ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 275 találat
lapozás: 1-20 ... 121-140 | 141-160 | 161-180 ... 261-275
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. július 4.
A parlament két háza együttes ülésén megkezdte a hivatalos eljárást Iliescu elnöki tisztségből való felmentésére (→ 1994.06.14). Az elnök nem jelent meg a meghallgatáson, hanem levélben fejtette ki a nézeteit. [RMSz, júl. 6.] (→ 1994.07.07)
A Csíkszeredában felállított ortodox püspökség (→ 1994.06.06) ügyében Székedi Ferenc tisztázta: az egyház paplakra kért engedélyt, amit a városi tanács jóváhagyott. Perre vitték az ügyet, alapfokon a városi tanács nyert, a fellebbezés során a marosvásárhelyi táblabíróság kötelezte a tanácsot az építési engedély kiadására. [ÚM, júl. 4.] 1994. július 5.
Az RMDSz ÜE gyűlésén az újonnan létesített ifj. főoszt. vezetőjévé Tamás Lászlót nevezték ki; fölmentették Fülöp-Fischer Ildikót az okt. főoszt. vezetőjét. [Táj., júl. 6.] 1994. július 7.
A Történeti Múzeum emberei kivonultak a kolozsvári főtérre, hogy megkezdjék az ásatásokat. Megkondultak a város harangjai, mire a m. lakosság egy része a főtérre sietett; megjelentek az egyházi vezetők és rövidesen a repülőtérről a központba érkezett az RMDSz néhány parlamenti tagja is. Közben mintegy 200 csendőr brutális módon próbálta szétkergetni a tömeget. Az RMDSz nyilatkozata – melyet Takács Csaba írt alá, de. 10-kor – tájékoztatta a nemzetközi közvéleményt az eseményről. A Bukarestben lévő szenátorok értesítették az elnököt és a kormányfőt; Markó Béla felkérte Octavian Cosmâncă államtitkárt, hogy írásban rendelje el az ásatások leállítását, aki ezt csak szóban tette meg. – Júl. 8-án a munkálatokat ismét meg akarták kezdeni, de a tömeg jelenléte miatt ez nem volt lehetséges. Délelőtt a kulturális miniszter leállította a munkálatokat, azzal a kitétellel, hogy azt csak a rendkívüli bizottság döntése után kezdhetik meg. [RMSz, júl. 9.]
A parlament két házának ülésén (242:166 arányban) elvetették az Iliescu elleni bizalmatlansági indítványt (→ 1994.06.14, 1994.07.04). [RMSz, júl. 9.]1994. július 8.
Nagyváradon a Szent László szobornál ökumenikus istentiszteletet tartottak, szolidaritást vállalva a hősiesen kitartó kolozsváriakkal. [BN, júl. 9.] 1994. július 10.
Az SzKT kolozsvári ülésén az RMDSz stratégiaváltásáról döntöttek, szükségesnek ítélve a polgári engedetlenségi módszerek alkalmazását. A napirenden szerepelt a magyarság közösségi kataszterének fölállítása, a belső választások kérdése és a tanügyi törvény kreálta helyzet elemzése. A határozat kimondta: külön oktatási stratégiát dolgoznak ki, amelyről törvényt terjesztenek elő (egyúttal megkezdik az ehhez szükséges 250 ezer aláírás összegyűjtését) (→ 1994.07.15); garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. [Táj., júl. 11.] (→ 1994.07.27, 1994.08.09) 1994. július 13.
A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről; a közlemény hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. [Szabadság, júl. 13.]
Horn Gyula eljuttatta a kormányprogram tervezetének a h. t. magyarokra vonatkozó részét az utódállamok m. szövetségeihez, pártjaihoz, egyházaihoz és jelesebb közéleti személyiségeihez, kérve, hogy tegyék meg észrevételeiket. [ÚM, júl. 13.] – Sütő András szerint egy ígérgetésekre épülő alapszerződés katasztrofális kompromisszum lenne. Úgy vélte: még nem adottak a ro.–m. megbékélés feltételei; az alapvető feltétel az lenne, ha a ro. vezetés lemondana arról, hogy megteremti a színtiszta nemzetállamot. [Népszabadság, júl. 19.]
Budapesten Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta a közép-kelet-európai országok nagyköveteit és elmondta: Mo. kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minél előbb aláírni a szlovák és ro. alapszerződést. [RMSz, júl. 15.]1994. július 14.
A CD nyilatkozata elítélte a Funar által erőszakolt kolozsvári ásatásokat; a provokáció igazi célja a feszültségkeltés. [Szabadság, júl. 14.]1994. július 15.
Beiktatták Mo. új miniszterelnökét, Horn Gyula letette az esküt (→ 1994.05.29). [MN, júl. 16.]
Az RMDSz Kolozs megyei szervezete tájékoztatója leszögezte: az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt; a kiadott engedély törvénytelen, mert nem tartalmazza a szükséges rajzokat, minisztériumi és régészeti engedélyeket. A kérdéses terület egy része a róm. kat. egyház tulajdona. [Szabadság, júl. 15.]
Az SzKT nyilatkozata leszögezte: az ásatások végső célja a m. kultúra tanúbizonyságainak megsemmisítése. Kérik a főtér eredeti képének megőrzését, a konfliktus feloldását. [Szabadság, júl. 15.]
Traian Chebeleu elfogadhatatlannak és destabilizálónak nevezte az RMDSz saját oktatási rendszert illető tervét (→ 1994.07.10). [ÚM, júl. 16.]1994. július 16.
Triesztben a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezletén Horn Gyula megbeszélést folytatott a szlovák, majd a ro. miniszterelnökkel. Mo. elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön a mihamar aláírandó alapszerződésbe. [RMSz, júl. 19.] (→ 1994.08.04)
Csíkszeredában, az RMPSz szervezésében megnyílt a BoNyA. A nyolcnapos tanfolyamon 1200 pedagógus vett részt, 900-an Erdélyből, 300-an a többi utódállamból. [RMSz, júl. 20.]1994. július 18.
Nagyváradon Mester Zsolt, a SIRF rektora és Kántor Lajos, a MÚRE elnöke aláírta az újságíró kar alapításának okmányát. A képzés egy évig tart, a kar vezetője: Stanik István. (→ 1994.10.03) 1994. július 19.
Lábody László lett Entz Géza utóda a HTMH elnöki székében; helyettese Törzsök Erika (SzDSz). [Népszabadság, júl. 19.]1994. július 20.
Horn Gyula a Parlamentben fogadta Markó Bélát. A megbeszélésen Kovács László és Tabajdi Csaba is részt vett. A m.–ro. alapszerződés kérdésében Markó aggályait fejezte ki a garanciák későbbi érvényesítésével kapcsolatban. Tabajdi Csaba úgy ítélte meg, hogy garanciák hiányában nem kötik meg a szerződést. Tabajdi elmondta, hogy a kormányprogramból azért hiányzik a kisebbségek kollektív jogainak kérdése, mert a nyugat-európai közvélemény nem ismeri el ezt a fogalmat. [RMSz, júl. 22.; EN, júl. 27.]
A szakbizottság szükségesnek ítélte a kolozsvári ásatásokat, oly módon, hogy azok ne befolyásolják a főtér műemlékeit. [Szabadság, júl. 22.] (→ 1994.08.02)
A Szentszék – a nyugalomba vonult Alexandru Todea helyére – Lucian Mureşant nevezte ki görög kat. érsekké. A beiktatásra Balázsfalván került sor, aug. 27-én. [M. Kurír, aug. 31.]
Megnyitotta kapuit az 5. bálványosfüredi szabadegyetem. [EN, júl. 20.]1994. július 21.
Az eddigi eszközök (dialóguskeresés, parlamenti küzdelem, a külpolitikai kapcsolatok élénkítése) nem bizonyultak elegendőnek – állapította meg Markó Béla. – Az új stratégia a civil társadalom szolidaritására számít. Az oktatási program támogatásához beindult az aláírásgyűjtés. A CD nem mindenben támogatja az RMDSz-t. [RMSz, júl. 21.]
Az MDF állásfoglalása bírálta az új kormány külpolitikai programját. Az alapszerződésbe nem szabad ígéreteket fölvenni; figyelmeztető jel: Ro. és Szlovákia nem teljesítette az ET követelményeit. [ÚM, júl. 21.]
Mircea Ionescu Quintus (PNL) és Nicolae Manolescu (PAC) aláírták a Polgári-Liberális Szövetség (Alianţa civic-liberală „Liberalii”) alapító jegyzőkönyvét. [A későbbiekben a szövetség nem bizonyult életképesnek.] [MH, júl. 22.] 1994. július 22.
A moldovai parlament megszavazta az alkotmánytervezet 13. szakaszát, mely szerint az ország hivatalos nyelve a „moldovai”. [MN, júl. 25.]1994. július 23.
Tabajdi Csaba a Népszavának nyilatkozott: az MDF-kormány azt tartotta fontosnak, hogy a h. t. magyarok jogsérelmeit szüntelenül fölvesse a kétoldalú és a nemzetközi fórumokon, az új MSzP–SzDSz koalíció pedig azt tartja fontosnak, hogy a kisebbségek a szülőföldjükön boldoguljanak. [Népszava, júl. 23.]
Átszervezik a ro. haderőt, a jelenlegi 4 hadsereg helyett csak 3 lesz. Az Olténiában székelő hadsereget szétosztják Erdély és Moldva között. [Szabadság, júl. 23.] 1994. július 25.
Gh. Gambrea vezérőrnagyot [aki a marosvásárhelyi események idején (1990. márc. 19/20.) még ezredes volt, utólag pedig orsz. rendőrfelügyelő] kinevezték Hargita megye rendőrfőnökének. [Népszabadság, júl. 25.]1994. július 26.
Bodó Barna, a HHRF meghívására, Washingtonban tárgyalt a fokozódó magyarellenes intézkedésekről. A kongresszusi képviselők szerint az újabb kisebbségellenes lépések veszélybe sodorhatják a Romániának nyújtott segélyeket. [RMSz, júl. 26.] 1994. július 27.
Könnyelmű ígéret volt a belső népszámlálás (közösségi kataszter fölállítása), mondotta Szabó Károly, hiányzik hozzá a háttérapparátus és az anyagi fedezet (→ 1994.07.10). [ÚM, júl. 27.] 1994. július 28.
Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: a m. kisebbség ragaszkodik hozzá, hogy kikérjék a véleményét az alapszerződés tárgyalásakor. – Frunda György Strasbourgban jegyzéket nyújtott át az ET-jelentést kifogásoló, kormánypárti ellenjelentéssel kapcsolatban (→ 1994.05.16, 1994.06.07). A bizottság Frunda jelentését ellenszavazat nélkül elfogadta. A két raportőr hamarosan visszatér Ro.-ba, hogy ellenőrizze az ET-ajánlások teljesítését. [RMSz, júl. 29.]
A Moldovai Köztársaság parlamentje alkotmánymódosítást hajtott végre: önkormányzatot kap a gagauz kisebbség és a Dnyeszteren túli, orosz többségi lakosságú terület. [Népszabadság, júl. 28.] 1994. július 31.
Az RTV július 26-án valótlanságokat közölt Elie Wiesel Máramarosszigeten elmondott beszédéről. A tévé szerint Wiesel a magyarság kollektív bűnösségét hangsúlyozta, holott erről szó sem volt. A helyi RMDSz közzéteszi a beszéd pontos, magyarra fordított szövegét. Ezzel azonban nem lehet harcolni a hamisítások ellen, mert a fordítás nem fog eljutni azokhoz, akik az eredeti hírt hallották – vélte a cikkíró. [BN, júl. 30.]
Az RMDSz-t fölvette tagjai sorába a hágai székhelyű az ENSz-ben Nem Képviselt Nemzetek és Népek Szervezete (UNPO). [Szabadság, aug. 12.] (→ 1994.09.30)