ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 6 találat
lapozás: 1-6
Földrajzi mutató:
1990. május 31.
Az Írószövetség bukaresti választmányi ülésén Octavian Paler felolvasta a kormányhoz intézett felhívást, melyet 150 író látott el kézjegyével, hogy kezdjenek párbeszédet az Egyetem téri éhségsztrájkolókkal.
Az RMSz a VR temesvári gyűléséről tudósított. A riporternek a legképtelenebb állításokkal kellett szembesülnie.
A Kisgazdák Lapja májusi száma Búzás Lászlóval, az RMKgP elnökével készített interjút, melyből megismerhettük Búzás életútját és a párt terveit.
Washingtonban megkezdődött Bush és Gorbacsov csúcstalálkozója. (Újabb találkozó: Helsinki, 1990. szept. 9.; Moszkva, 1991. júl. 30-31.) (vesd össze: 891202) 1992. március 24.
Domokos Géza, aki nem vett részt az elnökségi állásfoglalás vitáján (→ 1992.03.18), most nyilatkozatban közölte: az elnökség tagjainak is természetes joguk, hogy egyik vagy másik platformhoz csatlakozzanak, de addig kötelesek az egész RMDSz-tagságot képviselni. Szerinte a platformok csak akkor adhatnak új értékeket, ha az általánosan elfogadott egységeszményből indulnak ki. [Népújság, márc. 24.]
Szőcs Géza az MTV-nek adott interjúban kijelentette, hogy visszavonul a parlamenti politizálástól, a továbbiakban kulturális szervezéssel kíván foglalkozni.
Borbély Imre amerikai és kanadai útjáról számolt be, ahol előadásokat tartott és befolyásos politikusokkal tárgyalt. [RMSz, márc. 24.]
Megkezdődött (és júl. 11-én állam- és kormányfői értekezlettel zárult) a „Helsinki II.” néven emlegetett EBEÉ-tanácskozás. [RMSz, márc. 24.]1992. március 25.
Adrian Năstase felszólalt Helsinkiben (→ 1992.03.24). Ellenezte azt a javaslatot, hogy a kisebbségi problémák kezelésénél javítani kellene az EBEÉ mechanizmusát. Kétségbe vonta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása az európai biztonság része lenne. [RMSz, márc. 28.] 1993. július 14.
Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla értékelte a CD programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSz is részt vett. A kormánynak nincs reális programja a válság leküzdésére, ezért volt szükség egy alternatív programra. – Tokay György az EBEÉ helsinki üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbségek kérdését az európai biztonság egyik alapkérdésének nyilvánította. [BN, júl. 16.]
Teodor Meleşcanu tagadta, hogy Horn Gyula látogatásakor Ro. megígérte volna a BTE visszaállítását és a kolozsvári konzulátus újbóli megnyitását (→ 1989.12.29). „Nincs jegyzőkönyv a találkozóról” [!] – mondta. [RMSz, júl. 14.]
Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat [tkp. határozat] nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSz, mondta a magyarellenességéről ismert Ioan Coja, a PDAR szenátora, a VR vezető politikusa. [MH, júl. 14.]
A CMN olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő okt. törvényhez, amely lehetővé tenné a m. ny. egyetem létrehozását. A javaslatot (melyet az RMDSz a többi kisebbséggel közösen terjesztett be) a kormány képviselője elfogadta, de a döntés a parlament kezében van. [ÚM, júl. 15.] 1994. március 21.
A szenátus folytatta a háborús veteránok kárpótlási törvényének (→ 1993.12.16) vitáját. Elfogadták azt a paragrafust, hogy a m. hadseregben szolgált katonák csak akkor kaphatnak kárpótlást, ha igazolják, hogy nem harcoltak a románok ellen. Az RMDSz nyilatkozata leszögezte: a törvény alkotmányellenes, nem igazodik Helsinki szelleméhez és az ET 1201-es ajánlásához. [RMSz, márc. 23.] (→ 1994.04.01, 1994.05.17, 1994.06.28, 1994.12.28) 1999. december 10.
Temesvárott ünnepi rendezvénysorozat kezdődött a forradalom közelgő évfordulója kapcsán. Az operaház nagytermében tartott ünnepi gálaest bevételét az Új Ezredév Ref. Központ felépítésére ajánlották fel a szervezők. [Háromszék, dec. 14.] – Az ünnepség két utolsó napján Mihály exkirály is részt vett. [RMSz, dec. 17.]
Az EU tagországainak állam- és kormányfői úgy döntöttek Helsinkiben, hogy 2000-ben megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Máltával, Bulgáriával, Lettországgal, Litvániával, Ro.-val és Szlovákiával. [Szabadság, dec. 11.]
Mátyus Éva, helyi RMDSz-elnök beszámolt arról, hogy Zsibón megkezdték a Wesselényi Alapítvány megalakítását, melynek célja a kastély és a kripta felújítása, a helyi magyarság kulturális és gazdasági életének fellendítése. [Szabadság, dec. 10.]
A komm. idején a Ferenc-rendi szerzeteseket kényszerlakhelyre hurcolták és elkobozták a rend vagyonát, 1991-ben újból elismerték létük jogosságát. Manapság, az 1991-es 28 rendi tagnál 40-nel többen vannak. Egyelőre Csíksomlyó, Déva, Dés, Esztelnek és Szárhegy rendháza került ismét egyházi tulajdonba, a többi helyzete rendezésre vár. Déván Böjte Csaba 160 árváról gondoskodik, további húszat a szászvárosi rendházba telepítettek. [BL, dec. 10.]
lapozás: 1-6