ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 288 találat
lapozás: 1-20 ... 181-200 | 201-220 | 221-240 ... 281-288
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1996. szeptember 11.
Az MTI nyilvánosságra hozta Tőkés László tb. eln. Horn Gyulához címzett levelét, amelyet az alapszerződés ügyében írt: „A kollektív jogok és az autonómia-formák elvetésével a mindenkori ro. hatalom a m. nemzeti közösséget egyetlen hatékony önvédelmi eszközétől, a belső önrendelkezés lehetőségétől akarja megfosztani.” [MN, szept. 13.] 1996. szeptember 12.
Az előző tanévhez viszonyítva a m. óvodák száma csökkent ugyan, de megfelel a magyarság arányának, az ált. iskolások száma növekedett, a szakmai iskolák és a gimnáziumok tanulóinak száma csökkent. [RMSz, szept. 11., szept. 12.]1996. szeptember 13.
Liviu Maior okt. min. újabb ígéretet tett Béres Andrásnak, az RMDSz okt. alelnökének, a kolozsvári konzervatórium (GDZF) m. tagozatának újraindítására. Béres ismét fölvetette a diplomahonosítás és az anyanyelven történő felvételi kérdését. [RMSz, szept. 16.]
Fölmentették tisztségéből Nagy Sándort, Hargita megye alprefektusát, aki egyúttal kilépett pártjából, a PSM-ből is. [HN, szept. 13.] (→ 1993.08.20, 1996.09.25) 1996. szeptember 16.
A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)
Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.]
A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.]
Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.]1996. szeptember 17.
Előbb egy nappal a parlament az idegen himnuszok és zászlók nyilvános használatát illető tiltást szavazott meg, ám a Temesvárról megérkező Adrian Năstase házelnök parancsára eltörölték a tiltó paragrafust, megszavazták viszont azt a betoldást, hogy az ország vagy a ro. nemzet nyilvánosság előtti rágalmazása 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönnel büntetendő. [RMSz, szept. 21.]
Kolozsvári ülésén az RMEEÁÉ nyilatkozatot fogadott el, amelyben leszögezték: érthetetlen az az ignorancia és antidemokratikus magatartás, amellyel a két ország kormánya az érdekvédelmi szövetséget és az egyházak képviselőit kezelte, semmibe véve a kéréseket. Iliescu elnökhöz fordultak, hogy elérjék a ro. kormány vállalt (tk. az egyházi javak restitúcióját illető) kötelezettségeit. [Szabadság, szept. 19.] (→ 1996.09.25)
A szenátusban elvetették Hajdú Gábor javaslatát, hogy a házassági ceremóniát m. nyelven is le lehessen vezetni, viszont elfogadták Seres Dénes javaslatát, hogy a keresztlevélben a család- és keresztneveket az anyanyelvi helyesírási szabályoknak megfelelően jegyezzék be. [Táj., szept. 17.]
Csíksomlyón fölszentelték a Jakab Antal Tanulmányi Házat, Zsögödfürdőn pedig a gyermeküdültető tábor központi épületét. A két épületet a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Caritas anyagi támogatásával építették. [HN, szept. 25.]1996. szeptember 18.
A ro. kormány elfogadta az alapszerződés ratifikálására vonatkozó törvénytervezetet. [Népszabadság, szept. 19.]
Gyergyószentmiklóson fölszentelték a Szent Erzsébet Öregotthont, melyben 66 kétágyas szoba, orvosi rendelő, konyha, mosoda, klub és könyvtár is van. [RMSz, szept. 24.]
Kerekes Károly levélben kérte az új főügyész, Nicolae Cochinescu segítségét. Kerekes korábbi közbenjárása nyomán – a Legfelsőbb Törvényszék 1996. febr. 12-i döntése alapján – az 118/1990. sz. törvény hatását kiterjesztették a volt m. hadifoglyokra is. Az új értelmezés szerint a korábbi hibás döntéseket meg kell semmisíteni, a további huzavona elkerülése végett szükséges a segítség. [RMSz, szept. 18.]1996. szeptember 19.
A gyergyói TKT – az OT határozatára hivatkozva – elvetette Borbély Imre képviselő óvását. (Borbély Temesvárott lakik, de a gyergyóiakat képviselte a jelen ciklusban. Az új választások közeledtével az RMDSz OT úgy döntött, hogy az állandó helyben lakás legyen kizáró kritérium.) Borbély tehát nem lehet még egyszer gyergyói képviselő az RMDSz színeiben. [RMSz, szept. 19.] (→ 1996.09.24, 1996.10.08)
Az RMDE elégedetlen az RMDSz tevékenységével: reálpolitikát kell folytatni, nem elég csak a nemzeti egyenjogúság kérdésével foglalkozni. Föl kell karolni a munkanélküliek, a kisipari termelők gondjait; meg kell állapítani a méltányos munkabér nagyságát, foglalkozni kell az átképzéssel, a szövetkezetekkel, a nyugdíjasokkal. [Szabadság, szept. 19.] 1996. szeptember 23.
Az SzDSz nem ért egyet azzal a korábban elterjedt nézettel (→ 1996.08.17, 1996.09.03), hogy összevonják a HTMH-t és a kisebbségi hivatalt, mivel ez olyan hatást keltene, mintha megváltozna a kormány politikája, jelentette ki Pethő Iván (SzDSz). [MH, szept. 23.] (→ 1996.10.14) 1996. szeptember 24.
Varga Attila politikai nyilatkozatban reagált a vallásügyi államtitkárság közleményére és kérte a vallási diszkrimináció megszüntetését. Emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság ellenségesen viseltetett a ref. világtalálkozóval szemben (→ 1996.07.20, 1996.08.01), a közlemény félrevezeti a közvéleményt, amikor támogatásról beszél. Továbbá: az államtitkárság vitatja a m. egyházak jogát a restitúcióra, a közlemény szerint ez megzavarná a közélet működését. A diszkrimináció meggyőző példája, hogy 1996-ban 119 egyházi épület kapott támogatást, de ebből 112 az ortodox egyházé. [Szabadság, szept. 25.]
Borbély Imre óvást nyújtott be a megyei jelölőbizottsághoz (→ 1996.09.19). Bár rendezte gyergyószentmiklósi letelepedését és a jelölőgyűlésen megszavazták a jelölését, neve mégsem szerepel az előválasztási listán: „minden indok nélkül megfosztottak a megválaszthatóság alapvető jogától”. [RMSz, szept. 24.] (→ 1996.10.08)
Az RMPSz tanácskozást szervezett Szovátán, történelemtanárok számára, amelyen megbeszélték a m. történelem hazai oktatását. [Szabadság, szept. 24.]1996. szeptember 25.
Első ízben fordult elő, hogy a kormány azonnal reagált a m. egyházfők levelére (→ 1996.09.17). T. Meleşcanu levélben biztosította a püspököket, hogy a kommunista rezsim által elkobzott vagyon visszaszolgáltatása a kormány egyik fontos célkitűzése. Ennek érdekében a CMN kidolgozott egy törvénytervezetet, amelyet a kormány nemsokára benyújt a parlamentnek. ● [Nota bene: a m. egyházak már 1990-ben törvénytervezetben kérték a restitúciót (→ 1990.11.05).] [RMSz, szept. 25.; Szabadság, szept. 28.]
Beiktatták Hargita megye új alprefektusát (→ 1996.09.13), Tankó István gazdamérnököt. [HN, szept. 26.]1996. szeptember 26.
A szenátusban a ro.–m. alapszerződést tárgyalták. Szabó Károly az RMDSz álláspontját ismertette: az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezése azzal fenyeget, hogy elvesz az ajánlás lényege. Az egyházi és közösségi javak visszajuttatására, valamint a kollektív jogokra vonatkozó részek hiánya miatt az RMDSz nem támogatja az alapszerződést. A szenátus 87 igen, 13 nem szavazattal és 3 tartózkodással fogadta el az alapszerződést. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.10.03)
Az RMDSz OT megalapozottnak látta a Maros megyei óvást, ezért elrendelte a TKT összehívását és a képviselőjelölt-lista újratárgyalását. A Maros megyei testület veszedelmes precedensnek nevezve a felső vezetés beavatkozását a megyei döntésbe. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.09.30)
Egy bécsi kórházban meghalt Nicu Ceauşescu, a diktátor fia, akit májzsugorral kezeltek. 1990-ben 20 évre ítélték, de – betegségére hivatkozva – 1992. nov.-ben szabadlábra helyezték. [Szabadság, szept. 27.]1996. szeptember 28.
A Reform Tömörülés elnöksége ellenzi az alapszerződés (→ 1996.09.16) megkötését, és arra kéri az Országgyűlést, hogy ne ratifikálja azt. [RMSz, szept. 28.]
Temesvár képviselőjelöltjei: Bárányi Ferenc, Toró T. Tibor (akit megyei elnöknek is megválasztottak), Obest László. [RMSz, szept. 30.] 1996. szeptember 29.
A gyulafehérvári székesegyházban – halálának évfordulóján – szentmisét celebráltak Márton Áron emlékére. [RMSz, okt. 1.] 1996. szeptember 30.
Marosvásárhelyen újratárgyalták a jelöltlistát, ennek nyomán a köv. végleges lista alakult ki: 1. Kelemen Atilla, 2. Kerekes Károly, 3. Kakassy Sándor, 4. Elek Barna, 5. Borbély László. Sütő András – aki összeesküvéssel vádolta a megyei szervezetet, azért, hogy Borbély Lászlót kibuktassák –, tiltakozásul lemondott a megyei RMDSz tb. elnöki posztjáról. [RMSz, szept. 30.] (→ 1996.09.26) 1996. október 1.
Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]
Udvarhelyszék jelöltjei, az előválasztások nyomán: képviselői lista: Asztalos Ferenc, Antal István; szenátorok: Verestóy Attila. – Csíkszék jelöltjei: képviselők: Ráduly Róbert, Borbély Ernő, Sántha Pál Vilmos, Papp Kincses Emese, Nagy Benedek; szenátorok: Hajdú Gábor, Mátéffy Győző. – Gyergyó képviselőjelöltjei: Nagy István, Garda Dezső, Petres Sándor, Eigel Tibor. [RMSz, okt. 1.] (→ 1996.10.21)
Czirják Árpád, érseki helynök, a BBTE tanévnyitóján, beszédét latinul kezdte, m. imádsággal folytatta, majd románul és héberül szólt, végül magyarul köszöntötte a tanárokat és hallgatókat. Matei Basarab, aki egy évvel korábban is botrányt keltett, a hallgatósághoz fordult: engedik-e, hogy magyarul beszéljen? A válasz hangos igen volt. [Szabadság, okt. 2.]
Antal István parlamenti interpellációban tisztázta a csereháti ügyet. A Basel Hilft Alapítvány támogatásával fogyatékos gyerekek kisegítő iskoláját kezdték építeni a Cserehát nevű városrészben (→ 1996.04.03, 1996.09.07), időközben az Aris Industrie Rt. a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarendnek adományozta a befejezés előtt álló épületet. A szerződés érvénytelen, ezért folyik a vita. [UH, okt. 3.]1996. október 3.
A képviselőház elfogadta a ro.–m. alapszerződést (→ 1996.09.16). Az RMDSz testületileg tartózkodott, a PRM és a PUNR képviselői szavazáskor kivonultak a teremből. [Szabadság, okt. 4.]
Az RMDSz sajtótájékoztatóján Szabó Károly és Hosszú Zoltán azért bírálta a kormányt, mert megvonták a szövetségtől az állami szubvenciót. Ha nem tartják be a törvényt, az RMDSz be fogja perelni a kormányt. [Táj., okt. 4.] (→ 1996.10.14, 1996.10.18, 1996.10.28)
Az RMDSz a törvényben előírt határidőre letette a szenátusi és képviselői jelölt-listákat. [Táj., okt. 4.]
Kolozsvárott tartotta közgyűlését a VET. Megválasztották az MVSz tisztújító közgyűlésére küldendő 58 delegátust. [RMSz, okt. 7.]1996. október 4.
Marosvásárhelyen megnyitotta első vidéki kirendeltségét a Pater Bank (→ 1996.05.21). [Szabadság, okt. 9.] (→ 2000.04.29) 1996. október 6.
Az aradi vértanúkra emlékezett Erdély népe. Az előző esti ünnepi műsort követően koszorúzással egybekötött emlékezés zajlott Aradon, a vesztőhelyi emlékműnél. [Népszabadság, okt. 7.]1996. október 8.
Traian Chebeleu, az elnök szóvivője Athénba utazott, hogy átadja Iliescu üzenetét. Ez része a diplomáciai offenzívának, amelyet a NATO-tagságért folytatnak. [MH, okt. 8.]
Borbély Imre úgy döntött: független jelöltként indul Hargita megyében (→ 1996.09.19, 1996.09.24). [RMSz, okt. 8.] – Takács Csaba véleménye: Borbély Imre ugyanolyan ellenfél az RMDSz számára, mint a romániai magyarságot megosztani akaró RMSzdP. [RMSz, okt. 12.]
A kormány ülésén tudomásul vették, hogy a parlament ratifikálta a Mo.-val és Jugoszláviával megkötött alapszerződést. Az alkotmánybíróság visszautasította Gh. Funarnak a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatos óvását. [Népszabadság, okt. 9.]1996. október 9.
A Kígyó-sziget Ukrajna elidegeníthetetlen része és hovatartozásának ügye nem lehet a Kijev és Bukarest közötti párbeszéd témája – mondta az ukrán külügyi szóvivő. [Szabadság, okt. 9.]
A Kárpát-medencében 43 település nevében található meg a Szentkirály vagy Szentistván név. Ezek közül 9 község képviselői Csíkszentkirályon találkoztak, hogy megalakítsák e települések szövetségét. Erdélyből a köv. települések képviseltették magukat: Székely-, Maros-, Sepsi-, Csík- és Kalotaszentkirály, valamint Székelyszentistván. [RMSz, okt. 9.]