ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 298 találat
lapozás: 1-20 ... 201-220 | 221-240 | 241-260 ... 281-298
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1993. szeptember 28.
Az ET közgyűlése fölvette tagjai sorába Romániát. A szavazásánál Mo. tartózkodott. A felvételi határozat folyamatos, hat hónaponkénti ellenőrzést írt elő a ro. részről vállalt kötelezettségekkel kapcsolatban. Az ET felszólította Ro.-t, hogy írja alá az önkormányzatok önállóságával és a kisebbségek nyelvhasználatával kapcsolatos európai chartákat, biztosítsa a sajtószabadságot. Ajánlja, hogy fogadjon el új kisebbségi és oktatási törvényt, szolgáltassa vissza az egyházi javakat; lépjen föl az antiszemitizmus, a nacionalizmus, a nemzeti és vallási diszkrimináció ellen, engedje szabadon a politikai és etnikai okok miatt elítélt rabokat. [ÚM, szept. 29; Szabadság, okt. 15.] (→ 1993.09.30, 1993.10.04, 1993.10.07, 1994.04.09)
Moszkvában aláírták a Független Államok Gazdasági Közösségének alapító dokumentumait, ezzel Moldova is a FÁK teljes jogú tagja lett. [RMSz, szept. 28.] (→ 1993.07.24, 1993.08.04, 1993.08.09, 1993.08.12, 1993.08.23) 1993. szeptember 29.
Frakcióvezető választást tartott az RMDSz képviselőházi csoportja. Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció 9 tagja (András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László) kivonult az ülésről és tiltakozott a döntés ellen, emlékeztetve Tokay és Borbély László „politikai hibáira” (Neptun-ügy; ]930926). [Népújság, okt. 1.] 1993. szeptember 30.
Az RMDSz után – a hadrévi eseményekre hivatkozva (→ 1993.09.20) – a cigányság képviselői is kiléptek a CMN-ből. [MH, szept. 30.]
Az RMDSz megelégedéssel nyugtázta Ro. felvételét az ET-ba (→ 1993.09.28). A nyilatkozat leszögezte: ez a lépés lehetőséget ad az országnak arra, hogy a jogállam kiépítésével, a kisebbségi kérdések rendezésével beilleszkedjék az általános európai jogrendbe. A többpontos feltételrendszer nagyjából megegyezik az RMDSz Memorandumának kitételeivel. [MH, szept. 30.]1993. október 1.
Az RMDSz közleménye bírálta Iliescu elnök szlovákiai beszédét, aki megkérdőjelezte az ET ellenőrző mechanizmusának létjogosultságát Ro.-val szemben. [Szabadság, okt. 2.]1993. október 2.
Az ET-csatlakozás parlamenti ratifikálása során Ion Solcanu szenátor a Ro. felvételéhez kötött feltételeket pusztán elméleti jellegűnek mondta. Adrian Năstase úgy fogalmazott, hogy a feltételek közül több már korábban valósággá vált Ro.-ban. Petre Roman (PD) túlzónak találta a kisebbségekkel kapcsolatos feltéteteleket. [MH, okt. 2.] ● [Hasonló eset a komm. idején is megtörtént. Valamely európai (koppenhágai? madridi?) egyezmény aláírásakor Ro. képviselője „aláírjuk, de nem tartjuk be!” mondás kíséretében szignálta a dokumentumot.]
Szilágysomlyón fölavatták az EMKE székházát. Korábban Zilahon és Torockón, a közeljövőben Bánffyhunyadon történik hasonló esemény – mondotta Kötő József, aki az építkezés fontosságáról is beszélt. [RMSz, okt. 6.]1993. október 3.
Az RMDSz ÜE fogadta Kolozsvárott az MDF küldöttségét. Kerekasztal-beszélgetést folytattak helyi értelmiségiekkel, ahol a fő téma a m. egyetemi oktatás volt. Főiskolák alakultak a Székelyföldön, de komoly anyagi támogatásra várnak; nincsenek megfelelően képzett szakemberek. [RMSz, okt. 7.]
Mamaián befejeződött az 5 nappal korábban kezdődött konferenciasorozat: a keleti románság első konzultatív tanácskozása, melyet a Ro. Kulturális Alapítvány szervezett. 11 országból mintegy 40 küldött tárgyalt a h. t. ro. népesség helyzetéről. Megállapították, hogy a környező országokban élő románságot a teljes asszimiláció fenyegeti. [A Hét, 1994. okt. 14.] (→ 1993.10.09) 1993. október 4.
Az ET miniszteri bizottsága felvette tagjai sorába Ro.-t. A felvétel formális volt, mert az érdemi döntés már a közgyűlésen megszületett (→ 1993.09.28). Nem sikerült átvinni a határozatba azokat a javaslatokat, amelyeket az ET parlamenti közgyűlése szükségesnek tartott, ui. Franciaország visszautasította Dánia, Hollandia, Svájc és Belgium erre vonatkozó javaslatát. [MH, okt. 5.]1993. október 5.
A ro. parlament elfogadta a védelmi törvényt. [RMSz, okt. 8.] A törvénytervezet vitáján Szabó Károly szenátor érdemi javaslatait elvetették. [Szabadság, okt. 12.]
A képviselőházban és a szenátusban hasonló módon reagáltak az RMDSz politikusainak felkérésére. Borbély Imre, ill. Magyari Lajos beszélt az aradi vértanúkról és egyperces tiszteletadásra szólította föl a jelenlévőket. Mindkét helyszínen került egy-egy nacionalista képviselő ill. szenátor, aki visszautasította a gesztust. [TÚSz, okt. 7.; MN, okt. 7.] – Az RMDSz közleményben tiltakozott. [BN, okt. 8.] 1993. október 6.
Aradon a 13 vértanúra emlékeztek. Ökumenikus istentisztelet után koszorúzás zajlott az emlékhelyen. [RMSz, okt. 8.]1993. október 7.
Bécsben ünnepélyesen megtörtént Ro. belépése az ET-be. (→ 1993.09.28, 1993.09.30, 1993.10.04). Teodor Meleşcanu mondott beszédet, majd letétbe helyezte a csatlakozási okmányokat. [RMSz, okt. 9.]1993. október 8.
Bécsben a dokumentumok és a nyilatkozat elfogadásával befejeződött az ET csúcsértekezlete. Az elfogadott függelékek egyike a kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért szállt síkra. Az államoknak szavatolniuk kell a törvény előtti és az esélyegyenlőséget, valamint a tartózkodást a hátrányos megkülönböztetéstől. A kisebbséghez tartozók mind a közéletben, mind a a magánéletben használhatják az anyanyelvüket, szögezte ajánlásként a függelék. [RMSz, okt. 12.]
A RomLib cikke így jellemezte a PUNR-t: „egytelen ismertetőjele a hipernacionalizmus, ideológiája ismeretlen, platformja nincs; legfőbb fegyvere a politikai zsarolás”. [Szabadság, okt. 8.]1993. október 9.
Marosfői ülésén a MÚRE vezetősége etikai kódexet fogadott el. [RMSz, okt. 12.]
Herkulesfürdőn megnyílt a Román Szellemiség I. kongresszusa, 16 ország 500 küldöttjével. A díszelnökségben ült: Adrian Năstase, Gh. Funar, Adrian Păunescu, Gh. Dumitraşcu, Vasile Văcaru, Doru Ioan Tărăcilă. A Cuvântul vezércikke (1993/43. sz.) szerint azért volt szükség erre a találkozóra, hogy ellensúlyozza a mamaiai, hivatalos kirakatpolitikát megtestesítő rendezvényt (→ 1993.10.03). [A Hét, 1994. okt. 14.] (→ 1994.10.16) 1993. október 10.
Háromévi várakozás után megjött az engedély: a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum hivatalosan is viselheti a nevét. [Szabadság, okt. 12.]1993. október 11.
A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak és nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ragaszkodnak korábbi követeléseikhez (az egyházi vagyon restitúciója; teljes körű egyházi oktatás, anyanyelven) (→ 1993.04.27). Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az ET Ro. felvételéről szóló dokumentumának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására szólította föl a kormányt. [Szabadság, okt. 13.; RMSz, okt. 19.] (→ 1993.05.19, 1993.10.28) 1993. október 12.
Az AEÁ Képviselőháza megadta Ro.-nak a legnagyobb kedvezmény elvét. [RMSz, okt. 14.]
A parlament megerősítette tisztségében Virgil Măgureanut, a SRI vezetőjét. Szabó Károly kijelentette: a SRI és az államelnök pártatlansága nagyon hasonlatos; a jelek szerint az SRI folytatja az 1989 előtti gyakorlatot: szükség esetén közbelép és befolyásolja a közvéleményt. [Népújság, okt. 14.] – Szabó Károly beszámolt németországi tapasztalatairól, melyeket a titkosszolgálatok ellenőrzése ügyében szerzett: a hazai parlamenti ellenőrzés még csak a kezdet kezdetén van. [RMSz, okt. 12.]1993. október 14.
Bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla bejelentette: az RMDSz a közeljövőben benyújtja nemzetiségi törvénytervezetét, amelyet az SzKT novemberben fog megvitatni és elfogadni. Markó értetlenül áll Iliescu elnök kijelentése előtt, miszerint Ro.-ban megoldották a kisebbségi kérdést. [TÚSz, okt. 16.] 1993. október 15.
Kovászna megyében érvényt szereztek a prefektus rendeletének (→ 1993.09.16). Öt faluban indítottak ro. osztályokat, a falunkénti tanuló-létszám: 1–4. [ÚM, okt. 15.]
A Szabadság közölte az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény javított szövegét. [okt. 15.]1993. október 16.
Agyagfalván tud. ülésszakon emlékeztek az 1848-as székely nemzeti gyűlésre. 17-én ünnepi megemlékezés és koszorúzás zajlott. Demény Lajos felhívással fordult a fiatalokhoz: térjenek vissza szülőföldjük birtokba vételére, merjék vállalni a földművelést, mert benne találhatnak megkapaszkodást önmaguk és családjaik számára. [RMSz, okt. 20.] 1993. október 17.
Egerben 3. alkalommal rendezett konferenciát az Erdélyi Szövetség (→ 1991.04.13). A záródokumentumban azt javasolták, hogy több állam alkotmányában a nemzetállam kifejezés helyett demokratikus jogállam szerepeljen. Für Lajos honvédelmi min. levelet intézett a konferenciához, amelyben kifejtette: Mo. mindenfajta konfliktus kezelésére egyetlen módszerként a tárgyalást ajánlja; a m. kisebbségnek joga van a területi autonómiára ott, ahol többségben él. [Népújság, okt. 19.]
Markó Béla 3 napos látogatást tett Kárpátalján, a KMKSz elnökének, Fodó Sándornak a meghívására. Közös közleményt adtak ki, amelyben a rendszeres kapcsolattartás szükségességét hangsúlyozták. [Szabadság, okt. 20.]1993. október 18.
Mauritius szigetén tartották a frankofon országok értekezletét, ahol Iliescu elnök jelenlétében Ro. teljes jogú tagjává vált a frankofon mozgalomnak. [RMSz, okt. 19.]
Petre Ţurlea (PDSR) a m. egyházak vagyonának és iskoláinak visszaadása ellen emelt szót. [MH, okt. 18.]