ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
 

talĂĄlatszĂĄm: 260 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-20 ... 221-240 | 241-260
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1990. november 29.

Az RMDSz OE közleményt adott ki, melyben hangsúlyozták, hogy az RMDSz konstruktív ellenzéki politikát követ. Tekintettel a magyarságot és a Szövetséget ért vádakra és a nacionalista sajtó uszításaira, büntetőjogi vádemeléssel kívánnak élni Eugen Barbu és C. V. Tudor lapja, a România Mare ellen.

SzakĂĄcs B. LĂĄszlĂł ismertette az RMCsSz alapĂ­tĂĄsa (→ 1990.09.05) kĂśrĂźli bonyodalmakat. A cserkĂŠszszĂśvetsĂŠg Hargita megyei szervezetĂŠt csak hosszas utĂĄnajĂĄrĂĄssal sikerĂźlt bejegyeztetni CsĂ­kszeredĂĄban (→ 1990.02.00), az orszĂĄgos szĂśvetsĂŠg legalizĂĄlĂĄsĂĄt jĂşniusban kezdemĂŠnyeztĂŠk. Most bĂ­rĂłsĂĄgi idĂŠzĂŠst kaptak, mert a hatĂłsĂĄg militarista pĂĄrt fedőszervĂŠnek vĂŠli az RMCsSz-t. [Majomsziget, nov. 29.] (→ 1991.03.28)

1990. november 30.

Az RMDSz elnĂśksĂŠgĂŠnek a dec. 1-jei nemzeti Ăźnnepre kiadott nyilatkozata az 1918-as gyulafehĂŠrvĂĄri nyilatkozatra emlĂŠkeztetett.

1990. december 1.

A GyulafehĂŠrvĂĄron zajlĂł ro. nemzeti Ăźnnepen Szőcs GĂŠza (RMDSz) ĂŠs Corneliu Coposu (PNTCD) beszĂŠdĂŠt nacionalista csoportok kiabĂĄlĂĄssal, fĂźtyĂźlĂŠssel zavartĂĄk meg. A rendbontĂłkat – a tĂŠvĂŠkĂśzvetĂ­tĂŠs tanĂşsĂĄga szerint – Petre Roman, az emelvĂŠnyről, karjelzĂŠsekkel „vezĂŠnyelte”. MĂĄsnap az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott, kĂŠrve a miniszterelnĂśk menesztĂŠsĂŠt. (→ 2000.10.14)

1990. december 2.

DĂŠsen ĂşjjĂĄalakult Szent Ferenc 3. rendje, a Ferences VilĂĄgi Rend. A Szent IstvĂĄnrĂłl nevezett rendtartomĂĄny remĂŠnyei szerint hamarosan a klarissza apĂĄcĂĄk rendje is visszatĂŠrhet ErdĂŠlybe. [KeresztĂŠny SzĂł, 1991. jĂşl. 14.]

1990. december 5.

A FSN frakciĂłvezetője, Vasile Văcaru szenĂĄtor ĂĄllamellenes tevĂŠkenysĂŠg vĂĄdjĂĄval bĹąnvĂĄdi eljĂĄrĂĄst kĂśvetelt SĂźtő AndrĂĄs ĂŠs TőkĂŠs LĂĄszlĂł ellen. (TőkĂŠs december elejĂŠn tĂŠrt haza Mo.-i gyĂłgykezelĂŠsĂŠről; ]900807.) TőkĂŠs nyilatkozatban hĂĄrĂ­totta el a rĂĄgalmakat. [RMSz, dec. 8.] (→ 1990.12.12, 1990.12.18)

1990. december 7.

Az ET Romániába delegált tájékozódó küldöttsége dec. 7-ig várta a jún. 13–15-i eseményeket feltáró parlamenti bizottság jelentését, de az nem készült el. [Szabadság, dec. 15.]

1990. december 9.

Lengyelországban köztársasági elnökké választották Lech Walesát. Lemondott posztjáról Mazowiecki kormányfő. – Szlobodan Milosevics lett a Szerb Köztársaság elnöke.

1990. december 11.

A ro. parlament kulturális biz. tagjai az RTV szakszervezeti képviselőivel tárgyaltak, akik Răzvan Theodorescu tévéelnök lemondását követelték.

1990. december 12.

A MISzSz OV nyilatkozatban utasĂ­totta vissza a SĂźtő AndrĂĄst ĂŠs TőkĂŠs LĂĄszlĂłt ĂŠrt vĂĄdakat. (→ 1990.11.28, 1990.12.05, 1990.12.18)

AlbĂĄniĂĄban is megszĹąnt a komm. egyeduralom, megalakult az ellenzĂŠki Demokrata PĂĄrt.

1990. december 13.

Székelyudvarhelyen tartotta első orsz. találkozóját az EMT gépészeti szakosztálya. Megerősítették elnöki tisztségében a korábban megválasztott Csibi Vencelt, helyettesévé Kerekes Lászlót választották.

1990. december 14.

Temesvárott az egy évvel korábbi forradalmi eseményekre emlékező ünnepségsorozat kezdődött.

1990. december 15.

Octavian Buracu a Román Független Fórum elnöke bejelentette, hogy dec. 16–22. között éhségsztrájkot folytat kolozsvári lakásán. Cselekedetével a komm. áldozataira kíván emlékezni, ugyanakkor tiltakozik „minden meg nem valósult dologért és a ro. nép összes szenvedéséért.”. [Szabadság, dec. 15.]

1990. december 18.

Tom Lantos ĂŠs John Porter Iliescu elnĂśkhĂśz intĂŠzett levĂŠlben tiltakoztak a TőkĂŠs LĂĄszlĂł ĂŠs SĂźtő AndrĂĄs elleni hajsza miatt. (→ 1990.12.05)

TemesvĂĄrott kormĂĄnyellenes tĂźntetĂŠs zajlott.

1990. december 19.

A helyi szakszervezetek felhĂ­vĂĄsĂĄra sztrĂĄjkba kezdtek a temesvĂĄri munkĂĄsok. Nagyobb demokrĂĄciĂĄt ĂŠs a kormĂĄny lemondĂĄsĂĄt kĂśveteltĂŠk.

Az RMSz egy fĂŠl ĂŠv mĂşlva ismĂŠt interjĂş-sorozatot kezdett az RMDSz kĂŠpviselőivel ĂŠs szenĂĄtoraival. (→ 1990.06.10)

1990. december 20.

Az RMSz leleplező cikket közölt Iosif Constantin Drăganról, a Ceauşescu-rezsim kollaboránsáról, akit a milánói törvényszék fasisztának és legionáriusnak nyilvánított. A cikk rámutatott Drăgan és a VR kapcsolataira.

1990. december 21.

Az RMSz-ben Frunda GyĂśrgy szĂĄmolt be az Ăşj alkotmĂĄny kidolgozĂĄsĂĄrĂłl (→ 1990.09.23). A szĂśvegezĂŠst 1990. nov. 15-ĂŠn fejeztĂŠk be, a tervezetet – megvitatĂĄs vĂŠgett – ĂĄtadtĂĄk a szenĂĄtusi ĂŠs kĂŠpviselőhĂĄzi bĂźrĂłnak. ÉlĂŠnk vitĂĄk voltak a nemzetisĂŠgi kisebbsĂŠgek kollektĂ­v jogaira vonatkozĂł cikkelyek kĂśrĂźl. ElfogadtĂĄk a kisebbsĂŠgek jogĂĄt pĂĄrtok ĂŠs szĂśvetsĂŠgek alakĂ­tĂĄsĂĄra, de elvetettĂŠk az erőszakos asszimilĂĄciĂł megakadĂĄlyozĂĄsĂĄra vonatkozĂł cikk fĂślvĂŠtelĂŠt a tervezetbe, noha erre vonatkozĂłan Ro. alĂĄĂ­rta a koppenhĂĄgai zĂĄrĂłnyilatkozatot (1990. jĂşn. 29-ĂŠn). A tervezet – bizonyos tekintetben – visszalĂŠpĂŠst jelent a korĂĄbbi alkotmĂĄnyhoz kĂŠpest, ui. nem ismeri el a nemzeti kisebbsĂŠgek anyanyelv-hasznĂĄlati jogĂĄt a helyi hatĂłsĂĄgokkal szemben. (→ 1991.01.25)

1990. december 25.

A karĂĄcsonyra hazalĂĄtogatĂł MihĂĄly kirĂĄlyt 12 Ăłra utĂĄn kiutasĂ­tottĂĄk az orszĂĄgbĂłl. (→ 1990.12.30)

1990. december 27.

Marosvásárhelyen tartotta első kongresszusát az RMKdP, amelyen megválasztották a párt 11 tagú vezetőségét. Eln.: Tőkés István. Aleln.: Újvári Ferenc, Apor Csaba, Farkas István. Főtitkár: Kelemen Kálmán. Szóvivő: Hunyadi András. Vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba, Miholcsa József. A székhely: Marosvásárhely.

A Képviselőházban Dumitru Pop PUNR-képviselő magyarellenes kirohanására Borbély László reagált, visszaverve a vádakat.

1990. december 30.

KolozsvĂĄrott tĂśbb ezren tĂźntettek MihĂĄly kirĂĄly kitoloncolĂĄsa ellen. A tĂźntetĂŠsen Iliescu-ellenes jelszavakat kiĂĄltoztak.

1990. december 31.

A Rompres hĂ­re: Andrei Pleşu mĹąv. min. bejelentette lemondĂĄsĂĄt. (→ 1991.01.07)


lapozĂĄs: 1-20 ... 221-240 | 241-260




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk