ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 16 találat lapozás: 1-16

Tárgymutató: autonómia, személyi elvű

1992. augusztus 18.

M. kormánynyilatkozat jelent meg a kisebbségekről, amelyben tk. kifejtették: „A nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek és ellentmondanak az ENSz alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi chartának. (…) Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út. (…) Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet.” [RMSz, aug. 21.]

1992. december 22.

Borbély Imre vázolta az önrendelkezés ügyében kihirdetett Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) létrejöttének történetét; fölvázolta a személyi, kulturális és gazdasági autonómia fogalmát, kifejtve, hogy mindez ro.–m. közös érdek. [RMSz, dec. 22.] (→ 1993.01.06)

1993. január 4.

Antall József a rádióban kifejtette, hogy a jövőben is támogatni fogja az utódállamokban élő magyarok érdekvédelmét; szerinte indokolt lehet mind a személyi, mind a kulturális és területi autonómia. [MH, jan. 4.] (→ 1993.01.08)

Teodor Meleşcanu nyilatkozott a m.–ro. viszonyról. Kijelentette tk., hogy Ro. útja Nyugat-Európa felé „egy jelentős szakaszon Mo.-on át vezet”. A „kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának”. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSz-szel, de a szövetség nem képviseltetheti magát a tárgyaláson. [Népszabadság, jan. 4.] (→ 1993.01.05)

1993. január 15.

Brassóban megkezdődött az RMDSz 3. kongresszusa. 327 szavazattal bíró küldött közül 209-en a megyei és területi szervezeteket képviselték, 104-en a pártokat és egyesületeket, ehhez járult az elnökség 14 tagja. – Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el; a 2. napon elfogadták a szervezeti szabályzatot és a programot, a 3. napon volt a tisztújítás. – Vita után elfogadták önmeghatározásképpen a „romániai magyar nemzeti kisebbség” kifejezést. Az önrendelkezéssel kapcsolatos meghatározás: „a helyi és regionális önigazgatást, a személyi és kulturális autonómiát tekintjük irányadónak és követendőnek. A személyi autonómia kiterjed (…) a kultúra egészére, az anyanyelv használatára, a vallásra, az oktatásra, a társadalmi szerveződésre és az információ-áramlásra.” – Az RMDSz a romániai magyarság különböző autonóm területi, politikai és rétegszervezeteinek érdekvédelmi közössége, amely országos és helyhatósági szinten ellátja a romániai magyarság közképviseletét, egyezteti és ösztönzi a társadalmi önszerveződés különböző formáit. A testület elismeri a demokratikus platformok szabad szerveződését. Mint a m. nemzet szerves része, célja szabadon ápolni kapcsolatait az anyanemzettel. – A kongresszus leszavazta azt a fölvetést, hogy az RMDSz az MVSz tagszervezetévé váljon (az alapvető kifogás: ez esetben az RMDSz-nek alá kell vetnie magát a testületi határozatoknak). Szövetségi elnökké Markó Bélát választották, Tőkés László ismét tb. elnök lett. – Gabriel Andreescu szerint Markó megválasztásában a „Demokrata Konvenció [CD] vezetőinek határozott közbelépése” is közrejátszott [Háromszék, 1995. márc. 23.].

1993. április 16.

Az RMDSz elnöksége nyilatkozatban utasította vissza 6 ro. párt vádaskodásait és számadatokkal igazolták, hogy Hargita és Kovászna megyében nincs m. hatalmi dominancia. Hargita megyében 84,6% a m. lakosság aránya, a prefektúrán a ro. tisztviselők aránya: 65,9%; az ügyészek és bírák esetében 60, ill. 50%; az intézmények vezetői 55%-ban románok. Kovászna megyében 75,2% m. lakosság mellett a prefektúrán 90,6% a ro.; további arányok: ügyészek: 50%, bírák: 83,3%. [Népújság, ápr. 16.]

Somai József az RMDSz új vezetési struktúrájának további részleteit ismertette. Lehetőség nyílt, hogy a szövetség növelje az alkalmazottak számát, gazdagabb adatbázisokat hoznak létre, amelyek a döntéshozatal hatékonyságát fogják növelni. [Szabadság, ápr. 16.]

Borbély Imre vázolta az önrendelkezés kiépítésének lehetséges folyamatát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A fázisok: a magyarság számbavétele (kataszter), általános és titkos választások megtartása, melynek eredményeként létrejön a magyarság legitim „parlamentje”; ezután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonómia az alkotmány módosítását is feltételezi. Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk továbbra is a ro. ellenzék”. [ÚM, ápr. 16.]

A bíróság felfüggesztette Gh. Funar rendeletének végrehajtását, a per lezárásáig a Korunk szerkesztősége a helyén maradhat. [Szabadság, ápr. 16.] (→ 1993.04.22)

1993. december 7.

Az RMDSz részt vett a CMN jogi bizottságának egyeztető vitáján, ahol bemutatták a kisebbségi törvény tervezetét. Elfogadták a személyi autonómiára vonatkozó RMDSz-javaslatokat, de a másik két autonómia-formáról úgy vélekedtek, hogy azt ellenzi a társadalom. [RMSz, dec. 11.]

Az RMDSz ÜE határozata szerint az RMDSz helyi önkormányzati tanácsosainak és polgármestereinek napirendre kell tűzniük a kétnyelvű feliratok kérdését és határozatot kell hozniuk az ügyben. Pozitív döntés esetén el kell helyezni a kétnyelvű feliratokat. [MH, dec. 7.]

Kézdivásárhelyen tartotta rendes évi közgyűlését az AESz. A korábbi elnököt (Zsigmond Győző) Tulit Ilona váltotta föl. A vezetőség tagjai: Ördögh-Gyárfás Lajos (főtitkár); Antal Sándor, Komoróczy György, Mészely József. Tb. eln.: Péntek János. [RMSz, dec. 7.]

1995. április 8.

Csíkszeredában véget ért az SzKT kétnapos rendkívüli ülésszaka. A belső választások ügyében arról döntöttek, hogy a jelölés területi listákon történjék és egy éven belül tartsák meg a választásokat. Több autonómia-statútum tervezete készült el eddig (a Csapó I. Józsefé; Bakk Miklós és Szilágyi N. Sándor tervezete, valamint a pol. főosztály személyi autonómiára vonatkozó tervezete), az SzKT a pol. főosztályt bízta meg a tervezetek összehangolásával. [EN, ápr. 12.] (→ 1995.04.13)

Varga Gábor ismertette a Bihar megyei választmány döntését: nem tudják vállalni a belső választások sikeres lebonyolítását, ehelyett az elektoros választásokat támogatják. A szórványban a hatalom olyan légkört teremtett, hogy az embereket nem lehet majd urnák elé hívni; a tömbmagyarság területén sem biztosított a siker, eluralkodott a közömbösség. [RMSz, ápr. 8.]

1995. november 10.

Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel. – Tabajdi Csaba, az MH pol. államtitkára kifejtette: egyes államokban démonként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit, ám a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmek alaptalanok. – Markó Béla ismertette az RMDSz koncepcióját. Ro.-ban 75 esztendeje folyik a magyarság asszimilálása, ez oda vezetett, hogy számos régió és település etnikai összetétele alapvetően megváltozott. A szövetség 3 formát kíván egymásba építeni: „a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges személyi elvű autonómiát, a sajátos státusú helyi önkormányzatokat és a regionális vagy területi autonómiát”. [ÚM, nov. 10.; RMSz, nov. 23.]

1996. január 14.

Az SzKT székelyudvarhelyi ülése elfogadta munkadokumentumnak Csapó I. József tervezetét a személyi autonómiáról, a további munkát egy jogi szakértőkből álló csoport hivatott elvégezni. – Az EMK levelével kapcsolatban (→ 1995.01.09) állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyben leszögezték: az RMDSz „elutasítja a nacionalizmust, sovinizmust és antiszemitizmust, a gyanakvást és a nemzeti előítéleteket, a szóbeli és tettleges agressziót”, a szövetségben nincs helye semmiféle intoleranciának. Az SzKT elhatárolta magát Katona Ádám nézeteitől. [Táj., jan. 15.] – Az SzKT kéréssel fordult Ro. elnökéhez, hogy lépjen föl Gh. Funar négy éve tartó önkényeskedései, törvénysértő magatartása, provokatív szándékai és tettei, szélsőségesen xenofób és nacionalista megnyilvánulásai ellen. [Szabadság, jan. 13.] – Tőkés László felolvasta azt a levelet, amelyet az RMDSz tb. elnöke a m. és a ro. államfőnek címzett. (→ 1996.01.16, 1996.01.17)

1996. január 22.

A PNTCD kongresszusa – a várakozásnak megfelelően – Ion Diaconescut választotta meg elnöknek, az elhunyt Corneliu Coposu helyére (→ 1995.11.11). [Szabadság, jan. 22.]

Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén tk. kidolgozták az állami költségvetésből a saját kiadványok céljaira juttatott összegek elosztási kritériumait és rögzítették a személyi elvű autonómia részletes kidolgozásának ütemtervét. [Táj., jan. 23.]

Cs. Gyímesi Éva lemondott az RMDSz oktatási alelnöki tisztségéről, arra hivatkozva, hogy tanszékvezetői megbízatása összeegyeztethetetlen a politikai funkcióval. [RMSz, jan. 22.] (→ 1996.02.29)

1996. március 2.

A SzET ülésén a gazdasági stratégia kidolgozásának fontosságáról és a személyi elvű autonómia koncepciójáról értekeztek az RMDSz és a civil szféra képviselői. [RMSz, márc. 5.]

Székelyudvarhelyen ülésezett a MIT. Az ülésen a köv. egyesületek képviseltették magukat: ÁME, MISzSz, OMDSz, MaKOSz, IKE. A résztvevők eldöntötték, hogy a MIT sem a M. Ifj. Világszövetségnek, sem a M. Ifj. Hálónak nem kíván tagja lenni. [Táj., márc. 5.]

A szövetségi elnök sajtótájékoztatóján Madaras Lázár elmondta: ezután – a helyi közigazgatási törvény módosítása nyomán – a helyi tanácsosokat és polgármestereket csak végleges törvényszéki döntés alapján függeszthetik föl tisztségükből. [Szabadság, márc. 2.] (→ 1995.05.17, 1995.07.13, 1995.11.11)

Öregszik és apad a h. t. magyarság – ez derül ki a Magyarság a határokon túl c. cikk számadataiból. Az 1,6 millós romániai magyarság átlagos életkora 37 év (a románoké: 34,5). Ezer aktív korú ro. lakosra 372 gyermek és 266 öreg (60 év fölötti) jut, a m. kisebbség esetében ezek a számok: 313 gyermek, 321 öreg. A kinevezett állami tisztviselők közt a m. anyanyelvűek aránya 2,7% (azaz nem éri el a népességen belüli 7,1%-os arány felét sem). [HVG, márc. 2.]

1996. március 4.

Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)

Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.]

Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.]

A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.]

A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19)

1996. március 5.

Az SzT orsz. értekezletén 6 megye küldöttei voltak jelen. Dáné Tibor elmondta: megvitatták a szocdem platform nemzetiségpolitikai irányelveit; egyetértenek a személyi elvű autonómiával és szorgalmazzák, hogy a kisebbségi kultúra és oktatás – hasonlóan az 1945–48-as korszakhoz – önálló vezetést élvezzen; hívei az önálló egyetemnek. [RMSz, márc. 5.]

Az RMDSz parlamenti frakciójának ülésén elfogadták Markó Béla levelét, amelyet az Országgyűlés elnökéhez címzett. A levél szerint az RMDSz nem ért egyet azzal, hogy Szőcs Gézát jelölték (→ 1996.02.29) a HTvKa kuratóriumának ellenőrző testületébe. [Szabadság, márc. 8.] – Szőcs Géza kijelentette, hogy nem lép vissza a jelöléstől. [MH, márc. 8.; EN, márc. 6.] – A Fidesz tisztázta: az RMDSz-nek továbbra is joga van a HTvKa-ba tagot delegálni, a párt a kuratóriumot ellenőrző testületbe (a Fidesznek fönntartott helyre) delegálta Szőcs Gézát, mint „erdélyi személyiséget”, tehát a Fidesz nem vette el az RMDSz helyét. [Szabadság, márc. 7.] (→ 1996.03.16, 1996.03.18)

1996. augusztus 13.

Bukarestben államtitkári szintű konzultációt tartottak az alapszerződésről és a megbékélési dokumentumról. [RMSz, aug. 12.]

Németh Zsolt szerint a személyi elvű kulturális autonómia elfogadhatatlan leszűkítése az autonómiának; ha az alapszerződésben erről lesz szó, akkor az szemben áll a Fidesz és az RMDSz álláspontjával. Pártja nem tekinthet el attól, hogy az alapszerződés csakis az RMDSz egyetértésével jöhet létre. [Népszabadság, aug. 13.]

2004. június 18.

Ioan Rus vállalta a magyarsággal való együttműködést, ezért a 2. fordulóban rá kell szavazniuk a kolozsváriaknak – áll az RMDSz állásfoglalásában. [Szabadság, jún. 18.]

Újabb autonómia-tervezetet nyújtott be a képviselőháznak 4 RMDSz-es tisztségviselő és a függetlenné vált Szilágyi Zsolt. A személyi elvű autonómia-kerettörvény tervezete valamennyi Ro.-i kisebbségre vonatkozik. [Krónika, jún. 18.]

2004. szeptember 9.

2005 júliusától fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt, 2014-ig a férfiak és a nők azonos korban, 65 évesen vonulhatnak nyugállományba. Tekintve a férfiak várható élettartamát – 67 év – ez kissé előnytelen az ’erősebb nem’ számára. [SzFÚ, szept. 9.]

A képviselőház közigazgatási bizottsága – alkotmányellenességre hivatkozva – elutasította a nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvényt. Az elutasítás ellenére a tervezet a plénum elé kerül. [Szabadság, szept. 9.]

A KREK közelgő püspökválasztására Tőkés László (168 jelölés) mellett Csernák Béla és Fazakas László is jelölést kapott (51, ill. 12 jelölés). Fazakast korábban szekus kapcsolatokkal vádolták, de Csendes László szerint a kapcsolat nem minősíthető politikai rendőrségi tevékenységnek. [Krónika, szept. 9.; RMSz, szept. 10.] (→ 2004.10.06)



lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék