ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 275 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 261-275
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. február 23.
Nagyváradon találkozott a két ref. püspök, hogy egyeztessenek a zsinat ügyében (→ 1994.02.15). Csiha Kálmán továbbra sem tartja törvényesnek a ref. zsinat összehívását. [EN, febr. 23.] (→ 1994.08.04) 1994. február 25.
A hadsereg katonai tanácsa visszautasította C. V. Tudor N. Spiroiu védelmi miniszter elleni vádjait. [MH, febr. 25.] (→ 1994.03.06) 1994. február 26.
Elena Lenghel (tanügyminisztériumi felügyelő), Kovászna után Hargita megyében folytatta az iskolák ellenőrzését. Jobbára törvénytelen módszerekhez folyamodott (pl. névelemzés, alternatív tankönyvek kitiltása, személyi jogok megsértése), hogy még nehezebbé tegye a m. oktatás amúgy sem rózsás helyzetét. Az RMDSz megyei és széki választmányai nyilatkozatban tiltakoztak az ellenőrzés tendenciózus mivolta ellen. [RMSz, febr. 26.]
Kibővített vezetőségi ülést tartott a Bolyai Társaság. Arról is döntöttek, hogy magyarországi egyetemekre csak a hiányszakokra hirdetnek meg 20 ösztöndíjas helyet. [RMSz, márc. 15.]
Csíkszeredában főiskolai távoktatás folyik, magyarországi vendégtanárokkal. Mintegy 500 hallgató vesz részt a mezőgazdasági, közgazdasági, erdőmérnöki és pedagógusképzésben. Megoldásra vár az oklevelek elismertetése. [RMSz, febr. 26.] 1994. február 27.
Csíkszeredában tartotta soros ülését az SzKT. A lemondott elnök (Csiha Tamás) helyett Dézsi Zoltánt választották meg. Tőkés László levélben figyelmeztette az SzKT-t, hogy Ro. nem teljesítette az ET-be való belépésekor vállalt kötelezettségeit (→ 1994.03.02), ezért az SzKT felkérte a parlamentet, hogy ratifikálja az Emberi Jogok Egyezményét, fogadja el az Önkormányzatok Európai Chartáját, az RMDSz-nek a tanügyi törvénytervezetben benyújtott, a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával összhangban levő módosító javaslatait, tűzzék napirendre a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvénytervezetet; a kormány juttassa vissza az elvett egyházi vagyont. [RMSz, márc. 1., márc. 2.]
Moldovában a parlamenti választásokat a függetlenséget hangsúlyozó Demokrata Agrárpárt nyerte (43,18%; 56 hely a 104 tagú parlamentben), a szocialisták (tkp. a kommunista utódpárt) a 2. helyen végeztek. A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság (→ 1991.08.27) bojkottálta a választásokat. – A moldovai vezetés lemondott a Ro.-val való egyesülésről. [MN, márc. 1.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.05) 1994. február 28.
Mintegy kétmillió szakszervezeti tag lépett sztrájkba. A kormány elzárkózott a bérkövetelési tárgyalásoktól. [MH, márc. 1.] 1994. március 2.
Több ro. lap ismertette Tőkés László levelét és az SzKT állásfoglalását (→ 1994.02.27). Corneliu Coposu sajtóértekezletén kijelentette, hogy Tőkésnek „sajnos igaza van”: Ro. nem teljesítette az ígéreteket. [MN, márc. 2.]
Mircea Geoană, külügyi szóvivő sajtóértekezletén Tőkés László fellépését sérelmezte; ugyanakkor bírálta az RMDSz-t is, mert elhagyta a CMN-t: szerinte ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem érdekelt a megoldásokban. Geoană úgy vélte: konstruktív dialógusra van szükség és nem szüntelen panasztevésre. [RMSz, márc. 4.]1994. március 3.
Bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla felovasta az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasítja Mircea Geoană állásfoglalását. A külügyi szóvivő el akarja terelni a figyelmet a valóságról, ui. az Emlékeztetőben (→ 1994.02.02) összefoglalt pontokból semmi sem teljesült. A CMN pedig olyan kirakatintézmény, amely saját határozatainak sem tudott érvényt szerezni. [RMSz, márc. 5.]1994. március 4.
A magyarság képviselőit a gazdasági életből és a hatalomból egyaránt kiszorítják – ez derül ki két interjúból. Csíkszeredában az 1942-ben épült Városi Szállodát a csendőrség kezére játszották. Az első licitáláskor 60 millió lejt ajánlottak az épületért, a meghirdetett 80 milliós érték alatt (1 $ = 1601 lej). A második licitáláskor – amelyről nem maradt dokumentum – a csendőrség 47 millióért szerezte meg az épületet. Hajdú Gábor szerint revindikációs pert kell indítani. – Nincs devizatörvény, a bankrendszer átláthatatlan; a banki igazgatótanácsoknak és az állami számvevőszékeknek nincsenek m. tagjai. Ha nem sikerül a gazdasági-pénzügyi hálózat fontosabb csomópontjaiba néhány magyart állítani, akkor beláthatatlan hátrányba kerülünk – mondta Vida Gyula. [OrEx, márc. 4.] 1994. március 5.
Tőkés László ismertette a zsinat körüli nézeteltéréseket és bejelentette, hogy sikerült megteremteni az együttműködés lehetőségét. [BN, márc. 5.] (→ 1994.05.29, 1994.08.04)
A parlament össztüzet zúdított Moldovára, mert a választásokon (→ 1994.02.27) az egyesülést ellenző politikai erők győztek. [MH, 1993. márc. 5.]
Kolozsvárott tüntetést szerveztek a Caritas piramisjáték (→ 1994.02.17) áldozatai. [MH, 1993. márc. 5.]1994. március 6.
A miniszterelnök négy tárca vezetőjét cserélte le. A védelmi tárca élére Gh. Tinca került (N. Spiroiu helyett); a belügy új vezetője Doru Ioan Tărăcilă (a régi George Dănescu); igazságügy: Iosif Gavril Chiusbaian (Petre Ninosu helyett); szállításügy: Aurel Novac az új miniszter (Paul Teodoru helyett). Utóbbi két új min. a PUNR embere. – Az ellenzék bírálta a kormányátalakítást. Corneliu Coposu szerint a csere alkotmányellenes és csak az álcázott kommunista hatalom átmentését szolgálta. Nagy hibának tekinti Spiroiu menesztését, mert ezzel hitelessé váltak C. V. Tudor támadásai (→ 1994.02.25). [RMSz, márc. 8.; MN, márc. 8.] – A CD és a PD képviselőinek közös nyilatkozata szerint újabban a minisztereket parlamenti meghallgatás és jóváhagyás nélkül nevezik ki. [EN, márc. 16.] (→ 1994.08.18)
Moldovában népszavazást tartottak és a résztvevők 90%-a az ország függetlensége mellett voksolt (azaz: elutasították a Ro.-val való egyesülést). Ro.-ban felzúdulással fogadták a hírt, a külügymin. közleménye közvélemény-kutatásnak tartotta az aktust. A moldovai külügymin. a ro. reagálást provokatívnak nevezte. [MH, márc. 8.] 1994. március 7.
Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]
Kuncze Gábor vezetésével Bukarestbe érkezett az SzDSz küldöttsége. A kormány képviselőivel és az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről. C. Coposu megerősítette: az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. Hrebenciuc főtitkár megígérte, hogy a hónap végéig döntés születik a székelyföldi elítéltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ügyében. – Az SzDSz alapkérdésnek tekinti, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. [RMSz, márc. 11.] (→ 1994.03.19) 1994. március 8.
Bodó Barna elmondta: a brassói kongresszus (→ 1993.01.15) után komoly javulás tapasztalható a tájékoztatás terén: útjára indították az RMDSz Közlöny (1993. febr.-tól) és az RMDSz Tájékoztató (1993. márc.-tól) [röv.: Táj.] c. kiadványokat, valamint a Szövetség c. folyóiratot (1994. jan.-tól). [RMSz, márc. 8.]1994. március 9.
Kerekes Jenő, az RMKT elnöke vonta meg a társaság 1993-as mérlegét. A budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem segítségével szervezett posztgraduális menedzserképző tanfolyamon 24 erdélyi fiatal vett részt; kéthetes bankár-továbbképző tanfolyamot is szerveztek. Hasznos volt az Illyefalván 1993. nov. 10-12. között rendezett 2. Közgazdász Vándorgyűlés is. [RMSz, márc. 9.]1994. március 10.
A rendőrségről szóló törvénytervezet vitáján az RMDSz módosítást javasolt: ahol a kisebbség többségben él, ott a rendőrök beszéljék a kisebbség nyelvét. A PUNR és a PRM azonnal és vehemensen reagált, ismét a m. veszéllyel példálózva. Az RMDSz javaslatát elvetették. [RMSz, márc. 10.]
Markó Béla – az MSzP meghívására – Budapestre érkezett. Horn Gyulával folytatott eszmecseréjén egyetértettek abban, hogy a h. t. magyarság ügye nem válhat a választási kampány részévé. [MN, márc. 11.] – Meghívott szakértők jelenlétében megvitatták az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. Megállapították, hogy a tervezet, mind szellemében, mind szövegében megfelel a nemzetközi szerződéseknek és ajánlásoknak. [PH, márc. 11.]1994. március 11.
Az EUCD budapesti ülésén fölvették teljes jogú tagnak az RMKdP-t. [Népújság, márc. 22.] (→ 1994.09.24)
C. V. Tudor a komm. idején is híres volt idegengyűlöletéről. 1990-ben megalapította a România Mare hetilapot, melyhez – a cikkíró szerint – a pénzt a kormánytól kapta, hogy az ellenzéket lejárassa, szétverje. Rövidesen pártot is alapított (PRM), melynek szenátora. Becsületsértésért és rágalmazásért számtalan pert indítottak ellene, mindhiába. Miután Spiroiut és Iliescut is támadta, parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy megtárgyalják eddigi tevékenységét. Lehet, hogy mentelmi jogát is felfüggesztik. [Népszava, márc. 11.] 1994. március 13.
Nagykároly főterén ünnepélyesen fölavatták Petőfi Sándor bronzszobrát, a sepsiszentgyörgyi Petrovits István alkotását. [RMSz, márc. 15.]1994. március 14.
A marosvásárhelyi Kultúrpalotában tartották az 1848-as forradalomra emlékező ünnepségek nyitó rendezvényét. [RMSz, márc. 17.]1994. március 15.
Erdély több nagyvárosában szabadtéri (Szatmárnémetiben, Aradon és Temesváron zárttéri) helyszíneken, ünnepi gyűléseken, műsorokkal, koszorúzással emlékeztek az 1848-as forradalomra és szabadságharcra. A parlamentben Borbély Imre méltatta 1848 jelentőségét; mondanivalóját m. nyelven is összegezte. A nacionalista pártok képviselői közbekiáltásokkal zavarták meg a beszédet, a házelnök kikapcsolta a mikrofont. [RMSz, márc. 17.; EN, márc. 23.] (→ 1994.03.17) 1994. március 16.
Még mindig nem fogadták el a költségvetést. A kormány arra hivatkozik, hogy a parlamentnek előzőleg meg kell szavaznia a luxusadó és a mezőgazdasági jövedelemadó törvényét. [RMSz, márc. 16.]
Nagyszebenben Markó Béla találkozott a RNDF vezetőségével és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket vitatták meg. Megbeszélték azt is, hogy az RMDSz miként képzeli el azt, hogy esetleg ismét együttműködjék a CMN-vel. [Népújság, márc. 18.] 1994. március 17.
Az RMDSz parlamenti képviselői és szenátorai bukaresti sajtórétekezletükön összegezték a megemlékezések tapasztalatait. Szabó Károly leszögezte: Március 15. minden m. ünnepe, a piros-fehér-zöld zászló minden m. zászlaja és a Himnusz minden m. himnusza. Az erdélyi magyarok józansága és a románok toleranciája megcáfolta a rémhírterjesztők várakozásait – nem volt semmilyen incidens. Borbély Imre anyanyelvű felszólalásával kapcsolatban (→ 1994.03.15) emlékeztetett arra, hogy pár hónapja, hasonló esetben egy szerb képviselőt megtapsolt a parlament. [RMSz, márc. 19.]
Az EvZ vezércikke elítélte a nacionalista pártok magyarellenes kampányát, elmarasztalta a kormányfőt és a rendfenntartó erőket a Márc. 15-én produkált fölösleges erőfitogtatásért. [Népszabadság, márc. 18.]