ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 24 találat lapozás: 1-20 | 21-24

Tárgymutató: választás, Magyarországon (önkormányzati, országgyűlési, elnök~; EU-parlamenti)

1990. március 25.

A pápa 5 új latin és 6 új görög szertartású kat. püspököt nevezett ki a romániai egyházmegyék élére. Az egészségi állapota miatt márc. 14-én visszavonult dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspök helyére Bálint Lajos korábbi segédpüspököt nevezte ki. A nagyváradi róm. kat. egyházmegyében Tempfli József, a szatmáriban Reizer Pál, a temesváriban Sebastian Kräuter, a bukarestiben pedig Ioan Robu lett az új püspök. A görög kat. Fogaras-Gyulafehérvár egyházmegye élére Alexandru Todea került, érseki rangban; további gör. kat. püspökök: Ioan Ploscaru (Lugos), Gh. Guţiu (Kolozsvár-Szamosújvár), Vasile Hossu (Nagyvárad), Lucian Mureşan (Nagybánya). – Üldözése idején tanúsított állhatatos magatartásáért címzetes érseki rangot kapott Ioan Chertes gör. kat. püspök és Boros Béla temesvári segédlelkész. (→ 1990.04.29, 1990.05.01, 2003.06.06)

Zilahon meggyalázták Fadrusz János Wesselényi-szobrát. – Bukarestben éjszaka felgyújtották a MALÉV irodáját.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete (végleges neve: Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, RMGE), amely az RMDSz keretében kíván tevékenykedni, s az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület (EMGE) hagyományait kívánja folytatni. Elnöke Csapó I. József.

Az országgyűlési választások első fordulója Mo.-n. A választáson a jogosultak 65%-a vett részt. A kialakult sorrend: MDF (24,7%), SzDSz (21,4), FKgP (11,7), MSzP (10,9), Fidesz (9,0), KDNP (6,5). A második fordulóra választási szövetséget kötött az MDF, az FKgP és a KDNP. (→ 1990.04.08)

1990. április 8.

A Mo.-i választások (→ 1990.03.25) 2. fordulója. A választásokat 164 mandátummal az MDF nyerte. További mandátumok: SzDSz (92), FKgP (44), MSzP (33), Fidesz (21), KDNP (21). (→ 1990.05.02)

1990. augusztus 3.

Az Országgyűlés Göncz Árpádot köztársasági elnökké, Szabad Györgyöt az Országgyűlés elnökévé választotta.

1994. április 28.

Tőkés László nyílt levelet írt a májusban esedékes választás előtt (→ 1994.05.29) álló magyarországi pártokhoz. Tőkés szerint a h. t. magyarság osztatlanul egyetért néhai Antall József sokat idézett programértékű kijelentésével (miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni [értsd: 10 millió határokon belül, 5 millió határokon kívül]) és megütközéssel fogadta az antalli mondást elutasító vélekedéseket. Tőkés Horn Gyulára célzott, aki azt mondta: tartózkodni fog az olyan megnyilvánulásoktól, melyek irritálják a szomszédokat. – Horn Gyula ugyanabban a lapszámban reagált Tőkés levelére: a h. t. magyarok helyzetén csak akkor lehet javítani, ha normális kapcsolatokat alakítanak ki a szomszédos országok politikai erőivel. [Népszabadság, ápr. 28.] (vesd össze: 940421) – A levél élénk és változatos hangvételű visszhangot keltett a m. sajtóban, többen a magyarországi politikába való beavatkozásként értékelték Tőkés levelét.

1994. május 8.

A magyarországi parlamenti választások első fordulója. (→ 1994.05.29)

1994. május 10.

Az EvZ kedvezőnek tartotta, hogy a magyarországi választásokon az MSzP szerezte meg a vezető helyet: Horn Gyuláék nagyobb rugalmasságot ígértek a m.–ro. viszony rendezésében, és azzal nyugtatták meg a ro. partnert, hogy a legszükségesebbre faragják le az RMDSz támogatását. [MN, máj. 11.]

1994. május 29.

A magyarországi parlamenti választások 2. fordulóján (→ 1994.05.08) az MSzP győzött (33%), az SzDSz (19,8%) és a korábbi kormánypárt, az MDF (11,7%) előtt. Az MSzP 209 helyet szerzett a parlamentben (386-ból) és koalícióba lépett az SzDSz-szel (70 mandátum), ami kényelmes kétharmados többséget biztosított a törvényhozásnál. Az MSzP–SzDSz kormány, Horn Gyula miniszterelnök vezetésével, júl. 15-én lépett hivatalba. [Pándi 2: 81] (→ 1994.07.15)

Baróton új ref. templom alapkövét helyezték el. Csiha Kálmán elmondta, hogy ez a püspöksége alatt épült (vagy épülő) 26. templom. – A zsinat körüli viták (→ 1994.02.15, 1994.02.23, 1994.03.05) nagyjából tisztázódtak. [Háromszék, jún. 4.] (→ 1994.08.04)

1994. május 31.

Iliescu elnök fogadta az RMDSz vezetőit. A találkozó célja az oktatási törvénytervezet megvizsgálása volt, mivel az egyeztető tárgyalásokon az RMDSz egyetlen javaslatát sem fogadták el. A küldöttek arra kérték, hogy elnöki jogával élve hasson oda, hogy a törvény megfeleljen a nemzetközi előírásoknak, Iliescu hajlandónak mutatkozott erre. [RMSz, jún. 1.]

Takács Csaba gratulált a magyarországi választások győztesének, egyúttal megköszönte a távozó MDF-nek mindazt, amit a h. t. magyarságért tett. [MH, máj. 31.]

Mo.-i látogatásra érkezett Vass Kis Előd és Nagy Imre (→ 1994.03.25), hogy megköszönje az értük való kiállást több szervezetnek és egyesületnek. Budapesten értesültek arról, hogy büntetőszázadba szóló katonai behívót kaptak, ezért úgy döntöttek: nem térnek haza. [MN, máj. 31.] (→ 1994.08.22)

Marosludas lakosságának 30%-a m., de a m. iskolában csak 9-en érettségiznek. Ősszel már nem indult újabb gimnáziumi osztály. [Népújság, máj. 31.]

1994. június 9.

A magyarországi választások következményeiről nyilatkozott Markó Béla. A mindenkori m. kormánynak prioritással kell kezelnie a h. t. magyarok kérdését. (Erre a felvetésre Horn Gyula pozitívan reagált. [ÚM, jún. 11.]) A ro.–m. alapszerződés kérdésében elengedhetetlen az erdélyi magyarság képviselőivel való konzultálás. [ÚM, jún. 9.]

1995. június 12.

Újabb öt évre Göncz Árpádot választotta köztársasági elnökké az Országgyűlés.

A bukaresti rádióban egy magas rangú katonatiszt kifejtette: mivel a nemzetbiztonsági törvény lehetővé teszi, elképzelhető, hogy a hadsereg fellépjen a „szeparatista törekvések ellen”. [ÚM, jún. 12.]

Az ellenzéki pártok felszólították a kormányt, hogy június végéig Ro. nyújtsa be csatlakozási kérelmét az EU-hoz, és a legrövidebb időn belül kösse meg szomszédaival az alapszerződést. Meleşcanu szerint a sürgetés tárgytalan, mert a kormány ilyen irányú politikát folytat és értelmetlen dolog határidőket kitűzni. [RMSz, jún. 14.]

1997. augusztus 28.

Constantinescu kinevezte Ro. új főügyészét Sorin Moisescu személyében. [Háromszék, aug. 29.]

Kónya-Hamar Sándor, az MSzP–Fidesz-vitával kapcsolatban (→ 1997.08.15) úgy értékelte, hogy a magyarországi választási kampány közeledtével beindult a Fidesz elnökét lejárató kampány. [EN, aug. 26.] Kovács László nyilatkozatban cáfolta a Kónya által mondottakat. [RMSz, aug. 28.] Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSz nem kíván beleavatkozni a m. politikai pártok közötti polémiába, Kónya-Hamar Sándor véleménye nem azonos a szövetség véleményével. [Szabadság, aug. 28.]

1998. május 11.

Markó Béla szerint a h. t. magyarságnak egyáltalán nem mindegy, hogy Mo.-n milyen a pol. berendezkedés, milyen irányba viszik az országot a pártok és a kormány. A magyarországi választás első fordulója után úgy tűnik, hogy egyfajta csendes átrendeződés történt, melynek során a m. pol. kétpólusúvá válik. Kiestek olyan pártok, amelyek eddig jelentős szerepet töltöttek be, és bekerült a MIÉP, amellyel az RMDSz nem kívánt kapcsolatokat kiépíteni. Markó elvárja, hogy a győztes párt(ok) továbbra is odafigyeljenek a h. t. m. közösségekre. [Szabadság, máj. 12.] (→ 1998.05.24)

1998. május 18.

Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke nyilatkozatban bírálta Horn Gyula és Markó Béla kijelentéseit. A magyarországi választások első fordulója után Horn Gyula azt nyilatkozta, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelent Mo. szomszédaira nézve, a megbékélés helyett gyűlölködéshez vezet, s ezért káros a h. t. magyarokra. Markó Béla szerint az első fordulóban tapasztalt alacsony részvétel „a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt, hogy Mo.-n nincsenek igazi társadalmi traumák.” Tőkés szerint ez az álláspont félrevezető és káros. Takács Csaba elhatárolódott a tb. elnök kijelentéseitől, mert szerinte ezeket akár a m. politikába való beleszólásként is lehet értelmezni. [RMSz, máj. 20.] – Tőkés szerint „a vészes abszenteizmus valójában a m. társadalom válságának és a m. nemzet politikai kiábrándultságának jellegezetes és aggasztó tünete”. [Szabadság, máj. 19.] – Tőkés visszautasítja Takács véleményét, mondván, hogy az üv. elnök „véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tb. elnökét”. Tőkés hangsúlyozta: „a h. t. magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt”. [Szabadság, máj. 21.] – Markó Béla a vita lezárásaként megismételte az RMDSz korábbi álláspontját: a magyarországi politikai élettel szembeni egyedüli igazán elfogadható magatartás a m. demokratikus pártokhoz való egyenlő közelség. [Szabadság, máj. 25.]

Adrian Severin, a PD alelnöke a magyaroszági választások tanulságairól cikkezett a Ziua c. lapban: a szélsőjobb előretörésére a két országban „a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, ha nem akarjuk, hogy a világ e részének sorsát egy Csurka- és egy C. V. Tudor-kormány közötti kapcsolatok keretében döntsék el.” [Szabadság, máj. 18.]

1998. május 24.

Orbán Viktor sajtótájékoztatón bejelentette: a Fidesz megnyerte a magyarországi választásokat. Kérdésre válaszolva bejelentette: „a m. állam és a m. nemzet határai nem esnek egybe, és a következő kormány a m. nemzet része lesz”. [Népszabadság, máj. 25.]

Markó Béla gratulált a Fidesz és a választásokon jó eredményeket elérő pártok sikeréhez. A koalícióképes pártok eddigi politikája ismerős az RMDSz számára, a jelek szerint továbbra sem lesz kétséges Mo. politikájának irányvonala: európai integráció és a h. t. magyarok támogatása. Nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viszonyok átrendeződése befolyásolná az RMDSz-en belüli viszonyokat, mivel ez azt jelentené, hogy az RMDSz nem önálló szervezet, márpedig a szövetség az elmúlt években kialakította a maga önállóságát. [RMSz, máj. 26.]

2000. június 6.

Kolozsvárott Eckstein-Kovács Péter bejutott a 2. fordulóba, Gh. Funar ellenében, de – tekintve az esélytelenséget – átadta a helyet Şerban Rădulescunak (CDR). [Táj., jún. 6.] – A helyi m. újság címfeje: Az RMDSz és a helyi ro. pártok összefogtak Funar ellen. [Szabadság, jún. 8.]

Székelyudvarhelyen 2. fordulót kell tartani, mert a független Szász Jenő (48,6%) nem szerezte meg a szükséges 50+1%-ot. Ellenfele: Antal István (RMDSz). [Krónika, jún. 6.]

Az Országgyűlés Mádl Ferencet, a jogtudomány professzorát választotta meg köztársasági elnöknek. [Szabadság, jún. 7.]

2002. április 9.

Az országgyűlési választások első fordulójának eredményei szerint az MSzP alakíthat kormányt. Medgyessy Péter a kormányfő-jelölt. Kovács László leendő külügyminiszter megígérte: továbbra is támogatják a Sapientiát és folytatják a m. igazolványok kiadását. [Krónika, ápr. 9.; Szabadság, ápr. 9.] (→ 2002.04.21)

Eckstein-Kovács Péter pol. nyilatkozatban szólt Gh. Funar néhány kirívó megnyilatkozásáról: fasiszta jelképnek nevezte a m. zászlót és le akarta vétetni a főkonzulátus épületéről, miközben a városháza épületében Ion Antonescu szobrának makettje előtt avatta díszpolgárrá Răzvan Theodorescut. [Táj., ápr. 9.]

2002. április 10.

A PSD bizalommal tekint a m. kormányalakítás elé: olyan szövetségesnek tekinti az MSzP-t, amely majd egyengeti a PSD útját a Szoc. Internacionáléba. [Szabadság, ápr. 10.]

Elfogadták az adatvédelmi törvényt, amely szintén a NATO-csatlakozás feltétele volt. [Szabadság, ápr. 10.]

Az RMDSz kérte, hogy a PRM által indított betiltási pert utalják az Alkotmánybíróság elé. [Szabadság, ápr. 10.] (→ 2002.02.07, 2002.03.13)

Markó Béla a magyarországi választások első fordulója után emlékeztetett arra: „Szövetségünk mindig arra törekedett, hogy a h. t. magyarság helyzete ne legyen pártpolitikai kérdés, ideológiák függvénye.” [RMSz, ápr. 10.] – Az RMDSz-nek nem az az érdeke, hogy hitet tegyen egyik vagy másik magyarországi párt mellett, hanem az, hogy minden felelős politikai erővel jó kapcsolatokat építsen ki. [Szabadság, ápr. 16.]

2002. április 11.

A Háromszék cikkírója szerint a h. t. magyarság kudarcként élik meg azt, hogy a Fidesz elvesztette a választásokat. [Háromszék, ápr. 10.]

A ro. diákok sztrájkkal tiltakoztak amiatt, hogy a PSD–RMDSz megyei szintű protokolluma szerint megszűnnek a ro. osztályok a marosvásárhelyi Bolyai Gimnáziumban. [Szabadság, ápr. 11.; RMSz, ápr. 12.] – A MIÉRT nyilatkozatban foglalt állást: érvényt kell szerezni az egyezménynek. [Táj., ápr. 11.] (→ 2002.04.12, 2002.04.13, 2002.04.17, 2002.04.24, 2002.04.25, 2002.04.29)

2002. április 15.

A budapesti Kossuth téren választási nagygyűlést tartott a Fidesz, melynek díszvendégei Tőkés László és Tempfli József voltak. [HN, ápr. 15.]

2002. április 21.

A Mo.-i országgyűlési választások 2. fordulóján eldőlt, hogy az MSzP–SzDSz koalíció alakíthat kormányt a következő 4 évre; az Orbán Viktort leváltó új miniszterelnök Medgyessy Péter lesz. (→ 2002.04.09, 2002.05.16)


lapozás: 1-20 | 21-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék