ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 7 találat lapozás: 1-7

Intézménymutató: GDS (Grupul pt. Dialog Social; Társadalmi Párbeszéd Csoport)

1990. január 2.

Horváth Andor, az IB szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Társadalmi Párbeszéd Csoport (GDS = Grupul pt. Dialog Social) és a Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) képviselőivel (→ 1990.01.08). Corneliu Coposu, a Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát; a kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti az anyanyelvű oktatást és azt, hogy a közigazgatásban, a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki (vagy legalább ismerjék annak nyelvét és szokásait).

Bukarestben megalakult a volt pol. foglyok egyesülete (AFDPR).

Lengyelországban drasztikus áremelésekkel és bérbefagyasztással beindult a Balcerowicz-program.

1990. április 7.

A GDS megbeszélést szervezett a nemzetiségi kérdésről, melyen Mihai Şora, okt. min. kijelentette, hogy a román közösség sajnos nem hiszi, hogy a magyarok valóban csak iskolákat akarnak; Radu Popa, történész: kétmillió embernek joga van saját egyetemhez.

1990. november 8.

A Temesvár Társaság soros ülése 17 pontos beadvánnyal fordult a kormányhoz. Követeléseik között szerepelt: a demokratizálás gyorsítása, az 1989. dec. események vétkeseinek perbe hívása, a Securitate besúgói névjegyzékének nyilvánosságra hozása, új földtörvény, nem utolsósorban Petre Roman kormányának lemondása.

Az RMSz közleménye: több ellenzéki csoportosulás (tk. a Temesvár Társaság, a brassói November 15. Egyesület, a GDS) megalakította az Alianţa Civică (AC) szövetséget. Az aláírók között szerepelt: Ana Blandiana, Doina Cornea, Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Peter Mihai Băcanu, Octavian Buracu, Gabriel Liiceanu, Alexandru Paleologu, Mihai Şora, Stelian Tănase és Marian Munteanu. Ez utóbbi később a szélsőjobbos legionárius mozgalomhoz csatlakozott.

A m. Külügymin. közleményt adott ki, mely elítélte a Moldova déli részén élő gagauzok és a Dnyeszter menti oroszok szeparatista akcióit és kinyilvánította szolidaritását Moldova lakosságával.

1997. április 22.

Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla ismertette amerikai útjának eredményeit. Vendéglátói elismerően értékelték a változásokat, az RMDSz részvételét a kormányzásban; valamennyi találkozón szóba került az ország euroatlanti integrációja, de az ottani pol. körökben úgy vélik: az első körben csak Mo., Csehország és Lengyelország van esélye a NATO-ba lépni, Ro.-nak komoly hátrányt kell ledolgoznia, mert a kötelező kritériumok teljesítése csak az 1996. nov. választások után kezdődött meg. [Táj., ápr. 22.]

Virgil Petrescu okt. min. aláírásával szétküldték azt a min. rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákat mindenki azon a nyelven teheti le, amelyiken az illető tantárgyakat az iskolában tanulta. [Táj., ápr. 23.]

Kovács Adorján a mezőgazdasági hitelek tárgyában elmondta: könnyebben boldogulnak azok, akik valamilyen társulási formában egyesítették erejüket. [RMSz, ápr. 22.]

Bukarestben a GDS rendezett vitát a m. egyetemről. Egy meg nem nevezett rektorhelyettes szerint az egyetem kettéosztása annyi pénzt emésztene föl, amennyit a Világbank adott a ro. felsőoktatás fejlesztésére. [Sajtóf., ápr. 22.]

1999. július 1.

Victor Babiuc védelmi miniszter Washingtonban tárgyalt amerikai kollégájával, William Cohennel, aki kijelentette: az AEÁ szorosan együttműködik Ro.-val annak érdekében, hogy segíteni tudjon a csatlakozási feltételeket kielégítő ro. katonai reform végrehajtásában. [Szabadság, júl. 1.]

A ro. kormány elkészítette és továbbította az uniós csatlakozásra tett előkészületek szellemében elért eredményekről szóló jelentését. A gazdaságnak fogyatékosságai vannak, bár haladás történt a piacgazdaság meghonosításában, az árak és a kereskedelem liberalizálásában, az infláció ellenőrzésében és a pénzügyi törvénykezés területén. Az átszervezési és privatizációs intézkedések még nem hozták meg a várt eredményeket. [Szabadság, júl. 1.]

Bukarestben, a GDS székhelyén megbeszélést tartottak a Budapesti Nyilatkozat aláírásának 10. évfordulója alkalmából. Molnár Gusztáv arról beszélt, hogy Erdély lehetne az a ’mozdony’, amely bevinné Ro.-t az EU-ba; az erdélyi lehetőségek kihasználásával felgyorsulna Ro. euroatlanti integrációja. A regionalizmusnak ez lenne a célja, nem az állam szétszabdalása. A megbeszélésen megegyeztek abban, hogy – látva a Kolozsvári Nyilatkozat elleni felzúdulást (→ 1999.06.09, 1999.06.15) – újabb fogalomtisztázó üléseket tartanak. [RMSz, júl. 2.]

2001. február 21.

Eckstein-Kovács Péter elmondta: a kolozsvári ’népgyűlésen’ (→ 2001.02.16, 2001.02.18) C. V. Tudor beszéde kimerítette a bűncselekmény tényállását, de nem tartja valószínűnek, hogy eljárás indulna ellene, noha az ügyészségnek hivatalból kellene vizsgálatot indítania. Az RMDSz tiltakozott ugyan a gyűlés megtartása ellen, de azt nem tudta elérni; sikerült viszont idejében jobb belátásra bírniuk az amerikai nagykövetet. [Szabadság, febr. 21.]

Gabriel Andreescu, a GDS elnöke bepereli a CNSAS-t, mert nem válaszoltak az ő dossziéjának ügyében beadott kérelemre. Azt sem fogadta el, hogy Ion Iliescu ’tisztának’ találtatott, jóllehet közismert, hogy az államfő megyei elsőtitkár volt. [Szabadság, febr. 21.]

Vélhetően az alkotmánybírósághoz küldi a helyi közigazgatás törvényét a PRM. Tekintve azonban, hogy Adrian Năstase már működő törvényként említette az ET egyik ülésén, mindent meg fognak tenni, hogy mielőbb életbe léptessék a jogszabályt. [RMSz, febr. 21.]

2001. február 23.

„A Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa” – mondta Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön, körútja 2. állomásán. [Szabadság, febr. 23.] (→ 2001.03.06)

Gabriel Liiceanu javaslatára kizárták Gabriel Andreescut a GDS-ből. Andreescut Andrei Pleşuról tett nyilatkozata miatt közösítették ki. A politológus szerint ui. Pleşu és Mircea Dinescu alkalmatlan arra, hogy a CNSAS tagja legyen. Igaz ugyan, hogy mindketten párttagok voltak, de rendszerellenes magatartásuk miatt mindkettőt kizárták a pártból. Horia Patapievici – aki a GDS-nek és CNSAS-nak egyaránt tagja – elmondta: hiába háborognak egyesek, hogy a CNSAS ’tisztának’ találta Ion Iliescut és C. V. Tudort, az a helyzet, hogy az irattárban nincsenek ellenük szóló bizonyítékok. [Szabadság, febr. 23.]

A m. egyházak vezetői állandó tanácsának kolozsvári ülése sürgeti a részletes, korrekt kultusztörvény elfogadását. A korábbi szövegtervezetet a kormányhivatalokban többször is átírták, így az már elfogadhatatlan a kezdeményezők számára, ezért 1999-ben azt kérték, hogy a módosított tervezetet vonják vissza a képviselőházból. Ismertették azt a minimumot, amelyet a leendő törvénynek tartalmaznia kell. [BN, febr. 23.] – A m. egyházak nem értenek egyet azzal, hogy államvallássá nyilvánítsák az ortodox vallást. Az ellen is tiltakoznak, hogy egy új egyház létrehozásához az ország lakosságának 0,5%-át kellene hívőként nyilvántartani, ezzel ui. veszélybe kerül az unitárius és az evangélikus egyház. [Szabadság, febr. 28.]

Előzetes számítások szerint a státustörvény alkalmazása mintegy 6 milliárd forintjába kerülne a m. államnak, ez az összeg az évi költségvetés egy ezreléke. A státustörvény nem az áttelepülést, hanem az otthonmaradást hivatott szolgálni. [HN, febr. 23.]



lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék