ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
találatszám: 22 találat
lapozás: 1-20 | 21-22
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1992. december 1.
Ro. nemzeti ünnepén, nagy rendőri felügyelet mellett hivatalosan fölavatták a Mátyás-szoborra tett emléktáblát. – Az RMDSz tiltakozásként távol maradt minden aznapi megnyilvánulástól. – Gh. Funar provokatív megnyilvánulását Doina Cornea is elítélte.
Az RMDSz nevében Domokos Géza az elnöknek és a kormányfőnek címzett nyílt levélben tiltakozott Gh. Funar akciója ellen (→ 1992.11.30). [RMSz, dec. 4.] 1992. december 2.
Az RMDSz megyei tisztségviselői és két szenátora, egyházi vezetők társaságában Grigore Zanc prefektusnál kerestek jogorvoslatot a szobor-ügyre, az MVSz levélben, a város mintegy 300 m. lakosa körmenettel és gyászszertartási énekekkel tiltakozott. [Szabadság, dec. 3.; RMSz, dec. 5.]
Tőkés István (1991. febr. 5-én) lemondott az RMKdP elnöki tisztségéről, majd felkérésre dec. 2-ig mégis maradt, akkor véglegesen visszavonult. Az elnöki teendők ellátásával Varga László ref. lelkészt bízták meg. A pártot az RMDSz-ben Hajdú Gábor, Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviseli. [RMSz, 1993. jan. 29.; OrEx, 1993. febr. 19.] (→ 1993.02.07) 1992. december 5.
Heves vitákkal tarkított tisztújító gyűlést tartott az RMDSz Kolozs megyei szervezete. Az új elnök: Kötő József, pol. aleln.: Eckstein-Kovács Péter. [RMSz, dec. 8.] 1992. december 6.
Kolozsvárott a Szent Mihály-templomban a város m. lakossága ökumenikus istentiszteleten tiltakozott a Mátyás-szobor meggyalázása ellen, ahol részt vettek a KOT tagjai és parlamenti képviselők is. Az istentisztelet után a több ezres tömeg néma csendben megkerülte a templomot; a menethez több ellenzéki ro. értelmiségi (pl. Doina Cornea, Octavian Buracu) is csatlakozott; csak szórványos hangoskodók zavarták meg az eseményt. – A Gyulafehérvári érsekség nyilatkozata leszögezte: „A Mátyás-szobornál a teljes igazság azt követelné, hogy az eredeti felirat szerepeljen, kizárva minden módosítást, amelynek be nem vallott, de ismert célja: eltüntetni a neveket, amelyek arra emlékeztetnek, hogy a magyarságnak itt múltja és jelene van.” [Szabadság, dec. 8., 22.] – A parlamentben Szabó Károly interpellált a szobor-ügyben.
Kolozsvárott gyűlésezett a KOT és megbízta a parlamenti frakciót (→ 1992.12.07), hogy interpelláljon a Mátyás-szobor miatt. Szőcs Géza egy félreérthető kijelentése miatt, amely megkérdőjelezte az RMDSz-képviselők és -szenátorok megbízhatóságát, egyesek lemondással fenyegetőztek. [RMSz, dec. 8.] 1992. december 9.
A Bolyai Társaság újabb beadványt intézett az ország vezetőihez a BTE ügyében, kihangsúlyozva, hogy korábbi beadványaikra sem kaptak választ. [Szabadság, dec. 9.] 1992. december 11.
Teodor Meleşcanu békülékeny hangon beszélt a m.–ro. viszonyról, hangsúlyozva, hogy szükség lenne a külügyminiszteri találkozóra. [RMSz, dec. 11.]
Az MDF elnöksége módosította a párt-hierarchiát, hogy megfoszthassa Csurkát az alelnöki címtől. (→ 1992.08.20, 1992.09.18) 1992. december 12.
A ro. katonai ügyészség az 1989. dec. eseményekről szóló jelentése szerint 1104-en haltak meg, a sebesültek száma 3321 volt. Bukarestben 564, Temesvárott 93 személy vesztette életét. A Mugurel Florescu vezérőrnagy-főügyész szerint is szerény eredmény, hogy a gyilkosságok elkövetőivel foglalkozó 2912 dossziéból csak 1694-ben hoztak ítéletet. [MH, dec. 12.] 1992. december 13.
Fölmentették az 1989-es események több kolozsvári elítéltjét (pl. a helyőrség parancsnokát, a megyei párttitkárt); szabadon engedtek több, korábban elítélt pártvezetőt. [MH, dec. 14.] 1992. december 14.
C. V. Tudor, parlamenti beszédében ismét az RMDSz és a Temesvár Társaság törvényen kívül helyezését követelte, mivel ez a két szervezet „államellenes tevékenységet folytat”. [RMSz, dec. 16.]
A piacpárti reformokat bevezető orosz kormányfőt – Jegor Gajdart – a konzervatív Viktor Csernomirgyin váltotta föl. 1992. december 15.
A Fidesz és az RMDSz a kapcsolatok elmélyítésében állapodtak meg. A megbeszélésen az RMDSz-t Tokay György és Borbély László képviselték. [MH, dec. 15.]1992. december 16.
Provokációval kezdődött a temesvári emlékezés hete: felgyújtották a December 17. Társaság székházát; a tűzoltók gyorsan eloltották a lángokat és megállapították a szándékosságot. – Igazságtétel és megbékélés címmel konferencia kezdődött. – Az Opera téri nagygyűlésen tk. Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Constantin Ticu Dumitrescu (a volt politikai foglyok szövetségének elnöke) és Corneanu ortodox érsek is felszólalt. 1992. december 17.
A ro. háborús veteránok szövetségének képviselői Ion Antonescu marsall rehabilitálására vonatkozó kérvényt adtak át Mihai Ulpiu Cherecheanu főügyésznek, aki szerint helyt adnak a kérelemnek. [Népszabadság, dec. 17.] 1992. december 18.
Verestóy Attila szenátor elmondta, hogy a Mátyás-szobor ügyében nem sikerült semmilyen pozitív választ kicsikarnia sem az elnöktől, sem a kormányfőtől. Amit sikerült elintézni: a Madarasi Hargitán lévő menedékházat, amelyet néhány hónapig a katonaság birtokolt, a Hargita megyei tanács vette át. – A Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) publikálását követő parlamenti vitáknak az volt a hozadéka, hogy az RMDSz-képviselőknek lehetőségük lett ismertetni a vonatkozó európai normákat. Véleménye szerint az autonómia-koncepciót szakszerűen kell kidolgozni. [OrEx, dec. 18.] 1992. december 19.
Kolozsvárott ülésezett az RMDSz OE. Úgy döntöttek, hogy a módosított programtervezetet a brassói kongresszus (→ 1993.01.15) elé terjesztik. [RMSz, dec. 22.]
Cseresznyés Pál perében (→ 1992.07.07) csak az ítélet született meg, az indoklás nem (noha annak már lejárt a határideje), ezért nem lehet fellebbezni – mondta a per ügyvédje. [MH, dec. 19.] (→ 1993.04.30) 1992. december 20.
Az AC kongresszusán Gabriel Andreescu vette át a távozó Ana Blandiana helyét.
A ro. ortodox egyház ellenőrzése alá vonta a moldovai egyházat. [AP] 1992. december 21.
A ro. parlament két háza ünnepi ülésen emlékezett az 1989-es forradalomra, de elutasították azt, hogy szót kapjon az ellenzék, az RMDSz és az AC szónoka.
A Helsinki Watch jelentése szerint a szélsőséges erők előretörése, a jogbizonytalanság közepette ostromhangulatban él az erdélyi magyarság. A szervezet javasolni fogja a ro. kormánynak, hogy vizsgálják felül az igazságszolgáltatás jogsértő döntéseit és állítsanak fel kormányszintű kisebbségi hivatalt. [Népszabadság, dec. 21.]
A Visegrádi Négyek külügyminiszterei Krakkóban aláírták a Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA), melyhez utóbb Románia, Szlovénia és Bulgária is csatlakozott. Az egyezmény célja: az aláíró államok piacainak egybe nyitása. 1992. december 22.
Borbély Imre vázolta az önrendelkezés ügyében kihirdetett Kolozsvári Nyilatkozat (→ 1992.10.25) létrejöttének történetét; fölvázolta a személyi, kulturális és gazdasági autonómia fogalmát, kifejtve, hogy mindez ro.–m. közös érdek. [RMSz, dec. 22.] (→ 1993.01.06) 1992. december 23.
Domokos Géza elmondta, hogy visszavonul és szeretné, ha Markó Béla venné át a helyét. A Kolozsvári Nyilatkozat ügyében úgy vélekedett, hogy világosabban kell érvelni a közösségi jogok mellett. A platformosodást helyesnek tartja, de szerinte az EMK az egység megbontására törekszik és ez aggasztja. [BL, dec. 23.] 1992. december 24.
Emil Constantinescu elmondta: Iliescu csak a nacionalista pártok segítségével tudott győzni; a hatalom továbbra is a kezében tartja a tévét és az igazságszolgáltatást; Gh. Funar ellenében az RMDSz védekezésre szorul és fölemészti energiáit; Liviu Maior a PUNR embere. [MH, dec. 24.]
Az orsz. műemlékvédő bizottság tilalma ellenére Gh. Funar hatalmas zászlótartó oszlopokat állíttatott a Mátyás-szobor hátterében. [Szabadság, dec. 24.]1992. december 28.
N. Văcăroiu, a Népszabadság tudósítójának válaszolva, ro.–m. kormányfői találkozót sürgetett. [Népszabadság, dec. 30.]