva); Bethlen Kata DiakĂłniai KĂśzpont (KvĂĄr); internĂĄtusok (SzĂŠkelyudvarhely, KĂŠzdivĂĄsĂĄrhely, Nagyenyed) stb., harmincnĂĄl tĂśbb templom ĂŠpĂźlt. [SzabadsĂĄg, nov. 30.] 1999. jĂşnius 4.
A nagykĂĄrolyi RĂłm. Kat. Teol. LĂceum gondjairĂłl beszĂŠlt Visnyai Csaba igazgatĂł. Az egyhĂĄz â egyelĹre csak papĂron â visszakapta a Szt. LĂĄszlĂł Konviktus ĂŠpĂźletĂŠt, amelyet fel kell ĂşjĂtani. [SzFĂ, jĂşn. 4.]
A nagybĂĄnyai NĂŠmeth LĂĄszlĂł GimnĂĄziumban a megyei m. oktatĂĄs jĂśvĹjĂŠrĹl tanĂĄcskoztak a tanĂĄrok. Az ĂĄlt. iskolĂĄsok â
-a, a kĂśzĂŠpiskolĂĄsok â
-a ro. nyelven tanul. [BĂSz, jĂşn. 4.]
Az orszĂĄgban 1,242 milliĂł katolikus hĂvĹ ĂŠl (erdĂŠlyi egyhĂĄzmegye: 542 ezer; temesvĂĄri em.: 112 ezer; vĂĄradi em.: 108 ezer; szatmĂĄri em.: 108 ezer; bukaresti ĂŠrseksĂŠg: 105 ezer; jĂĄszvĂĄsĂĄri ĂŠrseksĂŠg: 267 ezer), a gĂśrĂśg katolikusok szĂĄma â 5 egyhĂĄzmegyĂŠben â 846 ezer lĂŠlek (623 ezerrel tĂśbb, mint az 1992-es nĂŠpszĂĄmlĂĄlĂĄs idejĂŠn!). [RMSz, jĂşn. 4.]
KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen bemutattĂĄk Iochom IstvĂĄn riportkĂśnyvĂŠt (KĂsĂŠrt a mĂşlt SzĂŠkelyfĂśldĂśn), amely az Agache-Ăźgy fejlemĂŠnyeit boncolgatja. [RMSz, jĂşn. 7.] (→ 1999.08.13) 1999. jĂşlius 22.
âTusvĂĄnyosâ-on az ĂĄllam privatizĂĄciĂłs szerepĂŠrĹl ĂŠrtekeztek. Ro.-ban a tĂŠnyleges privatizĂĄciĂł 1997 utĂĄn indult meg. [RMSz, jĂşl. 24.]
Simion Simon, a BBTE ideiglenes rektora â azok utĂĄn, hogy a magyar tanĂĄrok szept. elejĂŠn 3 Ăşj magyar kar indĂtĂĄsĂĄt kezdemĂŠnyeztĂŠk volna (kĂśzgazd. ĂŠs jog; matematika ĂŠs termĂŠszettudomĂĄnyok; humĂĄn- ĂŠs politikatud.) â ellenezte az ĂśnĂĄllĂł m. karok lĂŠtrehozĂĄsĂĄt az egyetemen belĂźl, tekintve, hogy csaknem valamennyi tagozaton kĂźlĂśn helyeket biztosĂtottak a m. diĂĄkok szĂĄmĂĄra. [SzabadsĂĄg, jĂşl. 22.]
A PKE alapĂtĂĄsĂĄval kapcsolatban Asztalos Ferenc elmondta: tĂŠvedĂŠs azt mondani, hogy nincs lehetĹsĂŠg m. ny. egyetem lĂŠtesĂtĂŠsĂŠre (→ 1999.07.19), ui. a nem rĂŠg jĂłvĂĄhagyott tĂśrvĂŠny 123. paragrafusa kimondja, hogy a nemzeti kisebbsĂŠgeknek joguk van felsĹfokĂş intĂŠzmĂŠnyeket lĂŠtesĂteni a magĂĄnoktatĂĄsi szfĂŠrĂĄban. Az elmĂşlt ĂŠvekben az RMDSz nem kezelte prioritĂĄskĂŠnt a magĂĄnoktatĂĄs kĂŠrdĂŠsĂŠt, mert megfosztotta volna magĂĄt annak a lehetĹsĂŠgĂŠtĹl, hogy valaha is lĂŠtrejĂśjĂśn az ĂśnĂĄllĂł ĂĄllami m. egyetem. A PSE alapĂtĂĄsa elhĂşzĂłdik, de ezzel kapcsolatban mĂŠg kĂŠt per is fĂźggĹben van. [SzabadsĂĄg, jĂşl. 22.]
Az erdĂŠlyi kĂśnyvkiadĂĄs megsegĂtĂŠsĂŠre kolozsvĂĄri szĂŠkhellyel kĂśzĂśs tankĂśnyvkiadĂłt kĂvĂĄn lĂŠtrehozni a budapesti Nemzeti TankĂśnyvkiadĂł ĂŠs az RMPSz, valamint a TOK. [SzabadsĂĄg, jĂşl. 22.]
KĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyen fĂślavattĂĄk Bem tĂĄbornok mellszobrĂĄt (VetrĂł AndrĂĄs alkotĂĄsa). [RMSz, jĂşl. 24.]