ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 275 találat
lapozás: 1-20 ... 81-100 | 101-120 | 121-140 ... 261-275
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. május 11.
A temesvári Magyar Házat 1930–31-ben építette közös erővel a város magyarsága. 1989 után az épületben működő Temesvári Új Szó szerkesztősége átengedett egy-egy szobát az RMDSz-nek és a TeMISz-nek. Az RMDSz bírósághoz fordult az épület visszaszerzéséért, de pert vesztett. I. C. Drăgan laptulajdonos bírósági úton szólította föl a m. szervezeteket, hogy adják át az épületet. [RMSz, máj. 11.]
Két nézőpont különbsége: Tabajdi Csaba szerint Mo. belügyei, az átalakulás és a demokratizálás előbbre való a határon túliak dolgainál; Entz Géza összefoglalta a HTMH jelentőségét, szerepét és kétségbe vonta Horn Gyula tervének (→ 1994.04.15) helyességét. [Média, máj. 11.]
Nem fogadhatjuk el az albérlői státust ott, ahol őshonosak vagyunk – mondta Bodó Barna. – „Válaszunk a többségi jogfosztásra nem lehet más, csak az autonómia.” [EN, máj. 11.] 1994. május 13.
Dumitru Cioflina vezérkari főnök bejelentette, hogy 1995 folyamán a hadsereg létszámát 269.500 főről 230 ezerre csökkentik, 2000-re pedig csak 200 ezer marad. A harckocsik számát 50%-kal, a páncélozott járművek számát 33%-kal kívánják csökkenteni. 505 repülőgépből csak 430 marad. [RMSz, máj. 14.]1994. május 14.
Az IMF 700 millió dolláros hitelt szavazott meg Ro.-nak. A kormány vállalta, hogy 1994-ben 2300 állami vállalatot privatizál. [PH, máj. 14.]
Az önkormányzati elvek kicsúfolása: a kormány államtitkársága körlevélben szabta meg a helyi adminisztráció kötelességeit a külföldi utazásokat és a vendégek fogadását illetően; előírják a találkozókról történő utólagos beszámolást is. [RMSz, máj. 14.]
Marosvásárhelyen ülésezett az RMKdP orsz. választmánya. A pártban két pólus jelenléte érezhető: a kolozsváriak Katona Ádám (EMK) radikálisabb vonalát kívánják követni, a Maros megyeiek a kis lépések hívei. [Népújság, máj. 20.] 1994. május 16.
Az ET parlamenti közgyűlésének Varsóban ülésező bizottsága elhalasztotta a Ro.-ról szóló König–Jansson-jelentés megvitatását. – Frunda György ismertette az ügy hátterét: az ET május 2-án elküldte Bukarestnek a jelentést, de annak tartalmát – tekintve, hogy az több szempontból is elmarasztalta Ro.-t – a kormány képviselői ellenjelentésben támadták meg. Az ellenzéki képviselőknek nem juttatták el az eredeti jelentés másolatát, s az ellenjelentést is nélkülük állították össze. Emiatt Frunda csak a helyszínen értesült a félrevezető manőverről. Szót kért és felvilágosította az ülés részvevőit, hogy a kormánypárti ellenjelentésről az ellenzéknek nem volt tudomása, aláírások nem szerepelnek a dokumentumon, csak a gépelt nevek. [RMSz, máj. 21.] (→ 1994.05.19, 1994.06.07, 1994.07.28) 1994. május 17.
Az Alkotmánybíróság helyt adott az RMDSz fellebbezésének és visszaküldte a parlamentnek a háborús veteránok törvénytervezetét. (→ 1994.03.21, 1994.04.01) [Táj., máj. 18.] (→ 1994.06.28, 1994.11.28) 1994. május 19.
Az Adevărul közölte König–Jansson-jelentést. A raportőrök fontosnak tartják, hogy Ro. csatlakozzon az önkormányzati Európa-chartához, továbbá a regionális és kisebbségi nyelvek chartájához, az embertelen bánásmódról szóló európai egyezményhez. Nem javult a kisebbségek helyzete, a tanügyi törvénytervezet nincs összhangban az ET 1201-es ajánlásával. A jelentés kiáll az ingatlantulajdonosok jogaiért, bírálja a földtörvény alkalmazásánál elkövetett visszaéléseket. Sürgetik a felekezeti törvényt és az egyházi vagyon restitúcióját, a rádió és tévé semlegességét garantáló törvényt. [RMSz, máj. 20.] (→ 1994.06.07) 1994. május 20.
Az SzKT marosvásárhelyi ülésén az oktatásügyi főosztály vezetője beszámolt arról, hogy az oktatásügyi törvénytervezettel kapcsolatos állásfoglalást juttattak el az ET-hez. – Az Európai Stabilitási Egyezmény párizsi nyitókonferenciájára küldendő állásfoglalás kérte, hogy az RMDSz-t fogadják el az előkészítő tárgyalások résztvevőjének; a rendező és vendéglátó Franciaországot arra kérték, hogy tegye lehetővé a szövetség részvételét a nyitókonferencián és a tárgyalásokon. [RMSz, máj. 24.]1994. május 22.
Marosvásárhelyi közgyűlésén héttagú elnökséget választott az RT, a MISzSz politikai képviselete: Toró T. Tibor, András Imre, Füstös István, Zakariás Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Papp Előd. [Táj., jún. 6.]
Betlenben a ref. parókia udvarán leleplezték Bethlen Béla (1888–1979), Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. [RMSz, máj. 24.]1994. május 23.
Borbély László interpellált a marosvásárhelyi Antonescu-szobor ügyében, ui. a kirótt büntetés ellenére a Háborús Veteránok Egyesülete folytatta a szoborállítási munkákat. Arra kérte a kormányt, fejtse ki az álláspontját Antonescuról, ui. a törvényszék álláspontja nagy hadvezérnek és politikusnak tartja a marsallt, a szobor ellenzőit pedig a nép és a haza ellenségeinek. [Népújság, máj. 25.] (→ 1994.05.28)
Befejezte erdélyi látogatását a KMKSz küldöttsége. Közös közleményükben leszögezték, hogy az Európai Stabilitási Egyezménynek szavatolnia kell a kisebbségek autonómiaformáinak jogi garanciáit. A kárpátaljai és erdélyi szövetség reményét fejezte ki, hogy a mindenkori m. kormány fontos kérdésnek tekinti a h. t. magyarok sorsát. [RMSz, máj. 27.]1994. május 25.
T. Meleşcanu külügymin. Párizsba utazott az Európai Stabilitási Egyezmény 26-án kezdődő nyitókonferenciájára. Simona Miculescu külügyi szóvivő – az RMDSz felvetésére reagálva – elmondta, hogy a konferencián csak az államok képviselői vehetnek részt, a kisebbségi szervezetek képviselői nem. [ÚM, máj. 26.] 1994. május 27.
T. Meleşcanu, párizsi beszédében elvetette a kisebbségek bekapcsolódását a nemzetközi tárgyalásokba. Jeszenszky Géza megtudta ro. kollégájától, hogy a ro. kormány nem zárkózik el attól, hogy párbeszédet folytasson az RMDSz-szel. [MN, máj. 28.]1994. május 28.
Nagy Győző polgármester és az RMDSz megyei szervezete memorandummal fordult a legfőbb ügyészhez az Antonescu-szobor ügyében. [RMSz, máj. 28.]
Kolozsváron 4200 m. nemzetiségű diák van az egyetemen, közülük 650-en tanulnak magyarul, 550-en pedig magyarul is. [BN, máj. 28.]1994. május 29.
A magyarországi parlamenti választások 2. fordulóján (→ 1994.05.08) az MSzP győzött (33%), az SzDSz (19,8%) és a korábbi kormánypárt, az MDF (11,7%) előtt. Az MSzP 209 helyet szerzett a parlamentben (386-ból) és koalícióba lépett az SzDSz-szel (70 mandátum), ami kényelmes kétharmados többséget biztosított a törvényhozásnál. Az MSzP–SzDSz kormány, Horn Gyula miniszterelnök vezetésével, júl. 15-én lépett hivatalba. [Pándi 2: 81] (→ 1994.07.15)
Baróton új ref. templom alapkövét helyezték el. Csiha Kálmán elmondta, hogy ez a püspöksége alatt épült (vagy épülő) 26. templom. – A zsinat körüli viták (→ 1994.02.15, 1994.02.23, 1994.03.05) nagyjából tisztázódtak. [Háromszék, jún. 4.] (→ 1994.08.04) 1994. május 30.
Az MSzP programjában éles kritika fogalmazódott meg a HTMH-val kapcsolatban, kimondták a hivatal átszervezésének szükségességét – mondotta Tabajdi Csaba. [PH, máj. 30.]
A Párizsból (→ 1994.05.25) hazatért Meleşcanu fogadta Markó Bélát (nota bene: a találkozót az RMDSz az utazás előttre kérte). Markó tk. kifejtette: az oktatási törvény, jelenlegi állapotában elfogadhatatlan; szóba hozta az Antonescu-szobor ügyét is. [RMSz, jún. 1.]1994. május 31.
Iliescu elnök fogadta az RMDSz vezetőit. A találkozó célja az oktatási törvénytervezet megvizsgálása volt, mivel az egyeztető tárgyalásokon az RMDSz egyetlen javaslatát sem fogadták el. A küldöttek arra kérték, hogy elnöki jogával élve hasson oda, hogy a törvény megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, Iliescu hajlandónak mutatkozott erre. [RMSz, jún. 1.]
Takács Csaba gratulált a magyarországi választások győztesének, egyúttal megköszönte a távozó MDF-nek mindazt, amit a h. t. magyarságért tett. [MH, máj. 31.]
Mo.-i látogatásra érkezett Vass Kis Előd és Nagy Imre (→ 1994.03.25), hogy megköszönje az értük való kiállást több szervezetnek és egyesületnek. Budapesten értesültek arról, hogy büntetőszázadba szóló katonai behívót kaptak, ezért úgy döntöttek: nem térnek haza. [MN, máj. 31.] (→ 1994.08.22)
Marosludas lakosságának 30%-a m., de a m. iskolában csak 9-en érettségiznek. Ősszel már nem indult újabb gimnáziumi osztály. [Népújság, máj. 31.] 1994. június 1.
Elkezdődött a képviselőházi vita a tanügyi törvénytervezetről. Asztalos Ferenc kifejtette álláspontját. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 7,1%-a m., de a magyarul tanulók száma csak 4,9%. – Az RMDSz vezetői visszautasították Liviu Maior véleményét, miszerint a tervezet megfelel az európai normáknak. A tervezet valójában diszkriminatív: a kisebbségi oktatás 70%-át ro. nyelven akarja elrendelni. [RMSz, jún. 3.]
Moszkvában ro.–orosz külügyi szakértői bizottság tárgyalt a készülő alapszerződésről. A ro. fél kérését, hogy a foglalják be a Molotov–Ribbentrop-paktum érvénytelenné nyilvánítását, nem fogadták el. [RMSz, jún. 10.]1994. június 2.
A tanügyi törvény vitájában úgy fogadták el az első nyolc cikkelyt, hogy az RMDSz egyetlen módosító indítványát sem vették figyelembe. – Az RMDSz arra kérte a m. sajtót, hogy szenteljen nagyobb figyelmet a „sorsunkat, jövőnket meghatározó törvény parlamenti vitájának”. [RMSz, jún. 4.]1994. június 3.
Gh. Funar azt javasolta, hogy a BBTE új neve legyen: Universitatea Daciei Superioare. Az egyetemi igazgatótanács elvetette az ötletet. [RMSz, jún. 3.] (→ 1994.06.10) 1994. június 6.
A Székelyföldre látogatott Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke. Többen is megkérdezték, miként lehet jogi sérelmekkel nemzetközi fórumokhoz folyamodni. A jogásznő emlékeztetett: a brassói kongresszus a ’kisebbség’ önmeghatározást fogadta el, az általa javasolt ’népcsoport’ helyett; Nyugaton amiatt sem lehet nyert ügye az erdélyi magyarok fellebbezésének, mert ott más az elfogadott szóhasználat [?! – K. P.]. Csíkszeredában az ortodox püspökség felépítésének ügyét már nem lehet Strasbourgba vinni, a városi tanács m. tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre (→ 1994.07.04). [ÚM, jún. 6.] 1994. június 7.
Az oktatási törvény vitáján kivételesen elfogadtak egy RMDSz-es javaslatot is: a törvény kizárja, hogy ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai alapon kizárólagos oktatási intézményeket hozzanak létre. A módosítás: kivételesen mégis, ha a vallási vagy etnikai alapokon létrehozott intézmény a szülők vagy a tanulók szabad választása nyomán jött létre. [RMSz, jún. 9.]
Az ET parlamenti közgyűlésének szófiai ülésén ismertették a König–Jansson-jelentést (→ 1994.05.19). A politikai bizottság elfogadta a jelentést és hivatalos dokumentumnak tartja a ro. kormánypárt képviselői által benyújtott ellenjelentést, emlékiratot (→ 1994.05.16). A két raportőr 6 hónap múlva újabb látogatást tesz az országban. [RMSz, jún. 9.] (→ 1994.07.28)
Az RMDSz ÜE elemezte a tanügyi törvény vitáját. Fölvetették a polgári engedetlenség alkalmazását arra az esetre, ha a dolgok nem a kellő irányba haladnak. [RMSz, jún. 11.]