ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 275 találat
lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 261-275
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. január 29.
Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága (RMNKT). Célja: a hivatalos oktatáson kívüli, felnőttképzéssel foglalkozó civil társadalmi szervezetek összefogása. Elfogadták az alapszabályzatot és megválasztották a vezetőséget. Eln.: Egyed Ákos, titkár: Dáné Tibor Kálmán. Regionális társelnökök: Csirák Csaba, Matekovits Mária, Révész Erzsébet, Garda Dezső, Bódog Erzsébet, Ábrám Zoltán. [Táj., febr. 1.] – A legnagyobb nehézség a közöny, a visszahúzódás leküzdése. A népfőiskolák mozgalma az elbizonytalanodó egyéneknek próbál egyfajta öntudatot biztosítani. [RMSz, febr. 17.] 1994. január 30.
Jan. 27–30. között – Tőkés László társaságában – erdélyi körutat tett Duray Miklós, az EPM elnöke. Duray az önkormányzati modellről beszélt, ismertette a felvidéki magyarság álláspontját: a m. közösségek olyan következtetésre jutottak, hogy csak az autonómia különböző formáival alapozhatják meg biztonságos jövőjüket. [Népújság, febr. 1., RMSz, febr. 2.] 1994. február 1.
Iliescu elnökkel tárgyaltak az RMDSz vezetői. A küldöttség átadta az ET-nek írt Memorandumot (→ 1993.08.26), a kisebbségi törvény tervezetét (→ 1993.11.15), továbbá a megoldatlan kérdésekre tett javaslatokat tartalmazó dokumentumot. Az előző találkozó óta (→ 1993.02.24) nem változott Iliescu elnök álláspontja a magyarság kérdéseiről. [Szabadság, febr. 3.; RMSz, febr. 4.]
Markó Béla a tárgyalásról elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az ET-be történt felvételkor tett vállalások terén, tovább folyik a magyarellenes politika; nem közeledtek az álláspontok. Iliescu elnök szerint viszont nincsenek különösebb problémák. [MH, febr. 2.] – Tokay Györgyöt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néznek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. [RMSz, febr. 5.]
A két párt elnöke, Oliviu Gherman és Gh. Funar aláírta a PDSR és a PUNR koalíciójára (→ 1994.01.26) vonatkozó megállapodást. A PUNR egy hónapon belül 4 miniszteri tárcára számíthat. A két párt még nem biztosítja a parlamenti többséget, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató többi párttal: PRM, PSM, PDAR. [Szabadság, febr. 3.]
Nagyváradon megbeszélést tartottak a m. egyházak képviselői az egyházi vagyon restitúciójáról. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet és azt benyújtják a parlamentnek. [BN, febr. 3.]
Valentin Borda (VR) írta a Vocea Românieiben: az RMDSz kisebbségi törvénye alkotmányellenes és „bantusztánokat” kíván létrehozni. [PH, febr. 1.] ● [A bantusztán később bevonult a sajtónyelvbe, főleg a ro. nacionalista pártok használták, de Iliescu elnök is gyakran élt vele. A kifejezést eredetileg a Dél-afrikai Köztársaságban élő bantu lakosság rezervációs területére használták.] 1994. február 2.
Az RMDSz Emlékeztetőt (Aide Memoire) juttatott el az ET-hez, Ro.-nak a teljes jogú tagság elnyerésekor vállalt kötelezettségeinek betartásáról. A dokumentum felsorolja a nem teljesített vállalásokat (pl. anyanyelv-használat, kétnyelvű feliratok, esélyegyenlőség biztosítása, oktatási törvények elfogadása, a bírói hatalom függetlensége, egyházi javak visszaadása). [RMSz, febr. 2.] (→ 1994.02.05, 1994.03.03)
A KLMT tiltakozott Gh. Funar szobor-módosító tervei (→ 1994.01.14) ellen. [RMSz, febr. 2.]1994. február 4.
Valer Suian (PUNR) a Btk. módosítását javasolta: aki a ro. népet vagy Ro.-t becsmérli, azt ítéljék 6–36 hónap börtönre. Ez ellen az RMDSz és Nicolae Manolescu (PAC) is tiltakozott: ez a szólásszabadság megnyirbálását jelentené. Manolescu hozzátette: ezt egy olyan párt szenátora javasolja, amely doktrínáját a magyarellenességre alapozza. [Szabadság, febr. 4.] 1994. február 5.
Traian Chebeleu az RMDSz Emlékeztetője (→ 1994.02.02) kapcsán kijelentette, hogy az RMDSz nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondjon a ro. államról. Iliescu elnök szerint az RMDSz úgy állítja be a dolgokat, mintha 1989 decemberétől semmi sem változott volna, s a m. közösséget továbbra is fenyegetné a beolvasztás veszélye. [RMSz, febr. 8.]
A polgárőrség megalakítását 1993. máj. 26-án mondta ki a 26/1993. sz. törvény, a működési szabályázatot szeptemberben dolgozták ki, a pénzalap 1993. dec. 28-tól áll rendelkezésre. Hatáskörükbe tartozik az állami vállalatok, kereskedelmi egységek őrzése, közterületi felügyelet. Az utcai polgárőr a rendzavarásokról ténymegállapítást tehet. [Szabadság, febr. 5.] 1994. február 6.
Orsz. tanácskozást tartottak a m. közművelődésügyi alapítványok és társaságok képviselői. Részt vettek az EMKE vezetői és az érintett megyék művelődési tanácsosai is. A támogatási struktúrák ismertetése volt a fő téma, valamint az információáramlás javítása. [RMSz, febr. 10.]1994. február 7.
A központi statisztikai hivatal az 1993-as évről adott ki tájékoztatást: 1%-kal nőtt az össztermelés (ez elsősorban a mezőgazdaságnak köszönhető). Az össztermelés 30%-át magánvállalatok adják; a mezőgazdaságban 80% a magántermelők részaránya. Az év végén az átlagbér meghaladta a 100 ezer lejt (72 $). [PH, febr. 7.] 1994. február 8.
A ro. lapok elítélték a moldovai vezetés bejelentését, hogy leveszik a napirendről a két ro. állam egyesítését. Ezt Mircea Snegur elnök jelentette be az AC összejövetelén. [MN, febr. 8.] 1994. február 9.
Zeno Opriş, a VR alapításának 4. évfordulója alkalmával kifejtette: a szervezet egy álnok veszéllyel, az RMDSz-szel szemben jött létre – „ez az etnikai párt a revansvágyó hungarizmus képviselője”. [RMSz, febr. 9.]
A képviselőház szakbizottsága a tanügyi törvénytervezetnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó részét tárgyalta. Hiába hivatkoztak az alkotmányos jogokra az RMDSz képviselői, a többség elutasította a javaslatok döntő részét. Elfogadták azt, hogy a kisebbségi iskolákban oktathassák a saját történelmüket, de elvetették azt, hogy Ro. történelmét, földrajzát, a honpolgári nevelést, valamint a szaklíceumokban a szaktárgyakat anyanyelven lehessen tanulni. [RMSz, febr. 11.]
Markó Béla részt vett a Székesfehérváron rendezett fórumon, ahol az utódállamok m. szervezeteinek vezetői tájékoztatták egymást a m. közösségek helyzetéről és autonómia-törekvéseiről. [RMSz, febr. 16.]1994. február 10.
Asztalos Ferenc a parlament tanügyi szakbiz. tagja nyilatkozott a m. oktatás helyzetéről: orsz. viszonylatban 12,5%-os a szakképzetlen pedagógusok aránya, ez m. vonatkozásban 25,3%. Az általános iskolát végzett gyermekek száma csökkent (orsz.: 5,9%-kal; m.: 9,5%); a 8. osztályt végzettek közül 53% tanul tovább (m.: csak 43%). [ÚM, febr. 10.] – Az RMDSz képviselői átadták Liviu Maiornak a m. nyelvű oktatás hanyatlásáról szóló memorandumot és a tanügyi törvénytervezet ellen tiltakozó jegyzéket, melyet a m. egyházak vezetői is aláírtak. [RMSz, febr. 19.] 1994. február 11.
Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]
Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]1994. február 12.
Entz Géza, a HTMH elnöke elmondta: az utódállamok magyarságának nyújtott segítség egy része a költségvetésből kerül ki. [MN, febr. 12.] 1994. február 14.
Franjo Tudjman horvát elnök Bukarestben találkozott a ro. vezetőkkel. [MH, febr. 14.]
Sztrájkba léptek a rovinari szénmedence bányászai. [MH, febr. 15.] (→ 1994.02.18)1994. február 15.
Szatmárnémetiben megkezdődött a ref. egyház zsinata. Csiha Kálmán (az EREK püspöke) és hat társa távolmaradt a zsinattól, arra hivatkozva, hogy őket nem vonták be a zsinat szervezésébe. [MN, febr. 16.] (→ 1994.02.23, 1994.08.04) 1994. február 16.
A CD stratégiai főigazgatósága nem támogatja az RMDSz kisebbségi törvénytervezetét. (→ 1993.11.15) Kifogásolták az autonóm közösségek és a kollektív jogok fogalmát, közölték, hogy nem tudják elfogadtatni a választóikkal a kétnyelvű feliratokat és az önálló m. iskolahálózatot. – Csapó I. József válaszolt az ellenvetésekre: 75 év nemzetközi dokumentumaival támasztotta alá az RMDSz álláspontját. [MH, febr. 16., febr. 21.]
1993. dec. elején négy parlamenti képviselő újabb földtörvény-tervezetet terjesztett a parlament elé, amely révén a szántóterület 10%-a állami tulajdonba kerülne, közérdekű mezőgazdasági területek néven. Ez valójában újfajta államosítást jelentene – figyelmeztetett Elek Barna képviselő – és elsősorban a kisebbségeket sújtaná a törvény, mert a volt kisebbségi egyházi birtokokra is kiterjedne, ezenkívül kihúzná a magyarság lába alól a még megmaradt közösségi földterületeket is. [EN, febr. 16.] 1994. február 17.
Szabó Károlyt választották meg az RMDSz szenátusi frakciójának elnökévé. Elődje, Verestóy Attila alelnök lett. [Szabadság, febr. 17.]
Ion Stoica, a hírhedt kolozsvári piramisjáték (Caritas) igazgatója bejelentette a csődöt. [MN, febr. 17.] (→ 1994.03.05) ● [Nagyon sok jelből arra lehet következteni (pl. a hatalom nem állította le az abnormális méreteket öltött csalást; az utolsó időkben csak kiválasztott személyek kapták meg a nekik járó összeget), hogy a játékot a volt Securitate indította és támogatta, gazdasági haszon szerzése céljából.] 1994. február 18.
Németh János tömör jellemzése a képviselőházi szakbizottságban elfogadott tanügyi törvénytervezetről: visszalépés még az 1978-as törvényhez képest is. [RMSz, febr. 18.]
Bértárgyalás kezdődött a Miron Cozma vezette Lignitul szakszervezet és a kormány képviselői között (→ 1994.02.14). [ÚM, febr. 19.] 1994. február 21.
A kormány szélsőséges támogatói közül két párt (PRM, PSM) bejelentette, hogy felfüggeszti a kormánykoalícióról folytatott tárgyalásokat, amíg a vezetés nem tisztítja meg magát a korrupt elemektől. C. V. Tudor felrótta Iliescunak, hogy felkarolja a kisebbségeket: az „arcátlan RMDSz-t”, a „szemtelen zsidókat” és a „bűnöző cigányokat”. [MH, febr. 21.] 1994. február 22.
Az RMGE – a budapesti Nagyváthy János Gazdaképző támogatásával – beindította a gazdaképzést; Illyefalván háromhetes tanfolyamot szerveztek. [ÚM, febr. 22.] – Illyefalván két mezőgazdasági alapítvány (Keresztyén Ifjúsági Diakóniai Alapítvány = KIDA; Landwirschaft – Agricultura – Mezőgazdaság = LAM) is segíti a gazdaképzést.