ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 17 találat
lapozás: 1-17
Földrajzi mutató:
1991. szeptember 7.
Kolozsvárott megalakult a KOT keretében működő Politikai Testület. Tagjai közleményben hangsúlyozták, hogy autonóm önkormányzatokra van szükség, amelyekben biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet. Szükség van nemzetiségi minisztériumra és vissza kell állítani a BTE-t. Ügyészi vizsgálatot kértek a VR tevékenységének tisztázására. [Szabadság, szept. 13.]
Iliescu elnök, izraeli látogatása során interjút adott két napilapnak. A riporter – példaként említve Lech Walesa és Antall József gesztusát, akik bocsánatot kértek az izraeli néptől a második világháborús holokausztért – rákérdezett a ro. elnökre, aki így válaszolt: „Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában.” [RMSz, szept. 7.] (→ 1991.09.12)1991. szeptember 12.
Iskolakezdés előtti körképet közölt az anyanyelvű oktatásról az EN.
Az RMSz Szász János reflexióit közölte Iliescu izraeli interjúja (→ 1991.09.07) kapcsán, amelyben a neves publicista kiemelte, hogy Ion Antonescu rehabilitálása a kormány hallgatólagos beleegyezésével folyik. 1995. augusztus 2.
Az SzKT által létrehozott tanügyi válságtanács ülésén elhatározták: szept. 2-án Székelyudvarhelyen tartanak polgári fórumot, amelyre meghívják az egyházak vezetőit, a Bolyai Társaság és a civil szervezetek képviselőit is. A sajtó félretájékoztatásának ellensúlyozására szórólapot adnak ki. [Táj., aug. 3.]
Az Alkotmánybíróság elutasította az államosított házakról rendelkező törvényt. Korábban az amerikai szenátus és az izraeli knesszet tagjai jelezték felháborodásukat a törvény diszkriminatív cikkelyei miatt, amelyek megakadályozzák a kivándoroltakat elkobzott ingatlanaik visszaszerzésében. [EN, aug. 2.]
A m. kormány a köv. összegekkel támogatja a h. t. magyarokat: IKA = 300 millió Ft; ÚKKA = 200; Műv. és Közokt. Min. (könyvkiadásra) = 51,6; diákoknak ösztöndíj = 167; pedagógusok továbbképzésére = 75,4; kulturális támogatás = 8,3; egészségügyi tám. (a Mocsáry Lajos Alapítvány révén) = 25; a külföldön élő magyarok ellátását segítő alapítvány = 110. Ehhez társul még: MVSz = 180; HTMH = 175. [MH, aug. 2.]
Ro.-ban a 11 állami orvosi egyetem mellett 1990 óta 49 magánegyetem is alakult. Ezek közül egynek sincs minisztériumi engedélye. [EN, aug. 2.]1996. március 23.
Emil Constantinescu ismertette a Szerződés Romániával c. programot, melyet egy szakértőkből álló csoport dolgozott ki. A program sok új munkahelyet és lakásépítési kampányt ígér; a források biztosításában igen nagy szerepet kapna a kormány, a parlament és az elnökség hatalmas kiadásainak megnyirbálása. [Szabadság, márc. 23.]
Szilágyi Pál (BBTE) ismertette a szaktárcától igényelt m. helyek keretszámait [Szabadság, márc. 23.]. Az 1996/97-es tanévben minden szakon anyanyelven lehet felvételizni a köv. helyek valamelyikére (a jóváhagyott keret néhány esetben kisebb a kért helyeknél): m. nyelv és irod. (néprajz vagy ro. ny./idegen ny. mellékszakkal) = 50; m. ny. és irod. (+pedagógia) = 10; matematika = 50; fizika = 30; mat.–fiz. = 20; informatika = 25; történelem = 20; földrajz = 20; biológia = 15; biológia–kémia = 10; kémia–fizika = 25; színművészet = 8; színháztudomány = 5; művészettörténet = 5; filozófia = 20; lélektan = 15; szociológia = 10; könyvtártan = 10; testnevelés = 25; újságírás = 10 hely; ref. teol.–bölcsészet = 20; ref. teol.–szoc. gondozó = 15. Az egyetemre 3468 első évest vesznek föl, ennek 12%-a m. diák lesz. [RMSz, jún. 19.]
Az MVSz a nemzet szolgálatában c. ismertető tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb számadatait. A mintegy 15 millió m. megoszlása: anyaország: 10,1 mill.; Amerika: 1 mill.; Ázsia: 230 ezer (ebből Izrael: 200 ezer); Ausztrália: 50 ezer; Nyugat-Európa: 250 ezer; Ro: 2 mill.; Szlovákia: 700 ezer; Jugoszlávia: 400 ezer; Horvátország: 25 ezer; Szlovénia: 15 ezer; Csehország: 20 ezer; Ukrajna: 200 ezer. [RMSz, márc. 23.]2000. január 5.
Emil Constantinescu négynapos izraeli látogatása során találkozott Ezer Weizman államfővel, Jehud Olmert jeruzsálemi polgármesterrel, Jehud Barak kormányfővel és Diodoros ortodox pártriárkával. A ro. elnök megkérdőjelezhető kijelentése az volt, hogy „Ro.-ban fellelhetőek még kísérletek az antiszemita múlt felélesztésére, de ezek a törekvések elszigeteltek, és a civil társadalom, ill. a hatóságok határozott ellenállásába ütköznek”. Azt persze Izraelben nagyon jól tudják, hogy az elnök szép szavai dacára Ro.-ban a helyi hatóságok szintjén tovább él az Antonescu-kultusz. Az izraeli államfő „országa megbízható barátjának és szövetségesének” nevezte Ro.-t. [BN, jan. 5.]
Kolozsvárott az RMDSz tízéves évfordulójára emlékeztek a szövetség helyi alapítói. Tőkés László cáfolta a ’szikraelméletet’, miszerint 1989. dec.-ben akár egy hússorból is elindult volna az, ami akkor elkezdődött. Szerinte komoly előtörténete volt mindannak, ami történt. – Gyímesi Éva figyelmezetett arra, hogy az elmúlt években sok fiatal hagyta el az országot, mert nem teremtődtek meg az elitképzés intézményei; a különféle megemlékezésekre elfolyt pénzekből kutatói munkahelyeket, intézményeket lehetett volna létesíteni. [RMSz, jan. 5.]
1999-ben 6066 személy kapott magyar állampolgárságot, közülük 3463-an Ro.-ból, 1106-an Jugoszláviából, 760-an Ukrajnából települtek át. [RMSz, jan. 5.]2000. február 12.
Izraelbe látogatott Ion Iliescu. A helyi lapok zömében fizetett közlemény jelent meg, amelyben a ro. származású zsidók hívatlan vendégnek nevezték a volt elnököt. [Háromszék, febr. 12.] 2000. április 7.
A Legfelsőbb Bíróság elutasította a prefektúra kérését, így Gh. Funar továbbra is polgármester maradhat. (→ 2000.01.24, 2000.02.16) [Szabadság, ápr. 7.]
Petre Roman Berlinben kijelentette: „Ro.-ban erősebb a demokrácia a nacionalisták által terjesztett szólamoknál és jelszavaknál.” [Szabadság, ápr. 10.]
Márton Áron püspök – annak okán, hogy 1944-ben fölemelte a szavát a zsidók deportálása ellen – megkapta A népek igaza kitüntetést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől. A díjat Izrael bukaresti nagykövetségén adják át Jakubinyi Györgynek. [RMSz, ápr. 7.] (→ 2000.06.22)
Összeült a Ref. Egyház Zsinata. Közleményt adtak ki, amely szerint a zsinat elfogadta az új kánont és az új fegyelmi szabályzatot. Dokumentumot fogalmaztak meg az egyházi törvénykezéssel kapcsolatosan, valamint az egyházi ingatlanok és iskolák ügyében. [SzFÚ, ápr. 10.] 2000. június 22.
Az Udvarhelyszéki és a városi RMDSz amiatt tiltakozott, hogy a polgármester-választás során Szász Jenő „olyan eszközöket használt, amelyek nincsenek összhangban a demokrácia játékszabályaival” – a választás előtt 3 nappal, a néhány száz példányban megjelenő Udvarhelyszék c. helyi lapot 13 ezer példányban nyomtatták ki és ingyen osztogatták. A címlapon öklömnyi betűkkel hirdették a nyilvánvaló csúsztatást: „A m. kormány Szász Jenőt támogatja.” A közlemény leszögezi, hogy az eset „a m. kormány és az RMDSz közötti jó kapcsolatok megrontására tett kísérletként” is értelmezhető. A választáson a függetlenként induló Szász Jenő győzedelmeskedett Antal István (RMDSz) ellenében. [RMSz, jún. 22.]
Jakubinyi György 3 nyelven – héber, m. és ro. – köszönte meg a Márton Áron püspöknek post mortem adományozott „A népek igaza” kitüntetést, amelyet David Saranga, Izrael nagykövetségi titkára adott át Erdély érsekének. (→ 2000.04.07) [Szabadság, jún. 22.] 2001. július 18.
Adrian Năstase Izraelben a ro. államfő és kormány nevében megkövette a zsidóságot az 1941–1944 között Ro.-ban elkövetett zsidóellenes tettek miatt – azok helyett, akik annak idején elkövették azokat. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: Antonescu fölött az ítéletet a történelem mondta ki és azok, akik tanúi voltak tetteinek. [RMSz, júl. 18.]
A PSD nem akarja alapjaiban módosítani az alkotmányt, csak összhangba hozni az európai joggyakorlattal – nyilatkozta Octav Cozmâncă közigazgatási miniszter. [Szabadság, júl. 18.]
Markó Béla kinevezett egy 8-tagú bizottságot, amely az RMDSz szempontjai szerint teszi meg alkotmánymódosító javaslatait (→ 2001.07.13). [Táj., júl. 18.] 2002. január 7.
A státustörvény alkalmazása ügyében az RMDSz tevékenysége kizárólag tájékoztatásra, az egyes kritériumok teljesítésére vonatkozó információk továbbítására korlátozódik, semmiképpen sem a m. igazolvány megszerzésére tett ajánlásból áll. „Az RMDSz nem vizsgáztat, nem szervez kihallgatást a m. ny. ismeretének ellenőrzésére.” [Népújság, jan. 7.]
Asztalos Ferenc képviselő elmondta: az oktatási közintézmények finanszírozása átkerült a minisztériumoktól a helyi tanácsok költségvetésébe. Asztalos közbenjárására Máramarosszigeten különálló épületben működhet majd egy m. ny. középiskola. [UH, jan. 7.]
Az izraeli hatóságok nem hosszabbítják meg a 60 ezer ro. munkavállaló engedélyét, s kiutasítják a 10 ezernyi illegális munkavállalót is. [Szabadság, jan. 7.] 2002. november 5.
Belgrádban aláírták a ro.–jugoszláv kisebbségvédelmi megállapodást; ro. kormánykörök ezt történelmi lépésnek tartják, mert ezután a Timok-völgyi vláhokat etnikumként és nem nemzetiségi csoportként kezelik majd. [Szabadság, nov. 5.]
Több ezer ro. vendégmunkást érint az izraeli kormánynak az a rendelete, amellyel felfüggesztették a munkavállalási vízumok kiadását. Becslések szerint 45 ezer ro. dolgozik hivatalosan és 150 ezer illegálisan az országban. [Szabadság, nov. 5.]
Első ízben ülésezett az RMDSz alapszabályzatának módosítását előkészítő bizottság; a tevékenységbe a tagságot és a platformokat is be kívánják vonni. [Szabadság, nov. 5.]
Új erdélyi pol. alakulat létrehozását sürgető szórólapok jelentek meg Marosvásárhelyen, Romániai Magyar Polgári Szövetség aláírással. A diverzió mögött Kiss Kálmánt sejtették, aki cáfolta, hogy köze lenne az ügyhöz. [EN, nov. 5.] (→ 2002.10.25) 2003. június 18.
Az izraeli külügymin. bekérette Ro. nagykövetét, hogy tisztázzák a holokauszt-ügyben tett kijelentést (→ 2003.06.14). „Izrael aggodalommal fogadta a ro. kormány nyilatkozatát, amely nem felel meg a történelmi valóságnak.” – A ro. lapok pártállásuk és nacionalizmusuk foka szerint kommentálták az ügyet. Egy lakossági gyorsfelmérés szerint a megkérdezettek ¾-e nem ismeri el Ro. bűnösségét. [Szabadság, jún. 18.] – Iliescu elnök is nyilatkozott az ügyben – úgymond, Ro.-ban nem volt holokauszt, csak „bizonyos személyek” vettek részt abban, s annak a történelmi korszaknak „bizonyos pillanataiban intézkedéseket hoztak” a romániai zsidósággal szemben. [RMSz, jún. 19.] (→ 2003.06.21)
A parlament egyeztető bizottsága kedvezően véleményezte a kisebbségek bíróság előtti nyelvhasználatáról szóló törvénycikket (→ 2003.05.23). A törvényt 2004. jan.-tól alkalmazzák. [Szabadság, jún. 18., jún. 28.]2003. július 26.
Tusványoson tk. Schöpflin György politológus, Adrian Severin és Emil Constantinescu tartott előadást az EU-csatlakozásról. Orbán Viktor hangsúlyozta: Mo.-n összefogásra van szükség az unióban rejlő előnyök kihasználásához. [Szabadság, júl. 26.; SzFÚ, júl. 26.]
Az izraeli külügymin. hivatalába rendelte Ro. tel-avivi nagykövetét, hogy tisztázza: Ion Iliescu holokauszttal kapcsolatos kijelentése (→ 2003.06.18 20é.s. 20eg.y. 20ut.ó.bb 20in.te.rj) Bukarest hivatalos álláspontjának tekinthető-e. [Népújság, júl. 26.] – Az elnök magyarázatot adott a szerinte félremagyarázott kijelentésre, mondván, hogy az interjúból kiragadott részletek alapján ítélkeztek róla. A közlemény rámutat: az államfő személyében Ro. elismerte a zsidóság ellen elkövetett tetteket és hajlandó felelősséget vállalni ezekért a cselekedetekért. [Krónika, júl. 28.] – Ion Iliescut legalább annyira határozottan el kell szigetelni, mint Jörg Haidert, az osztrák szélsőjobb vezetőjét, ha Ro. nem intézkedik a zsidóellenes fasizmus feléledése ellen – olvasható a Jerusalem Post kommentárjában. [Népújság, júl. 28.] – Iliescu elnök levelet küldött az izraeli elnöknek, amelyben amiatt sajnálkozott, hogy a Haaretz c. lapnak adott interjút tévesen értelmezték. [Szabadság, júl. 29.] (→ 2003.07.31)
A verespataki aranybánya ügyében ro.–m. szakértői vegyes bizottság összehívását sürgeti Persányi Miklós m. környezetvédelmi min. [RMSz, júl. 26.] (→ 2003.07.22)
Garda Dezső törvénytervezete szerint a mezőgazdasági és erdőtársulásokat 2020-ig mentesítenék az állam iránti anyagi kötelezettségek alól, ugyanakkor információs támogatást kapnának az uniós pénzforrások megpályázásához. [HN, júl. 26.] 2003. július 31.
Mose Kacav izraeli elnök levélben válaszolt Ion Iliescunak (→ 2003.07.26), s reményét fejezte ki, hogy Ro. „szembe tud nézni a múltjával és azzal a ténnyel, hogy a romániai zsidóknak több, mint a fele halt meg a holokauszt idején”. [Szabadság, júl. 31.; Krónika, aug. 4.]
A diplomáciai levélváltások közben új szélsőjobb hírlap jelent meg a standokon: Obiectiv legionar. [RMSz, júl. 31.] 2003. december 19.
Az Academia Caţavencu folytatásokban közli a volt szekustisztek névsorát. Esetenként arra is kitér, hogy egy-egy személy milyen karriert futott be 1990 után; jelentős gazdasági és pol. érdekösszefonódásokra derítettek fényt. [Szabadság, dec. 19.]
Felháborodást keltett a hír, hogy az antiszemita megnyilvánulásairól elhíresült PRM-vezér, C. V. Tudor egy izraeli céget kért fel elnökválasztási kampányának menedzselésére. [Szabadság, dec. 19.]
A parlament megemlékezett a temesvári forradalom évfordulójáról. Az ellenzéki pártok képviselői a forradalom kisajátításával, az igazság elhallgatásával, a 14 év előtti álmok elárulásával vádolták az átmeneti időszak főszereplőit, a mai ’szocdem’ politikusgárdát. [Szabadság, dec. 19.]
Markó Béla – az Adrian Năstaseval folytatott megbeszélése után – úgy nyilatkozott, hogy 2004-re megegyezés körvonalazódik a Szabadság-szobor ügyében. [Népújság, dec. 19.] (→ 2003.12.24)
Mádl Ferenc fogadta a h. t. m. egyházak vezetőit; a megbeszélésen aktuális pol. kérdések is terítékre kerültek. [SzFÚ, dec. 19.]2004. január 12.
A VR kb. 200 fős tüntetést szervezett Aradon a Szabadság-szobor felállítása ellen. [Szabadság, jan. 12.]
Izraelben a ro. emigránsok szervezetei amiatt tiltakoznak, hogy a köztudottan antiszemita érzelmű C. V. Tudor Brassóban szobrot akar állítani Jicák Rabin egykori miniszterelnöknek. [Népújság, jan. 12.] (→ 2004.01.16)
A Ro.-i önálló m. iskolai hálózat kiépítése alapvető feltétele annak, hogy a m. fiatalság versenyképes maradhasson – hangzott el Marosvásárhelyen, az erdélyi m. középiskolai igazgatók első tanácskozásán. Az RMPSz-en belül megalakult az Iskolaigazgatók Tanácsa. [Népújság, jan. 12.; RMSz, jan. 12.; Szabadság, jan. 12.] ● [Krónikás – ismerve az erdélyi magyarság általános anyagi lehetőségeit – úgy véli, hogy semmilyen háttere nincs az „önálló m. iskolai hálózatnak”. Például Csernakeresztúron az egyik tanítót a helyi pap fizette egy évig, mert sem a szülők, sem az RMDSz nem tudta vállalni ezt az áldozatot.]
Nagyenyeden a fekete vízkeresztre emlékeztek; 1849. jan. 8-án a Szigethegység ro. jobbágyai – Axente Sever és Prodan Simion pópa vezetésével – lekaszabolták a városban maradt öregeket, asszonyokat és gyermekeket, majd további három napig fosztogattak és gyilkoltak a környéken. A megemlékezésen megkoszorúzták a vártemplomi tömegsírt. [NyJ, jan. 12.; Szabadság, jan. 14.] 2004. november 12.
A brit külügyminisztérium éves jelentésében elismerik Ro. fáradozásait, de figyelmeztetnek a negatív jelenségekre is, pl. a kisebbségekkel szembeni bánásmódra. Az igazságszolgáltatás még távolról sem független, jól érezhető a pártok nyomása, nagy a korrupció. A médiára politikai nyomás nehezedik. [Szabadság, nov. 12.]
Ro.-ban azért történhetett meg a holokauszt, mert „az antiszemitizmusnak mély gyökerei vannak az ország politikai és kulturális történelmében” – állapította meg a Nemzetközi Holokauszt Bizottság jelentése. A 2. világháborúban a zsidók és intézményeik megsemmisítésére vonatkozó parancsokat a legfelsőbb állami méltóságok adták ki. „A ro. polgári és katonai hatóságok 280 ezer és 380 ezer közötti romániai és ukrajnai zsidó haláláért felelősek” – áll a jelentésben, amelyet Elie Wiesel mutatott be a sajtónak Bukarestben, Ion Iliescu és az izraeli nagykövet előtt. 340 ezer zsidónak azért sikerült megmenekülnie, mert Ro. 1943-ban beszüntette a deportálásokat. [Krónika, nov. 12.]
lapozás: 1-17