ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 5 találat
lapozás: 1-5
Tárgymutató:
jogszabály kárpótlási törvény (Magyarország)
1992. augusztus 26.
Rendkívüli ülést tartott Csíkszeredában az RMDSz OE, azok után, hogy a megyében a 3 széki szervezet (Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék) nem tudott megegyezni a közös megyei jelöltek személyében. Az ülésről közleményt adtak ki, megállapítva – immár a harmadik listát – a jelöltek névsorát és sorrendjét: szenátorok: Hajdú Gábor, Verestóy Attila, Lászlófy Pál; képviselők: Borbély Imre, András Imre, Nagy Benedek, Borsos Géza, Asztalos Ferenc, Ördögh Imre, Antal István. [HN, aug. 28.] – Mivel a megyében a kitűzött határidőig a különféle grémiumok egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak (→ 1992.08.21, 1992.08.24), Domokos Géza, szövetségi elnöki minőségében, döntött és azt a listát adatta le az országos választási bizottsághoz, amelyet a gyergyói és udvarhelyi óvás után állítottak össze (→ 1992.08.24). A választásokon (→ 1992.09.27) erről a listáról 2 szenátor és 5 képviselő jutott be. (→ 1992.09.28, 1992.10.25)
Magyarországon elfogadták a kárpótlási törvényt, amelynek hatása – nemzetiségüktől, anyanyelvüktől függetlenül – azokra is kiterjed, akik 1940–44 között Észak-Erdélyben éltek [Szabadság, aug. 26.] (→ 1992.10.14) 1992. október 14.
Sepsey Tamás államtitkár Erdélybe látogatott, hogy a helyszínen beszélje meg a kárpótlási törvény alkalmazhatóságát. A ro. Külügymin. tiltakozó jegyzékben kifogásolta, hogy az államtitkár anélkül vette fel a kapcsolatot a megyei prefektusokkal, hogy előzőleg bejelentette volna ezt a tárcának. Sepsey Tamás válaszában közölte, hogy: – 1. látogatását előre jelezte a ro. félnek; – 2. a kárpótlási törvény a volt m. állampolgárokra vonatkozik, akik a m. hadsereg tagjaként estek szovjet fogságba (vagy egyéb okból jogosultak a kárpótlásra), függetlenül attól, hogy milyen az anyanyelvük, nemzetiségük. (→ 1992.08.26) [MH, okt. 12., 14.]1993. augusztus 3.
György Béla Zsolt nyilatkozott a magyarországi kárpótlási törvényről. Világviszonylatban egyedülálló megoldás, hogy a kárpótlásra jogosultságot nem a jelenlegi állampolgársághoz vagy lakhelyhez köti, hanem a sérelem bekövetkezésekor fennálló állampolgárság az irányadó. Erdélyben mintegy 38 ezer ember számíthat 2. világháborús kárpótlásra. [RMSz, aug. 3.] 1994. január 11.
A m. kárpótlási törvény mintegy 36 ezer ro. állampolgárt érint, akiknek 20-25%-a ro. ajkú. A kárpótlás értéke mintegy 8,3 milliárd forint. [Népszabadság, jan. 11.] (→ 1994.01.14) 1994. január 14.
A kormánypárt megyei szervezetének szóvivője bejelentette, hogy Kolozsvárott – Gh. Funar javaslatára – ro. nyelvűre cserélik a Mátyás-szobor latin feliratát. Az RMDSz és az EMKE bejelentette, hogy ez esetben tiltakozó akciók sorát fogja szervezni. [Szabadság, jan. 14.] (→ 1994.02.02)
A m. kárpótlás ügyében (→ 1994.01.11) az RMDSz vállalta egy ismertető brosúra kiadását és az igénylők adminisztrációs segítségét. [RMSz, jan. 14.]
Az RMKdP OV marosvásárhelyi ülésén állást foglalt a személyi, közösségi és regionális autonómia mellett; tiltakoztak az ellen, hogy a MISzSz-t ki akarták sajátítani a liberálisok, az ifjúsági szervezetnek plurálisnak kell maradnia. [RMSz, jan. 20.]
lapozás: 1-5