ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 5 találat lapozás: 1-5

Intézménymutató: RMDSz kataszter (belső népszámlálás / közösségi kataszter)

1993. április 16.

Az RMDSz elnöksége nyilatkozatban utasította vissza 6 ro. párt vádaskodásait és számadatokkal igazolták, hogy Hargita és Kovászna megyében nincs m. hatalmi dominancia. Hargita megyében 84,6% a m. lakosság aránya, a prefektúrán a ro. tisztviselők aránya: 65,9%; az ügyészek és bírák esetében 60, ill. 50%; az intézmények vezetői 55%-ban románok. Kovászna megyében 75,2% m. lakosság mellett a prefektúrán 90,6% a ro.; további arányok: ügyészek: 50%, bírák: 83,3%. [Népújság, ápr. 16.]

Somai József az RMDSz új vezetési struktúrájának további részleteit ismertette. Lehetőség nyílt, hogy a szövetség növelje az alkalmazottak számát, gazdagabb adatbázisokat hoznak létre, amelyek a döntéshozatal hatékonyságát fogják növelni. [Szabadság, ápr. 16.]

Borbély Imre vázolta az önrendelkezés kiépítésének lehetséges folyamatát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A fázisok: a magyarság számbavétele (kataszter), általános és titkos választások megtartása, melynek eredményeként létrejön a magyarság legitim „parlamentje”; ezután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonómia az alkotmány módosítását is feltételezi. Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk továbbra is a ro. ellenzék”. [ÚM, ápr. 16.]

A bíróság felfüggesztette Gh. Funar rendeletének végrehajtását, a per lezárásáig a Korunk szerkesztősége a helyén maradhat. [Szabadság, ápr. 16.] (→ 1993.04.22)

1994. július 10.

Az SzKT kolozsvári ülésén az RMDSz stratégiaváltásáról döntöttek, szükségesnek ítélve a polgári engedetlenségi módszerek alkalmazását. A napirenden szerepelt a magyarság közösségi kataszterének fölállítása, a belső választások kérdése és a tanügyi törvény kreálta helyzet elemzése. A határozat kimondta: külön oktatási stratégiát dolgoznak ki, amelyről törvényt terjesztenek elő (egyúttal megkezdik az ehhez szükséges 250 ezer aláírás összegyűjtését) (→ 1994.07.15); garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. [Táj., júl. 11.] (→ 1994.07.27, 1994.08.09)

1994. július 27.

Könnyelmű ígéret volt a belső népszámlálás (közösségi kataszter fölállítása), mondotta Szabó Károly, hiányzik hozzá a háttérapparátus és az anyagi fedezet (→ 1994.07.10). [ÚM, júl. 27.]

1996. május 26.

Újabb tanácskozást szervezett Székesfehérvárott az Interconfessio Társaság az egyetemes m. nemzetstratégiáról. Az Új magyar paradigma előadói egyetértettek abban, hogy a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Borbély Imre az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek kérdéseiről beszélt. Szerinte a legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve szerepel a programban az erdélyi m. kataszter fölállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, egyúttal választói névjegyzékül is szolgálna. Azért halogatják a belső választások megszervezését, mert az a „bebetonozott RMDSz-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetné” – mondta Borbély Imre. [EN, jún. 12.] (→ 1996.07.31)

1996. szeptember 6.

A SzET és az SzKT együttes ülésén Tőkés László azt indítványozta, hogy az SzKT: 1. kérje föl a szerződő feleket az alapszerződés szövegének megváltoztatására, az RMDSz követeléseinek megfelelően; 2. halasszák el az aláírást; 3. az aláírás helyszíne ne Temesvár legyen, hanem Világos. [RMSz, szept. 9.] – Tokay György szerint nincs miért világvége hangulatot táplálni, hiszen a kollektív jogokat nem lehet egy lábjegyzettel kétségbe vonni. Borbély Imre írásban kiosztott álláspontja leszögezte: az RMDSz csak azon lépésekre összpontosítson, amelyek tőle függnek. Ezek között az autonomista politikai akarat jogi megfogalmazását, a romániai magyarság számbavételét és a belső választások megrendezését említette. [Szabadság, szept. 7.] – Az SzKT 65 igen : 3 nem : 11 tartózkodás arányban elfogadott állásfoglalása szerint az RMDSz „tudomásul vette” a két kormány közötti alapszerződést, „bár a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki a romániai m. nemzeti közösséget, mivel jelenlegi formájában nem lép túl a szándéknyilatkozat szintjén.” [Táj., szept. 9.] (→ 1996.09.10)


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék