ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 4 találat
lapozás: 1-4
Intézménymutató:
MSzT (Magyarok Székelyföldi Társasága)
2000. április 3.
Erdélyi környezet- és természetvédelmi egyesületek tanácskoztak Hargitafürdőn a környezeti nevelés kérdéseiről. [HN, ápr. 3.]
Nézeteltérések az MVSz-ben. – Dobos László és további tíz elnökségi tag januárban az MVSz Elnökségénél kért vizsgálatot; Patrubány Miklóst azzal vádolták, hogy részrehajló módon kezelte a Szövetség pénzét. A Felügyelő Biz. megállapította, hogy a „visszaélés gyanúja nem merül fel”. – Beder Tibor és néhány társa, a VET mellett, de attól függetlenül létrehozták az MVSz kebelében a Magyarok Székelyföldi Társaságát (MSzT); a kezdeményezés „nem irányul senki ellen, csupán a Székelyföld felértékelését jelentené az MVSz keretében”. [BN, ápr. 3.] (→ 2000.09.21, 2000.04.20, 2000.04.25) 2000. április 25.
A képviselőház és a szenátus együttes ülése elfogadta az idei állami költségvetést. [NyJ, ápr. 26.]
Beder Tibor elmondta: az MSzT (→ 2000.04.03) létrehozásával nem kívánja a VET-et háttérbe szorítani; a Székelyföld a magyarság hátországa, viszont a VET, amely egész Erdélyt képviseli, nem tudja megfelelő módon megjeleníteni a székelyek érdekeit. [RMSz, ápr. 25.] (→ 2000.09.21) 2000. szeptember 21.
A csíkszeredai cégbíróságon bejegyezték a Magyarok Székelyföldi Társaságát (MSzT) (→ 2000.04.03, 2000.04.25). A társ. elnöke Beder Tibor, aleln. Fülöp Dénes, titkára Bereczki Kinga. A társ. statútuma szerint: az „MSzT független egyesület, amely a Székelyföldön élő magyarság anyanyelvének ápolását és megőrzését, kulturális hagyományainak fenntartását és átörökítését, gazdasági életlehetőségének növelését, valamint magyarságtudatának fejlesztését és értékképviseletét tekinti követendő céljának.” [HN, szept. 21.]
Kerekes Károly képviselő több szociális jellegű törvény kezdeményezője volt (pl. a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendelet); még nem sikerült elérnie, hogy a polgári esketést m. ny. is lehessen végezni. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a ro. törvénykezésben annak a ténynek az elismertetését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább tört.-pol. jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen élnek. Hangsúlyozta: egyik „táborhoz” sem csatlakozott, egyszerű RMDSz-tag. [RMSz, szept. 21.]
Aláírták a CDR-2000 (→ 2000.09.01) és a civil szervezetek közötti protokollt. A 90-es évek reménye, a CDR egyre kisebbé zsugorodott, sokak szerint kérdésessé vált, hogy a jelenlegi parlament fő ereje, a PNTCD bekerül-e a parlamentbe a novemberi választásokon (tekintve, hogy egy koalíciónak 10%-ot kell teljesítenie). A CDR-ből kilépett a PNL, a PAC, de otthagyta a PSD is, meg az AFDPR is. [NyJ, szept. 21] 2003. március 29.
Sepsiszentgyörgyön száznál több résztvevője volt annak a fórumnak, ahol az RMDSz-szel elégedetlen polgárok a Sepsiszentgyörgyi Polgári Mozgalom létrehozásáról döntöttek. A fórumon Király Károly is részt vett, valamint az EMK, a Vitézi Rend, az MSzT vezetői. Bejelentették, hogy Székelyudvarhelyen fog megalakulni a Nemzeti Tanács. [Háromszék, márc. 29.] (→ 2003.04.26)
Markó Béla kijelentette: az RMDSz bojkottálására felhívó döntést (→ 2003.03.26) nem tekinti a KREK lelkészei egységes álláspontjának, mert nagyon sokan nem értenek egyet ezzel; „nekünk olyan egyházra van szükségünk, amely minden hívéhez egyforma szeretettel tud szólni”. [RMSz, márc. 29.]
lapozás: 1-4