ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 18 találat
lapozás: 1-18
Földrajzi mutató:
1991. május 11.
A Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEV) budapesti kongresszusán tagjai sorába választotta az RMDSz-t. (A FUEV az ET mellett szakértői szerepet játszik, kisebbség-szakértőkből álló jogászcsoportja van.) Felvételre jelentkezett még a felvidéki Együttélés Mozgalom és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetsége (KMKSz) is, de ők még nem kapták meg a felvételhez szükséges szavazatszámot. [RMSz, jún. 7.]
Bukarestben a két külügyi államtitkár (Somogyi Ferenc, ill. Teodor Meleşcanu) aláírta a m.–ro. „Nyitott égbolt”-szerződést, melynek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe fölött. (→ 1992.02.27)
A Magazinul Istoric szerint Bukarestben a 19. sz. végén 365 templom állt, mára csak 230 maradt. A Ceauşescu-diktatúra éveiben, a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot romboltak le, közülük 70-et az UNESCO korábban védetté nyilvánított. [Magyar Hírlap, máj. 11.] 1993. június 9.
Az RMDSz küldöttsége a Felvidékre utazott, ahol találkozott a Csemadok és a m. pártok képviselőivel. A tárgyalásokon beigazolódott, hogy a szlovákiai és romániai magyarság hasonló kérdésekkel néz szembe, ami indokolttá teszi a szoros együttműködést. [RMSz, jún. 9., jún. 12.] 1994. január 30.
Jan. 27–30. között – Tőkés László társaságában – erdélyi körutat tett Duray Miklós, az EPM elnöke. Duray az önkormányzati modellről beszélt, ismertette a felvidéki magyarság álláspontját: a m. közösségek olyan következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságos jövőjüket. [Népújság, febr. 1., RMSz, febr. 2.] 1994. február 11.
Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]
Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]1995. március 3.
Csoóri Sándor, az MVSz elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő és a sors a magyarokat, hogy elsietett alapszerződéseket kössenek a kompromisszumra képtelen partnerekkel. [RMSz, márc. 6.]
A budapesti tanácskozást (→ 1995.03.01) követően az RMDSz és a felvidéki m. pártokat tömörítő Magyar Koalíció közös nyilatkozatot fogadott el az alapszerződéssel kapcsolatban: támogatják a szerződő országoknak a megbékélésre irányuló szándékát; az utódállamokban élő m. közösségek helyzetének rendezése, jogaik biztosítása nélkül nem lehet szó tényleges megbékélésről, ezért elengedhetetlennek tartják a kormányok és az érintett m. közösségek konszenzusát. Olyan szerződésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a m. közösségek 1918 óta történő szándékos elsorvasztásának megállítását és visszafordítását. Ehhez szükséges az autonóm szervezetek szavatolása, az önkormányzati szervek létrehozása. [RMSz, márc. 6.]1995. március 18.
A Fidesz, az MDF és a KDNP közös nyilatkozatot fogadott el, felszólítva a miniszterelnököt, hogy jelenlegi formájában ne írja alá a szlovák–m. alapszerződést. Az aláírók számára elfogadhatatlan, hogy Horn Gyula a felvidéki magyarság sorskérdéseiben az érintettek egyetértése nélkül határozott. A szerződésnek ki kell mondania a beneši dekrétumok elítélését, valamint az ezzel kapcsolatos kárpótlási igények rendezését. A nyilatkozatnak a Bazilika előtti nagygyűlés adott nyomatékot. [ÚM, márc. 20.]
Az RMPSz szovátai ülésén véglegesítették a BoNyA nyári programját. 20 tanfolyamon több száz pedagógus részesül nyári továbbképzésben. [RMSz, márc. 30.] 1995. július 16.
Szovátán megnyílt az RMNKT honismereti népfőiskolája. A rendezvényen anyaországi, kárpátaljai és felvidéki m. szakemberek is részt vettek. [Táj., júl. 17.]
Székelyudvarhelyen új ref. templomot avattak. A rendszerváltás óta épített templomok sorában ez a 15. – mondta Csiha Kálmán püspök. [EN, júl. 26.] (→ 1995.08.25) 1996. február 21.
A Tőkés László által fölvetett egyeztetés (→ 1996.02.16) kérdésére keresett választ az ÚM. Az utódállamok m. szervezeteinek képviselői üdvözölték az ötletet, de mindegyiküknek volt valamilyen fenntartása. Csáky Pál (Felvidék) szerint előbb otthon kell konszenzusra jutni; nem biztos, hogy sikerül általános érvényű modellt találni. [ÚM, febr. 21.]
A helyi önkormányzatok működését a helyi közigazgatási 69/1991. sz. törvény szabályozza. Az RMDSz létrehozta ugyan az Önkormányzati Tanácsot (ÖT), de az a törvény keretei között kevés eredményt mondhat magáénak. A helyi közigazgatás még nem vált le teljesen a kormánytól, a prefektusoknak sok tekintetben vétójoguk van. [EN, febr. 21.]1996. március 18.
Hivatalosan is megszakította a kormánykoalíciós együttműködést a PDSR és a PSM. [Szabadság, márc. 18.]
Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal pol. államtitkára, a HTMH és az utódállamok m. szervezeteinek képviselői megegyeztek a HTvKa kuratóriumába delegálható küldöttek számáról. (→ 1996.03.05, 1996.03.16) Erdély 3, Felvidék 2 személyt küldhet, Délvidék és Kárpátalja rotációs rendszerben delegálhat képviselőket. [Táj., márc. 19.] 1996. július 5.
Budapesten kétnapos zárt körű tanácskozást folytattak a m. kormány, a parlamenti pártok és a h. t. m. szervezetek képviselői [Erdély: RMDSz; Felvidék: EPM (Duray Miklós), MKdM (Bugár Béla), MPP (A. Nagy László), Csemadok; Kárpátalja: UMDSz (Tóth Mihály), KMKSz (Kovács Miklós); Délvidék: VMDK (Ágoston András), VMSz (Kasza József); HMSz, HMDK; MMNÖK]. A „Mo. és a h. t. magyarság” találkozó [m.–m. csúcstalálkozó] zárónyilatkozata leszögezte: az anyaország és a nemzet jövője szempontjából meghatározó fontosságú a mielőbbi euroatlanti integráció; összehangolt támogatásban részesítik a szomszédos országokban élő m. közösségek autonómiatörekvéseit; minden évben a költségvetés rögzített százaléka illesse meg a h. t. magyarokat. Az ellenzéki pártok hiányolták a határon túliak vétójogát az államközi szerződések megkötésénél, ezt a külügyi bizottság SzDSz-es elnöke nonszensznek tartotta. A Fidesz autonómia-tanácsot, az MDF Nemzeti Egyeztető Tanácsot akart létrehozni, de ez nem történt meg, a kormánypárt ellenállása miatt. [MN, júl. 6.] (→ 1996.07.11, 1996.07.14, 1996.07.17, 1996.07.18, 1996.09.04, 1996.10.18)
Bukarestben a Romániai Helsinki Bizottság kerekasztal-beszélgetést rendezett a romániai emberi jogok helyzetéről. A találkozón Edit Müller, az EU–Ro. Parlamenti Vegyes Biz. tagja kemény szavakkal bírálta a kormányt, amiért nem hajlandó párbeszédet folytatni a civil (nem kormányzati, NGO-) szervezetekkel; kifejtette, hogy Ro.-nak több hajlandóságot kellene mutatnia az ET 1201-es ajánlásának elfogadása ügyében. [Táj., júl. 10.]1996. augusztus 30.
Az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kezdeményező ellenzéki pártok meghívták a h. t. m. szervezetek képviselőit [Felvidék: A. Nagy László (MPP), Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM), Popély Gyula (MNp); Kárpátalja: Kovács Miklós (KMKSz), Dalmay Árpád (BMKSz), Dupka György (MÉKK); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (VMSz); Erdély: Markó Béla (RMDSz)], hogy vegyenek részt az ülésen. [MN, aug. 31] 1998. november 19.
Az IKA az első 9 hónapban a köv. összegeket fordította a h. t. m. kulturális és tudom. intézmények támogatására (millió Ft): 42,3 (Erdély); 21 (Felvidék); 9,9 (Vajdaság); 9,9 (Horvátország); 8,2 (Szlovénia); 2,2 (Kárpátalja). [MN, nov. 19.]
Az ezernyi tagot számláló M. Írószövetség 71 tagú választmányába a köv. erdélyi (származású) írók kerültek be: Csiki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György, Kocsis István. A szövetség elnöke Pomogáts Béla lett. [RMSz, nov. 19.] 2001. május 28.
Az RMDSz meghívására az MKP 4 vezetőségi tagja látogatott Erdélybe. Bugár Béla elmondta: a felvidéki magyarok érdekszövetsége szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait az RMDSz-szel. [Szabadság, máj. 28.] 2003. július 2.
Az EMK elnöksége szerint az RMDSz kolozsvári kongresszusán (→ 1995.05.28) elfogadott háromszintű autonómia kérdése – az RMDSz kormányzati szerepvállalása óta – megfeneklett, holott az EU regionalizálási igényei folytán ezt most lenne alkalmas napirendre tűzni. Nagy jelentőségűnek ítélik Tőkés László (és az EMNT) ez irányú kezdeményezését. A székelyföldi autonómia véget vethetne annak a folyamatnak, mellyel a bukaresti kormányzatok a központilag irányított, megtervezett betelepítés révén e régió etnikai képének megváltoztatására törekszik. [Szabadság, júl. 2.]
A szlovák kormányfő leszögezte: ha a m. kedvezménytörvényt a Felvidéken is alkalmazni akarják, akkor azt a pozsonyi vezetés meg fogja akadályozni. [Krónika, júl. 2.]2003. július 21.
A m. külügymin. közzétette a ro.–m. egyezmény szövegét (→ 2003.07.18). A m. igazolványok kiadásának teljes folyamata m. területen történik; igényt benyújtani a konzuli irodákban lehet. Az igazolványok csak Mo. területén jogosítanak kedvezményre. Az oktatási-nevelési támogatást az Iskola Alapítvány kapja, amely pályázati úton osztja el a pénzeket. – Szlovákia továbbra sem fogadja el, hogy Mo. a kedvezménytörvény alapján támogassa a felvidéki m. oktatást. Eduard Kukan külügymin. kijelentette: Szlovákia csakis a kétoldalú alapszerződés keretei között hajlandó a támogatások fogadására. [Szabadság, júl. 21.]
Marosvásárhelyen megkezdődtek a Félsziget koncertjei, Tusnádfürdőn pedig a nyári tábor (’Tusványos’) előadássorozata. [Népújság, júl. 21.; Szabadság, júl. 21.] 2004. január 16.
Mircea Geoană – az ország külpolitikai törekvéseit ismertetve – arról is szólt, hogy fordulat történt: 10 évvel korábban feszült volt a helyzet Mo.-val és baráti volt a viszony Moldovával, most felcserélődtek a szerepek. [RMSz, jan. 16.]
A tiltakozások ellenére Brassóban mégis fölavatták Jicák Rabin szobrát (→ 2004.01.12). A zsidó közösség nem fogadta el C. V. Tudor gesztusát, világi vezetői nem tettek eleget a PRM meghívásának, mert nyilvánvaló, hogy kizárólag pol. érdek rejtőzik a gesztus mögött. [Szabadság, jan. 16.; Krónika, jan. 16.] (→ 2004.06.16)
Révkomáromban jan. 17-én tartják a Selye János Egyetem alapító ünnepségeit. A 150 tagú szlovák parlamentben 77 szavazattal ment át (még 2003-ban) az egyetem alapításáról szóló törvény. [Krónika, jan. 16.] (→ 2003.01.09, 2003.08.14, 2004.09.15)
Markó Béla, a sajtó képviselőivel folytatott megbeszélésen kijelentette: mindennél fontosabb az összefogás a választási siker érdekében. [Szabadság, jan. 16.]
Tőkés László érthetetlennek tartja, hogy az RMDSz miért a PSD-vel, ezzel az utódkommunista párttal tárgyal, s elveti a saját nemzettársaival való párbeszédet. A püspök arra kérte a m. kormányt, hogy ne tekintse egyetlen partnernek az RMDSz-t (→ 2004.01.10), hanem ismerje el az EMNT, az SzNT és az MPSz létét is. [Szabadság, jan. 16.; SzFÚ, jan. 16.] (→ 2004.01.20) 2004. április 5.
Törökország vízumot vezetett be Ro.-val szemben, a turistavízum 20 $, az üzleti célú utazás illetéke pedig 65 $. Az intézkedés kölcsönös. [SzFÚ, ápr. 5.]
A jászberényi autonómia-konferencián Tabajdi Csaba kifejtette: érdemi autonómiát csak az adott országban élő többség egyetértésével lehet elérni. Ilyen politikát képvisel az erdélyi RMDSz, a felvidéki MKP és a délvidéki VMSz. Markó Béla rámutatott: az RMDSz programjában évek óta szerepel az autonómia kérdése, de a pol. ellenfelekkel folytatott vita még csak a megközelítés eszközei körül folyik. [Népújság, ápr. 5.]
Bákóban tartotta közgyűlését az MCsSz. Róka Szilvia lett az elnök, a helyettese pedig Bilibók Jenő és Benke Pável. – Moldvában 7 településen, 9 csoportban folyik m. ny. oktatás. [Krónika, ápr. 6.; RMSz, ápr. 6.; Népújság, ápr. 6.]
A Kolozsvárról elszármazott Benedek Dezső, a Georgiai Egyetem professzora elmondta: 7 éve figyeli az erdélyi oktatás helyzetét, s úgy látja, ha nem lépnek a modernizáció irányába, akkor kétséges, hogy lesz-e a Ro.-i magyarságnak olyan munkavállalói rétege, amely az EU-ban meg tud felelni majd a multinacionális cégek követelményeinek. [RMSz, ápr. 5.]
Debrecenből megérkezett Aradra az a két daru, amely elforgatja a helyére állított szobortalapzatot. A próbaemelés során kiderült, hogy a talapzat nehezebb a daruk együttes kapacitásánál, ezért a talapzatból le kell törni a fölösleget. – A kormány és a helyi hatóságok rögzítették a szoborállítás dátumát: ápr. 25. [NyJ, ápr. 5., ápr. 7.] (→ 2004.04.25) 2004. június 8.
Az MVSz kongresszusán (→ 2004.06.01) őstörténeti, kulturális és orvoskonferenciát tartottak és módosították a választási szabályzatot. A Kárpát-medencei Régió (Mo., Délvidék, Kárpátalja, Felvidék, Erdély) és a Medencén kívüli Régió (volt Nyugati Régió) egyenlő arányban – 100-100 képviselővel – vesz majd részt a választásokon. [EN, jún. 8.]
lapozás: 1-18