ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 10 találat
lapozás: 1-10
Tárgymutató:
Gyulafehérvári Nyilatkozat / Határozatok / elvek (1918)
1990. november 30.
Az RMDSz elnökségének a dec. 1-jei nemzeti ünnepre kiadott nyilatkozata az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatra emlékeztetett. 1992. július 26.
Fehéregyházán Petőfi Sándor halálának 143. évfordulójára emlékeztek.
Kolozsvárott ro., német és m. tanárok, kutatók Értelmiségiek A Demokráciáért néven csoportot alapítottak. Felhívásukban elítélték a túlfűtött, demagóg nacionalizmust, kifejtve, hogy az 1918-as gyulafehérvári elvek időszerűek maradtak. Felszólaltak a legionárius eszmék térhódítása ellen és kifejezték bizalmukat a kommunizmus végleges térvesztésében. [RMSz, aug. 13.] 1993. július 14.
Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla értékelte a CD programnyilatkozatát, amelynek kidolgozásában az RMDSz is részt vett. A kormánynak nincs reális programja a válság leküzdésére, ezért volt szükség egy alternatív programra. – Tokay György az EBEÉ helsinki üléséről számolt be: az elfogadott határozat a nemzeti kisebbségek kérdését az európai biztonság egyik alapkérdésének nyilvánította. [BN, júl. 16.]
Teodor Meleşcanu tagadta, hogy Horn Gyula látogatásakor Ro. megígérte volna a BTE visszaállítását és a kolozsvári konzulátus újbóli megnyitását (→ 1989.12.29). „Nincs jegyzőkönyv a találkozóról” [!] – mondta. [RMSz, júl. 14.]
Az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat [tkp. határozat] nem szerződés, ezért alaptalanul hivatkozik rá az RMDSz, mondta a magyarellenességéről ismert Ioan Coja, a PDAR szenátora, a VR vezető politikusa. [MH, júl. 14.]
A CMN olyan módosítási javaslatot fogadott el a készülő okt. törvényhez, amely lehetővé tenné a m. ny. egyetem létrehozását. A javaslatot (melyet az RMDSz a többi kisebbséggel közösen terjesztett be) a kormány képviselője elfogadta, de a döntés a parlament kezében van. [ÚM, júl. 15.] 1994. március 7.
Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]
Kuncze Gábor vezetésével Bukarestbe érkezett az SzDSz küldöttsége. A kormány képviselőivel és az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről. C. Coposu megerősítette: az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. Hrebenciuc főtitkár megígérte, hogy a hónap végéig döntés születik a székelyföldi elítéltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ügyében. – Az SzDSz alapkérdésnek tekinti, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. [RMSz, márc. 11.] (→ 1994.03.19) 1995. december 2.
Illyefalván tanácskoztak az alapítványok képviselői. A 6. alkalommal megrendezett fórumon megjelent az erdélyi körúton lévő Lábody László, a HTMH elnöke, aki elmondta, hogy 1996-ra a m. költségvetés a korábbinál nagyobb összegeket szavazott meg az IKA és az ÚKKA számára (340, ill. 200 millió Ft). [RMSz, dec. 5.] (→ 1995.12.03, 1995.12.14)
Pomogáts Béla Iliescu elnök megbékélési ajánlatát elemezte, amelyet hibásnak és alkalmatlannak tart, mert nem a ro. és m. történelmi stratégiák kompromisszumát javasolta, hanem beérte retorikai fordulatokkal. 1918 után a ro. stratégia a m. kisebbség beolvasztása volt. Iliescu elnöknek el kell fogadnia a Gyulafehérvári Nyilatkozatot. [Szabadság, dec. 2.] (→ 1995.12.08) 1996. február 13.
Tudor Mohora (PSM) korábban megkereste az RMDSz szocdem platformját (SzT), hogy párbeszéd induljon a két párt között. Az SzT képviselői elmondták: a párbeszéd csak akkor lenne gyümölcsöző, ha a szocialista párt kiindulópontként elfogadná az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozatot, annak a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó részével együtt. [Szabadság, febr. 13.]1996. december 12.
Kovács László meghívta Adrian Severint az alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére – ezzel az aktussal életbe lép a szerződés. [RMSz, dec. 14.] (→ 1996.12.27)
Tőkés László – Mit kíván a romániai m. közösség? címmel – közzétette az SzKT-n (→ 1996.11.28) elmondott beszédét, amelyben azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem rögzítette előre a koalícióba lépés feltételeit. – „Az RMDSz-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba.” „A neptuni irányvonal az önfeladás politikája.” – Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSz tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. Továbbá: ültessék életbe a [z 1918-as!] Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az ET 176/1993. sz. dokumentumába foglalt ajánlásoknak (melyek teljesítésére a ro. kormány kötelezettséget vállalt), az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától. ● [Az RMDSz tb. elnöke nemigen sejti, hogy ez utóbbi kérés sem teljesíthető. Vesd össze a Ciorbea-kormány bemutatkozásán uralkodó hangulattal. (→ 1996.12.11).] [RMSz, dec. 12.]
Tőkés László Barcelonába utazott, hogy átvegye a Népek Kollektív Jogaiért Alapítvány kitüntetését, amelyet a kisebbségi jogok harcosainak adnak. – A bukaresti VIP hetilap a legjobb politikusnak járó elismerést Frunda György szenátornak adományozta. [Táj., dec. 13.]1998. december 1.
Markó Béla az Erdély és Ro. egyesülését kimondó népgyűlés 80. évfordulóján, a parlament ünnepi ülésén emlékeztetett arra, hogy „a gyulafehérvári nyilatkozatot megfogalmazó románok tudták, milyen fontosak a nemzeti, a kulturális és az oktatási jogok, s arra kötelezték magukat, hogy fölajánlják ezeket a jogokat azoknak, akik velük együtt élnek Erdélyben”. [RMSz, dec. 3.]
Ro. nemzeti ünnepén Göncz Árpád levélben köszöntötte Emil Constantinescut: „Közös a felelősségünk abban is, hogy fellépjünk a m.–ro. kapcsolatokat, a népeink közötti bizalom építését megzavarni szándékozó szélsőséges politikai erők és formációk olykor felerősödő megnyilvánulásaival szemben.” [Szabadság, dec. 2.]2001. december 1.
Sógor Csaba és több csíkszeredai RMDSz-tisztségviselő felhívásban szólították fel a város m. lakosságát, hogy ne vegyenek részt a prefektus által, Ro. nemzeti ünnepe alkalmából rendezett ünnepségen, akinek pedig hivatalból ott kell lennie, az viseljen gyászszalagot. Dec. elseje nemzeti gyásznapjaink egyike, a be nem tartott gyulafehérvári ígéreteket idézi föl és a 80 éve meg nem valósult autonómiát jelenti. Az RMDSz csúcsvezetősége nyilatkozatban határolta el magát a közéleti személyek felhívásától, amely ellentmond az együttélés és a kölcsönös tisztelet szellemének. [Szabadság, dec. 1.] – A ro. sajtó az aláírók megbüntetését követelte. [Szabadság, dec. 3.] – Az RMDSz felszólítására Sógor Csaba lemondott a szenátusban betöltött frakciótitkári tisztségéről. [Szabadság, dec. 4.] (→ 2001.12.04)
A megszigorított határrendészeti intézkedések nyomán fejenként 250 eurót, menettérti vonatjegyet, utasbiztosítást (az autósoknak zöld kártyát) kell felmutatni kiutazáskor a határon. [Szabadság, dec. 1.]
A bákói tanfelügyelőségen tárgyalt Bilibók Jenő és Hegyeli Attila programfelelős a csángók m. ny. oktatásáról. Pusztinán és Klézsén magánházaknál tartanak fakultatív órákat, esély van rá, hogy idővel az iskolába költözzenek. [Háromszék, dec. 1.] 2003. december 1.
Katonai parádéval, szoboravatással, előadásokkal és tűzijátékkal ünnepelték Ro. nemzeti ünnepét Gyulafehérváron. A tévé által is közvetített műsorban Florin Constantiniu történész kifejtette: 1918-ban Ro. ígéretet tett az országrész nemzetiségei (akkoriban a lakosság mintegy 30%-a) jogainak tiszteletben tartására, de ezt az ígéretet azóta sem teljesítette. [Szabadság, dec. 2.]
Szatmárnémetiben az RMPSz megyei szervezete a m. oktatás helyzetéről tanácskozott. A csökkenő szaporulat miatt 2006-ig 40%-kal kevesebb gyermek iratkozik majd be az elemibe, mint a 2002/2003-as tanévben. [SzFÚ, dec. 1.]
lapozás: 1-10