ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 271 találat
lapozás: 1-20 ... 121-140 | 141-160 | 161-180 ... 261-271
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1991. július 11.
Szovátán alakuló ülését tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSz). Ideiglenes székhelye: Csíkszereda. A résztvevők 11 tagú intézőbizottságot választottak, amelynek feladata a szövetség hivatalos bejegyeztetése. (→ 1991.12.14) 1991. július 12.
A Min. jóváhagyta a háromszéki m. iskolák elnevezését: Gábor Áron, Bod Péter, Nagy Mózes (Kézdivásárhely), Kőrösi Csoma Sándor (Kovászna), Mikes Kelemen, Puskás Tivadar (Sepsiszentgyörgy), Baróti Szabó Dávid (Barót). [EN, júl. 12.]
Az esztendő első felében 19.037 fő vándorolt ki Ro.-ból, közülük 7587 német, 6420 ro., 2284 m., 284 zsidó és 2462 egyéb nemzetiségű. A Belügymin. fenti adatai nem tartalmazzák azt a 4759 ro. állampolgárt, akik turistaútlevéllel mentek ki és időközben bejelentették, hogy nem kívánnak hazatérni. [EN, júl. 12.]1991. július 13.
Az RMSz cikke Katona Ádám (az Udvarhelyszéki RMDSz pol. és kult. aleln.) nézeteivel ismertette meg az olvasót. Katona kifejtette: azért harcol, hogy az önrendelkezés bekerüljön az RMDSz dokumentumaiba. Formálódik egy székelyföldi csoportosulás, amelyik elveti a mérsékelt vonalat és radikálisabb politikát követel. [RMSz, júl. 13.]
Bálint Lajos püspök fölszentelte Csíkcsomortány új kat. templomát. [RMSz, júl. 13.]1991. július 15.
Az EBEÉ genfi értekezletén Zalatnay István ismertette a m. küldöttség nyilatkozatát. Ebben tk. szó esett arról, hogy a romániai kisebbség helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. Pl.: a nemzetbiztonsági törvény bűncselekményként jelölte meg a szeparatizmust (a jogilag meg nem határozott fogalom visszaélésekre adhat alkalmat); a kisebbségeket az igazságszolgáltatásban nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetették alá; nem engedélyezték a BTE újraindítását. [RMSz, júl. 24.] – Traian Chebeleu visszautasította a m. jelentés kitételeit. [RMSz, júl. 25.] 1991. július 17.
A Romániai Németek Demokratikus Fórumának (RNDF) nyilatkozata elítélte a németekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést a földtörvény alkalmazásánál, ugyanakkor jogsértőnek tartotta azt, hogy Ro. földrajzát és történelmét ro. ny. kell oktatni. [Háromszék, júl. 17.] 1991. július 18.
Eckstein-Kovács Péter Genfben járt (az EBEÉ-konferenciával párhuzamos rendezvényen vett részt; ]910701) és az RMSz-ben számolt be tapasztalatairól. [RMSz, júl. 18.]1991. július 19.
A m. egyházak képviselői Kolozsvárott tanácskoztak az alkotmánytervezetről és 10 cikkely esetében javasoltak módosítást. [Szabadság, júl. 19.]
Genfben elfogadták az EBEÉ kisebbségi konferenciájának záródokumentumát. A zárónyilatkozat szerint valamennyi nemzeti kisebbség számára biztosítani kell a feltételeket saját kultúrája fejlesztéséhez, nemzeti, nyelvi, vallási azonosságtudatának megőrzéséhez; meg kell teremteni a feltételeket az anyanyelvű oktatáshoz. A dokumentum elítélte a faji, etnikai, vallási gyűlölködést, az antiszemitizmust és az idegengyűlöletet. – A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos témák, valamint az ezzel kapcsolatos nemzetközi egyezmények betartása nem tekinthető az illető állam kizárólagos belügyének. [Szabadság, júl. 20., aug. 2.]
Botrányba fulladt a privatizációs törvény vitája. Több párt képviselői is kivonultak a teremből. 1991. július 20.
Tőkés László útjáról (→ 1991.07.01) – aki Smaranda Enache, Borbély Imre és Eckstein-Kovács Péter társaságában Genfben a svájci Helsinki Bizottság konferenciáján vett részt – több itthoni lap is beszámolt. [EN, júl. 20.; Szabadság, júl. 24.; RMSz, júl. 26.] 1991. július 21.
Bálványosfüreden (→ 1990.07.21) – a MISzSz, a PEL, az AC és a Fidesz szervezésében – megkezdődött a 2. ifjúsági szabadegyetem. A Napforduló után c. rendezvényen nyugat-európai, m. és hazai politikusok, közéleti személyiségek tartottak előadásokat a posztkommunista változásokról, valamint a kisebbségek problémáiról. Az előadók között volt tk. Schöpflin György, Tom Gallagher, Cs. Gyímesi Éva, Molnár Gusztáv, Lőrincz Csaba, Bíró Gáspár, Németh Zsolt, Magyari Nándor. [Népújság, júl. 31.; EN, aug. 1.] 1991. július 23.
Traian Chebeleu sikeresnek tartotta a genfi EBEÉ-konferenciát (→ 1991.07.01), és örömmel nyugtázta, hogy „sikerült ellenállni bizonyos tendenciáknak”, amelyek a két világháború közötti korszakot jellemezték [a revizionizmusra utalt]. „Meggyőződésünk, hogy államainknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a kisebbségek harmonikusan integrálódjanak a társadalmakba, amelyekben élnek. Ez volt javaslatunk lényege…” [RMSz, júl. 23.] 1991. július 24.
A Háromszék a Zengő Nyíl röplapról cikkezett, melyet Kovászna megyében terjesztettek. A röplap a székely szupremáciát szorgalmazta, az RMDSz-t kriptokommunista szervezetnek, a háromszéki értelmiségiek nagy részét (pl. Magyari Lajos, Sylvester Lajos) árulónak nevezte és bejelentette, hogy Székelyudvarhelyen 1991. ápr. 18-án megalakult a Székely Demokrata Párt (SzDP) [?!]. A röplapot Borbély Levente írta alá. – A hírlap munkatársa felkutatta Borbély Leventét és kifaggatta a röplapról [Mit is akar a SzIF és az SzDP? Háromszék, aug. 7.]. Borbély Levente bevallotta, hogy elkeseredett pillanatában írta a röplapot az SzDP megalakulásáról. A SzIF létezik (→ 1990.02.08) ugyan, de nem kívánnak egységbontók lenni. [A székely ifjak elégedetlenségéről lásd még: 910327 és UH, 1996. okt. 31.] 1991. július 25.
Szászrégenben – 220 fiatal részvételével – négynapos tanácskozást rendezett az IKE. 1991. július 26.
Az RMDSz Elnöksége közleményt adott ki a Bálványosfüreden tartott tanácskozásról. Üdvözölték az AC állásfoglalását (→ 1991.07.05) és ismételten síkraszálltak azért, hogy az Okt. Min.-ban alakítsák meg a kisebbségi államtitkárságot. 1991. július 28.
Fehéregyházán több ezer ember részvételével Petőfi-ünnepség zajlott. 1991. július 29.
A parlament képviselőháza (31-én a szenátus is) elfogadta a kereskedelmi vállalatok privatizációjáról szóló törvényt. Mivel módosító javaslataikat nem hallgatták meg, az RMDSz-képviselők kivonultak a szavazás előtt. 1991. július 31.
Az AEÁ szenátusa, a képviselőház jóváhagyásával Romániával kapcsolatos határozatot fogadott el, amelyben elítélték az antiszemitizmus újjáéledését és az etnikai kisebbségek iránti türelmetlenséget, az etnikumközi villongásokat. Felhívták a ro. kormányt, hogy lépjenek föl a gyűlöletet szító szervezetek ellen és biztosítsák a kisebbségi jogokat. [RMSz, júl. 31. és aug. 6.] (→ 1991.08.01)
Székelyudvarhelyen megkezdődött és aug. 6-ig tart a 2. Erdélyi Diáktalálkozó, melyen Szőcs Géza mellett a Fidesz politikusai is előadást tartottak. [Szabadság, aug. 3.]1991. augusztus 1.
Két ellentétes nyilatkozat látott napvilágot az AEÁ szenátusi állásfoglalásáról (→ 1991.07.31). Constantin Mihnea kormányszóvivő tiltakozott az állásfoglalás hangvétele ellen [Szabadság, aug. 2.]; Traian Chebeleu külügyi szóvivő pedig elfogadta, hozzátéve, hogy a ro. kormány a fölvetett kérdések megoldására törekszik. Újságírói kérdésre válaszolva Chebeleu azt válaszolta, hogy nem tudott a kormány nyilatkozatáról. [RMSz, aug. 3.]
Kerekes Károly képviselő a Nagyváradon megjelenő Phoenix c. lap magyarellenes cikkei miatt interpellált a képviselőházban. 1991. augusztus 2.
Tibori Szabó Zoltán a ro. Külügymin. által összeállított és Genfben bemutatott Fehér könyv egyik kitételére reagált a Szabadságban: hamis a kötet azon állítása, hogy az RMSz és a vidéki m. napilapok kormánytámogatást kapnak.
Kézdivásárhelyen megbeszélést folytattak a SzIF és az RMDSz székelyföldi képviselői. Közös nyilatkozatuk meghatározta az együttműködés formáit és támogatta az RMDSz aláírásgyűjtését az oroszhegyi és zetelaki elítéltek perében. [Háromszék, aug. 8.; RMSz, aug. 9.] 1991. augusztus 3.
Kerekes Károly a nemzetbiztonsági törvény vitájának egyik epizódját ecsetelte, amelyben néhány képviselő az antiszemitizmus szó elhagyását kérte a törvény tervezetéből. [Népújság, aug. 3.]
A RomLib közlése szerint megalakult a Patriot nevű polgári szervezet, amelynek meghirdetett célja a politikai rendőrség felszámolása. [Szabadság, aug. 3.]
Horváth Antal csíkszentdomokosi esperes nyilatkozott arról a harcról, amit Ioan Robu bukaresti érsekkel kell vívniuk az erdélyi kat. papoknak a csángók m. ny. misézése ügyében. [RMSz, aug. 23.] (→ 1992.05.25) 1991. augusztus 5.
II. János Pál az érsekség rangjára emelte és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá a Gyulafehérvári Egyházmegyét; érsekké az eddigi püspököt, Bálint Lajost nevezte ki, akit 1991. szept. 29-én iktattak be hivatalába. A SzER kommentárja megjegyezte: a vatikáni közlemény nem tért ki arra, hogy az egyházmegye hívei: magyarok. [Szabadság, aug. 7.]