ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 20 találat
lapozás: 1-20
Földrajzi mutató:
1995. október 2.
A New York Times vezércikke azt ajánlotta Iliescunak, hogy vonja vissza azokat a törvényeket, amelyek szigorúbban büntetik a szókimondást, mint a kommunizmus idején. A sajtót börtönnel fenyegető törvények aláírásával Iliescu elveszítheti a reményt a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megkapására. [Szabadság, okt. 4.]
A MÚRE – csatlakozva a ro. kollégák állásfoglalásához – nyilatkozatban tiltakozott az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó törvény, az újságírókra kiróható többletbüntetés bevezetése ellen, mert az veszélyezteti a szabad véleménynyilvánítás jogát. [RMSz, okt. 2.]
Alsócsernátonban megalakult a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség (RMNmSz). Tb. eln.: Bandi Dezső; eln.: Tankó Albert; üv. eln.: Kisgyörgy Imre. A szövetség az EMKE társszervezete. [Táj., okt. 2.]1996. május 4.
Többség – kisebbség; európai modellek címmel nemzetközi szemináriumot rendeztek Marosvásárhelyen. A hazai m. kisebbség helyzetéről Frunda György beszélt, aki cáfolta a hivatalos jelentés túlzott optimizmusát; nincs pol. akarat a helyzet rendezésére – mondta. [Népújság, máj. 3.]
Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök méltatta az újraindulás óta elért eredményeket. Megvitatták a jelentést, elfogadták a költségvetést. A lejárt megbízatású tagok helyébe újakat választottak a vezetőségbe: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Brassai Zoltán, Bors József, Gyenge Csaba. [Szabadság, máj. 6.]
A parlament elvetette a bankprivatizációs törvényt. A volt keleti tömb országai közül egyedül Ro.-nak nincs bankprivatizációs törvénye, állapította meg a bukaresti sajtó. [Szabadság, máj. 4.]
Alsócsernátonban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Csapó I. József ismertette autonómia-statútumának tervezetét. – Király Károly szerint az autonómiát a köv. tényezők gátolják: a ro. kormány és az alkotmány koncepciója; az anyaország lemondó magatartása; az RMDSz megalkuvó politikusai. Javasolta, hogy az RMDSz állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. [RMSz, máj. 10.; Szabadság, máj. 14.] – A zárónyilatkozat szerint a fórum résztvevői „kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban”. Ez a törekvés összhangban van a FSN 1990. januári nyilatkozatával. [UH, máj. 9.] (→ 1996.06.09; 1997.05.10) 1996. június 9.
Alsócsernáton után (→ 1996.05.04) Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. A gyűlésen Király Károly az RMDSz-t, Újvári Ferenc a m. kormányt bírálta a h. t. magyarok iránt tanúsított közömbössége miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos javaslatát, hogy az RMDSz az orsz. elnökválasztásra nevezze Tőkés Lászlót önálló jelöltként és hogy a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. [UH, jún. 13.] 1997. május 10.
Alsócsernátonban újabb fórumot (→ 1996.05.04) szervezett a Civil Társadalomért Csoport [a változó neveken szereplő csoport nem jogi személy! – K. P.]. A résztvevők nem értenek egyet azokkal, akik kétségbe vonják a BTE létjogosultságát. – A fórumon Király Károly tartott vitaindítót az autonómiaformákról. – Krizbai Imre, lelkipásztor (az egyik szervező) kijelentette: „területi autonómiát követelünk, önkormányzatot, azt, amit az emberek titokban kívánnak és amiről az RMDSz nem mer beszélni”. Az Adevărul szerint a tiszteletes felszólította az RMDSz-t, hogy követelje az autonómiát, s „ha nem érik el parlamenti úton, akkor megvalósítják egy lentről szerveződő mozgalommal”. [Sajtóf., máj. 14.; az állásfoglalás teljes szövegét lásd: Szabadság, jún. 12.]
A BBTE ősztől gazdasági menedzsment szakot indít Sepsiszentgyörgyön. [Szabadság, máj. 10.] – A hároméves képzést biztosító főiskola alapításáról a kormány 294/1997. sz. határozata döntött; a kinevezett igazgató: Domokos Ernő közgazdász. [Háromszék, júl. 11.] 1998. augusztus 14.
Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke meghívót juttatott el a sajtóhoz, amelyben szept. 12-re Alsócsernátonba, Székelyföldi fórum az RMDSz megújulásáért címmel tanácskozásra hívta mindazokat – az RMDSz valamennyi vezetőjét, az SzKT és a SzET tagjait, a parlamenti képviselőket és szenátorokat, a platformok képviselőit –, akiket a romániai magyarság közös gondjai foglalkoztatnak. Aggodalommal tapasztalja, hogy az 1996-os kormányváltás utáni időszak nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az RMDSz politikája kritikus helyzetbe került. A fórumon a „hogyan tovább?” kérdésére összpontosítanak. [EN, aug. 18.] (→ 1998.08.21, 1998.09.12) 1998. augusztus 21.
C. V. Tudor Tordán felolvasta kiáltványát, amely 10 pontban rögzíti a párt intézkedéseit, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a „fasiszta RMDSz” törvényen kívül helyezése; a cigányok gyors [?!] társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük; Kovászna és Hargita megye militarizálása. [BL, aug. 21.] (→ 1998.09.01)
Tőkés László az alsócsernátoni fórum (→ 1998.08.14) okairól és szándékairól nyilatkozott. Az RMDSz népszerűsége nagymértékben csökkent, a mai RMDSz-politika „tájba simuló”, megengedhetetlen kompromisszumokat köt. „Az RMDSz vezetői az elmúlt négy évben köztudottan MSzP–SzDSz pártiak voltak, és az elmúlt hatalom bukásának előestéjén is hozzá ragaszkodtak.” Az RMDSz-en belül el sem kezdődött a rendszerváltás – vallja Tőkés. [Szabadság, aug. 21.] (→ 1998.08.24, 1998.09.12) 1998. augusztus 25.
Markó szerint Tőkésnek lehetősége lett volna több fórumon is kifejtenie a szövetséget illető kritikáját. „Véleményem szerint Tőkés László senkiben sem bízik, aki épp nincs egy véleményen vele. (…) A csernátoni rendezvény (→ 1998.09.12) szerintem kísérlet arra, hogy egy kis csoportosulásból platformot kovácsoljon, amihez bárkinek joga van az RMDSz-ben, de ez a tb. elnöki funkcióval semmiképpen sem fér össze.” [Szabadság, aug. 25.] 1998. augusztus 29.
Tokay György elmondta: szept. 1-jén tartja első ülését a m. ny. egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó biz., mely konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A 12 tagú biz. m. tagjai: Tokay, Kötő József, Szilágyi Pál (a BBTE rektorhelyettese), Horváth Andor (BBTE), Pusztai Kálmán (Műegyetem), Jung János (MOGyE). [RMSz, aug. 29.]
Varga Attila, az RMDSz képviselőházi frakcióelnökének véleménye a tervezett alsócsernátoni fórumról: nem a megújulás a cél, hanem politizálásunk hatékonyabbá tétele. Hatékonyan politizálni viszont csak egységben lehet. [RMSz, aug. 29.] (→ 1998.09.12) 1998. szeptember 2.
A képviselőház oktatási bizottsága (az RMDSz tiltakozása ellenére) a köv. változatban fogadta el a kormányrendelet vonatkozó paragrafusát: „az állami felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek”. Ez a változat a szenátus által elfogadott változatnál is rosszabb, mert a főiskolák önálló működtetésének lehetőségét is eltörli – mondta Asztalos Ferenc. [Szabadság, szept. 3.]
A szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta G. Pruteanu szenátort az oktatási szakbiz. éléről; a helyét Florin Bogdan vette át. [BL, szept. 4.]
Kötő József elmondta: ősztől sikerült beindítani Klézsén a magyar nyelv tanítását. Személyesen fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. [RMSz, szept. 2.]
Varga Gábor végigolvasta a tervezett alsócsernátoni fórummal kapcsolatos nyilatkozatháborút, s elítélő módon nyilatkozott Tőkés tervéről; megítélése szerint az ehhez hasonlóan át nem gondolt agyagfalvi kezdeményezés (→ 1991.10.02) okozta azt, hogy annak idején az alkotmányba nem került be a kisebbségek joga az anyanyelv használatára az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. [RMSz, szept. 2.] (→ 1998.09.12) 1998. szeptember 12.
Alsócsernátonban – az Erdélyi M. Civil Társadalomért Polgári Tömörülés szervezésében – megtartották a Tőkés László által kezdeményezett fórumot. Mintegy 1500 ember gyűlt össze Erdély minden részéből. A fórum ökumenikus istentisztelettel kezdődött, igét hirdetett Tőkés László ref. püspök, majd Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök és Czirják Árpád érseki helynök szólt a résztvevőkhöz. Tőkés meglátása szerint az RMDSz eltávolodott azoktól, akiket képvisel. Felszólaltak tk.: Király Károly, Csapó I. József, Kónya-Hamar Sándor, Patrubány Miklós, Kincses Előd, Toró T. Tibor, Katona Ádám, Szász Jenő. A jelenlévők elfogadták a programnyilatkozatot, amely az európai integráció, a közösségi autonómia, a kettős állampolgárság, a kolozsvári m. egyetem igényét, a fórum tanulságait fogalmazta meg. Csapó I. József az autonómia megvalósítását csak törvényes úton, a parlament döntése nyomán képzeli el. Megerősítették, hogy a fórum állásfoglalásai csak az RMDSz választott szerveinek döntése nyomán kaphatnak legitimitást, a dokumentumok csupán a résztvevők álláspontját tükrözik. [Szabadság, szept. 14.; RMSz, szept. 14.; BN, szept. 14.; BL, szept. 18.]
A szenátus napirendre tűzte és megszavazta az 1996-ban elkészült idegenrendészeti törvényt, amelyet akkor a képviselőház visszautasított. Az idegen látogatókat a magánszemélyek 48 órán belül, a szállodák 24 órán belül kell jelentsék. Elvetették Eckstein-Kovács Péter módosító javaslatait. [RMSz, szept. 14.]
A képviselőházban élénk vitát váltott ki a hivatalos közlönyről szóló vita azon paragrafusa, amely előírja, hogy a közlönyt magyarul is közreadják. [Sajtóf., szept. 12.] 1998. szeptember 14.
Újabb tanácskozást tartottak a kormánykoalíció pártelnökei. Egyetlen napirendi pont: a m. egyetem ügye. Elvi döntés született arról, hogy a tanügyi törvénynek lehetővé kell tennie a kisebbségek nyelvén működő állami egyetem létrehozását is, erről minden elnöknek beszélnie kell a saját pártja oktatási bizottságának tagjaival. Ion Diaconescu arra figyelmeztetett: a legtöbb, amit a parlamenttel meg lehet szavaztatni, az a multikulturális egyetem. [Szabadság, szept. 15.; RMSz, szept. 17.]
Tőkés László az alsócsernátoni fórummal (→ 1998.09.12) kapcsolatban elmondta: az összejövetel elérte a célját. „Nagyot csalódtak azok, akik az RMDSz egységének szétrobbanását, egyféle puccsot vártak. A találkozó nem erről szólt, hanem arról, hogy érdekvédelmi szervezetünknek vissza kell térnie eredeti programjához, a hitelességhez, a tagsághoz, de azt is mondhatnám a keresztényi értékekhez.” [RMSz, szept. 16.]
Markó Béla szerint a fórumnak nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a kezdeményezők és a sajtó előzetesen neki tulajdonítottak. A vártnál kevesebben vettek részt és az összejövetel nem kínált semmilyen új alternatívát. [Szabadság, szept. 14.] – Akik Csernátonban meghirdették a kettős állampolgárságot, azok „becsapják a m. közvéleményt”. [RMSz, szept. 17.]
Nagybányán megnyitotta kapuit a Németh László Líceum, a város egyetlen m. gimnáziuma. [BÚSz, szept. 18.]
Erdélyben új m. napilap indítását fontolgatja a Népszabadság Rt. A tervezett hírlap címe Keleti Újság lenne. [MH, szept. 14.] ● [A lap végül Krónika címmel indult el; ]991030.] 1998. szeptember 24.
Vasile Vetişanu (PNTCD) felszólította az RMDSz-t, hogy függessze föl Tőkés Lászlót tb. elnöki tisztségéből, a csernátoni fórumon tett kijelentéseiért. Markó Béla kijelentette: az RMDSz nem fogadja el a szövetség belső ügyeibe való beavatkozást. [Sajtóf., szept. 24.]
Răzvan Ungureanu külügyi államtitkár Budapesten tárgyalt m. kollégájával, Németh Zsolttal. Arról is beszélt, hogy m. és német ny. egyetem létrehozásának terve kerül rövidesen a parlament elé, a német tagozat Nagyszebenben, a m. pedig Marosvásárhelyen működne. [Népújság, szept. 26.] – A ro. politikusok és a sajtó meglehetős ellenérzéssel értékelte Ungureanu budapesti nyilatkozatát. Az ellenzéki Adrian Năstase (PDSR) a minimális intelligencia hiányával magyarázta azt, hogy Ungureanu gyakorlatilag a ro. oktatás ügyében alkudozott Németh Zsolttal, ami távlataiban Ro. föderalizálásával egyenértékű. [Sajtóf., szept. 28.]1998. szeptember 28.
Eva Maria Barki az alsócsernátoni fórumon (→ 1998.09.12) és több erdélyi városban tartott előadást, ezt követően az államfői hivatal közleményben közölte, hogy a bécsi ügyvédnő „a föderáció propagálásával nyíltan megsértette a ro. nemzetállam egységét és oszthatatlanságának elvét”. [RMSz, szept. 30.] – Markó Béla szerint Barki asszony a kisebbségi jogokkal foglalkozik általában, de egyes elképzeléseivel a szövetség nem érthet egyet; nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani a hölgy kijelentéseinek. [Szabadság, szept. 30.] – Eva Maria Barki, nemzetközi jogász 1994. okt. 7.–1997. okt. 7. között nem léphetett Ro. földjére, mert persona non gratának nyilvánították. A külügymin. sajtóirodájának közleménye szerint a belügyminisztériumra tartozik, hogy kit nyilvánítanak nemkívánatos személynek. [Szabadság, szept. 29.] (→ 1998.10.27) 1998. október 15.
Kötő József elmondta: a kormány ülésén kinevezték a PSE alapításával kacsolatos felmérések elkészítésével megbízott munkacsoport tagjait. [Szabadság, okt. 16.]
Az Okt. Min. két vezérigazgatója (Mihai Korka és Constantin Brătianu) úgy vélekedett, hogy a PSE fölállításáról szóló kormányhatározatot nem lehet végrehajtani eredeti formájában. Szerintük az oktatás nyelvéről csak az egyetem vezetősége dönthet; a kitűzött határidőkért a Min. nem vállalhat felelősséget. [BN, okt. 15.]
Tőkés László, az alsócsernátoni fórum (→ 1998.09.12) folytatásaként, Érmihályfalvára tervezi a Partiumi Fórumot, okt. 24-re. A meghívó az RMDSz megújulását, valamint együttgondolkodást és önszerveződést hangoztat. [Népújság, okt. 15.] (→ 1998.10.24) 1999. január 17.
A kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban befejeződött a nem-kormányzati szervek 3 napos konferenciája. A megnyitó után párhuzamos kerekasztal-megbeszélések folytak a művelődés és oktatás, tudom. és környezetvédelem, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem és ifjúsági kérdések témakörben. [Szabadság, jan. 18.]
Az RMDSz ÜE kezdeményezésére Illyefalván tanácskoztak a szövetség vezető tisztségviselői és gazdasági szakemberei. A megbeszélés központi témája az 1999-es költségvetés volt. Takács Csaba szerint sürgős egyeztetésre van szükség a koalíciós partnerek között, tekintve a tervezett büdzsé aránytalanságait. [Szabadság, jan. 18.]
Tőkés László – az alsócsernátoni és az érmihályfalvi után – újabb fórumra hívta a tájegység polgárait, ezúttal Nyárádszeredába. [RMSz, jan. 16.] (→ 1999.02.13) 1999. február 15.
Tőkés László Nyárádszeredában közölte az újságírókkal, hogy a két kormányfő találkozása előtt bizalmas tárgyalásra készült Orbán Viktorral, „de egészen szokatlan módon közbelépett a ro. diplomácia, kifejezvén a ro. fél visszautasító álláspontját.” Orbán Viktor „nagyon elvszerűen azt mondta, hogy ha már ez így történt, a bizalmas találkozásnak adjunk nyilvánosságot szerdán”. [RMSz, febr. 15.]
Frunda György ügyvédi közreműködése nem járt sikerrel: háromszori halasztás után ítéletet hirdetett a bukaresti táblabíróság az Agache-perben: Filip-Orbán Daniela 7 év börtön, Héjja Dezső és Paizs Ottó 4 év, Reiner Anton 3 év, plusz minden elítélt részéről anyagi kártérítés; Konrád Jánost felmentették. Nyilvánvaló, hogy az ítéletnek pol. és etnikai jellege is van. [BL, febr. 19.] (→ 1999.02.26)
Bűnügyi per tanújaként idézték meg az Alsócsernátoni Fórum főbb résztvevőit, tk.: Tőkés Lászlót, Király Károlyt, Kónya-Hamar Sándort, Borsos Gézát, Katona Ádámot, Bardóczy Csabát, Patrubány Miklóst, Toró T. Tibort. [Szabadság, febr. 15.] (→ 1999.02.23) 1999. február 23.
A brassói ügyészségre beidézettek közül (→ 1999.02.15) csak a parlamenti immunitást élvezők jelentek meg: Kónya-Hamar Sándor, Csapó I. József és Szilágyi Zsolt, akik tisztázták a helyzetet: Alsócsernátonban semmilyen államellenes cselekmény nem történt. A feljelentést Gh. Funar tette. [Szabadság, febr. 24.]
Tőkés László a kettős állampolgárság kérdésről elmondta: a m. kormány azt támogatja, amit a h. t. m. legitim képviselői indokoltnak tartanak, az RMDSz vezetői viszont elutasítóan reagáltak a felvetésre. Az lenne a helyes, ha egy szakértői csoport megvizsgálná a kérdés jogi, szakmai, politikai oldalait. [EN, febr. 23.] 1999. február 27.
Sabin Ghermant – a PUNR, a PRM és a PDSR feljelentése alapján – a kolozsvári ügyészségre idézték hazaárulás és az alkotmányos rend veszélyeztetése vádjával. A tárgyalást követő sajtótájékoztatón Gherman emlékeztetett arra, hogy a maastrichti egyezmény előírja: a szubszidiaritás és a regionális autonómia elve az EU-ba való belépés kötelező feltétele. [RMSz, febr. 27.]
Az SzKT munkálatai előtt Kónya-Hamar Sándor elmondta: az alsócsernátoni dokumentumok mindmáig az SzKT asztalán hevernek; a belső választások kérdésköre még nem tisztázott: jobb lenne, ha nemcsak a szigorúan vett RMDSz-tagok, hanem az egész erdélyi magyarság szavazhatna. [Szabadság, febr. 27.]1999. március 10.
Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén elmondták, hogy a Szövetség vezetése egyetért az ügyészségi zaklatásnak kitett politikusok (→ 1999.02.15, 1999.02.23) tiltakozásával és követeli, hogy vessenek véget a minden jogi alapot nélkülöző eljárásnak az Alsócsernátoni Fórum szónokaival szemben, ellenkező esetben az RMDSz a hazai és a nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordul az ügyben. [Szabadság, márc. 10.]
Kelemen Kálmán (RMKdP) elmondta, hogy a pol. pártok törvényének módosítását megtámadják a bíróságon. (A pártot újból be kell jegyeztetni, de nincs esélye megkapni a párt státust, mert túl sok megyéből kell tagokat gyűjtenie ahhoz, hogy bejegyezhessék.) [RMSz, márc. 10.] (→ 1999.06.05) 1999. május 2.
RMDSz-politika és értelmiségi felelősség c. fórumot rendezett a Kolozs megyei RMDSz, amelyet az alsócsernátoni folyamat folytatásának szántak, melyen az ÜE is képviseltette magát. Takács Csaba a felvetésekre elmondta: egyetért az Erdély-centrikus politizálással, de nem szabad elfeledni, hogy kéréseink törvényes elfogadásának útja a bukaresti parlament. [Szabadság, máj. 3.]
A tanügyminiszter határozata értelmében a kolozsvári hajdani róm. kat. főgimnázium fölveheti az alapító, Báthory István nevét. Az épületen emléktáblát avattak; az avatáson Tőkés László (maga is az iskola végzettje) azt mondta: arra kell vigyázzunk, hogy ezek az intézmények ne exportra termeljenek. [Szabadság, máj. 3.]
lapozás: 1-20