ide kell egy nĂŠv
Az RMDSz tizenĂśt ĂŠve a sajtĂł tĂźkrĂŠben
 

talĂĄlatszĂĄm: 74 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-20 | 21-40 ... 61-74

NĂŠvmutatĂł: Domokos GĂŠza

1989. december 22.

A gyászoló városokban, ahol halálos áldozata volt az előző napi megtorlásnak, a nép az utcákra tódult és gyertyát gyújtott az áldozatok emlékére. Kolozsvárott kiszabadították a házi őrizetben tartott Doina Corneát, aki az ortodox templom lépcsőiről szólt a tömeghez. A katonaságot békés eszközökkel rávették arra, hogy a tüntetők oldalára álljon.

Bukarestben a diktĂĄtor hĂĄzaspĂĄr a KB ĂŠpĂźletĂŠben tĂśltĂśtte az ĂŠjszakĂĄt. Reggel a gyĂĄrnegyedekből a munkĂĄsok hatalmas tĂśmege indult a kĂśzpont felĂŠ. FĂŠl tĂ­zkor az Egyetem tĂŠr az „Armata e cu noi!” [a hadsereg velĂźnk van] jelszĂłtĂłl visszhangzott. Ceauşescu 10 előtt nĂŠhĂĄny perccel kihirdette az orszĂĄgos szĂźksĂŠgĂĄllapotot. Ezt kĂśvetően a KB ĂŠpĂźletĂŠben tartĂłzkodĂł Vasile Milea, a hadsereg főparancsnoka főbe lőtte magĂĄt. A rĂĄdiĂł, mĹąsorĂĄt megszakĂ­tva kĂśzzĂŠtette a szĂźksĂŠgĂĄllapot kihirdetĂŠsĂŠt ĂŠs bejelentette a „hazaĂĄruló” Milea ĂśngyilkossĂĄgĂĄt. – A TemesvĂĄrrĂłl visszajĂśtt V. A. Stănculescu tĂĄbornok a KB ĂŠpĂźletĂŠbe ĂŠrkezett ĂŠs ĂĄtvette a hadsereg irĂĄnyĂ­tĂĄsĂĄt. – Ceauşescu a KB ĂŠpĂźlete előtt ĂśsszegyĹąlt tĂśmeggel prĂłbĂĄlt kommunikĂĄlni, eredmĂŠnytelenĂźl. A tĂśmeg megrohamozta az ĂŠpĂźletet, a diktĂĄtor „agyonszervezett gĂŠpezete egyszerĹąen felmondta a szolgĂĄlatot ĂŠs Ceauşescunak nem maradt mĂĄs hĂĄtra, mint hogy az ĂŠpĂźlet tetejĂŠről helikopterre szĂĄllva hĂşzza el a csĂ­kot.” [KirĂĄly: 161.] A helikopter 12 Ăłra 6 perckor elhagyta a KB ĂŠpĂźletĂŠt, előbb Snagovra repĂźlt, majd onnan Târgovişte ĂştirĂĄnnyal ismĂŠt magasba emelkedett. – Stănculescu visszavonta a tĹązparancsot ĂŠs visszarendelte a hadsereget a kaszĂĄrnyĂĄkba. – A helikopter vezetője, arra hivatkozva, hogy kĂśnnyĹą cĂŠlpontot jelent mĂŠg egy kĂŠzifegyver szĂĄmĂĄra is, Titu kĂśzelĂŠben leszĂĄllt egy kukoricĂĄsba. A diktĂĄtor hĂĄzaspĂĄr autĂłstoppal (!) menekĂźlt tovĂĄbb, a târgoviştei nĂśvĂŠnyvĂŠdő ĂĄllomĂĄsig, ahonnan 15,30-kor kĂŠt rendőrsĂŠgi autĂł jĂśtt utĂĄnuk, letartĂłztattĂĄk őket ĂŠs a vĂĄros egyik kaszĂĄrnyĂĄjĂĄba vittĂŠk őket. (→ 1989.12.25) [Ştefănescu: 19–28.]

Bukarestben a tüntetők, élükön Mircea Dinescuval és Ion Caramitruval az RTV épületéhez vonultak, (könnyedén) elfoglalták a 4-es stúdiót és az ország népe tévén – szinte az eseményekkel egy időben – követhette, amint megalakult a Nemzeti Megmentési Front (NMF; Frontul Salvării Naţionale = FSN) és kezébe vette a hatalmat. A tévéközvetítés felvételeit utólag szakértők elemezték, a „szereplők és a rendezők” kilétét sokat kommentálták, de ez már nem változtat a lényegen: a Ceauşescu-rezsim megbukott.

A helikopter felszállása egyértelművé tette Ceauşescu vereségét, perceken belül „ádáz küzdelem kezdődött a KB székházában a hatalmi űr betöltéséért. (…) A KB minden emeletén legalább két kormányt alakítottak.”A Dăscălescu vagy Ilie Verdeţ-féle kormányok életét csak félórákban lehetne mérni. Végül is a „Ion Iliescu köré tömörült csoport Petre Romannal és Silviu Brucannal bizonyult életképesebbnek, mert hozzájuk csatlakozott a hadsereg Nicolae Militaru és Guşă tábornokkal az élen. Iliescu és csapata számára védettséget és mozgási lehetőséget biztosított a hadsereg, így elkezdhették tevékenységüket a televízió épületében.” – „A hatalomért való küzdelem hosszú időre eldőlt. Kompromisszum született a civilek és katonák között (…) a kiegyezés lényege az volt, hogy a katonák segédkeztek a hatalom megszerzésében, a hatalomra jutott civilek viszont átmentették és kimentették a katonákat az esetleges felelősségre vonás alól, a Ceauşescu-rezsim alatt elkövetett bűntetteikért és a forradalom alatt és után elkövetett atrocitásokért.” [Király: 167–168.] ● [Király Károly hitelt érdemlő meghatározása 1995-ből datálódik és minden szavát a gyakorlat igazolta. A hadsereg idejében átállt tábornokait rövidesen magas hivatalokba helyezték (Militaru hadügymin., Stănculescu nemzetgazdasági min. lett az új kormányban). – Az utólagos feltárások és interjúk sok érdekes részletet hoztak napvilágra. Pl. Bukarestben dec. 22-én du. 5 óra 20 perckor kezdődött el az a lövöldözés, amelynek célja a titokzatos „terrorista-hálózat” – a Securitate Ceauşescuhoz hű embereinek – megsemmisítése volt, s amelynek százak estek áldozatul. (EN, 1994. dec. 21.)]

A rĂŠgi hatalom azonban nem adta fel a harcot. A titokzatos „terroristĂĄk” gyĂşjtĂł lĂśvedĂŠkekkel tĂśbb ĂŠpĂźletet felgyĂşjtottak, ezeket sikerĂźlt eloltani, a KĂśzponti Egyetemi KĂśnyvtĂĄr kivĂŠtelĂŠvel. Napokon keresztĂźl lĂśvĂŠsektől visszhangzott a vĂĄros: az RTV-t, a RĂĄdiĂł ĂŠs a HonvĂŠdelmi MinisztĂŠrium ĂŠpĂźletĂŠt is tĂĄmadtĂĄk, de a legtĂśbb ĂĄldozata a kĂŠt repĂźlőtĂŠr (Băneasa ĂŠs Otopeni) elleni tĂĄmadĂĄsoknak volt. Mivel nem lehetett tudni, hogy ki az ellensĂŠg, olyan is előfordult, hogy a hadsereg katonĂĄi egymĂĄst lőttĂŠk agyon. A „tĂŠvĂŠben kĂśzvetĂ­tett forradalom” nĂŠhĂĄny epizĂłdjĂĄt nem sikerĂźlt megfejteni, pl. egyesek tudni vĂŠltĂŠk, hogy a tĂŠvĂŠben bemondott szĂśvegek a Ceauşescu-hĹą csapatoknak szĂłlĂł titkos utasĂ­tĂĄsokat tartalmaztak; utĂłlag az is ĂŠrthetetlennek tĹąnt, hogy miĂŠrt a civil lakossĂĄgot kĂŠrtĂŠk fĂśl a tĂŠvĂŠ vĂŠdelmĂŠre ĂŠs nem a forradalom hĂ­vĂŠĂźl szegődĂśtt hadsereget (Ă­gy a jĂłindulatĂş emberek tĂśmege eleven pajzskĂŠnt vĂŠdte a Szabad TelevĂ­ziĂłt, rengeteg ĂĄldozatot hozva a szabadsĂĄg oltĂĄrĂĄn). – Az ĂĄldozatok szĂĄmĂĄt ĂŠs kilĂŠtĂŠt sikerĂźlt megfejteni, de mĂŠg hĂłnapok utĂĄn is azt kĂśvetelte a nĂŠp, mondjĂĄk meg, ki lőtt rĂĄjuk („Cine a tras ĂŽn noi?”). Mivel a vĂĄlasz kĂŠsett, az Ăşj hatalom irĂĄnti bizalom megingott (→ 1990.01.12), a tisztĂĄzatlan kĂŠrdĂŠsek halmaza ĂŠvekig nyugtalanĂ­totta a kĂśzvĂŠlemĂŠnyt. ● [A rendszervĂĄltĂĄs / fordulat / forradalom esemĂŠnyei mĂĄsfĂŠl ĂŠvtizeddel az esemĂŠnyek utĂĄn is foglalkoztatjĂĄk a kĂśzvĂŠlemĂŠnyt. A decemberi esemĂŠnyek minden ĂŠvfordulĂłjĂĄn az ĂşjsĂĄgcikkek jĂł rĂŠsze tartalmazza azt a megĂĄllapĂ­tĂĄst, hogy mĂŠg mindig nem sikerĂźlt kiderĂ­teni az igazsĂĄgot. – MagyarĂĄzatokban, vĂŠlemĂŠnyekben nincs hiĂĄny: „Az ĂźgyĂŠszsĂŠg vĂŠgre megĂŠrtette, hogy 1989-ben ĂĄllamcsĂ­nyre kerĂźlt sor. A terrositĂĄk lĂŠnyegĂŠben diverziĂłs csoportok voltak, s azokat a magĂĄt legitimizĂĄlni akarĂł hatalom vetette be.” (RMSz, 1999. mĂĄrc. 31.)]

TĂśbb vĂĄrosban a feldĂźhĂśdĂśtt tĂśmeg megtĂĄmadta ĂŠs feldĂşlta a milĂ­cia ĂŠpĂźleteit vagy az RKP irodĂĄit; kiszabadĂ­tottĂĄk az előző nap letartĂłztatott tĂźntetőket. A nĂŠpharag gyĂşjtogatĂĄsok ĂŠs lincselĂŠsek formĂĄjĂĄban is megnyilvĂĄnult. (→ 1990.01.13)

Bukaresti Ă­rĂłk, az ÍrĂłszĂśvetsĂŠg estĂŠre meghirdetett ĂźlĂŠsĂŠn elfogadtĂĄk Dumitru Radu Popescu lemondĂĄsĂĄt ĂŠs Ăşj, ideiglenes vezetősĂŠget vĂĄlasztottak: Mircea Dinescu, Octavian Paler, Ştefan Augustin Doinaş, George Macovescu, Domokos GĂŠza. (→ 1990.04.21) Nyilatkozatban ĂźdvĂśzĂśltĂŠk a forradalom győzelmĂŠt.

1989. december 24.

A FSN TanĂĄcsa (Consiliul FSN = CFSN) kiĂĄltvĂĄnnyal fordult az orszĂĄg nĂŠpĂŠhez. – A FSN programjĂĄnak 7. pontja leszĂśgezte: „A nemzeti kisebbsĂŠgek jogainak ĂŠs szabadsĂĄgjogainak tiszteletben tartĂĄsa ĂŠs a romĂĄnokkal valĂł teljes jogegyenlősĂŠgĂźk biztosĂ­tĂĄsa.” [Domokos 1: 84.] (→ 1990.01.05)

A Tanácsban – többek között – a köv. személyek vettek részt: Doina Cornea, Ana Blandiana, Mircea Dinescu, Tőkés László, Dumitru Mazilu, Gelu-Voican Voiculescu, Ştefan Guşă, V. A. Stănculescu, Aurel Dragoş Munteanu, Corneliu Mănescu, Silviu Brucan, Domokos Géza, Petre Roman, Ion Iliescu.

Az ortodox Szent SzinĂłdus kĂśzlemĂŠnyben ĂźdvĂśzĂślte a forradalmat ĂŠs tĂĄmogatĂĄsĂĄrĂłl biztosĂ­totta az Ăşj hatalmat.

1989. december 25.

Egy katonai rögtönítélő bíróság döntése nyomán a târgoviştei kaszárnyában kivégezték Nicolae és Elena Ceauşescut. A perben a vádlók egyetlen bizonyítékot sem mutattak be, erre és a per többi fogyatékosságára a nemzetközi sajtó érzékenyen reagált. Az utólagos értékelések egyetértettek abban, hogy a diktátor-házaspár gyors likvidálására a további vérontások elkerülése miatt volt szükség. A rögtönítélő bíróság tagjai közt volt V. A. Stănculescu és Gelu Voican Voiculescu is, később ők vitték Bukarestbe a két tetemet.

A december 16–25. közötti eseményeknek (utólagos jelentések szerint) orsz. szinten mintegy 1100 halálos áldozata volt.

Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSz) Ideiglenes Intézőbizottsága (IB). A szövetség szándékait Kiáltványban foglalták össze. Az első változatot Demény Lajos dolgozta ki, a közzétett változatot az IB nevében Domokos Géza írta alá. – Részlet a Kiáltványból: „Az RMDSz a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, mindazzal együtt, ami ebből természetszerűleg következik. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jogainak érvényesítését a szabad, demokratikus Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Ennek értelmében szükségesnek tartja: – A nemzetiségi képviselet biztosítását a törvényhozásban, az államigazgatásban, közösségünk választotta, ill. jelölte személyek által, akik nemzeti kisebbségünk bizalmát élvezik; – Anyanyelvű oktatási hálózat kiépítését az óvodától a tudományegyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással; – A magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek működését és létesítését. (…); – A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozását; – Nemzetiségügyi minisztérium létrehozását, valamint a szükséges nemzetiségi képviselet biztosítását az államigazgatás központi és helyi szerveiben; – Kollektív nemzetiségi jogaink alkotmányos szavatolását s ezek biztosítását törvényekben, a végrehajtási utasításokban és a gyakorlatban.” [Domokos1: 19–20.]

Az ideiglenes vezetőség: Domokos Géza (elnök), Tőkés László (tb. elnök), Verestóy Attila (titkár). Az IB tagjai: Cs. Gyímesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor, Toró Tibor. – A Központi Iroda munkatársai: Domokos, Demény, Lányi, Horváth Andor (szóvivő), Tüdős István (a titkárság vezetője). – Sajtóiroda: Boros Zoltán, Mag Péter, Székely László, Bodor András. – Szakbizottságok: kulturális (Gálfalvi Zsolt, Szász Dorián, Makár Júlia); jogi munkaközösség (Lőrincz László, Szepessy Tibor); ifjúsági munkacsoport (Adorján Dezső, Győrffy György, Halász Ádám, Niculescu Tóni).

1989. december 27.

A CFSN megválasztotta a Végrehajtó Bizottságot (VB): Ion Iliescu (eln.), Dumitru Mazilu (első helyettes); Cazimir Ionescu és Király Károly (aleln.); Dan Marţian (titkár). Tagok: Bogdan Teodoriu, Vasile Neacşa, Silviu Brucan, Gh. Manole, Ion Caramitru, Nicolae Radu. Elnöki tanácsosnak Virgil Măgureanut nevezték ki.

Az RMSz-ben megjelent az RMDSz közleménye, amelyben az IB Központi Ideiglenes Irodája (tagjai: Domokos Géza, Demény Lajos, Horváth Andor, Gálfalvi Zsolt, Tüdős István, Lányi Szabolcs) az alulról indított, a helyi autonómia elvét tiszteletben tartó szervezőmunkát sürgették, s aktív szerepvállalásra buzdítottak a FSN programjának megvalósítása ügyében.

A Magyar Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozata üdvözölte az RMDSz megalakulását, támogatásáról biztosította a szövetséget, célkitűzéseinek elérésében, hangsúlyozva, hogy „a magyarság sorsának rendezését Románia területi integritásának, szuverenitásának tiszteletben tartása mellett lehet érdemben elősegíteni”.

MarosvĂĄsĂĄrhelyen megalakult a Vatra Românească (VR), amely febr. elejĂŠig „illegalitĂĄsban mĹąkĂśdĂśtt, nem lĂŠpett a nyilvĂĄnossĂĄg elĂŠ, de tevĂŠkenysĂŠgĂŠnek kĂśvetkezmĂŠnyei egyre nyilvĂĄnosabbak ĂŠs nyilvĂĄnvalĂłbbak lettek.” RĂśvid idő alatt tagjai kĂśzĂŠ emelte a romĂĄnsĂĄg magyargyĹąlĂślő egyedeit, megnyilvĂĄnulĂĄsi lehetősĂŠget adva volt pĂĄrtaktivistĂĄknak, tiszteknek ĂŠs szekusoknak. – Meghirdetett programja szerint nem rendeli alĂĄ magĂĄt egyetlen pĂĄrtnak sem (mert Ăşgymond kulturĂĄlis szervezet), de azt kĂ­vĂĄnja, hogy bĂĄrmely, ErdĂŠlyt ĂŠrintő kĂŠrdĂŠsben kĂŠrjĂŠk ki a vĂŠlemĂŠnyĂŠt. CĂŠlkitĹązĂŠsei kĂśzĂŠ tartozott, hogy az orszĂĄgban ne legyen mĂĄs hivatalos nyelv a romĂĄnon kĂ­vĂźl. – A szervezet PUNR (Partidul Unităţii NaĹŁionale Române; RomĂĄn Nemzeti EgysĂŠgpĂĄrt = RNEP) nĂŠven pĂĄrtot is alapĂ­tott. A szervezet alapĂ­tĂł elnĂśke Radu Ceontea, aki a PUNR szĂ­neiben szenĂĄtor lett. – A kĂŠsőbbi esemĂŠnyek (1990. mĂĄrc. 19–20.) sorĂĄn, a VR szĂŠkhĂĄzĂĄbĂłl előkerĂźlt a titkos program is, mely egyĂŠrtelmĹąen igazolta a szĂśvetsĂŠg politikai ĂŠs magyarellenes, antidemokratikus jellegĂŠt. [Kincses 1: 18–21, 95.; RMSz, 1995. ĂĄpr. 19.] (→ 1990.01.19, 1990.03.04)

1990. januĂĄr 5.

A FSN NyilatkozatĂĄt a romĂĄniai nemzeti kisebbsĂŠgek jogairĂłl az RTV esti adĂĄsa ismertette. „A FSN hatĂĄrozottan elĂ­tĂŠli az előző diktatĂłrikus rendszernek a nemzeti kisebbsĂŠgekkel szemben folytatott politikĂĄjĂĄt ĂŠs ĂźnnepĂŠlyesen kinyilvĂĄnĂ­tja: valĂłra vĂĄltja ĂŠs garantĂĄlja az egyĂŠni ĂŠs kollektĂ­v nemzeti ĂŠs szabadsĂĄgjogokat.” [RMSz, jan. 7.; Domokos 1: 90–92.] TovĂĄbbĂĄ: ki kell dolgozni a nemzeti kisebbsĂŠgi tĂśrvĂŠnyt, lĂŠtre kell hozni a NemzetisĂŠgĂźgyi MinisztĂŠriumot. „BiztosĂ­tani kĂ­vĂĄnjuk a nemzeti kisebbsĂŠgek jogĂĄt, hogy politikai, tĂĄrsadalmi ĂŠs szellemi ĂŠletĂźk problĂŠmĂĄit, sajĂĄt demokratikus szervezeteik, az ĂĄllamhatalom, a kĂśzigazgatĂĄs, valamint a civil tĂĄrsadalom szerveibe a maguk soraibĂłl jelĂślt, ill. vĂĄlasztott kĂŠpviselők ĂştjĂĄn oldjĂĄk meg.” – Domokos GĂŠza emlĂŠkirata szerint ez a „leggyorsabban megtagadott, majd tĂśkĂŠletesen elfeledett dokumentuma az Ăşj politikai rendszernek”. [Domokos 1: 83.] (→ 1989.12.24)

Az RMDSz IB Bukarestben megtartotta első sajtóértekezletét.

KolozsvĂĄrott, JakĂł Zsigmond professzor lakĂĄsĂĄn, az ErdĂŠlyi MĂşzeum-EgyesĂźlet (EME) volt tagjai ĂŠs az erdĂŠlyi tudomĂĄnyos ĂŠlet meghĂ­vott kivĂĄlĂłsĂĄgai arrĂłl dĂśntĂśttek, hogy Ăşjrakezdik az egyesĂźlet kommunizmus alatt betiltott tevĂŠkenysĂŠgĂŠt. [Bővebben lĂĄsd: ErdĂŠlyi MĂşzeum, 1991. 1/4. fĂźzet] (→ 1990.02.10)

1990. januĂĄr 7.

Az RMDSz IB rĂŠszĂŠről Domokos GĂŠza ĂŠs HorvĂĄth Andor talĂĄlkozott KolozsvĂĄrott 13 erdĂŠlyi megye frissen megalakult szervezeteinek kĂŠpviselőivel. Az első orsz. kĂźldĂśttgyĹąlĂŠsen Domokos GĂŠza hangsĂşlyozta: az RMDSz maradjon szĂśvetsĂŠg, ne alakuljon ĂĄt pĂĄrttĂĄ, Ă­gy gyĹąjtőhelye lehet a romĂĄniai magyarsĂĄg Ăśsszes erőinek. A tanĂĄcskozĂĄs megĂĄllapĂ­totta: a magyarlakta terĂźleteket gyakorlatilag behĂĄlĂłzzĂĄk az RMDSz szervezetei. TĂśbben hangsĂşlyoztĂĄk, hogy a magyarsĂĄg kulturĂĄlis, kĂśzĂŠleti kĂśzpontjĂĄnak ErdĂŠlyben kell lennie, Bukarestben pedig erős elnĂśksĂŠgi kĂŠpviselet biztosĂ­tsa a kormĂĄnnyal valĂł kapcsolattartĂĄst. (→ 1990.01.13, 1990.02.24)

A BBTE tanĂĄrai nyilatkozatot adtak ki, amelyben a m. egyetem visszaĂĄllĂ­tĂĄsĂĄt kĂŠrtĂŠk. A 150 alĂĄĂ­rĂł kĂśzĂśtt az egyetem korĂĄbbi tanĂĄrait is fĂślfedezhetjĂźk.

1990. januĂĄr 13.

MarosvĂĄsĂĄrhelyen, a StĂşdiĂł SzĂ­nhĂĄzban 2. orsz. kĂźldĂśttgyĹąlĂŠsĂŠt tartotta az RMDSz, melyen SzĂĄndĂŠknyilatkozatot fogadtak el. Fejezetei: Az RMDSz felĂŠpĂ­tĂŠse ĂŠs mĹąkĂśdĂŠse. Az RMDSz rĂŠszvĂŠtele a kĂśzĂŠletben. Az RMDSz gazdasĂĄgi ĂŠs szociĂĄlis irĂĄnyelvei. Az RMDSz irĂĄnyelvei az oktatĂĄs kĂŠrdĂŠseiről. A sajtĂł, az irodalom, a mĹąvĂŠszet, a hagyomĂĄnyĂĄpolĂĄs kĂŠrdĂŠseiről. Az RMDSz ifjĂşsĂĄgpolitikĂĄja. – A tagsĂĄgra vonatkozĂł kitĂŠtel (tag lehet minden „18. ĂŠletĂŠvĂŠt betĂśltĂśtt magyar nemzetisĂŠgĹą ĂĄllampolgĂĄr”) kirekesztő jellegĹą volt, emiatt tĂśbb tĂĄmadĂĄs ĂŠrte a SzĂśvetsĂŠget (a Pro Europa Liga is tiltakozott). UtĂłbb ez a paragrafus mĂłdosult. [Domokos1: 126.] – A 6. pont rĂśgzĂ­tette a szĂśvetsĂŠg Ăşn. ernyőszerepĂŠt: „A SzĂśvetsĂŠg egybefog minden olyan szakmai, ĂŠrdekvĂŠdelmi, mĹąvelődĂŠsi, vallĂĄsi egyesĂźletet vagy szervezetet, amely kĂŠsz egyĂźttmĹąkĂśdni vele a kĂśzĂśsen vĂĄllalt tĂĄrsadalmi ĂŠs nemzeti cĂŠlok ĂŠrdekĂŠben.” (→ 1990.01.07, 1990.02.24)

A FSN KovĂĄszna megyei tanĂĄcsa elnĂśkĂŠvĂŠ vĂĄlasztotta KozsokĂĄr GĂĄbor kĂśzgazdĂĄszt.

A szĂŠkelyudvarhelyi, barĂłti ĂŠs kĂŠzdivĂĄsĂĄrhelyi erőszakos cselekmĂŠnyekkel (gyĂşjtogatĂĄs, lincselĂŠs) kapcsolatban (→ 1989.12.22) Domokos GĂŠza tisztĂĄzta: „a cselekedeteknek nem volt romĂĄnellenes jellege, mikĂŠnt a dolgot egyes kĂźlfĂśldi rĂĄdiĂładĂłk ĂŠs ĂşjsĂĄgok beĂĄllĂ­tjĂĄk”.

1990. februĂĄr 24.

Sepsiszentgyörgyön megkezdődött az RMDSz 3. küldöttgyűlése. A kétnapos rendezvényen tk. megvitatták a választási törvénytervezetet és kijelölték a kongresszust előkészítő bizottságot. Bejelentették, hogy az RMDSz-be közel 600 ezer tag iratkozott be. Megállapították, hogy Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztónak tartották a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. – Az RMKgP részéről Éltes Zoltán kért szót; a FMP-t Kocsis Sándor, a MISzSz-t Csutak István képviselte (felszólalásában erélyesebb politikai fellépést követelt). – Megválasztották az RMDSz Orsz. Ideiglenes Bizottságát (OIB). Markó Béla, az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: Tőkés Lászlót válasszák meg az RMDSz tb. elnökévé. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesítette a szavazást. – A választás eredménye: elnök: Domokos Géza; aleln.: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila. A bukaresti titkárság tagjai: Ágoston Hugó, Bitay Ödön, Czédly József. Elnökségi tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Zólya László. Intézőbiz. tagok: Bodó Barna, Csávossy György, Hosszú Zoltán, Jakab Elek, Lányi Szabolcs, Madaras Lázár, Szilágyi Zsolt, Takács Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, Zöld Péter. [Háromszék, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; Szabadság, márc. 1.]

MarosvĂĄsĂĄrhelyen ĂŠrtekezletet tartott a RMOGySz. MegvĂĄlasztottĂĄk a vezetősĂŠget, eln.: Dienes SĂĄndor, orsz. titkĂĄr: Kerek IstvĂĄn. (→ 1990.02.03)

LitvĂĄniĂĄban az ellenzĂŠki Sajudis mozgalom nyerte a vĂĄlasztĂĄsokat. A kĂśztĂĄrsasĂĄg elnĂśke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08)

1990. mĂĄrcius 18.

Kolozsvárott megalakult a Romániai Magyar Zenetársaság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság. A KJNT tisztikara: Pozsony Ferenc (eln.), Salat-Zakariás Erzsébet (titkár); szakosztály-vezetők: Gazda Klára (tárgyi néprajz); Könczei Csilla, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos (szellemi néprajz); Nagy Olga (társadalom-néprajz), Bardócz Sándor (ifjúsági tagozat).

Domokos Géza kifejtette: a ro. sajtóban sorozatban megjelenő magyarellenes cikkek az RMDSz lejáratására törekszenek. A háttérből irányított provokációk közvetlen célja, hogy a magyarság által kivívott kevés eredményt is visszavonhassák. A hatalom – cinkos hallgatásával – támogatja a VR ugyancsak átlátszó szándékát. [RMSz, márc. 18.

1990. mĂĄrcius 23.

MarosvĂĄsĂĄrhelyen Ăşjabb heves magyarellenes tĂźntetĂŠs volt.

Iliescu elnök fogadta Domokos Gézát, akivel a marosvásárhelyi véres eseményekről tárgyalt.

Marosvásárhelyi ro. ifjúsági szervezetek és a MADISz közös kiáltványban ítélték el a történteket, követelték a felelősség megállapítását és a bűnösök felelősségre vonását.

A kormĂĄny nyilatkozatban hatĂĄrolta el magĂĄt az alaptalan vĂĄdaktĂłl, miszerint a szĂŠkely megyĂŠk m. lakossĂĄga szeparatizmusra hajlana, ugyanakkor Ă­gĂŠretet tett a rĂĄgalmazĂłk megbĂźntetĂŠsĂŠre ĂŠs az anyanyelv korlĂĄtozĂĄs nĂŠlkĂźli hasznĂĄlatĂĄra. (→ 1990.05.22)

1990. ĂĄprilis 21.

Nagyváradon megkezdődött az RMDSz első kongresszusa. (Jelszava: „Egységben a jövő!”) A kétnapos nagygyűlésen 350 küldött vett részt. A szövetség megválasztott vezetői: Domokos Géza, elnök; Szőcs Géza, főtitkár. Tb. eln.: Tőkés László. Az elnökség tagjai: Béres András, Bodó Barna, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Erőss Péter, Formanek Ferenc, Király István, Kántor Lajos, Kolumbán Gábor, Markó Béla, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Verestóy Attila, Vida Gyula, Zonda Attila.

A kongresszus hatĂĄrozata felhĂ­vĂĄssal fordult a CPUN-hez, vizsgĂĄlja ki a kisebbsĂŠgi kĂŠrdĂŠs terĂŠn megjelent feszĂźltsĂŠgeket ĂŠs foglaljon ĂĄllĂĄst az egyĂŠni ĂŠs kollektĂ­v nemzetisĂŠgi jogok biztosĂ­tĂĄsa ĂŠrdekĂŠben. A felhĂ­vĂĄs elĂ­tĂŠlte a VR akciĂłit ĂŠs kĂśzĂślte, hogy fĂśnntartja igĂŠnyĂŠt a teljes kĂśrĹą m. ny. oktatĂĄsra.

Négynapos vita után Bukarestben véget ért a Romániai Írószövetség (RISz) közgyűlése. Az új elnök: Mircea Dinescu, alelnök: Ştefan Bănulescu. Az igazgatótanácsban helyet kapott Gálfalvi Zsolt és Balogh József.

1990. ĂĄprilis 27.

Virgil Măgureanu, a SRI igazgatója [koråbbi szekustiszt!] egy sajtóÊrtekezleten kijelentette, hogy szakítanak a Securitate megtorló módszereivel, nincs felhatalmazåsuk arra, hogy bårkit letartóztassanak. [HåromszÊk, åpr. 27.]

Ülést tartott az RMDSz OE. [Tagjai: Domokos Géza (eln.); Szőcs Géza (főtitkár); Bodó Barna, Formanek Ferenc, Béres András (aleln.); Pillich László, Csutak István, Borbély Ernő (titkárok); Bitay Ödön (az eln. kabinetfőnöke); Kónya-Hamar Sándor (a főtitkár kabinetf.); Czédly József (gazd. ig.)]

Máthé Éva az RMDSz politikájáról: Marosvásárhely után „némiképp radikálisabb álláspontra kell helyezkednünk, és ezt minden bizonnyal a főtitkár, Szőcs Géza és a köré csoportosuló kolozsvári vezető értelmiségiek képviselik majd”. [Valóság, ápr. 27.]

1990. mĂĄjus 20.

A parlamenti és elnökválasztások napja. A 17,200.722 választásra jogosult állampolgár közül 14,826.616 (86,2%) jelent meg az urnáknál. Az érvénytelen szavazatok száma: 1,106.713 (7,5%). – A választás végeredménye: államelnök Ion Iliescu (a szavazatok 85%-ával).

A parlamenti helyek megoszlĂĄsa: FSN (kĂŠpviselők szĂĄma: 263, szenĂĄtorok szĂĄma: 92); RMDSz (kĂŠpviselők szĂĄma: 29, szenĂĄtorok szĂĄma: 12); PNL (kĂŠpviselők szĂĄma: 29, szenĂĄtorok szĂĄma: 9); MER (kĂŠpviselők szĂĄma: 12, szenĂĄtorok szĂĄma: 1); PNTCD (kĂŠpviselők szĂĄma: 12, szenĂĄtorok szĂĄma: 1); AUR (kĂŠpviselők szĂĄma: 9, szenĂĄtorok szĂĄma: 2). TovĂĄbbi 6 pĂĄrt szerzett 10 mandĂĄtumnĂĄl kevesebbet. FĂźggetlenkĂŠnt 10 kĂŠpviselő jutott be, 9 nemzeti kisebbsĂŠg hivatalbĂłl szerzett 1-1 helyet. – Összesen 524 mandĂĄtum (405 kĂŠpviselő + 119 szenĂĄtor). (→ 1990.05.30)

Az RMDSz képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint. w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi János; Bihar: Csapó I. József, Nagy Béla, Szilágyi Zsolt; Brassó: Madaras Lázár; Fehér: Brendus Gyula; Hargita: Borbély Ernő, Borsos Géza, Csutak István, Incze Béla, Nagy Benedek; Hunyad: Takács Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter, Pillich László, Podhradszky László; Kovászna: Bajcsi Ákos, Domokos Géza, Márton Árpád; Máramaros: Zonda Attila; Maros: Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László; Szatmár: András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Demény Lajos; Brassó: Fazekas Miklós; Hargita: Hajdú Gábor, Verestóy Attila; Kolozs: Szőcs Géza; Kovászna: Király Károly, Kozsokár Gábor; Máramaros: Csiha Tamás; Maros: Markó Béla; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Tóth József.

DemĂŠny Lajos szerint a vĂĄlasztĂĄsok idejĂŠn Ro.-ban mintegy 75 pĂĄrt volt bejegyezve. [MN, 1993. jan. 30.]

„Az 1990. május 20-i választások nyomán létrejött parlament legfőbb feladata abban állt, hogy Alkotmányozó Gyűléssé minősülve, kidolgozza és elfogadja az ország alaptörvényét. A munka közel másfél évig tartott, a következő menetrend szerint: 1990. júl. 11. – a két ház közös ülésén kimondta: az Alkotmányozó Gyűlés megkezdte munkáját; 1991. febr. 13. – a szövegező bizottság bemutatta a téziseket vagyis alapelveket; 1991. jún. 19. – a tézisek elfogadása; 1991. szept. 10. – az alkotmányszöveg vitájának megkezdése; 1991. nov. 21. – az alkotmány megszavazása.” [Domokos 2: 247–248.; ezután következett az alkotmányról szóló népszavazás, ]911208.]

1990. jĂşlius 1.

Az ellenzéki pártok képviselői Bukarestben találkoztak a Közös Piac küldöttségével, ahol Domokos Géza hangsúlyozta, hogy a kormánynak nincs elképzelése a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban, a gyakorlati kérdéseket elodázzák.

1990. jĂşlius 11.

Az RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a VR ĂĄltal szervezett ĂśsszejĂśvetelek hangvĂŠtele ellen. A SzatmĂĄrnĂŠmetiben, NagyvĂĄradon, Aradon, KolozsvĂĄrott ĂŠs Bukarestben megtartott gyĹąlĂŠseken (vagy tĂźntetĂŠseken) a m. oktatĂĄs ellen tĂźntettek. A nyilatkozat adatokkal cĂĄfolta meg a VR ĂĄllĂ­tĂĄsait. [RMSz, jĂşl. 13.]

Bukarestben megalakult a Kriterion Alapítvány. Elnöke Domokos Géza, alelnökök Edwiga Hauser és Gálfalvi Zsolt; főtitkára Delia Ruxandra Dinu. A romániai kisebbségek kultúráját ápoló alapítvány tevékenységi köre: könyv- és lapkiadás támogatása, tanfolyamok szervezése, ösztöndíjak juttatása.

1990. jĂşlius 17.

Iliescu elnök, az RMDSz képviselőivel (Domokos Géza, Verestóy Attila, Szőcs Géza, Pillich László) találkozott. A gazdasági helyzetről és a magyarság sajátos problémáiról tárgyaltak.

Az Európai Közösség külügyminiszterei arról döntöttek, hogy – figyelembe véve a belügyi problémákat – Romániára még nem terjesztik ki a Magyar- és Lengyelországnak korábban megítélt PHARE-segélyprogramot. [Népszabadság, júl. 17.]

1990. jĂşlius 20.

Csíkszeredában kétnapos értekezletre ült össze az RMDSz OV. A kiadott közlemények a BTE újraindításának engedélyezését követelték és a marosvásárhelyi eseményeket követő bírósági eljárás részrehajlása miatt tiltakoztak. – A sajtótájékoztatón Domokos Géza megemlékezett az RMDSz és az RMKgP közötti jó együttműködésről.

#A Magyar Hírlapban Bogdán Tibor foglalta össze az erdélyi m. kisebbség harcát a nemzeti jogok érvényesítése terén, kiemelve az RMDSz tisztségviselőinek szerepét.

1990. jĂşlius 22.

Király Károly, sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén, az RMDSz parlamenti csoportjának politikáját bírálta. [Szabadság, júl. 24.] Szerinte a csoport nem folytat reálpolitikát, emiatt a magyarság képviselői sorra kiszorulnak az államhatalom szerveiből. – Válaszában Domokos Géza kifejtette, hogy az RMDSz nem vállalhat részt egy olyan kormányzásban, amelynek nincsenek válaszai a kisebbségi kérdésekre. [RMSz, júl. 25.]

A zĂĄgrĂĄbi parlament szuverĂŠn ĂĄllamnak nyilvĂĄnĂ­totta HorvĂĄtorszĂĄgot.

1990. jĂşlius 30.

Domokos GĂŠza nyĂ­lt levelet intĂŠzett Iliescu elnĂśkhĂśz, melyben ismĂŠtelten kĂŠrte, hogy a prefektĂşrĂĄk felĂĄllĂ­tĂĄsakor vegyĂŠk figyelembe a helyi m. lakossĂĄg ĂĄltal beterjesztett javaslatokat. (→ 1990.08.02)

Székelyudvarhelyen befejeződött a KMDSz és a Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szövetség (SzISz) által rendezett négynapos I. Erdélyi Diáktalálkozó. [Hídfő, aug. 13.]

1990. jĂşlius 31.

TĂ­z nemzetisĂŠgi szervezet kĂŠpviselői ĂŠrvĂŠnytelennek nyilvĂĄnĂ­tottĂĄk a tĂĄvollĂŠtĂźkben megalapĂ­tott Nemzeti ĂŠs Etnikai KisebbsĂŠgek LigĂĄjĂĄt. Domokos GĂŠza kifejtette, hogy az RMDSz-t KirĂĄly KĂĄroly az elnĂśksĂŠg tudta nĂŠlkĂźl vitte a LigĂĄba. [SzabadsĂĄg, aug. 4.; RMSz, 1992. jan. 11.] (→ 1990.09.07)


lapozĂĄs: 1-20 | 21-40 ... 61-74




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk