ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 271 találat
lapozás: 1-20 ... 161-180 | 181-200 | 201-220 ... 261-271
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. szeptember 4.
A KOT oktatási tagozata nyilatkozatban utasította el a kormány jogkorlátozó határozatát, hogy Ro. történelmét és a földrajzát románul kell tanítani. Az RMDSz azt javasolta a szülői bizottságoknak, hogy szükség esetén éljenek a polgári engedetlenség eszközeivel. [Szabadság, szept. 7.] 1991. szeptember 5.
Az államhatárokra vonatkozó törvénytervezet vitáján elfogadták azt, hogy a határőrséget a Belügymin. hatáskörébe vonják. Kerekes Károly képviselő érveit – miszerint ez az alárendelés visszalépést jelent a diktatúra rendeleteihez képest – nem fogadták el. [Népújság, szept. 6.] 1991. szeptember 6.
A kormány 237 köztisztviselőt váltott le (köztük 26 alprefektust, 62 polgármestert), mert államigazgatási tevékenységük összegyeztethetetlen vállalkozói tevékenységükkel. [Szabadság, szept. 7.]
Az RTV-ben felolvasták a VR közleményét, amelyben az RMDSz-t támadta és azt követelte, hogy a kormány lépjen föl az RMDSz ellen.
A szenátus jóváhagyta a FSN törvénytervezetét, amely megtiltotta a tüntetéseket a kormány székháza előtt. 1991. szeptember 7.
Kolozsvárott megalakult a KOT keretében működő Politikai Testület. Tagjai közleményben hangsúlyozták, hogy autonóm önkormányzatokra van szükség, amelyekben biztosítani kell a nemzetiségek arányszámának megfelelő képviseletet. Szükség van nemzetiségi minisztériumra és vissza kell állítani a BTE-t. Ügyészi vizsgálatot kértek a VR tevékenységének tisztázására. [Szabadság, szept. 13.]
Iliescu elnök, izraeli látogatása során interjút adott két napilapnak. A riporter – példaként említve Lech Walesa és Antall József gesztusát, akik bocsánatot kértek az izraeli néptől a második világháborús holokausztért – rákérdezett a ro. elnökre, aki így válaszolt: „Én úgy hiszem, a román népnek nincs oka bocsánatot kérni a zsidó néptől, hiszen maga is szenvedett az európai fasizmus időszakában.” [RMSz, szept. 7.] (→ 1991.09.12)1991. szeptember 9.
Adrian Năstase külügymin. Moszkvába utazott az EBEÉ emberi jogokkal foglalkozó konferenciájára. 1991. szeptember 10.
A parlament megkezdte az alkotmánytervezet vitáját és jóváhagyta az első szakaszt, amely szerint Ro. nemzetállam. Az RMDSz és a PNTCD képviselői (összesen 45-en) ellene szavaztak, 35-en tartózkodtak. [Szabadság, szept. 11.] 1991. szeptember 11.
A kolozsvári napilap közölte az RMKdP programját, mely nem sokban különbözik a korábban közzétett szövegtől (→ 1990.04.05). [Szabadság, szept. 11.]
Egyhavi betiltás (→ 1991.08.13) után ismét megjelent a România Mare és a szokásos hangnemben támadta Iliescut és Petre Romant, a lapot elmarasztaló kijelentéseik miatt. 1991. szeptember 12.
Iskolakezdés előtti körképet közölt az anyanyelvű oktatásról az EN.
Az RMSz Szász János reflexióit közölte Iliescu izraeli interjúja (→ 1991.09.07) kapcsán, amelyben a neves publicista kiemelte, hogy Ion Antonescu rehabilitálása a kormány hallgatólagos beleegyezésével folyik. 1991. szeptember 14.
Király Károly kijelentette: többé nem kíván részt venni az Alkotmányozó Gyűlésen, mert indítványait sorban elvetik, őt lehurrogják és megvonják tőle a szót. Gyakoriak a szélsőséges kijelentések: Bârlădeanu azt állította, hogy 1989-ben a temesvári felkelést külső erők támogatták, s ha Tőkés László állt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. – Király még arról is szólt, hogy az RMDSz nem egységes. Példaként a 6-os pont megszavazása körüli nézeteltérést említette. E pontból hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások, ezért ellene kellett volna szavazni, de Domokos, Verestóy és Frunda mellette szavaztak. [RMSz, szept. 14.] A kérdést a Kolozs megyei RMDSz-képviselők is szóvá tették [lásd: Szabadság, szept. 19.]. (→ 1991.09.21) 1991. szeptember 16.
Az 1989-es temesvári vérengzés vádlottai közül 11 számára – az amnesztiára hivatkozva – kegyelmet kért a katonai ügyész. [Szabadság, szept. 17. ]
Bukarestben ülésezett a kommunizmus perbe hívására alakult munkacsoport, melynek tagjai tk. a volt politikai foglyok szövetségének tagjai és emberjogi szervezetek képviselői. Megállapították, hogy hozzá kellene férniük a Securitate, az RKP KB, a Fegyintézetek Igazgatósága és a Milícia Felügyelősége irattáraihoz. [Szabadság, szept. 18.] 1991. szeptember 20.
A Szabadság átvette az Expresből Halász Anna írását, aki Moses Rosent azért vádolta, mert a főrabbi (már Ceauşescu idején is!) elhallgatta a Romániában történt zsidóüldözés tényeit. 1991. szeptember 21.
Domokos Géza (frakcióvezető) az RMSz-ben válaszolt Király Károly vádjaira (→ 1991.09.14). Az RMDSz-frakcióban nem tudtak egységes álláspontot kialakítani, mert nem volt kétharmados jelenlét. Domokos ezért kimondta, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazzon. Válaszában elítélte „az örökös sértődöttséget” (utalás Király Károlyra) és a „mindent vagy semmit” álláspontot. [RMSz, szept. 21.]
Nagyenyeden tartotta orsz. munkaülését az RMGE. Elhatározták egy marosvásárhelyi székhelyű kereskedelmi vállalat (Gazda kft.), valamint egy alapítvány létrehozását. [Szabadság, szept. 25.] 1991. szeptember 22.
Mészkőn kopjafát avattak Balázs Ferenc sírján és bejelentették a Balázs Ferenc Vidékfejlesztő Társaság (BFVT) megalakulását. [Szabadság, szept. 26.] 1991. szeptember 23.
Brassó, Hargita, Kovászna, Maros megyék területi RMDSz-szervezeteinek képviselői Csíkszeredában megalakították a székelyföldi RMDSz-szervezetek koalícióját (Székelyföldi Koalíció = SzfK). Hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan Románia nemzetállamként való meghatározása. Madaras Lázár kifejtette, hogy mások a tömbben és mások a szórványban élők autonómiatörekvései. Több székelyföldi szervezet más nézeteket vall, mint az RMDSz orsz. vezetése. [RMSz, szept. 25.] (→ 1991.11.30, 1992.01.25) 1991. szeptember 24.
A parlament alkotmányozó gyűlésén vita alakult ki az etnikai pártokról. Főleg a PUNR képviselői ellenezték az ötletet, végül szavazás döntött a kérdésben: engedélyezik az etnikai pártokat. [Szabadság, szept. 26.]1991. szeptember 25.
Néhány budapesti napilap (Kurír, Mai Nap) erdélyi emigráns kormány megalakulásáról adott hírt. A ro. parlament tagjai különbözőképpen reagáltak a hírre, melyet Petre Roman jelentett be. Radu Câmpeanu (a PNL elnöke) elfogadta a M. Külügymin. nyilatkozatát, miszerint ez egy nevetséges kezdeményezés, Vasile Văcaru szenátor viszont úgy vélte: a veszélyt komolyan kell venni, s a románság kész testével megvédeni az országot. [Szabadság, szept. 26.] – Este az RTV-ben Domokos Géza olvasta föl az RMDSz nyilatkozatát, melyben visszautasította a provokációt, kiemelve, hogy a kormánynak kapóra jött ez a kalandor akció, mert a „magyar veszély” emlegetésével el lehet terelni a figyelmet a nehéz gazdasági helyzetről. [RMSz, szept. 27.]
A béremelést követelő, sztrájkoló Zsil-völgyi bányászok különvonatot követeltek, hogy Bukarestbe mehessenek. Kérésüket nem teljesítették, erre a bányászok elfoglaltak egy szerelvényt, amellyel mintegy nyolcezer bányász érkezett a fővárosba. A hozzájuk csatlakozó helybéliekkel a kormány székházához vonultak, követelték, hogy a miniszterelnök hallgassa meg őket. – A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) fölhatalmazta a hadsereget, hogy a belügyminisztériumi alakulatokkal karöltve lépjen föl a tüntetők ellen. – A Miron Cozma által vezetett tömeg megtámadta a kormány épületét, betörték az ablakokat, a földszint egy részét felgyújtották. A rendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, 3 ember meghalt, a sebesültek száma közel 600 volt. A különös kegyetlenséggel föllépő rendőrség (lőfegyvereket és harci gázokat is bevetettek!) kiszorította a tüntetőket a térről, erre azok az Egyetem térre vonultak.
Az EurId Cs. Gyímesi Éva politikai esszéjét közölte, amelyben a professzor asszony elvetette a marosvásárhelyi kongresszuson fölvetett „társnemzet” fogalmát (→ 1991.05.24), kitartott a „nemzeti kisebbség” kifejezés mellett. 1991. szeptember 26.
Az előző napi zavargások nyomán Petre Roman miniszterelnök, kormánya nevében, benyújtotta lemondását. A lemondást Iliescu elnök, majd a parlament két háza is elfogadta.
Nem váltotta be a hozzá fűzött elképzeléseket az NTA, nyilatkozta Tőkés László. [RMSz, szept. 26.] (→ 1990.05.30; 1993.10.20) 1991. szeptember 27.
Bukarestben megkezdődött a PNTCD első kongresszusa. A párt elnökévé Corneliu Coposut választották.
Adrian Năstase New Yorkban találkozott James Bakerrel, az AEÁ külügyminiszterével. 1991. szeptember 28.
Az RMDSz OE rendkívüli értekezlete elfogadta a kormányban való esetleges részvételt. Közleményükben megfogalmazták a köv. alapelveket: a pártállam restitúciójának megakadályozása, helyhatósági önkormányzatok garantálása, kormánytól független rádió és televízió, a sajtó nemzeti uszításának törvényes megakadályozása, nemzetiségi min. felállítása, a privatizáció felgyorsítása. [RMSz, okt. 1.]
Az árnyékkormány álhíre (→ 1991.09.25) után újabb diplomáciai galiba: Petre Roman a Die Pressenek nyilatkozott, s ezt átvette a România Liberă. Az újság szerint Roman azt mondta, hogy a Moldovában élő oroszoknak azt javasolhatják, térjenek vissza azokra a területekre, ahonnan származnak. Ennek nyomán Mircea Snegur telefonon kért magyarázatot Iliescu elnöktől, aki intézkedett, hogy tisztázzák a kérdést. A Külügymin. nyilatkozatot adott ki, amelyben tisztázták, hogy Petre Roman az orosz kisebbséggel kapcsolatban kijelentette: sokan közülük a hazatérés lehetőségére gondolnak, de nem foglalt állást arról, hogy hazatérjenek-e. [RMSz, szept. 28.] 1991. szeptember 29.
A Legfelsőbb Törvényszék ismét elnapolta az RMCsSz elismerésének tárgyalását, ezúttal szept. 29-re. (→ 1991.06.27)
Csíkszeredában befejeződött a MaKOSz 2. kongresszusa. 32 m. középiskola/tagozat képviseletében 80 diák vett részt a háromnapos ülésen. [RMSz, okt. 3.] (→ 1990.10.06)