ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 8 találat
lapozás: 1-8
Névmutató:
Gorbacsov, Mihail
1990. március 15.
A romániai magyarság első alkalommal ünnepelhette meg március 15-ét. Az 1848-as forradalomra való békés emlékezéseket több városban megzavarták a VR hívei. Szatmárnémetiben az ünneplőkre támadtak, magyarokat vertek meg. (→ 1990.04.11) – Mo. nemzeti ünnepén a pártok és társadalmi szervezetek külön-külön emlékeztek meg az 1848-as forradalom évfordulójáról. ● [Erdélyben ez a megosztottság csak 2003 után jelentkezett.]
Ismeretlen tettesek megrongálták az erdődi Petőfi-szobrot.
A Szovjetunióban elnöki rendszert vezettek be; az első választott elnök: Mihail Gorbacsov (→ 1991.06.12). 1990. május 31.
Az Írószövetség bukaresti választmányi ülésén Octavian Paler felolvasta a kormányhoz intézett felhívást, melyet 150 író látott el kézjegyével, hogy kezdjenek párbeszédet az Egyetem téri éhségsztrájkolókkal.
Az RMSz a VR temesvári gyűléséről tudósított. A riporternek a legképtelenebb állításokkal kellett szembesülnie.
A Kisgazdák Lapja májusi száma Búzás Lászlóval, az RMKgP elnökével készített interjút, melyből megismerhettük Búzás életútját és a párt terveit.
Washingtonban megkezdődött Bush és Gorbacsov csúcstalálkozója. (Újabb találkozó: Helsinki, 1990. szept. 9.; Moszkva, 1991. júl. 30-31.) (vesd össze: 891202) 1990. június 7.
Moszkvában, a Varsói Szerződés (VSz) Politikai Tanácskozó Testületének ülésén Gorbacsov kijelentette: nem tartja célravezetőnek a VSz feloszlatását.
Az RMSz Serafim Duicu levelét közölte, aki Tőkés püspököt támadta az amerikai körúton mondottakért. (→ 1990.04.06)
Demény Lajos tanügymin.-helyettest, marosvásárhelyi útja során a helyi FSN és a VR képviselői megakadályozták abban, hogy a tanfelügyelőségen eleget tegyen hivatali feladatának. Az RMDSz-szenátorok Petre Romanhoz intézett tiltakozó levelét az RMSz jún. 12-én közölte. 1991. január 12.
Kormányellenes tüntetés volt Bukarestben, a rendőrség gumibottal támadt a tüntetőkre.
Az RTV katonai adásában Paul Cheler tábornok, az 3. sz. (Erdélyi) Hadsereg parancsnoka hangsúlyozta, hogy közvetlennek tartja az ország fenyegetettségét. Nemzetellenes mozgalomnak tüntette föl a magyar cserkészmozgalmat, magyarul mondva a „cserkész” szót, elhallgatván, hogy a nemzetközi mozgalom részeként ro. cserkészet is létezik. [Szabadság, jan. 19.] (RMCsSz; ]910328)
Litvánia fővárosában, a lettországihoz hasonló eset (→ 1991.01.02) alakult ki, de nyugati nyomásra Gorbacsov – két nap után – visszarendelte a különleges alakulatokat. 1991. március 17.
A Gorbacsov által kierőszakolt népszavazáson a résztvevőknek több mint háromnegyede arra szavazott, hogy – független államok önkéntes szövetségeként – maradjon fenn a SzU. (→ 1991.12.08) 1991. április 4.
Iliescu elnök, Gorbacsov meghívására Moszkvába utazott. Kétnapos útja során találkozott Borisz Jelcin parlamenti elnökkel és aláírta az új szovjet–ro. államközi szerződést (→ 1991.03.22, 1991.06.13).
A Háromszék riportja adalékokat szolgáltatott az ún. Agache-ügyhöz. Aurel Agache Kézdivásárhelyen volt milicista tiszt, s 1989 decemberében a népharag áldozatává vált. Halálát a ro. sajtó és a bíróság románellenes megnyilvánulásként állította be, holott a város számos lakosa bizonyította, hogy zsarolással, veréssel ékszert és pénzt csikart ki az emberektől. [Bővebben lásd: Háromszék, 1990. jan. 5., febr. 3., márc. 15., ápr. 4.] (→ 1991.11.26) 1991. augusztus 19.
Mihail Gorbacsov eltávolítását és az új szövetségi szerződés aláírásának meghiúsítását célzó puccskísérlet Moszkvában. Az ún. pancser puccs három nap alatt megbukott. [Beszélő, 2000. febr. 85. p.] (→ 1991.09.02) 1991. december 26.
Hivatalosan bejelentették a Szovjetunió megszűnését. A m. kormány nyilatkozatban értékelte Gorbacsovnak, a SzU leköszönő elnökének érdemeit.
lapozás: 1-8