ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 7 találat
lapozás: 1-7
Földrajzi mutató:
1991. április 13.
Egerben, az Erdélyi Szövetség rendezésében kétnapos konferencia kezdődött Erdély múltja és jelene címmel. A tanácskozáson tk. Borbély Imre, Tőkés László, Nagy Béla, Kapcza Imre, Duray Miklós, Eva Maria Barki is részt vett, de jelen volt Bálint-Pataki József is, a HTMT részéről. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, de azt Tőkés László (az RMDSz jelen lévő legmagasabb rangú tisztségviselője) nem írta alá. – A következő napokban heves ro. sajtókampány kezdődött a rendezvény és Tőkés ellen. (→ 1991.04.23, 1991.05.03)
Nagyváradon tartotta vándorgyűlését a KJNT. 1991. április 23.
Cinismul puterii [A hatalom cinizmusa] címmel F. G. Mărculescu cikkezett arról, hogy a parlament az állambiztonsági törvénytervezeten dolgozik. A tervezet szerint szinte minden állampolgár kötelessége lesz, hogy együttműködjön a számos állambiztonsági hivatal valamelyikével (SRI, SIE, SPP), a Védelmi és/vagy a Belügyminisztériummal. A felsorolt intézmények koordinátora a CSAT (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării = Legfelsőbb Védelmi Tanács). [RomLib, ápr. 23.]
A sajtótámadások miatt Tőkés László Nem vagyok irredenta c. nyílt levéllel fordult a közvéleményhez. Visszautasította a vádaskodásokat, mely szerint az egri Erdély-konferencia (→ 1991.04.13) rejtett célja a „haza szent területének szétdarabolása” lett volna. A konferencián különböző szemléletű előadásokat hallgattak meg Erdély múltjáról és jelenéről. Az Erdéllyel kapcsolatos kérdések felvetését ro. részről mindig gyanakvással kísérik, holott Erdély múltja része az évezredes m. múltnak is. A püspök hangsúlyozta, hogy a konferencia zárónyilatkozatát csak az Erdélyi Szövetség, a Nemzetközi Erdély Bizottság és a zürichi Kisebbségvédelmi Bizottság írta alá, ő elzárkózott ettől. Tőkés azért ment el a tanácskozásra, hogy az RMDSz realista álláspontját képviselje. Levelében kihangsúlyozta: a nemzeti-etnikai kérdéseket nem a határok átrajzolásával, hanem „az általános demokratizálással, a nemzeti megbékéléssel, a határok légiesítésével, illetve az emberi jogok és a kisebbségi jogok megadásával” lehet megoldani. [Szabadság, máj. 1.] (→ 1991.05.03) 1991. május 3.
Nagyenyeden tanácskozott az RMDSz Fehér, Hunyad, Kolozs és Szeben megyei vezetősége, valamint az orsz. főtitkárság. Megvitatták a 2. kongresszuson előterjesztendő alapszabály- és programtervezetet.
Az RTV bemutatta az egri tanácskozásról (→ 1991.04.13) készült összeállítást (melyet máj. 6-án megismételtek). A FSN képviselői elutasították és támadták az egri tanácskozáson elhangzott megállapításokat. [Szabadság, máj. 8.] (→ 1991.05.06, 1991.05.07)
Cs. Gyímesi Éva nyílt levelet intézett Tőkés Lászlóhoz, melyben leszögezte: meglepte Tőkésnek az egri tanácskozáson elhangzott felszólalása, melyben a romániai magyarság helyzetét véglegesen tragikusnak tüntette föl. „Tudom, a közönség, akihez szólt, talán ezt várta, hisz az emigráns Erdély-mentők egy része önérzetét csak növeli, ha van elég oka siratni és menteni az itt maradókat.” Igaz ugyan, hogy „nem történt meg a radikális rendszerváltás, de a kisebbségi társadalomban soha nem tapasztalt pezsgésnek vagyunk tanúi…” Tőkés mindeddig azt bizonygatta, hogy nincs „végveszély”. Cs. Gyímesi Éva reméli, hogy egri előadásán az ember szólt és nem az Igehirdető. [RMSz, máj. 3.] – Tőkés László válaszát az RMSz – bocsánatkérés kíséretében (elkallódott a levél, csak késve került elő) – szept. 20-án közölte. 1991. május 6.
Ioan Gavra a szenátus ülésén elítélte az egri tanácskozást (→ 1991.04.13), követelte, hogy indítsanak pert Tőkés László ellen és hogy tiltsák be a „románság elmagyarosítását” célzó EMKÉ-t. A vádakat Nagy Béla és Domokos Géza utasította el. [RMSz, máj. 8.] 1991. május 7.
Az RMDSz vezetősége ülést tartott a bukaresti székházban, melyen a 2. kongresszus előkészítéséről tárgyaltak. Elítélték az egri tanácskozás (→ 1991.04.13) ellen indított sajtókampányt. [RMSz, máj. 11.]1991. május 18.
Tőkés László felhívással fordult a romániai és nemzetközi közvéleményhez, erkölcsi támogatást kérve a hazai antidemokratikus diverzió leleplezése érdekében. Újabb magyarellenes kampány kezdődött, amelyet az egri konferencia ürügyén szítanak – írta a püspök a Rompreshez eljuttatott felhívásban. [Szabadság, máj. 18.]
Szárhegyen tartotta centenáriumi ünnepségét az EKE (→ 1990.02.14). A rendező jogutód még Kárpát Turista Egyesület néven szerepelt, de ősszel EKE néven jegyezték be (→ 1991.10.04). Az Egyesületnek már több megyében alakult fiókja, orsz. elnöke Tövissi József. [Szabadság, máj. 22.] (→ 1992.08.02)
Radu Ceontea szenátort választotta meg elnökének a PUNR, a Marosvásárhelyen tartott rendkívüli orsz. értekezleten. A VR kettészakadt, a Ceontea-ellenes szárny Kolozsvárott ülésezett. 1993. október 17.
Egerben 3. alkalommal rendezett konferenciát az Erdélyi Szövetség (→ 1991.04.13). A záródokumentumban azt javasolták, hogy több állam alkotmányában a nemzetállam kifejezés helyett demokratikus jogállam szerepeljen. Für Lajos honvédelmi min. levelet intézett a konferenciához, amelyben kifejtette: Mo. mindenfajta konfliktus kezelésére egyetlen módszerként a tárgyalást ajánlja; a m. kisebbségnek joga van a területi autonómiára ott, ahol többségben él. [Népújság, okt. 19.]
Markó Béla 3 napos látogatást tett Kárpátalján, a KMKSz elnökének, Fodó Sándornak a meghívására. Közös közleményt adtak ki, amelyben a rendszeres kapcsolattartás szükségességét hangsúlyozták. [Szabadság, okt. 20.]
lapozás: 1-7